Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-15 / 268. szám

4 1995. november 15., szerda Külföld-belföld UJ KELET Részletek a költségvetési vitából Itt a piros, hol a piros? Bretter Zoltán (SZDSZ) azt hangsúlyozta: az előterjesztés jövőre 10 milliárd forinttal töb­bet juttat a felsőoktatás számá­ra, mint az idei költségvetés. Mint mondta, a felsőoktatási in­tézményeknél naponta tapasz­talhatóak a pénzhiány követ­kezményei: sok esetben gondot okoz a működéshez szükséges irodaszerek, oktatási kellékek beszerzése, felújítása. Ugyan­akkor jövőre bizonyos célokra többletjutattást terveznek: pél­dául a doktorandusz-képzésre 360 millió forinttal adna többet a költségvetés, mint az idén. A hallgatói létszám növelésére összességében 1,8 milliárd fo­rinttal jutna több 1996-ban, mint az idén. A tandíj beveze­tése pedig a felsőoktatási intéz­mények számára 2,6 milliárd többletforrást jelent. Mindez azt eredményezi, hogy 1996- ban 20 ezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait a felsőoktatásban. A képviselő végül elmondta: az MSZP és az SZDSZ közös indítványban szorgalmazza, hogy az Orszá­gos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) 1996-ban elkülönített állami pénzalapként működ­jék. Az önkormányzatok jövő évi helyzetéről szólva Lamperth Mónika (MSZP) hangsúlyozta, hogy habár a törvényjavaslat­ban az önkormányzatok támo­gatására 415 milliárd forintot irányzott elő a kormány, a szo­cialista képviselőcsoport sze­rint a közszolgáltatások bizton­ságának garantálásához leg­alább 430 milliárd forintra len­ne szükség. A kormány nyitott a módosításokra, a szocialista frakció az önhibáján kívül hát­rányos helyzetbe került önkor­mányzatok támogatására for­dítható összeg és a személyi-jö- vedelemadó-kiegészítés növe­lését indítványozza. Az MSZP szerint az szja 40 százalékát kellene visszaforgatni az ön- kormányzatokhoz, mégpedig úgy hogy 20 százalék az szja befizetések alapján, másik 20 százalék pedig kiegyenlítő mó­don kerüljön vissza a testüle­tekhez. Ezt a kormány három év alatt tartja elérhetőnek — jövőre az szja 36 százaléka jut vissza az önkormányzatokhoz, 25 százaléka befizetés szerint és 11 százalék kiegyenlítő mó­don. Dobos Krisztina (MDF) itt a piros, hol a piros játéknak ne­vezte azt. hogy az Országgyű­lés nem tudhat a közoktatás ter­vezett új finanszírozási rendjé­ről. A kormány nem mellékel­te az ezt megjelenítő táblázatot javaslatához és a képviselőkhöz eljuttatott legutóbbi dokumen­tumok egy része alapján nem is kíván új finanszírozási rendszert bevezetni. Szabó Zoltán, a kul­turális tárca államtitkára el­mondta, hogy a kormány szerint az új finanszírozási rendszerről nem a költségvetésben, hanem a készülő közoktatási törvény­ben kell rendelkezni. A költség- vetési vitában tehát szerinte az eddigi finanszírozási táblázatot kell figyelembe venni. Hack Péter (SZDSZ) a bírák és ügyészek fizetésének emelé- _se mellett érvelt, mert 1994 óta még a bérek szintentartása sem történt meg e területen. Ezt kü­lön indokolja a szabaddemokra­ta képviselő szerint a bíróságok függetlenségének alapelve, va­lamint az, hogy ez a réteg nem folytathat kiegészítő tevékeny­séget. Javaslata, amelyet Toller Lászlóval, az MSZP frakcióve­zető-helyettesével együtt nyújt be, a terület érdekvédelmi szer­vezeteinek javaslatát figyelem­be véve differenciált béremelést kíván megvalósítani és 60 mil­lió forinttal segíti a Budapestre települő bírák és ügyészek la­káshoz jutását. Az intézkedés forrásait az illetéktörvény mó­dosításával teremtenék elő. Támadás a kormány ellen? A pedagógusok 25 százalékos béremelésének jelenleg nincs meg a költségvetési háttere — fogalmazott Kopcsik István, a Pedagógusok Szakszervezet­ének (PSZ) titkára kedden a Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezetével (FDSZ) és a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetével (KKDSZ) közösen tartott sajtó- tájékoztatón. Szabó Zoltánnak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtit­kárának az a hétfői nyilatkoza­ta, miszerint az említett béreme­lés „nem elképzelhetetlen”, csu­pán a szerdai tüntetésre készülő pedagógus társadalom megosz­tását szolgálja — hangsúlyozta a PSZ titkára. Kis Papp László, az FDSZ elnöke bejelentette: szorgalmazzák, hogy a tandíjra vonatkozó részt teljes egészében töröljék a felsőoktatási törvény szövegéből. Vadász János, a KKDSZ elnöke szerint a kor­mány „direkt frontális táma­dást” indított a szakszervezetek ellen, ám ebből az érdekképvi­seletek csak megerősödve kerül­hetnek ki — fűzte hozzá. Elhangzott: a három szak- szervezet a szerdai fővárosi de­monstráción 50-60 ezer részt­vevőre számít. Innen-onnan Bombay — Meggyilkolták a legnagyobb indiai magán légitársaság tulajdonosát. Négy ismeretlen géppisztolyos hétfő délután a nyílt utcán támadta meg az irodájából kilépő dús­gazdag üzletembert Bombay elegáns Bandra negyedében — jelentette kedden rendőri for­rások nyomán az AFP és a Reuter. Csakjauddin Vahid, az East-West légitársaság tulajdonosa és vezérigazgatója 14 golyótól találva a hely­színen meghalt, sofőrje súlyosan megsebesült. A rendőrség nagyszabású hajtóvadászatot in­dított az indiai bankvilág központjának számí­tó Bombayban a tettesek kézre kerítésére. Szabu Csákót, az East-West repülőterének igazgató­ját a rendőrség augusztusban letartóztatta, mert menedéket adott egy 300 ember halálával járt pokolgépes merényletsorozat tettesének. Kairó — Jelentős régészeti leletre — töb­bek között az Óbirodalom idejéből származó három fáraószoborra — bukkantak Egyiptom egyik szigorúan őrzött börtönében. A három óegyiptomi kőszobor, egy hellenisztikus oszlopfő, két görög festett váza és egy meghatá­rozatlan korból származó, nőalakot ábrázoló kis szobor elhagyatva hevert a főváros egyik börtö­nének épülettömbje mellett egy földhányáson. A leletek egy új épületrész alapozásakor kerül­tek elő a földből, de a munkát végző rabok, nem tudva, milyen értékről van szó, csak félredobták őket. Három éven át hevertek ott, míg egyszer felfigyelt rájuk egy őr—aki előzőleg a rendőrség műemlékvédelmi csoportjánál dolgozott. Bécs — Kisebb — a nukleráris esemé­nyek nemzetközi skáláján nulla fokozatú—tűz­eset történt a litvániai Ignalinában lévő atomerő­műben. A lángok egy turbógenerátorban kelet­keztek, amikor némi kenőanyag a forró beren­dezésre szivárgott. A generátort leállították, és a tüzet az erőmű személyzete eloltotta. A su­gárzási szintben nem tapasztaltak változást — jelentette kedden a NucNet nemzetközi szak­hírügynökség. A javítási munkálatok után a tur­bógenerátort újból üzembe helyezték. Prága — Nem folytathatnak papi hiva­tást azok a nők és nős férfiak, akiket a hetve­nes és a nyolcvanas évek folyamán Csehszlo­vákiában a földalatti katolikus mozgalom képviselői szenteltek fel. A Vatikán és a kato­likus egyház döntése szerint ezek a felszente­lések érvénytelenek — közölte kedden a Cseh Püspöki Konferencia szóvivője. Miloslav Fiala elmondta, hogy ilyen esetekre 1967 óta van­nak példák. A földalatti katolikus mozgalom, azért folyamodott ehhez a gyakorlathoz, mert a volt csehszlovák kommunista rendszer na­gyon kemény vallásellenes politikát folytatott, és a legális püspöki székek még a nyolcvanas évek második felében sem voltak betöltve. Nemrégiben kiderült: az illegális körülmények közt felszentelt papok mintegy fele a rendszer- váltás után is aktív maradt. Nemrégiben pedig egy nő, Ludmila Javorova is nyilvánosságra hozta, hogy a hetvenes években pappá szen­telték, s éveken át aktívan misézett. Konvertibilis forint? Kártyával dollár és márka Közel tízéves az ígéret: előbb-utóbb konvertibilis lesz a magyar forint. Mindeddig csak apró lépések történtek ennek érdekében. Ezek azon­ban elvezettek odáig, hogy ja­nuár 1-jétől bizonyos nemzet­közileg elfogadott szabvá­nyok szerint konvertibilis le­hessen a magyar nemzeti va­luta. Ehhez kétségtelenül kel­lett némi bátorság is. Egy ilyen döntésnek vannak koc­kázatai, amelyek csak szigo­rú, egyensúlyra törekvő pénz- politikával csökkenthetők. Persze a lakosságot nem a szabványok érdeklik, hanem az, hogy milyen korlátozá­sok maradnak fenn, illetve mennyiben nő a külföldre uta­zók szabadságfoka. Már eddig is — kimerítve a 800 dolláros keretet — különböző kerü- lőutakon bárki hozzájuthatott a kívánt mennyiségű dollár­hoz vagy márkához, s azt tör­vényesen külföldre is vihette. A legfőbb problémát végül is az jelentette, hogy volt-e elegendő forintja. Változás ezen a téren nem történik. Hoppon maradnak a feketézők Ám január 1 -jétől a külföl­di pénzek beszerzésének eme kerülőútjai is lerövidülnek. Bár fennmarad a turista-valu- takeret, de aki meghatározott, forintalapú bankkártyával ren­delkezik vagy névre szóló ta­karékbetétben helyezi el pén­zét, annak a jövőben nem kell bajlódnia a feketepiaccal. Ezek a kártyák, takarékköny­vek január 1-jétől már nem­csak forint, hanem bármely más konvertibilis valuta ki­fizetésére is alkalmasak lesz­nek. Minden, persze, nem megy majd egy csapásra. Va­lószínű, hogy a törvényben le­írt lehetőségekkel kezdetben még csak igen kevesen élhet­nek. Nem azért, mert rosszul van megalkotva a devizatör­vény, inkább mert a jogszabály elfogadásától számítva vi­szonylag kevés idő áll rendel­kezésre.arra, hogy a bankok, pénzintézetek felkészüljenek a konvertibilissé váló forinttal kapcsolatos műveletekre. A nagyobb bankok többsége már kibocsátott saját kártyát. E kártyáknak egy része devizára, más része forintra szól. A de­vizakártyákkal nincs semmi teendő, azok továbbra is úgy fognak működni, mint eddig. A feltétel az, hogy az ügyfél jelentős összegű külföldi va­lutát helyezzen el számláján. A forintkártyák esetében azon­ban változtatások szükségesek ahhoz, hogy az ügyfél segít­ségükkel külföldön fizetni tudjon vagy pénzhez juthas­son. Azok a bankok tudnak majd ilyen kártyákkal szolgáltatást nyújtani, amelyek csatlakoztak valamelyik ismert nemzetközi rendszerhez. Ilyenek például az EuroCard/MasterCard-, Visa- kártya hálózatok. Az egyik leg­nagyobb bank. az OTP már jó ideje kínálja ügyfeleinek az EuroCard/MasterCard forint­kártyát, a Visát pedig most kí­vánja bevezetni. Aki már ko­rábban hozzájutott ehhez a fizetőeszközhöz, az tudja, hogy a műanyaglapocskán feltünte­tik a pénzintézetek: az csak Magyarországon érvényes! Ja­nuár 1-jétől ez lekerül a kár­tyákról. A bankok bevonják a korábban kibocsátott kártyái­kat, azok helyett újat adnak, amelyeket már külföldön is el­fogadnak. Ez az egész művelet pedig nem megy egyik napról a másikra. Ráadásul ha nem is nagy mértékben, de egy-két mondat erejéig módosítani kell a kártyák mögött meghú­zódó folyószámla-szerződé­seket is. Betétkönyvre valutát? így aztán valószínűleg né­hány hónapot igénybe vesz a felkészülés még a jövő esz­tendőben is, sőt a pénzintéze­tek egy részének talán évekre is szüksége lesz. Mivel Ma­gyarországon a bankkártyák ma még korántsem elterjedtek, sokan ragaszkodnak a hagyo­mányos eszközökhöz, így a devizakódex a névre szóló ta­karékbetétet is, illetve az ezt megtestesítő betétkönyvet fel­jogosítja külföldi fizetésre. E tekintetben azonban nem olyan széles körű a felhasználhatóság, mint a bankkártyáknál. A kár­tyákkal nemcsak a bankokban, hanem az utcai automatákban, különböző éttermekben, áruhá­zakban is lehet fizetni. A taka­rékbetéttel mindenképpen egy pénzintézethez kell fordulni, ott tudnak a forintbetét terhére schillinget vagy márkát kifizet­ni. s csak ezt követően kerül­het sor a vásárlásra. A jogszabályok megalkotói úgy fogalmaznak, hogy ezek az eszközök továbbra is el­sősorban turista célokra hasz­nálhatók. A gyakorlatban azonban nehéz ellenőrizni, hogy aki külföldön a kártyája vagy takarékbetéte segítsé­gévei pénzt vesz fel, az a fizetőeszközt végül is mire fordítja. így bár a törvény kor­látozza a Magyarországról történő tőkekivitelt, azonban az új lehetőségek révén ez egyre nehezebben ellenőriz­hető. Legalábbis addig, amíg ez a kivitel ésszerű keretek között marad. Valószínűleg több százmilliós tételek ese­tében már aligha oldható meg ilyen csatornákon a tranzak­ció. Néhány millió forintig azonban minden további nél­kül szabaddá válik a pénz útja. Újra az összeférhetetlenség A Magyar Szocialista Párt nyíregyházi sajtótájékoztatóján dr. Kiss Gábor, a párt megyei elnöke legutóbb arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy ellenzéki frakciójuk pénteken még nem kapta kézhez az egy hét múlva megtartandó ülés meghívóját, előterjesztéseit. Ennek hiányában nem tudnak felkészülni, a szakértőikkel nem tudják megvitatni a terve­zeteket. A pártelnök azt is be­jelentette: az alelnökök régóta húzódó összeférhetetlenségi kérdésével a napirendi pontok előtt kívánnak foglalkozni, és az is elhangzott, hogy a szoci­alista párt a kéthavonkénti ülé­sezés helyett havonkénti össze­hívást sürget. Hamvas László, a megyei közgyűlés alelnöke, aki maga is érintett az összeférhetetlen­ségi kérdésben, a következőket mondta el az MSZP-sajtótájé- koztatón elhangzottakról: — Hathetenként tartottunk eddig közgyűlést, de ezen vál­toztatni kell, mert valóban sok a gond. Két ülés között nagyon sok elintézésre váró feladat gyűlik össze. Magam is úgy gondolom, hogy havonta kell megyei közgyűlést tartani. Eb­ben teljesen egyetértek Kiss Gáborral. Az viszont tévedés, hogy nem kapták meg a képvi­selők időben az anyagot. A szo­cialista párti képviselők is dol­goznak a különböző bizottsá­gokban, így már jó előre — azaz hetekkel korábban — tud­ják, miről fog tárgyalni a követ­kező megyegyűlés. A nyers ter­vezetek a bizottsági ülések után válnak valódi előterjesztések­ké, amelyek már tartalmazzák a bizottsági tagok véleményét is. Szervezeti és működési szabályzatunk szerint pedig a megyegyűlés előtt nyolc nap­pal kell kiküldeni az előterjesz­téseket, tájékoztatókat. Pénte­ken, tudomásom szerint — nem az MSZP-s sajtótájékoztató miatt —, mindenki megkapta az anyagot. Szerintem Kiss Gá­bor bírálata elhamarkodott volt. Az összeférhetetlenségi kérdés lezárását mi magunk is fon­tosnak tartjuk. Erről Kiss úr is meggyőződhetett miután fel­bontotta a csomagját, hiszen a témát zárt ülésen, első napiren­di pontként kívánjuk megvi­tatni. — Azt már lehet tudni, hogy dr. Oláh Albert alelnök a le­mondásával szünteti meg az összeférhetetlenséget, de azt nem, hogy önnek mik a tervei. Elmondaná most? — Egyelőre nem. Sz. A. Halálos ítélet A szabadkai kerületi bíróság kedden meghozta az íté­letet a Marinko Magda vezette csoport jugoszláviai bűn­perében. A magyarországi börtönben életfogytiglani bün­tetését töltő' Magdát távollétében halálra ítélték, míg tíz —jugoszláv őrizetben lévő — társa börtönbüntetést ka­pott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom