Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-26 / 251. szám
4 1995. október 26., csütörtök Kárpátalja UJ KELET Ötven év után ismét Magyar iskola nyílt Huszton Hideg tel lesz Már az elmúlt télen is sokat fázott Kárpátalja lakossága. Az iparvállalatok, közületek, hivatalok legtöbbjében egész télen át hidegek maradtak a fűtőtestek. A távfűtőművektől a lakásokba is csak akadozva tudták adni a meleget, a rendszeresített áramszünetek miatt ugyanis gyakorta leálltak a szivattyúk, megszűnt a vízellátás, kihűltek a kazánok. Sok helyen a vezetékek is szétfagytak. Az újabb télre készülve sem számítanak semmi jóra a kárpátaljaiak. Az illetékesek már bejelentették, hogy gyakorta szüinetel majd a gázszolgáltatás, rendszeresek lesznek az áramszünetek. Ukrajna energetikai és villamosítási minisztere, Olekszij Sebersztov közölte a sajtó munkatársaival, hogy szeptember 1- jétől nyolcezer ukrán vállalatot teljesen kikapcsoltak az elektromos hálózatból. Köztük kárpátaljai nagyvállalatok is vannak. Az ok, mondta a miniszter úr, hogy a szóban forgó cégek már huzamosabb ideje nem fizetnek az energiáért. Sebersztov azt is közölte, hogy számos ukrajnai város, így Ungvár is, jelentősen kevesebb energiához jut a télen, mint korábban. A miniszter kifejtette, hogy a tömeges fizetésképtelenség következtében az energetikai minisztérium csődbe ment. Eddig a fogyasztók által felhasznált energiameny- nyiség 40 százalékát gyakorlatilag ingyen szolgáltatták. A fizetésképtelen fogyasztók ellen nem lehet más eszközökkel fellépni, csak a szolgáltatások szüneteltetésével. Ennek megfelelően az illetékes minisztérium úgy tervezi, hogy az idei tél folyamán 7,5 százalékkal kevesebb villamosáramot termelnek az ukrajnai erőművek. Balogh Változások az ukrán vámszabályokban Ötven éves a csapi vámhivatal Jelenleg közel kilencven iskolában oktatnak magyar nyelven Kárpátalján. Ezek mindegyikét azért nem nevezhetjük magyar tannyelvű iskolának, mivel néhány helyen továbbra is egy igazgatóság alatt működik az ukrán vagy az orosz és a magyar tagozat. Csupán az összehasonlítás kedvéért jegyzem meg: a megyében 602 ukrán, 38 orosz és 13 román tannyelvű iskola van. A magyar tanintézmények közül 35-ben szerezhető középfokú végzettség. A magyar iskolahálózat az elmúlt esztendőkben tovább fejlődött. Református gimnázium nyílt néhány esztendeje Nagyberegen, az idén pedig Nagydobronyban. Immár második alkalommal fogad diákokat á nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola beregszászi fiókintézete, mely a jövőben remélhetőleg önálló főiskolává alakul. Igaz, ehhez szükséges az ukrán közoktatási minisztérium jóváhagyása, ami immáron egy esztendeje késik. Amennyiben az anyagi jellegű kérdéseket sikerül rendezni, még ebben a tanévben megkezdődik a magyar nyelvű oktatás az Ungvári Állami Egyetem fizika és matematika karán. Távol áll tőlem a fentebb leírt eredmények lebecsülése. A romániai oktatási törvény és a szlovákiai oktatási rendszer egyértelmű magyarelle- nességének ismeretében igazán örülhetünk ezeknek az új vívmányoknak. Most mégis egy látszólag kisebb jelentőségű eseményről számolok be bővebben. Huszton, az egykori koronavárosban, Szép Ernő író, gróf Teleki József koronaőr szülőhelyén, ahol Kölcsey örökérvényű verse fogant, ötven esztendei hiátus után ismét van magyar iskola. A város 32 ezernyi lakosa közül mintegy 4 ezer a magyar. 1991-ben két ukrán iskolában fakultatív órák keretében elkezdték a magyar nyelv oktatását, két éve pedig a huszti 1 - es Számú Középiskolában magyar tannyelvű osztályt indítottak. Ezeket a lehetőségeket a helyi magyarság csak részmegoldásnak tekintette. Évek óta folyt a kilincselés az önálló magyar iskoláért. A kitartó munkálkodás — a tanintézmények megnyitásában jelentős érdemeket szerzett Udut Sándor, a huszti magyarság egyik vezetője — most hozta meg az eredményét. Az ukrán iskolában magyarul tanuló másodikosok, harmadikosok, és két osztálynyi elsős új magyar iskolában tanulhat. Fejlődésükről négy tanító és két nevelő gondoskodik, a megbízott igazgató Mező Ildikó lett. Komoly gondot okozott az oktatás megfelelő körülményeinek megteremtése. Ideiglenes megoldásként a város esti iskolájában kaptak négy tantermet, ezeket a római katolikus és a református egyház segítségével a szülők hozták rendbe. A javítások elvégzésében budapesti ferences diákok is segédkeztek. Huszt híres romvárának lábánál ismét van magyar iskola. Újból gyarapodott eggyel szellemi végváraink száma... Horváth Sándor A szovjet kormány 1945. szeptember 8-án hozott rendeletet a csapi vámhivatal megalakításáról. Az egykori birodalom nyugati kapuja az idők folyaipán az ország harmadik legnagyobb áteresztő pontjává vált, jelenleg pedig Ukrajna legnagyobb vámhivatala. Az idei esztendő hét hónapja alatt a hivatal több mint 4,5 millió tonna árut fogadott és kezelt. A határátkelőn közel 650 ezer jármű haladt át, a ki- és beutazók száma meghaladta a 2,5 milliót. A hét hónap alatt a vámosok közel öt kilogramm narkotikumot, 20 milliárd karbo- vanec értékű csempészárut foglaltak le. A közelmúltban — Kucsma miniszterelnök látogatása után — aki nem igazán volt elégedett a csapi határátkelőn tapasztaltakkal — leváltották a vámőrség főnökét. Az új elnök, Jurij Vaszilina véleménye szerint a vámhivatal felszereltsége, a terület rendezettsége már évek óta nem felel meg a legminimálisabb elvárásoknak sem. Ez nem csupán az utazóknak okoz nap mint nap kellemetlenséget, de gátolja a vámosok munkáját is. Elkészült egy tervdokumentáció, mely az átkelő teljes rekonstrukcióját foglalja magában. A munkálatok — a Tisza-híd nem tartozik ide, az külön költségvetés alapján épül — mintegy 4 millió dollárba kerülnek, s jövőre kezdődnek el. Jurij Vaszilina elmondta, hogy az ukrán vámszabályok néhány helyen módosultak. Mostantól ukrán állampolgár ezer dollárnak megfelelő konvertibilis valutát vihet ki az országból — természetesen ezt az összeget fel kell tüntetnie vámnyilatkozatában. Külföldi személy ugyanilyen módon tízezer dollárnyi valutát hozhat be. Nagyobb összeg esetében nemzeti banki engedély szükséges. Annak, aki a jövőben külföldön vásárol gépkocsit, igazolnia kell, hogy a jármű árának megfelelő összeget hivatalosan kivitte az országból. H.S. Barangolás Kárpátalján Ugocsa székhelye: Nagyszőlős Nagyszőlősön a hivatalos statisztikai adatok szerint 3400 magyar él. A város lakosainak száma meghaladja a 24 ezret, így aztán bizony tényA nagyszőlősi Perényi-kastély ként kell elfogadnunk, hogy Ugocsa megye — mely a kisstílű nyakasság szimbóluma — egykori székhelye egyre inkább elveszti magyar jellegét. Az első írásos emlék a településről 1262-ből maradt fenn. Ekkor az uralkodó István király városi kiváltságot adott a szőlősi hospeseknek. Az évszázadok során, elsősorban a Perényiek jóvoltából, a település fokozatosan fejlődött, a vidék jelentős kereskedelmi, szellemi központjává vált. A várost a legnagyobb tragédia 1720-ban érte. A tatárok pusztítása után Nagyszőlősnek mindössze 49 lakója maradt. 1880-ban is mindössze 4381- en éltek itt. Történelmi nevezetességei közül a XIV. században épült római katolikus templom érdemel elsőként említést. A középkorban a város mellett, egy nem túl magas, de meredek dombon vár állott, mely Kan- kóvár néven volt ismert. Az erősséget a XV. század elején építették, és 1558-ban Ferdi- nánd császár parancsára rombolták le. A várrom ma is látható. Az 1989-ben felújított Perényi-kastély építését a kutatók a XIV. század végére teszik. A kastély falán ma emlék(Fotó: Markovics Mátyás) tábla őrzi báró Perényi Zsig- mond nevét, aki az 1848-1849- es szabadságharc ideje alatt az országgyűlés felsőházának másodelnöke, majd elnöke volt, s akit 1849. október 24-én kivégeztek. A város szülöttje a festő Révész Imre. Nagyszőlőshöz kötődik Bartók Béla, aki 1892-ben itt adta első nyilvános hangversenyét. Horváth Ha nem fizet, felgyújtják Nehéz vállalkozni Kárpátalján legalábbis nem sok esélye van a vállalkozó kedvű embernek a megmaradásra. Az ukrán törvények mintha eleve meg kívánnák akadályozni a vállalkozásokat. Aki még belevág valamibe, az nagyon kösse fel a fehérneműjét. Mert ha az adóhatósággal még ki is tud egyezni, s a bankok uzsorakamatait is törleszteni képes, akkor lép színre a harmadik könyörtelen ellenfél: az alvilág. A vámszedő hiénák bandáiról van szó, melyekkel szemben a rendőrség is tehetetlen. Ezek kivétel nélkül mindenkire rászállnak, s aki nem kedvükre való, azzal leszámolnak. Legfrissebb példa az ungvári taxisok esete. A maszekban fuvarozókat sorra „meglátogatták” a bőrfejűek. Pisztolyok fenyegető csövei és rugóskések viliódzó pengéi támasztották alá követeléseik komolyságát. A banditák azt követelték a magántaxisoktól, hogy bevételeik nem kis részét rendszeresen adják le egy megadott helyen. Ellenkező esetben megtorlásokat helyeztek kilátásba. Hogy nem csak blöffölnek, azzal is alátámasztották, hogy megmutatták a taxisoknak azt a listát, melyen az „önkéntes adózók” személyi adatai találhatók. Az ungvári taxisok zöme nem hajlandó fizetni. Inkább fegyverkeznek, s ha kell, akkor vissza is lőnek. Az alvilág katonái, a maffiózók senkit sem kímélnek. Elüldözik a külföldi vállalkozót is, ha nem hajlandó törvényeikhez alkalmazkodni. így járt például a budapesti Farkas János is. Az agilis fiatalember nagy tervekkel érkezett Ungvárra. Az sem zavarta meg, hogy első üzleti próbálkozásai a partnerek becstelensége miatt kudarcba fulladtak. Szerződést kötött például a városi kereskedelmi osztály hivatalnokaival egy nagy tételű ruházati termék leszállítására. Az ungvári partnerek minden ügyintézést magukra vállaltak. Ám amikor megjöttek a megrakott kamionok, az ügyfelek mindenről megfeledkeztek. Farkas úr kivágta magát. Komoly nehézségek árán megvásárolt két, konténerekből kialakított pavilont. Ezekben kezdte el a behozott ruhák, majd később élelmiszercikkek árusítását is. Hamar népszerű lett a két üzlet, hisz választékban utcahosszal verték a kereskedelmi osztály üzleteit. S ami még döntőbb érv: meglepően olcsó volt. A budapesti vállalkozó, sikerein felbuzdulva, hamarosan bejelentette, hogy egy áruházat épít Ungváron. Az üzletközpont neve Budapest lett volna. Egy éjjel bőrfejűek jelentek meg az egyik pavilon közelében. Beverték a kirakat üvegét. Molotov-koktéllal lángba borították Farkas János tulajdonát. A vállalkozó megrettent. Alkalmazottai jobbnak látták az „átigazolást” más céghez. A rendőrség a tűzesetet véletlen balesetként könyvelte el. A konok budapesti azonban még mindig nem adta fel. Átfestette a pavilont, mely még mutatósabb lett, mint a tűz előtt. Csak hát nem sokáig üzemelhetett. Egy éjszaka ismét lángok csaptak fel az üzlethelyiségben. Ezt is balesetként kezelték. Csak a vállalkozó és a tűzoltók tudták, mi az igazság. Farkas János levonta a következtetést. Összecsomagolt, és hátrahagyva kiégett álmait és ezernyi csalódott vásárlót, hazament. A pavilonok ma is állnak. Mindkettőben kocsmát nyitottak. Mostanában nem gyújtja fel őket senki. Balogh Csaba
