Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-15 / 268. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. november 15., szerda 5 Jó úton halad a Kemév Rt. felszámolása Fizetés részletekben még novemberben A tengizi olajfeldolgozó-építésben alvállalkozóként részt vevő' és onnan később, amerikai beruházói nyomására kiszoruló Kemév Rt. tavaly nyáron csődöt jelentett. A felszámolásával foglalkozó cég azóta folyamatosan dolgozik, hogy az értékesíthető vagyonból az állás nélkül maradt dolgozóknak az elmaradt fizetést és végkielégítést rendezni tudja. Dr. Bornemissza Lajos, a Tízek Felszámoló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vezetője kedden ismertette a felszámolás jelenlegi állását. Bevezető helyett a volt dolgozók számára szolgáló jó hírrel kezdődött a tájékoztatás: november 21-től a Kemév Rt. 368 volt munkatársa összesen mintegy 9,8 millió forint nagyságrendben kézhez veheti a teljes végkielégítés első harmadát. Erről az érintettek még e héten értesítést kapnak. Mint elhangzott, a felszámolás során az emberi szempontokat tekintik elsődlegesnek, azaz az elmaradt munkabérek és végkielégítések kifizetése élvez mindenekfelett prioritást. A Kemév Rt. többi tartozásának rendezése csak az emlíett fizetési kötelezettségek teljesítése után várható. Az előzetes várakozások szerint márciusig, két további ütemben várható a dolgozói tartozások teljes rendezése. A felszámolás eddig elkészült mérlege alapján a felszámolást végző cég optimistán tekint a jövőre. A vállalkozás által tavaly augusztusban átvett Kemév Rt. állítólagos akkori vagyona több mint 500 millió forintot tett ki. Egy igazságügyi szakértői felmérés után kiderült, hogy a tényleges, mérleg szerinti vagyonnagy- ság mintegy 150 millió forinttal kevesebb. Sajnos ez szinte csak papíron létezett, mert a Kemév Rt. vezetősége a hitelezők nyomására a mobilizálható üzletrészeket már korábban értékesítette. Ami az rt.-ből megmaradt, azt kell a felszámoló cégnek eladnia, hogy a dolgozói tartozásokat rendezni tudja. Közben a felszámolók több szerződést felbontottak, olyanokat, amikből nem láthat pénzt a csődeljárás alatt álló vállalat. Pillanatnyilag 163 jogos hitelezői kérelmet fogadott el a felszámoló, mintegy 1 milliárd forintnyi értékben. Az APEH és az Egészségbiztosítási Pénztár támasztja a legnagyobb igényt — összességében közel 600 millió forint nagyságban. Az előzetes felmérések alapján a Kemév Rt. vagyona értékesítéséből jó esetben is csak alig 100 millió forint fog összejönni. Ebből a pénzből 40 milliót bérre, 40 milliót végkielégítésre szánnak a felszámolók. A fennmaradó közel 20 millió forintból a rezsiköltségek, a munkabérek kifizetése után az Egészségbiztosítási Pénztár követeléseinek egy részét szándékoznak teljesíteni. A Ten- gizben maradt Kemév-vagyon- nal már semmit sem lehet csinálni, mert a hazaszállítási költséget sem lehetne az ottmaradt vagyoni eszközök eladásából fedezni, annak ellenére, hogy az anyavállalat mindent elkövetett az értékek megóvása érdekében. A felszámoló cég 1996. augusztusára szeretné befejezni az eljárást, de erre nem sok esélyt lát, mert közel 50 peres ügyet szükséges még tisztáznia. —vip— Környezetkímélő energiagazdálkodást sürgetnek Négyszer rosszabbul hasznosítjuk Energiahatékonysági szimpóziumot tartottak kedden Nyíregyházán, a vállalkozói inkubátorházban. Az Energia és Környezet Alapítvány, valamint az E-Misszió Természetvédelmi Egyesület ELÉG energiahatékonysági programjának keretében megrendezett szimpózium előadásai főleg arra mutattak rá, hogy a fenntartható gazdasági felemelkedés egyik lehetséges kulcsa a hatékony, takarékos energia- gazdálkodás. Bartos Tibor, a megyei ön- kormányzat főtanácsosa elemezte a megye helyzetét. Elmondta, hogy elegendő villamos energia áll rendelkezésre az ipar, a mezőgazdaság és az urbanizáció fejlődéséhez, de az áramellátás területén akadnak térségi és rendszerproblémák, a helyenként szükséges rekonstrukcióra nincs elegendő pénz. Megyénket három nemzetközi földgázvezeték szeli át, ezt a geopolitikai előnyünket jól kihasználjuk — eddig 203 településen vezették be a gázt, és 1996 végére mind a 228 településen elérhető lesz ez a tiszta fűtőanyag. A földgáz elterjedése nagy mértékben visz- szaszorította a környezetet sokkal inkább szennyező szilárd tüzelőanyagok alkalmazását. Főleg emiatt nem várható a távhőszolgáltatás fejlesztése és a kőolajszármazékok használata sem, de ez utóbbinál szerepet játszik a nagyüzemi termelés stagnálása, illetve leépülése is. Sajnos csökken a megújuló energiaforrások felhasználása, főképpen azért, mert az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar is elenyészik. Bartos Tibor a 2010-ig megoldandó fő feladatként jelölte meg a vonalas rendszerek továbbfejlesztését a gazdaság és a lakosság igényei szerint. Kiemelten kell kezelni a határ menti térségeket, és meg kell teremteni a környezetkímélő erőforrások alkalmazásának lehetőségét. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a megyében szép számmal élnek olyan — a FÁK országaiból származó — szakemberek, akik jártasak az atom- és űrkutatásban is. A megyei akadémikusoknak ösz- sze kell fogniuk ezekkel a tudósokkal, hogy megteremtsék a most még hitetlenséggel körülvett, úgynevezett nullponti energia kihasználásának lehetőségeit. A nullponti energia lényegében a bolygónkat körülvevő mágneses terek áramlásával függ össze, és beláthatatlan lehetőségeket rejt magában, hiszen az eddig megtermelt energiánknál tíz a huszonharmadikonszor több energiát lehetne belőle nyerni. Kifejtette: tudja, hogy nagy ellenállásba ütköznek, de mihamarabb el kell kezdeni egy kisebb kutatást. Barborják Károly a fővárosi székhelyű Energiagazdálkodási Rt. képviseletében bírálta a kormány energiapolitikáját. Kiemelte, hogy amíg nem tesszük hatékonyabbá a rendelkezésünkre álló energia felhasználását, addig nem várható igazi gazdasági fejlődés. Magyarország négyszer rosszabbul használja ki erőforrásait, mint a fejlettségben élen járó országok. Dr. Pálvölgyi Tamás a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviseletében az energiatakarékosság gazdasági és környezetpolitikai összefüggéseire világított rá. Elmondta, hogy a megye városaihoz hasonló, közepesen szennyezett városokat helytelenül úgy bírálják el, hogy ezeken a helyeken nincs komoly probléma. Az energetika a legnagyobb környezetszennyező ágazat, a villamos energiának is csak a felhasználása tiszta, az előállítása annál kevésbé. Ha minden környezetszeny- nyező a reális környezeti kárt fizetné bírságként, az erőművek bezárhatnák a kapuikat. Az előadó kivezető útként az energiapazarlás mérséklését jelölte meg, de csak a meglévő szolgáltatások színvonalának megőrzése mellett. Január elsején lép életbe az új környezetvédelmi kerettörvény, mely minden környezetszennyezőre kiterjed és segíti az euro-atlanti harmonizációt, ugyanis ilyen szabályozások nélkül hazánk nem csatlakozhat a fejlett Európához. Pálvölgyi ellentmondott az előtte felszólalónak, és elmondta, hogy bár még sokat kell tenni, a kormánynak eredményei is vannak. Az 1991- ben indult német szénsegélyprogram keretében például több százmillió forintnyi energiát takarított meg az ország, az összes hasonló beruházás haszna pedig több milliárdra tehető. Kifejtette, hogy a kormány energetikai programjának legnagyobb részét az állampolgárok energetikai tudatosságának erősítése teszi ki. A gazdaság energiatakarékossá — ezzel gazdaságossá és környezetbaráttá — tétele mellett sokkal nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a háztartások is hasonló elvek szerint működjenek. Vasas Nemcsak takarékos, de szép is az új izzócsalád (Fotó: Haras csák) Áll am válasz Jóskának Kedves kis Jóskám! Idestova hat éve, hogy „ levelezel” Magas Személyemmel. Emlékszel, az első leveled még a jó emlékezetű hetilapban, a HatárSzél-ben küldted el? Ama boldog időszakban, amikor te is, Én is azt hittem, ripsz-ropsz szétverjük a régi rothadtat, megújulunk, és egykettőre itt lesz a Kánaán. Dagadt keblem a büszkeségtől, hogy íme, megszólítja Magas Személyemet a kisember, a nép egyszerű, egyszerűen nagyszerű, faragatlan fia. Olyan dagadt volt a keblem... a szétveréstől, hogy csak kapkodtam Magas Fejemet, nemhogy válaszolni, de még levegőt szippantani sem igen volt módomban. Igen. Mert akkor még azt hittük, mi verjük szét. Aztán kiderült, hogy minket vernek szét... De nehogy azt hidd, kedves Jóska, hogy sokáig szé- delegtem. Én, az Állam, igen hamar kitanultam, hogy legyen bármilyen forradalom, vagy ellen-; peresztrojka vagy falbontás; glasznoszty vagy kerítésszaggatás; Én, az Állam voltam, vagyok és leszek! (Lám, ezt is rosszul látta Lenin, amikor az állam elhalásáról írt — igaz, hetven évig elég rosszul aludtam miatta!) Sőt még nagyobb, hatalmasabb, fontosabb és szükségesebb! Ezt egy pillanatra se felejtsd el, kedves Jóskám! Szolgáim, a miniszterek (latinul miniszter = szolga) mindent elkövettek, hogy gondoskodjanak fennmaradásomról, jólétemről, sőt gazdagodásomról. Ha a Napkirály mondhatta: „Az állam én vagyok!", én is elmondhatom: „Én, az Állam, vagyok!" Ez,persze, semmit, pontosabban semmi újat nem jelentett, azazhogy éppen ez benne az új. S ezt már ’89-ben kezdted te is érezni, Jóskám! Mert az állam hatalom. S te, Jóska, ugye állampolgár vagy? A hatalom fogaskereke. Ma is visszaemlékszem első ‘kedves’ leveleidre. Te mit sem tanultál és mit sem felejtettél azóta sem! Akkor is felpanaszoltad lyukas zoknidat, most meg jössz ezzel az éhezéssel. Akkor voltál szíves említeni, hogy félsz a munkanélküliségtől, most pedig hozod ezt a Hyper Tóni(áda)t, merthogy hajszolod magad. Én akartam ezt? Nem, ezt Te akartad! Minden szavazásoddal (vagy nemszavazásoddal). Hát, akkor viseld! Különben is az Én állami szememben egyenlő minden állampolgár, az egyik, aki nem reggelizik meg a másik állampolgár, aki a vállalkozói szféra estélyén vacsorázik. Úgy vagyok ezzel, mint az 50 százalékos libavirslivel. Abban, ugye, van egy liba meg egy ló. Ez az állam- polgári egyenlőség mintája! Jól vésd eszedbe, kedves Öcsém, Jóska! Ölel (különösen a pénztárcádat), Állam bácsi! Eredményesebb érdekvédelmet A lemondott Nagy Sándor helyére Sándor Lászlót, az eddigi alelnököt választotta elnöknek az MSZOSZ szövetségi tanácsa zárt ülésén. Az új elnök személyével kapcsolatos véleményéről kérdeztünk néhány megyei szakszervezeti vezetőt. Pöhacker Attila, a Vasutasok Szakszervezete Záhony Területi Bizottságának titkára: — Mint a Szövetségi Tanács tagja személyesen is jelen voltam az ülésen. A 149-ből 135 szövetségi tanácstag vett részt, s a 49-ből 48 tagszervezet képviseltette magát. Nagy Sándor megerősítette a lemondását.Sándor Lászlónak szavaztak bizalmat 108-an, míg 26-an Vágó Jánosnak, a másik alelnöknek. Egy szavazat érvénytelen volt. Én Sándor Lászlót részesítettem előnyben, véleményem vele kapcsolatban az, hogy jól képzett, széles látókörű vezető jutott az MSZOSZ élére. Személyében biztosítékot látok az MSZOSZ és a politikai pártok viszonyának rendezésére, ugyanúgy a TB-önkormányzatokhoz fűződő kapcsolatban, valamint a belső rendezés ügyében is. Sándor László egyébként kijelentette, hogy együtt tud működni Vágó János alelnökkel. Az érdekegyeztetés terén sürgős változásokra van szükség, erre egy hónapos határidőt jelölt meg a Szövetségi Tanács. Csak érdekességképpen mondom el, hogy a leköszönő Nagy Sándortól felállva, tapssal búcsúztunk. Kitűnő vezető és nagyszerű ember volt. Vaskó Mihály, az MSZOSZ megyei képviselet-vezetője meghívottként részt vett az ülésen. — Alapvető irányváltást nem jelent a változás az MSZOSZ további életében, munkájában. Véleményem szerint Sándor László személyében alkalmas vezető került az elnöki posztra. Egyébként a személy- csere nem számít, nem számíthat meghatározó elemnek, sokkal inkább a kialakult helyzet az, amely az eddigitől eltérő döntéseket igényel, elsősorban a kormánnyal való viszonyt tekintve. Eredménynek csupán a minimálbérről szóló tavaszi megállapodást tekinthetjük, az összes többi meddő vitának bizonyult. Itt nyilván határozottabb érdek- egyeztetésre van szükség. így például a kormány által tervezett mínusz 4—5 százalékos reálbércsökkenéssel szemben az úgynevezett nullapozíció megőrzését. Munkácsi János, a MEDOSZ megyei titkára: — Mi Sándor Lászlót támogattuk a jelölés során, s az a véleményünk, hogy másik tisztségéről, az Egészség- biztosítási Önkormányzat elnöki funkciójáról mondjon le záros határidőn belül. Az MSZOSZ- elnöki teendőket csakis főállásúként tudná ellátni. A személy- cserétől nagy fordulatot nem várunk. viszont egy önmagával is igényesebb és eredményesebb érdekvédelmet feltétlenül. (lefler)
