Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-15 / 268. szám
AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE Kínál úr bekeményített? Források Sóstóra Nemrégiben alakult meg a megyei és a nyíregyházi közgyűlés közös akaratával a Sóstó Fejlesztési és Beruházási Rt. Az igazgatótanács elnökét, Szentesi Péteri kérdeztük az elvégzett munkájáról, a napi feladatairól. — Az elmúlt egy-másfél hónap alatt elkészítettük az alapító okiratokat, melyeket a városi közgyűlés már jóváhagyott lió forintra ígérvényt kaptunk. A 7 millió forintot még egy tárcaközi bizottságnak jóvá kell hagynia. Ez a pénz ahhoz kell, hogy a Szeréna-lakot rendbe hozzuk. Mint ismertes, a Szeréna-lakot a megye apportként hozza be a Sóstó Rt.-be, ami stratégiailag azért nagyon fontos, mert ettől kezdve a részvénytársaságnak van vagyona, azaz hitelképes a bankoknál. nyéke. Vitathatatlan, hogy a Krúdy Szálló, a kádfürdő, a Svájci lak és a víztorony jelenti a történelmi Sóstót. Kínál urat nem lehet kikerülni, tárgyalunk. Úgy néz ki, hogy lehetőség van egy hosszú távú megállapodásra, amely azt jelenti, hogy folyamatosan kerülnek vissza a város tulajdonába a már előbb említett épületek, miközben a pénzügyi teljesíés pénteken minden bizonnyal megteszi ugyanezt a megyegyűlés is. Ebben az időszakban az az rt. legfontosabb feladata, hogy figyelemmel kísérjen minden pályázati, illetve pénz- szerzési lehetőséget, és ezekre nyújtsa be pályázatát. Az új PHARE-pályázatból 13—14 millió forint elnyerésére van nagy esélyünk, és benyújtottuk a kérelmünket a Területfejlesztési Alaphoz is, ahonnan 7 mil— Ha Sóstóról beszélünk, az embereknek mindig Kínál János jut eszébe, hiszen a terület legszebb épületei a vállalkozó tulajdonában vannak. Hot tart az egyezkedés Kínál úrral? —Természetesen tárgyalunk a vállalkozóval, aki figyelmeztetett bennünket arra. hogy tud a Szeréna-lak tőkésítéséről, de vegyük tudomásul: Sóstó az övé! Minden, ami az épületein kívül van, az csak Sóstó körtés elhúzódik. Ez a tervezet még előkészítés alatt van, melyet még egyik helyen sem tárgyalt sem a gazdasági bizottság, sem pedig a közgyűlés. —Sóstór vendégei mikor láthatják először az rt. munkájának gyümölcsét? — Nagyon optimista vagyok. Bízom abban, hogy már a jövő nyáron lesznek a munkánknak szemmel látható jelei. sz. a. Kutyát ugatásáról, rendeletet betartásáról... A lakótelep összefogását sürgetjük A lakásért fizetni kell! A nyíregyházi közgyűlés hétfői ülésén a képviselő-testület megerősítette a Huszár lakótelep rekonstrukciójával kapcsolatos feladatokról hozott 1992-es határozatát. Elfogadta a lakótelep rendezéséről szóló feladattervet, bár annak megvalósítására semmiféle pénzügyi garanciát nem vállalt. („A feladattervet a pénzügyi lehetőségek függvényében hajthatják végre.”) Pongó Károly né kisebbségi képviselő a testületi ülés szünetében mégis szemmel láthatóan elégedetten nyilatkozott az Új Kelet munkatársának: — Február óta vártam arra, hogy valami döntés szülessen a Huszár lakótelep ügyében. Igaz, hogy nem sok amit elértünk, de talán kezdetnek nem kevés. Való igaz, hogy a Gu- szevben a bérleti díj és vízdíjtartozás nagyon magas, ezen változtatni kell. El kellene jutnia mindenkinek gondolkodásban oda, hogy ha lakhat valahol, azért fizetni is kell. Nem várhatunk el mindent az önkormányzattól. A polgármesterasszonynak teljesen igaza van abban, hogy a városnak nincs közel száz millió forintja a lakótelep teljes felújítására. Ez azt összeget valóban nem lehet előteremteni. Bízunk abban, hogy a Nemzeti és kisebbségi etnikai alapítványból is kapunk segítséget. Ha nem is egyszerre, de az önkormányzati és az alapítványi pénzből talán folyamatosan fel tudjuk újítani a Huszár lakótelepet. — Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeknek mihamarább el kellene készülniük. — Nagyon fontos a vízmérőórák lakásonkénti felszerelése, hiszen ennek hiánya miatt többen nem fizetik a vízdíjat. Az önkényes lakásfoglalók helyett, a vízelfolyások miatt senki nem akar fizetni. Egy-egy lakás, vagy épület teljes felújítását el kellene végezni, mert szerintem a részleges felújítások a városnak sokkal többe kerülnek, mintha egyben megcsinálnák. Természetesen örülünk a Guszev aluljáró rendbehozatalának és az ehhez kapcsolódó járda elkészültének. — Több képviselő is felvetette az önszerveződés hiányát. Mi erről a véleménye? — Már megtettük az első lépéseket ebben az ügyben is. Olyan embereket igyekszünk bevonni az ott élők közül, akik erre alkalmasak, akikre hallgatnak a többiek. A lakótelep összefogását sürgetjük a széthúzás helyett. Remélem, hogy még az év vége előtt konkrétumokról tudok beszámolni. (száraz) Modellpremier Szabó Tünde ruhái Harapós állattartás Egy rendelet csak akkor ér valamit, ha az alkotói a betartatásáról (betarthatóságáról?) is körültekintően gondoskodnak. így van ez a november 1- jétől hatályba léptetett, sok változtatást és vihart megért, a nyíregyházi polgárság közbiztonságáról gondoskodni hivatott ebrendelettel is. Ugyan a szabályozás egyértelműsíteni kívánja a gazdik részére, hogy közterületeken miképpen közlekedhetnek négylábú kedvenceikkel, de — mint ahogyan lenni szokott — a rendelet betartása az ebtartók részéről esetleges, betartattatásának körülményei viszont kétségesek. Tartalom szerinti idézésben valahogy úgy szólt a passzus, hogy 60 centiméter feletti marmagasságú kutyákat pórázon és szájkosárral „felöltöztetve” szabad sétáltatni. Pláne, ha — a közgondolkodásban indo- koltan-indokolatlanul hírhedtté vált — egy rettegett őrzővédő fajtáról, a rottweilerről van szó. Persze az sem mellékes a rendelet szerint, hogy az állatsétáltatóknál kellene lenni egy kislapátnak és egy seprűnek, hogy az egészségügyi dolgát rossz helyen végző kutyája után feltisztítsa a közterületet. Az ebrendelet hatályba lépése utáni 15. napon a fotósnak nem kellett sokáig járnia a várost, hogy a fentiekre negatív példát találjon. Lám, a roti szájkosár nélkül, vígan csahol, a gazdi pedig élvezi a késő őszi napsütést, s egy szatyomyi tisztasági felszerelés sem húzza a vállát. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a rendeletkészítők csupán a lakosság megnyugtatása végett alkották meg a már több kemény kritikát megért fiatal ebszabályzatot, vagy ténylegesen javítani szerettek volna az állattartók és a háziállatokat nem különösen kedvelő polgárok együttélési morálján. Nesze semmi, fogd meg jól! —vip— Színház az egész világ — mondotta Shakespeare. Egy jó kosztüm már fél siker — teszi hozzá Szabó Tünde, a Móricz Zsigmond Színház vezető szín- művésznője, aki nemcsak elveit hangoztatja ezzel, hanem a tettek mezejére is lép! — Mindig is imádtam az egyéni, egyedi és költői ruhadarabokat! Soha sem elégedtem meg a vásárolt ruha örömével, mert soha sem találtam az ízlésemnek igazán megfelelőt. Engem egy szép anyag már képes lázba hozni, képes megindítani a fantáziámat. Azt vallom: az anyag, a szabás és a kész darabot viselő ember hármas harmóniája szükséges ahhoz, hogy egy öltözék életre keljen. Ezért már évek óta magam varrom a ruháimat. Imádom ezt a feladatot, imádom a Szabó Tünde fantáziámnak szóló új kihívásokat. Már hónapok óta törtem rajta a fejem, hogy belekezdek, most azonban már valóban a megvalósítás küszöbén állok. E hét csütörtökön mutatja be az egyik legnívósabb nyíregyházi modellbutik a „ruhakölteményeimet”. Komolyan mondom, jobban izgulok, mint egy premier előtt! Végül is ez is premier, s nem is akármilyen — fejezi be gondolatait Szabó Tünde. Szinte biztos vagyok abban, hogy városunkban újabb státusszimbólum van kialakulóban! Tízet egy ellen, hogy a művésznő ruháit sikk lesz viselni! — tai —
