Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-15 / 268. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. november 15., szerda 3 Hazánk a csalók paradicsoma? Fantomok a gazdaság sötétjében Görög eredetű fantom szavunk egyik jelentése agyrémet, rémképet és kísérteiét jelöl. A magyar, szabadver- senyes kapitalizmus jogzavaros körülményei között akciószerűén felbukkanó, gyakorlatilag csak papíron létező bejegyzett cégek, vállalkozások a hivatalok számára kellemetlen agyrémet jelentenek, mert felkutatásuk, fizetési kötelezettségeik számonkérése szinte lehetetlen. A termelők és kereskedők bennük látják legrosszabb álmaik rémképeit, mert nagy tételben, biztos és csábító ajánlattal vásárolnak és mindig csak utólag derül ki, hogy fizetés nélkül távoztak. A szankciókat és a büntetést kirovó hatóságok szempontjából ők a kísértetek, mert tevékenységeikről aktahegyek árulkodnak, de senki sem látja őket... Mindig is voltak fantomvállalkozások, közszájon forogtak hamis, a gazdaságot összezavaró „húzásaik”. A cégek adatait ismerő, de hatósági jogkörrel nem rendelkező szervek — az APEH vagy az Egészségbiztosítási Pénztár — mindig is tudott róluk, de sötét üzelmeikre szűkös mozgásterük miatt nem tudtak fényt deríteni. A magyar gazdaság önigazgatási törekvései miatt a gazdálkodó szervezetek állami termelésszervezésének koordinálását a kamarák vették át, amelyek első lépésként feltérképezték tagkörüket. A megyei adatok összesítése után kiderült, hogy az agrárkamara az általuk megkeresett cégeknek több mint 48 százalékával nem tudta felvenni a kapcsolatot. A legkiterjedtebb tagkörrel rendelkező kereskedelmi és iparkamara közel 1500 hasonló esetet tud felmutatni, a kézműveskamarához a kiküldött leveleiknek több mint 50 százaléka bontatlanul érkezett vissza. A megyében összesen közel 2500, csak papíron létező vállalkozásra bukkantak. A kamarai tapasztalatok szerint például több vállalkozás bejelentett központja Nyíregyházán a Fazekas János tér 13- as és 14-es ház. Bár a számozás 24-ig létezik, ellenben csak az ott lakóknak jut eszükbe első hallásra, hogy a két említett háztömb sohasem épült meg, hanem két hiányzó számot a tér közepén lévő egy-egy önkormányzati intézmény kapta meg. A Tokaji úti épülő üzletsoron az alig néhány négyzet- méteres helyiségekbe esetenként nyolc-tíz vállalkozást is bejegyeztek. Az teljesen más kérdés, hogyan férnének el benne, de az adatlapokon szereplő sok jó ember, kis helyen is sok jó ember... Az Egészségbiztosítási Pénztár hatásköréből átkerült a Nyugdíjbiztosítási Intézethez a járulékfizetések ellenőrzése. Ott elvileg másfél-két havonta tartanának teljeskörű felülvizsgálatokat, de a létszámukat és a lehetőségeiket e feladat meghaladja. A Társadalombiztosítási Intézet figyelemmel kíséri a Cégközlönyt, a hitelezői kérelmeket és nyomon követi a más megyéből áttelepült vállalkozásokat. Amikor nyilvánvalóvá válik, hogy egy-egy cég nem fizeti kötelező járulékait, akkor fizetési meghagyást küldenek a részére. Az APEH számára nehezebb ügy szétválasztani a „búzát az ocsútól”. Mint Mandzák László, a megyei Adó- és Pénzügyellenőrzési Hivatal igazgatója elmondta, sok vállakozó bejelentkezik hozzájuk, de a tevékenységének felhagyása, a vállalkozói igazolvány visz- szaadása után elfelejtik töröltetni az adataikat. Az ilyen, már nem létező vállalkozások ténye gyakorlatilag csak az éves adóbevallások összesítése után kerül napvilágra. Amit a hivatali zsargon fantomcégnek nevez, azok a szerveződések leggyakrabban a visszaélés szándékával alakulnak. Közkedvelt csalási területük az illegális áfavisszaigénylés és a fiktív számlakibocsátás. A számlaellenőrzésekkel egy külön osztály foglalkozik a hivatalon belül. Ok az ismertté vált számlaforgalomnak a 26—27 százalékát vizsgálják felül, ami összegszerűen idén mintegy 160 millió forintot tett ki. A visszaélések tendenciája csökkenést mutat, mert egyre jobban nyomon követhető ez az illegális tevékenység. Gyanús esetekben az adóalany-nyilvántartási osztály revíziót kezdeményezhet a kapott adatok ellenőrzésére. Sajnos pillanatnyilag a lebuktatott adócsalók nevét nem lehet nyilvánosságra hozni. A parlament előtt lévő adózási törvénytervezetben már benne van ez az elképzelés. Mivel az APEH nem rendelkezik igazol- tatási és előállítási joggal, így a rendőri szervekkel együttműködve lehet ezt megtenni esetenként — ami viszont nagyon hosszadalmas, akár több hónapig is eltartó procedúra. —vip— E „cégközpontban” is bejegyzett vállalkozás üzemel (Fotó: Harascsák) „Kutyabajok” Mátészalkán Pályázó önkormányzatok — Többlakásos, többszintes épületek lakóitól egyre több panasz érkezik a polgármesteri hivatalhoz, amelyben kifogásolják, hogy sok család tart nagy testű kutyákat a lakásban. Például a Szokolay útról érkezett bejelentés szerint egy lépcsőházban négy ilyen ebet is tartanak a lakók. Ezek az állatok a lépcsőn közlekedve félelmet keltenek az idős emberekben és a gyermekekben. Problémaként vetették fel, hogy az erkélyeken tartva, hangos ugatásukkal zavarják a lakók nyugalmát. A polgármesteri hivatal részéről a panaszt jogosnak tartják, ezért az állattartásról szóló rendelet módosítását a képviselő-testület elé kívánják terjeszteni. A módosítással azt szeretnék szabályozni, hogy csak bizonyos fajtájú és súlyú embeket lehessen a lakásokban tartani. — Jó ütemben halad a Baj- csy-Zs. Endre Középiskolai Kollégium és a gépészeti szak- középiskola rekonstrukciós bővítése. A közeljövőben a Magyar Máltai Szeretszolgálat Mátészalkai Szervezetének közreműködésével nem új, de jó minőségű bútorokhoz jut a kollégium, melyekkel a leg- elhasználódottabb 20—25 éves berendezési tárgyak egy csoportjának cseréje valósítható meg. A karitatív szervezetnek és az önkormányzatnak nem ez az első közös akciója, s ismerve a terveket, nem is az utolsó. Az őszi építésrendészeti szemle során a szakemberek megállapították, hogy igen színvonalas épületekkel gazdagodott az állomással szemben lévő Szalkay László utca is. Városképi szempontból előnyös lenne, ha az út mellett fekvő magántulajdonban lévő üres telkeken, kertvégeken hasonló szép házak épülnének. Pénzes László Nagyon sok településen nem ülnek ölbe tett kézzel az önkormányzatok képviselői, hanem megpróbálnak javítani lakóhelyük infrastruktúráján, igyekeznek pénzt szerezni községüknek. A takarékossági intézkedések mellett pályázat útján lehet kisebb-nagyobb bevételekre szert tenni, amelyekből különböző beruházásokat tudnak megvalósítani. Körülnéztünk megyénk néhány önkormányzatának háza táján: mire pályáztak, mit szeretnének elvégezni a közeljövőben. Kótajbanjárdát akarnak építeni és az egyik utat szeretnék aszfaltburkolattal ellátni. A terv megvalósításához a képviselő- testület pályázatot nyújtott be a Soros Alapítványhoz. Remélhetőleg az alapítványtól kapnak némi összeget és az, valamint a saját erő elegendő lesz a járda és útépítéshez. A faluban egy iskolaújságot is létre akarnak hozni, melynek előállítási költségeihez pályázat útján remélnek pénzt. A kiadványt az általános iskola pedagógusai és tanulói gondozzák. Csaholcon is járdát szeretne építeni az önkormányzat a falu „szívében”. Egy kilométer hosszúságúra terveznék és a gyalogos közlekedést tenné biztonságosabbá az út mentén. Az előzetes számítások szerint ehhez két és fél millió forintra lenne szükség. Ennek az összegnek a felét pályázat útján teremtenék elő, s már be is nyújtották ez irányú igényüket az illetékes szervekhez. A munkálatok elvégzéséhez a pénz másik felét az önkormányzatnak kell kigazdálkodni. Vállajon az önkormányzat pályázatot nyújtott be regionális szilárdhulladék-lerakóhely létesítésének anyagi támogatására. A szeméttelepet a község Mérkkel, Nagyecseddel, Tibor- szállással és Fábiánházával közösen építené meg. Nyírmeggyesen pályáztak a Játékalaphoz az általános iskola berendezési tárgyainak korszerűsítésére. A faluban mintegy hatmillió forintot remélnek sikeres pályázat esetén. Tiszabercelen az önkormányzat pályázatot nyújtott be a TAKISZ-hoz, hogy segítsék az általános iskola bővítését négy tanteremmel. A pályázatban, melyet továbbítottak a Belügyminisztériumba, 26 millió 400 ezer forint hozzájárulást kémek. Ehhez szükség van hatmillió forint önerőre. A berceliek két másik pályázatot is benyújtottak a szomszédos településekkel karöltve. Bújjál közösen egy szennyvíztisztítóművet és telepet akarnának létrehozni, míg Ibránnyal és szintén Bújjál együtt egy regionális szilárdhulladék-lerakó telepet szándékoznak kialakítani. Amennyiben sikeres lenne a pályázatuk, a beruházásokat mihamarabb szeretnék megvalósítani, az általános iskola bővítését — ha meglesz a hiányzó pénz — jövőre tervezik. Tóth Mihály Selyemmelegítő Rendkívül tetszetős az a mondás, amely szét int nem a ruha teszi az embert. Ez azonban csak féligazság, hiszen éppen egy másik magyar mondás jelenti ki nagy bölcsességgel és ízléssel: a ruha tisztesség. Nem véletlen, hogy az öltözködés minden korban nagy jelentőséget kap, van, amikor talán túlzottat. De nem vitatható: az öltözködés, a ruha sokat elárul viselőjéről. És mindez nem vagyoni kérdés, hiszen a legegyszerűbb, de tiszta, éppúgy viselőjéről beszél, mint a flancos. ■ De mesélőruha manapság a selyemmelegítő is. Az a ruha, amit kezdő vállalkozók és vállakozónék viselnek, de nem a sportpályán vagy otthon a kertben hanem mindenütt. Üzleti tárgyaláson, bevásárláskor, séta közben, cukrászdában és bárban. Nos, ruha ez is, de mint általában a szabadidőruhák, sportöltönyök, nem mindenütt decensek. Vagyis nem illenek mindenüvé. Persze ezt meg kell tanulni, hiszen az öltözködéskultúra nem egyszerű dolog. És ez a tanulás nehezen megy. Az egyik oldalon ott a rikító színű zakós, diplomatatáskás, aranyláncos, a másik oldalon pedig a selyemme- legítős vállalkozó. Egyik sem túl bizalomgerjesztő. Az első azért, mert rí róla az erőlködés, hogy valaminek lássák, a második pedig azért, mert slampos. Gondoljunk arra, hogy ennek alapján kell ítélni. Mielőtt bárki is szóra nyitná a száját, a beszélő köntösök árulkodnak. Hogy érdemes-e ezzel foglalkozni? Szerintem igen. Hiszen a cél az, hogy a társaságban, az üzleti életben, a magánéletben az emberek alkalmazkodjanak egy olyan normához, amely egyéniségük pozitívumait emeli ki, olyan ruhában jelenjenek meg, ami bizalmat ébreszt, ami megadja a tisztességet embernek, helynek, alkalomnak. Ezért hát a mohogás a selyemmelegítő miatt. Mert jó ez a viselet, lehet benne focizni, kirándulni, kertet ásni, edzeni. Csak egyet nem lehet: hitelt sugallva megjelenni. A vállalkozó imázsa döntő. Ezen üzleti siker múlhat. E siker érdekében írtam, amit írtam. Mert ismétlem: a ruha tisztesség. Még akkor is, ha talán olcsóbb, mint a gusztustalan selyemmelegítő. (bürget) Épülő házak Tunyogmatolcson (Fotó: A.B.A.) Mit mond a jelölt? Lapunk korábbi számaiban már tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a megyei polgári védelmi parancsnok, Berényi Levente mk. pv. ezredes — többek között — a szervezet jogi szabályozatlansága és anyagi forrásainak hiánya, a szerinte kilátástalan helyzet miatt idő előtti nyugdíjazását kérte. Or öve ez István vezérőrnagy, polgári védelmi főigazgatótól megtudtuk, hogy a parancsnoki beosztásra Istenes Sándor pv. alezredest, Berényi úr korábbi helyettesét javasolta, aki jelenleg a megyei védelmi iroda belügyi referense. — Miért vállalta e kritikus helyzetben a parancsnoki munkakört? — kérdeztük Istenes alezredestől. — Én is sajnálom Berényi ezredes távozását, hiányozni fog szakmai tudása. Úgy érzem, hogy a megyei polgári védelmét helyben és országosan is elismerik a szervezet dolgozóinak együttes munkája eredményeként. Megtisztelőnek érzem az országos vezetőség bizalmát személyem iránt. A feladatot nagy szakmai kihívásnak tekintem a Berényi úr által említett, valóban meglevő komoly gondok közepette. Úgy érzem, a szervezet hivatásos és közalkalmazotti állománya elfogadna vezetőnek, ha a belügyminiszter úr kinevezne. Véleményem szerint egy vezetőváltás után átmenetileg lesznek nehézségek. Kinevezésem esetén az eddig elért eredményeket próbálnám szinten tartani, vagy javítani. Látok még tartalékot a szaktisztek és az előadók, a körzetparancsnokok önállóságának növelésében, szakmai tudásuk fejlesztésében. A mostani, távolról sem optimális helyzetben megyénkben a polgári védelem alapfeladatát, a lakosság védelmét a jelenlegi munkatársakkal el tudja látni, szükséges lenne azonban a feladatok fontossági sorrend szerint további súlyozása, ismételt átgondolása. A munkatársak hivatástudatában, az állami és az önkormányzati vezetők támogatásában bízva vállalom el a parancsnoki beosztást. KvZ
