Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-15 / 268. szám

AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE Kínál úr bekeményített? Források Sóstóra Nemrégiben alakult meg a megyei és a nyíregyházi köz­gyűlés közös akaratával a Sós­tó Fejlesztési és Beruházási Rt. Az igazgatótanács elnökét, Szentesi Péteri kérdeztük az elvégzett munkájáról, a napi feladatairól. — Az elmúlt egy-másfél hó­nap alatt elkészítettük az ala­pító okiratokat, melyeket a vá­rosi közgyűlés már jóváhagyott lió forintra ígérvényt kaptunk. A 7 millió forintot még egy tár­caközi bizottságnak jóvá kell hagynia. Ez a pénz ahhoz kell, hogy a Szeréna-lakot rendbe hozzuk. Mint ismertes, a Sze­réna-lakot a megye apportként hozza be a Sóstó Rt.-be, ami stratégiailag azért nagyon fon­tos, mert ettől kezdve a rész­vénytársaságnak van vagyona, azaz hitelképes a bankoknál. nyéke. Vitathatatlan, hogy a Krúdy Szálló, a kádfürdő, a Svájci lak és a víztorony jelen­ti a történelmi Sóstót. Kínál urat nem lehet kikerülni, tár­gyalunk. Úgy néz ki, hogy le­hetőség van egy hosszú távú megállapodásra, amely azt je­lenti, hogy folyamatosan kerül­nek vissza a város tulajdonába a már előbb említett épületek, miközben a pénzügyi teljesí­és pénteken minden bizonnyal megteszi ugyanezt a megye­gyűlés is. Ebben az időszakban az az rt. legfontosabb feladata, hogy figyelemmel kísérjen minden pályázati, illetve pénz- szerzési lehetőséget, és ezekre nyújtsa be pályázatát. Az új PHARE-pályázatból 13—14 millió forint elnyerésére van nagy esélyünk, és benyújtottuk a kérelmünket a Területfejlesz­tési Alaphoz is, ahonnan 7 mil­— Ha Sóstóról beszélünk, az embereknek mindig Kínál János jut eszébe, hiszen a terület leg­szebb épületei a vállalkozó tu­lajdonában vannak. Hot tart az egyezkedés Kínál úrral? —Természetesen tárgyalunk a vállalkozóval, aki figyelmez­tetett bennünket arra. hogy tud a Szeréna-lak tőkésítéséről, de vegyük tudomásul: Sóstó az övé! Minden, ami az épületein kívül van, az csak Sóstó kör­tés elhúzódik. Ez a tervezet még előkészítés alatt van, me­lyet még egyik helyen sem tár­gyalt sem a gazdasági bizott­ság, sem pedig a közgyűlés. —Sóstór vendégei mikor lát­hatják először az rt. munkájá­nak gyümölcsét? — Nagyon optimista va­gyok. Bízom abban, hogy már a jövő nyáron lesznek a mun­kánknak szemmel látható jelei. sz. a. Kutyát ugatásáról, rendeletet betartásáról... A lakótelep összefogását sürgetjük A lakásért fizetni kell! A nyíregyházi közgyűlés hétfői ülésén a képviselő-tes­tület megerősítette a Huszár lakótelep rekonstrukciójával kapcsolatos feladatokról ho­zott 1992-es határozatát. Elfo­gadta a lakótelep rendezéséről szóló feladattervet, bár annak megvalósítására semmiféle pénzügyi garanciát nem vál­lalt. („A feladattervet a pénz­ügyi lehetőségek függvényé­ben hajthatják végre.”) Pongó Károly né kisebbségi képviselő a testületi ülés szünetében mégis szemmel láthatóan elé­gedetten nyilatkozott az Új Kelet munkatársának: — Február óta vártam arra, hogy valami döntés szülessen a Huszár lakótelep ügyében. Igaz, hogy nem sok amit elér­tünk, de talán kezdetnek nem kevés. Való igaz, hogy a Gu- szevben a bérleti díj és vízdíj­tartozás nagyon magas, ezen változtatni kell. El kellene jut­nia mindenkinek gondolko­dásban oda, hogy ha lakhat valahol, azért fizetni is kell. Nem várhatunk el mindent az önkormányzattól. A polgár­mesterasszonynak teljesen igaza van abban, hogy a vá­rosnak nincs közel száz millió forintja a lakótelep teljes fel­újítására. Ez azt összeget valóban nem lehet előterem­teni. Bízunk abban, hogy a Nemzeti és kisebbségi etnikai alapítványból is kapunk segít­séget. Ha nem is egyszerre, de az önkormányzati és az alapít­ványi pénzből talán folyama­tosan fel tudjuk újítani a Hu­szár lakótelepet. — Melyek azok a legfonto­sabb feladatok, amelyeknek mihamarább el kellene készül­niük. — Nagyon fontos a vízmé­rőórák lakásonkénti felszerelé­se, hiszen ennek hiánya miatt többen nem fizetik a vízdíjat. Az önkényes lakásfoglalók he­lyett, a vízelfolyások miatt sen­ki nem akar fizetni. Egy-egy lakás, vagy épület teljes felújí­tását el kellene végezni, mert szerintem a részleges felújítá­sok a városnak sokkal többe kerülnek, mintha egyben meg­csinálnák. Természetesen örü­lünk a Guszev aluljáró rendbe­hozatalának és az ehhez kap­csolódó járda elkészültének. — Több képviselő is felvetet­te az önszerveződés hiányát. Mi erről a véleménye? — Már megtettük az első lé­péseket ebben az ügyben is. Olyan embereket igyekszünk bevonni az ott élők közül, akik erre alkalmasak, akikre hallgat­nak a többiek. A lakótelep összefogását sürgetjük a szét­húzás helyett. Remélem, hogy még az év vége előtt konkrétu­mokról tudok beszámolni. (száraz) Modellpremier Szabó Tünde ruhái Harapós állattartás Egy rendelet csak akkor ér valamit, ha az alkotói a betar­tatásáról (betarthatóságáról?) is körültekintően gondoskod­nak. így van ez a november 1- jétől hatályba léptetett, sok változtatást és vihart megért, a nyíregyházi polgárság közbiz­tonságáról gondoskodni hiva­tott ebrendelettel is. Ugyan a szabályozás egyértelműsíteni kívánja a gazdik részére, hogy közterületeken miképpen köz­lekedhetnek négylábú kedven­ceikkel, de — mint ahogyan lenni szokott — a rendelet be­tartása az ebtartók részéről eset­leges, betartattatásának körül­ményei viszont kétségesek. Tartalom szerinti idézésben valahogy úgy szólt a passzus, hogy 60 centiméter feletti mar­magasságú kutyákat pórázon és szájkosárral „felöltöztetve” szabad sétáltatni. Pláne, ha — a közgondolkodásban indo- koltan-indokolatlanul hírhedt­té vált — egy rettegett őrző­védő fajtáról, a rottweilerről van szó. Persze az sem mellé­kes a rendelet szerint, hogy az állatsétáltatóknál kellene len­ni egy kislapátnak és egy sep­rűnek, hogy az egészségügyi dolgát rossz helyen végző ku­tyája után feltisztítsa a közte­rületet. Az ebrendelet hatályba lépé­se utáni 15. napon a fotósnak nem kellett sokáig járnia a vá­rost, hogy a fentiekre negatív példát találjon. Lám, a roti száj­kosár nélkül, vígan csahol, a gazdi pedig élvezi a késő őszi napsütést, s egy szatyomyi tisz­tasági felszerelés sem húzza a vállát. Jogosan vetődik fel a kér­dés, hogy a rendeletkészítők csupán a lakosság megnyug­tatása végett alkották meg a már több kemény kritikát meg­ért fiatal ebszabályzatot, vagy ténylegesen javítani szerettek volna az állattartók és a házi­állatokat nem különösen ked­velő polgárok együttélési mo­rálján. Nesze semmi, fogd meg jól! —vip— Színház az egész világ — mondotta Shakespeare. Egy jó kosztüm már fél siker — teszi hozzá Szabó Tünde, a Móricz Zsigmond Színház vezető szín- művésznője, aki nemcsak elve­it hangoztatja ezzel, hanem a tettek mezejére is lép! — Mindig is imádtam az egyéni, egyedi és költői ruha­darabokat! Soha sem eléged­tem meg a vásárolt ruha örö­mével, mert soha sem találtam az ízlésemnek igazán megfele­lőt. Engem egy szép anyag már képes lázba hozni, képes meg­indítani a fantáziámat. Azt val­lom: az anyag, a szabás és a kész darabot viselő ember hár­mas harmóniája szükséges ah­hoz, hogy egy öltözék életre keljen. Ezért már évek óta ma­gam varrom a ruháimat. Imá­dom ezt a feladatot, imádom a Szabó Tünde fantáziámnak szóló új kihívá­sokat. Már hónapok óta törtem rajta a fejem, hogy belekezdek, most azonban már valóban a megvalósítás küszöbén állok. E hét csütörtökön mutatja be az egyik legnívósabb nyíregy­házi modellbutik a „ruhaköl­teményeimet”. Komolyan mon­dom, jobban izgulok, mint egy premier előtt! Végül is ez is premier, s nem is akármilyen — fejezi be gondolatait Szabó Tünde. Szinte biztos vagyok abban, hogy városunkban újabb stá­tusszimbólum van kialakuló­ban! Tízet egy ellen, hogy a művésznő ruháit sikk lesz vi­selni! — tai —

Next

/
Oldalképek
Tartalom