Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-13 / 266. szám

Belföld-külföld 1995. november 13., hétfő Rabin-gyilkosság — feljelentés Hetekkel Jichak Rabin meggyilkolása előtt egy férfi felje­lentést tett a rendőrségen, hogy egy szervezet, illetve egy fiatalember Izrael miniszterelnökének és védelmi miniszte­rének a meggyilkolására készül. A feljelentő Jigal Amir (a későbbi merénylő) egyik barátja volt, aki mindent elmon­dott a hatóságoknak, kivéve a gyilkos nevét és lakcímét. A biztonsági erőknek azonban nem sikerült felkutatniuk a gyil­kosságra készülő Jigal Amirt. Tel-avivi értesülések szerint a jövő héten újabb lemondások várhatók az izraeli biztonsági erőknél a Rabin-gyilkosság következményeként. Állítólag a biztonsági szolgálat főnöke is lemondásra készül, de egyelőre hivatalában marad Simon Peresz ügyvezető miniszterelnök kérésére. Kucsma a fekete-tengeri flottáról A fekete-tengeri hadiflottával kapcsolatos vita rendezését azok az oroszországi erők halogatják, amelyek meg akarják akadályozni az ukrán—orosz alapszerződés megkötését — nyilatkozta a hét végén Leonyid Kucsma ukrán elnök Har­kovban. Kucsma kijelentette, hogy a hadiflotta ügye kizáró­lag politikai, nem pedig technikai kérdés. A flottavita lezá­rását azok a politikusok gátolják, akik ezt a kérdést aduként akarják kijátszani a két állam közötti barátsági és együttmű­ködési szerződés létrehozásával szemben. Meciar Hornról Vladimír Meciar szombaton — Berlinből visszatérve — a pozsonyi repülőtéren rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol a Horn Gyulával folytatott berlini megbeszélésről, a magyar kormányfő nyelvtörvénnyel kapcsolatos „enyhítő kísér­letéről” azt mondta, hogy „a törvényalkotás minden állam önállóságának a megnyilvánulása, s a törvény elfogadtatása nem múlhat egy másik állam jóváhagyásán”. Ismeretes, hogy a magyar miniszterelnök Berlinben jobb belátásra próbálta bírni Vladimír Meciart, akivel a szlovák parlamentben szer­dán tárgyalandó nyelvtörvény enyhítése érdekében az Euró­pai Fórumon ismét találkozott. Nigéria tagságát felfüggesztették A Nemzetközösség felfüggesztette Nigéria tagságát az 52 tagú szervezetben, büntetésül kilenc kisebbségi aktivista, köztük egy író kivégzéséért, amely széles körű felháboro­dást váltott ki a világban — közölték szombaton diplomaták az új-zélandi Queenstownban. A döntés a Nagy-Britanniát és egykori gyarmatait tömörítő Nemzetközösség csúcstalál­kozóján született. Jim Bolger új-zélandi kormányfő kijelen­tette: Nigéria a kivégzéssel súlyosan megsértette a Nemzet­közösség Hararei Nyilatkozatában lefektetett elveket, és az országot ki is zárhatják, ha nem tér vissza a demokráciához. A szervezet más szankciókat egyelőre nem vett fontolóra. Daytoni tárgyalások Warren Christopher amerikai külügyminiszter felszólította a daytoni béketágyalásokon részt vevő feleket, hogy össz­pontosítsanak Szarajevó jövőbeli jogállására és Bosznia- Hercegovina területi felosztására. A washingtoni külügyek irányítója szerint a kelet-szlavóniai válság rendezése szintén további erőfeszítéseket igényel. Erről az AFP szerint Nicholas Burns, a külügyminiszter szóvivője beszélt újságírók előtt, Daytonból Washingtonba való visszatértében. Az Egyesült Államok azt szeretné, ha a tárgyalások a hét végén felgyor­sulnának, és a jövő héten folytatódnának — hangoztatta a továbbiakban Bums. Alija Izetbegovic bosnyák és Slobodan Milosevic szerb elnök november 1 -je óta tanácskozik a Wright Patterson-i légitámaszponton a négy éve tartó boszniai pol­gárháború végleges befejezéséről. Latorca — olajszennyeződés A szlovák polgári védelem vegyelemző laboratóriumának munkatársai az ukrán fél hozzájárulásával szombaton a Lat­orca ukrajnai folyamszakaszán vizsgálódhattak, hogy megelőzzék a folyó szlovákiai szakaszát fenyegető olajszennyeződést. A szlovákiai válságstáb szombati ülésén az eddigi vegyelemzések eredményeinek ismertében megál­lapították, hogy a Latorca szlovákiai szakasza egyelőre szennyezetlen, még az olajból kioldódott anyagok jelenlétét sem észlelték ezen a folyószakaszon —jelentette a TA SR szlovák hírügynökség. Ha nem következnek be elő- reláthatatlan események, a szlovák válságstáb legközelebbi ülését csak vasárnap délelőttre tervezik. Ismeretes, hogy Ukrajna felől a Latorcán jelentős mértékű olajszennyeződés közelít Szlovákia és Magyarország irányába. Kisgazda-nagygyűlés Eltűnt a nemzeti vagyon fele Csaknem 10 ezer ember fo­gadta Torgyán Józsefet szom­baton délután a Független Kis­gazdapárt nagygyűlésén a Bu­dapest Sportcsarnokban. Az ünnepséget — amelyre rendkí­vül látványos külsőségek kö­zött került sor — az FKGP 1945-ös választásiigyőzel- mének 50. évfordulója alkalmá­ból rendezték. Az esemény fő szónoka Torgyán József volt, aki csaknem háromórás beszédében éles szavakkal ostorozta a jelen­legi hatalmat, valamint ismertet­te a kisgazdapárt alternatív gaz­dasági programját. A Kisgazdapártnak — csak­úgy mint 1945-ben — most is egy porig rombolt országot kell talpraállítania. Igaz, a jelenlegi körülmények még a háborút követő helyzetnél is nehezeb­bek, hiszen a nemzet elvesztet­te erkölcsét, hitét és vezetőibe vetett bizalmát. Ezeket az érté­keket csak a Független Kisgaz­dapárt adhatja vissza — kezd­te beszédét a pártelnök. Torgyán emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évek hatalmas pusztításának következménye­ként eltűnt a nemzet vagyoná­nak a fele, felszámoltak másfél millió munkahelyet, eltűntettek teljes iparágakat, és állami mo­nopóliumokat adtak idegen kézbe. Az országnak ezért nem felületi kezelésre, hanem gyö­keres változásra van szüksége; teljes rendszer- és generáció- váltást kell végrehajtani. A Kis­gazdapártnak ezért alternatívát kell felmutatnia az önmagát nemzetfelettinek hirdető liberá­lis bolsevik hatalommal szem­ben. Az FKGP számára ugyan­is elfogadhatatlan a jelenlegi hatalom harácsolása, miközben az értékek létrehozóitól még a létminimumot elérő béreket is sajnálják. A hatalom azt állítja, hogy az ország kényszerpályán mozog, pedig ez nem igaz, mert a liberálisok és bolsevikok ál­tal választott tévúton halad. Ezt a nehéz gazdasági helyzetet a dilettáns vezetés idézte elő, ezért vannak most tüntetések és sztrájkok az országban. A kis­gazdák támogatják ezeket a tö­rekvéseket és amennyiben megnyerik a következő válasz­tásokat, akkor megoldják a most demonstrálni és sztrájkol­ni kényszerülő munkavállalók gondjait. Az FKGP ugyanis a konkrét problémákra konkrét válaszokat tud adni, nem úgy, mint a jelenlegi kormányzat, amely a közgazdasági munka helyett költségvetési válságke­zelést folytat. Az FKGP alternatív gazdasá­gi programjával az országot növekedési pályára lehetne ál­lítani — tette hozzá a pártelnök. Ez a program ugyanis ki­mondja, hogy az FKGP eluta­sítja azt a vélekedést, amely szerint a külső államadósság átütemezésének vagy elenge­désének kérdése tabutéma len­ne. A párt álláspontja szerint ezek a kölcsönök a kommunis­ta időszakhoz kötődnek; Né­meth Miklóst személy szerint is felelősség terheli abban, hogy nem lépett fel az államadósság elengedéséért. Hibázott Antall József is, akinek azt kellett vol­na mondania, hogy a kölcsö­nökhöz a magyar népnek sem­mi köze, fizessék vissza azokat a kommunisták. Mára azonban a helyzet megváltozott, de ha a Kisgazdapárt pozícióba jut, ak­kor erre a problémára is lesz megoldása. Torgyán József leszögezte azt is, hogy a gazdaság moder­nizációjának érdekében — szi­gorú ellenőrzési mechanizmus mellett — le kell szállítani az adókat és a közterheket. A nemzetközi pénzügyi szerveze­tekkel pedig újszerű — vala­mennyi fél érdekét figyelembe vevő — megállapodásokra kell törekedni. A pártelnök utalt arra is, hogy nem szabad elha­nyagolni a belső államadósság kérdését sem. Emlékeztetett arra is, hogy az előző és a mos­tani kormány összesen 470 mil­liárd forintnyi kamatterhet hal­mozott fel, és 1996-ban ez az összeg már 700 milliárd forint körül lesz. Ennek visszaszorí­tására az FKGP letörné az inf­lációt. amely önmagában is sokmilliárd forintnyi megtaka­rítást jelentene. Torgyán utalt arra is, hogy veszély fenyegeti a nemzeti erőket, mert a libe­rális bolsevik pénzügyi világ a bankokon kívül az oktatást és a tudományfejlesztést is a ke­zében tartja. — Horn Gyulának észre kel­lene vennie, hogy az általa be­csapott és félrevezetett állam­polgárok millióinak tartozik felelősséggel, akik rajtam ke­resztül üzenik: távozzon—je­lentette ki a szónok. Torgyán rámutatott arra is, hogy az FKGP-nek választási győzelme után első dolga lesz a világban szétszóródott ma­gyarság összefogása egy új szervezet segítségével. Ezenkí­vül a kisgazdák kereszteshad­járatot hirdetnek a munkanél­küliség ellen is, s változtatni akarnak azon az arcpirító hely­zeten, hogy a nyugdíjasok a lét­minimum alatt élnek. A pártel­nök kifejtette azt is, hogy amennyiben a közbiztonság ér­dekében szükség lesz rá, a párt a halálbüntetés visszaállítása mellett foglal majd állást. Jelcin vétója A szívrohama után kór­házban kezelt Borisz Jelcin elnök a hét végén ismét el­utasította a kétkamarás orosz parlament felsőházának meg­alakítására vonatkozó duma- törvényt. Emiatt — egy hó­nappal a hivatalosan Szövet­ségi Tanácsnak nevezett tes­tület mandátumának lejárta előtt — továbbra sem világos, hogy miképpen jelölik ki a szenátorok utódait. Jelcin ügyrendi szabályta­lanságokra hivatkozva utal­ta ismét a duma elé a tör­vényt. Indoklásában ugyan nem tért ki rá, azonban ko­rábban jelezte az elnök: el­fogadhatatlan számára a felsőház választása. Ez a lé­nyege a törvény körüli hu­zavonának, ami már hóna­pok óta tart. A duma szerint választani kellene a felsőház tagjait, az elnök viszont úgy véli, hogy az eddigiekhez hasonlóan a helyi veze­tőkből kellene állnia a 178 tagú testületnek. Az újabb elnöki vétó után moszkvai megfigyelők sze­rint kérdéses, hogy sikerül- e elfogadni a törvényt a de­cemberi választásokig. Nem zárható ki, hogy törvény hi­ányában elnöki rendelet alapján alakulhat meg ismét a felsőház, amint az két éve is történt a Legfelsőbb Ta­nács feloszlatása után. Ez a mostanihoz hasonló összeté­telű felsőházat és az eddigi hatalmi status quo fennma­radását eredményezne. Nem kizárt viszont, hogy törvény hiányában továbbra is a je­lenlegi szenátus marad hiva­talban az új felsőház meg­alakításáig. ÚJ KELET MSZP-frakcióülés • • Üzengetés a sajtóban? A szocialista párt képvise­lőcsoportjában zajló aláírás- gyűjtő kezdeményezéssel kap­csolatban a frakcióelnökség egyhangúlag állást foglalt arról, hogy ezt az ügyet tűzzék napi­rendre a hétfői frakcióülésen. Az elnökség érdemben nem foglalkozott e kérdéssel, mivel úgy véli: a témával a képvi­selőcsoport egészének kell fog­lalkoznia. Másfelől nem kíván­nak a sajtón keresztül sem üzengetni, mert szerintük min­denkinek a frakcióülésen kell az üggyel kapcsolatos állás­pontját elmondania — közölte Szekeres Imre frakcióvezető a képviselőcsoport vezető­ségének vasárnap esti ülése után. A politikus hozzáfűzte, hogy a frakcióvezetéshez mindeddig nem juttatták el az aláírásgyűjtő íveket, és formálisan semmifé­le kezdeményezésről nem tájé­koztatták őket. A frakcióveze­tés a helyzet megoldására hétfőn javaslatot terjeszt elő. Ennek az a lényege, hogy sem­milyen formában, passzív résztvevőként sem kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy az MSZP-ben olyan viták alakul­janak ki, amelyek a párt tekin­télyének csorbulásához vezet­nek. Szekeres beszámolt arról is, hogy a frakcióvezetés áttekin­tette a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott 27 szocialista módosító indít­ványt, valamint az adótörvé­nyekhez kapcsolt mintegy 70 módosító javaslatot. Ezek kö­zül a költségvetési munkacso­porttal egyetértésben az elnök­ség támogatja azokat a javas­latokat, amelyek megerősítik a stabilizációs programot, illetve előnyösebb helyzetbe hozzák az elmaradottabb térségeket és elősegítenek bizonyos beruhá­zási formákat. Egyetértenek azokkal az indítványokkal, amelyek az adótörvényekben az igazságosabb társadalmi te­herviselés felé mutatnak. A KDNP nem köt szövetséget A KDNP nem köt politikai szövetséget egyetlen párttal sem. így döntött a párt orszá­gos választmánya szombati ülésén. Az elsöprő többség­gel elfogadott határozatban ugyanakkor szorgalmazzák az együttműködést minden parlamenti ellenzéki párttal, valamint a keresztény-nem­zeti gondolkodású parlamen­ten kívüli pártokkal és társa­dalmi szervezetekkel. A tes­tület nem tartja kizártnak, hogy a sikeres együttműkö­dés az országgyűlési válasz­tásokat megelőzően — a po­litikai helyzet függvényében — választási szövetség meg­kötéséhez vezessen. A három ellenzéki párttal való együttműködés a vá­lasztmány döntése alapján a frakciók rendszeres konzul­tációjára, szavazásaik, straté­giai és taktikai magtartásuk egyeztetésére, valamint a tör­vényhozással kapcsolatos szakmai kérdések megtár­gyalására terjed ki. A választmány ezzel a döntéssel elutasította a ke­reszténydemokraták által egyébként meg sem kötött Polgári Szövetség létét, s egyúttal igazolta a párt veze­tésének eddigi politikai erő­feszítéseit — hangsúlyozta a testület ülését követő sajtó- tájékoztatón Giczy György pártelnök. Egy kérdésre vá­laszolva elmondta: az MDF és a Fidesz hibát követett el, ha biztosan számított a Pol­gári Szövetség létrejöttére, s ez esetben a két pártnak új irányvonalat kell kidolgoz­nia. A testület döntésével a Füzessy Tibor ügyvezető el­nök által kidolgozott negye­dik variációt támogatta, szemben a frakció határoza­ti javaslatával. Füzessy sze­rint e kettő között tulajdon­képpen csak árnyalatnyi kü­lönbség van, im az elfoga­dott változat világosabban fogalmazza meg, hogy mit akar a párt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom