Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-05 / 234. szám
1995. október 5., csütörtök Magazin UJ KELET A japánok kivégezték — a szovjetek hőssé emelték Richard Sorge, a sztárkém Száz évvel ezelőtt, 1895. október 4-én született Bakuban Richard Sorge, a szovjet katonai hírszerzés legendás alakja. Unkája volt annak a Friedrich Adolf Sorgénak, Marx és Engels követőjének és harcostársának, aki német marxista forradalmárként jelentős szerepet töltött be az amerikai munkás- mozgalomban is, az I. Intema- cionálé amerikai szekcióját vezette, sőt 1872—76 között az I. Intemacionálé főtitkára volt. Richard Sorge 1919-ben lépett be a Német Kommunista Pártba. 1924-ben áttelepült a Szovjetunióba, és a következő évben tagja lett az ottani kommunista pártnak. A 30—40-es években német újságíróként dolgozott Kínában, Japánban és más országokban, mindenünnen értékes információkat küldve Moszkvának, elsősorban a háborús előkészületekről. Kapcsolatai főként a szovjet katonai hírszerző szolgálathoz, a GRU-hoz fűződtek, amelyet a 20-as években hoztak létre a vezérkar 4. osztályából. Richard Sorge hadászati fontosságú teljesítménye volt — túl a szovjet határok előterében felvonult német erők nagyságának és összetételének, hadműveleti terveinek felderítésén — az a jelentés és elemzés, amelyet Sztálin 1941. szeptember 15-én vett kézhez. Ebben a „tokiói rezidens” kimutatta, hogy a Hitlerrel szövetséges Japán hat hónapon belül biztosan nem fog háborút indítani a Szovjetunió ellen. E közlésnek és a felsorakoztatott tárgyi részleteknek meghatározó szerepe volt abban, hogy Sztálin — túltéve magát a hírszerző szolgálattal szemben tanúsított bizalmatlanságán — komoly erőket csoportosított át Távol-Keletről a nyugati arcvonalra. Ezek a jól kiképzett, jól felszerelt, rendezett erők felmentést hoztak 1941 őszén a németek által szorongatott szovjet fővárosnak, lehetővé tették Zsukovnak, hogy 750 ezer katonát, közel hatezer löveget és aknavetőt, 670 harckocsit és 760 harci repülőgépet összpontosítson a németek visszaszorítására. A moszkvai ütközet egy korai fordulópontot jelentett a második világháború menetében. A visszaemlékezésekben idealista-fanatikusként jellemzett kommunista Richard Sorgét, a szovjet hadászati felderítés kitünően felkészített, szakmailag csiszolt szakértőjét 1941- ben letartóztatta a japán rendőrség, majd 1943-ban titkos perben halálra ítélték és 1944- ben kivégezték, még mielőtt sor került volna a szovjet—japán háborúra. Halála huszadik évfordulója alkalmából 1964-ben a Szovjetunió hőse cím odaítélésével ismerték el különleges érdemeit. Kapcsolat a világgal „Az emberiség kétharmada soha nem látott telefont” Néhány év múlva, a távközlés viharos fejlődésének eredményeként egy szempillantás alatt kapcsolatot teremthetünk majd az egész világgal. A „hogyan” ismert, de válaszra vár a „mit”. — Miről akarunk kommunikálni egymással — tette fel a kérdést Pekka Tarjanne, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) elnöke a genfi Telecom ’95 kiállítás keddi megnyitója előtt. A genfi szék- helyű ENSZ- szervezet négy- évenként rendez kiállítást: a mostani sorrendben immár a hetedik, s keddtől egy héten át mintegy 135 ezer szakmai látogatóra számít a svájci városban. A pavilonok egyike az Internet nemzetközi számítógépes hálózatot mutatja be. Tarjanne a hétfői sajtóbemutatón ismertette az ITU jelentését, amelyben a nemzetközi szervezet a telekommunikáció helyzetét ele- rtiezte. Az ITU szerint a világméretű információs hálózat mára lényegében kiépült, nem tudni azonban, hogy mit hoz magával. Csak az világos, hogy az üzletág lendületesen fejlődik: tavaly minden ezer dollárnyi vásárlásból 59 közvetve vagy közvetlenül az úgynevezett infokommunikációs ágazatba áramlott. A telekommunikáció, a hírközlés és a szórakoztatóipar egyre szorosabb összefonódása így 1,43 ezer milliárd dollárnyi bevételt, a világ gazdasági teljesítményének 5,9 százalékát jelentette. A viharos fejlődés ellenére is csak találgatni lehet, hogy mely ágazatok bizonyulnak sikeresnek, s melyek buknak meg: az ITU feltételezése szerint a multimédia ágainak összefonódásában az interaktív videojátékoknak, a „távvezérelt” vásárlásnak és banki szolgáltatásoknak jut majd a főszerep. — Mindenesetre sok még a tennivaló, legyen szó akár csak egy harmadik világbeli telefonfülke felállításáról is. A Föld lakosságának kétharmada ugyanis még soha életében nem használt telefont. Kínában és Indiában mégis nagyon jelentős lépésekkel haladtak előre a technikai fejlesztésben. Húszmillió AIDS-fertőzött A HIV-vírussal fertőzött afrikaiak száma ijesztő gyorsasággal növekszik. A legszegényebb kontinens kétmillió lakosát ölheti meg a betegség az évszázad végére —jelentette ki a Reuter brit hírügynökség munkatársának egy ENSZ-tisztségviselő. Kingsley Amoako, az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának titkára közölte: „Becslésünk szerint Afrika tizenöt országában kétmillió ember halhat meg. ha a jelenlegi irányzat folytatódik." Amoako egy háromnapos AlDS-szemináriumon tartott előadást. Elmondta, hogy az ENSZ egészségügyi szervezetének becslése szerint a világon már 20 millió felnőttet és gyermeket fertőzött meg az AIDS-et okozó vírus. A leginkább sújtott afrikai országok: Botswana, Burundi, Kamerun. Kongó, Etiópia, Elefántcsontpart, Ghána, Kenya, Malawi, Ruanda, Tanzánia, Uganda, Zaire, Zambia és Zimbabwe. . Bezárják a piramist Az egyiptomi hatóságok október 10-től helyreállítási munkálatok miatt lezárják a látogatók elől a Gízai-fenn- sík második legnagyobb piramisát, amelyet Khephrén fáraó a Krisztus előtti 26. században emeltetett magának. A gízai műemlékek felügyeletével megbízott Zahi Havasi elmondta: az évi több százezer turista párás lehelete igencsak kikezdte az építmény mészkőfalait. Felmérések szerint minden egyes látogató húsz gramm vizet lehel ki, s a párából kicsapódó só szétmarja a falakat. A helyzet további romlásának megakadályozására szellőzőrendszert helyeznek üzembe a piramis belsejében. A munkálatok során megtisztítják a falakat, betömik a réseket, és rendbehozzák a világítást is. A műemlékvédelmi hatóságok mintegy 88 000 dollárt szánnak a helyreállításra. A három gízai piramis legnagyobbikán, Kheopsz fáraóén, már 1990—91-ben elvégezték ezeket a munkálatokat. Ettől kezdve azonban a látogatóknak külön belépti díjat kellett fizetniük a sírkamrák megtekintéséért. Az utazási irodák ezért ügyfeleiket inkább a számukra olcsóbb, valamivel kisebb Khephrén-piramishoz vitték. így az idelátogatók száma rövid idő alatt évi negyedmillióra nőtt. A Reuter jelentése szerint, amikor Khephrén fáraó piramisát ismét megnyitják, a turistáknak itt is külön díjat kell majd fizetniük a belépésért. Ötmillió amerikai rács mögött Rekordszámú, 5,1 millió amerikai volt rács mögött, feltételesen szabadlábon vagy idő előtt szabadon bocsátva a múlt év végén. Mivel a börtönök túlzsúfoltak, terjedőben van a rendőri felügyelet alkalmazása — írja az AP az amerikai igazságügyi minisztérium statisztikai hivatalának jelentését ismertetve. A valamilyen törvényes szabadságkorlátozás alatt álló amerikaiak aránya a felnőtt lakosság majdnem 2,7 százalékát érte el. Ezek háromnegyede rendőri felügyelet alatt vagy feltételesen szabadlábon volt, illetve idő előtt szabadult, és csak negyede töltötte börtönben büntetését. 1980 óta a börtönben vagy feltételesen szabadlábon lévők és idő előtt szabadon bocsátottak száma csaknem megháromszorozódott. A börtönök ebből adódó növekvő túlzsúfoltsága késztette a hatóságokat a feltételes szabadlábra helyezés és az idő előtti szabadon engedés ki- terjedtebb gyakorlatára, jóllehet a szövetségi kormány és egyes bíróságok az utóbbi lehetőségét megszüntették azok esetében, akik az elmúlt néhány évben követtek el bűncselekményeket. A feltételesen szabadlábra helyezettek száma tavaly 2 százalékkal, az idő előtt elengedet- teké pedig 2,1 százalékkal nőtt, 1994 végén 2 962 000 felnőtt volt feltételesen szabadlábon, és 690 ezret bocsátottak szabadon idő előtt. Az idő előtti szabadon bocsátás azt jelenti, hogy a büntetése egy részét már letöltött elítélt elhagyhatja a börtönt, de bizonyos szabályok be nem tartása esetén visszakerülhet oda. A feltételes szabadlábra helyezést a bírák rendelik el, és azt vagy követi bebörtönzés, vagy nem. Ez utóbbinak van olyan változata is, amely korlátozza az utazáshoz, alkohol- és drogfogyasztáshoz való jogot. A feltételesen szabadlábon lévők körülbelül 21 százaléka és az idő előtt szabadon engedettek 10 százaléka nő. A feltételesen szabadlábon lévő felnőttek 58 százaléka fehér, 32 százaléka fekete. Az idő előtt szabadon bocsátottak között 51 és 32 százalék a fehér, illetve fekete felnőttek aránya. Kirabolták a pápa asztalosát Ismeretlen személyek kirabolták azt az amerikai asztalost, aki azt az ágyat készíti, amelyet II. János Pál pápa szerdán kezdődő amerikai útja során használni fog. Mint a rendőrség szóvivője közölt: két fegyveres hatolt be a napokban Harry Molina műhelyébe New York Mount Vernon nevű elővárosában, amikor az asztalosmester éppen a pápai koronát faragta az ágy fejtámlájába. A rablók, miután megsebesítettek két segédet, ezerötszáz dollárral és ékszerekkel távoztak. A pápának készülő ágy azonban nem érdekelte őket. Az Interpol-együttműködés eredménye Heroin az aranyhalban Kína a házigazdája az Interpol 64. közgyűlésének, amelyet október 4. és 10. között tartanak Pekingben 130 ország hatszáz küldöttjének részvételével, s amelynek egyik fő témája a kábítószerkereskedelem elleni küzdelem lesz. A konferencia hírét a nemzetközi bűnüldöző szervezet kínai irodájának vezetője, Cu En-tao jelentette be, aki az alkalmat felhasználva köszönetét mondott az In- terpolnak azért a segítségért, amelyet a kábítószer-kereskedelem elleni harc terén nyújtott a kínai rendőrségnek. Ezzel egyidejűleg viszont azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy akadályozza egy nagy port felvert heroinügy teljes felgöngyölítését. Cu szerint ékes példája volt az Interpol-irodák hatékony együttműködésének az „aranyhalügy”. 1988-ban a kínai, hongkongi, thaiföldi és amerikai rendőrség munkájának az Interpolon belüli összehangolásával sikerült felszámolni egy nemzetközi heroincsempész-bandát, amely élő aranyhalak gyomrába rejtve juttatta el a kábítószert Hongkongból Kantonon át Sanghajba, majd onnan San Fránciscóba. A kínai hatóságok felfedezték a trükköt, de hagyták, hogy a szállítmány — immár „rendőri kísérettel” — továbbhaladjon az Egyesült Államokba. így a kaliforniai repülőtéren az amerikai rendőrség tetten érhette a szállítmány helyi átvevőit. A hét évvel ezelőtti ügyet azonban máig sem tudták lezárni, az amerikai igazságügyi minisztérium ugyanis nem igazán hajlik a kínai hatóságokkal való együttműködésre — állítja Cu. Elmondása szerint a kínai rendőrség 1988-ban letartóztatott egy heroincsempészt, aki úgy tűnt, hajlandó lesz tanúskodni az aranyhalas csempészet feltételezett értelmi szerzője ellen. Az amerikai kábítószer-ellenes ügynökség kérésére Peking 1989-ben engedélyezte, hogy a férfit kihallgatásra San Franciscóba szállítsák. A drogcsempész rögvest menedékjogot kért az Egyesült Államokban, azt állítva, hogy a kínai hatóságok erőszakkal bírták őt vallomásra. Peking azóta is hiába kéri a gyanúsított visszaszolgáltatását. Egyes vélemények szerint viszont a kínai rendőrség a csempészhálózatnak csak egy részét számolta fel, és nyugati országok bűnüldöző szervei is időről időre éppen Kínát vádolják azzal, hogy hátráltatja a nyomozást — mutat rá az AP. Néhány éve egyébként személy szerint Cu is Kína és az Egyesült Államok közötti nézeteltérések forrásává vált. 1988-ban ugyanis megtagadták tőle az amerikai vízumot, amikor részt akart venni egy Interpol-találkozón az Egyesült Államokban. Az amerikai hatóságok azzal vádolták, hogy az ő utasításait követte egy CIA-fordító, akit elítéltek, mert titkokat adott el Kínának. Mint az AFP emlékeztet rá, Kína 1984 óta tagja az In- terpolnak.
