Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-19 / 246. szám

8 1995. október 19., csütörtök Kismamáknak A szoptatás „művészete” Az újszülöttet általában a szülés után 6 órán belül mell­re teszik, ha a szülés problé­mamentes volt. Az első szop­tatásnál a csecsemőgondozó elmondja az ezzel kapcsola­tos tudnivalókat. Ha valami nem világos előttünk, bátran kérdezzük meg. Az etetés egyik legfontosabb előfeltéte­le az ellazítás, és a megfelelő gyengéd légkör. Az újszülött megérzi ennek hiányát, nyű­gös, ingerlékeny lesz, s emi­att nem szopik megfelelően. Ha az anya szoptatni akar, a mellből való etetés sokkal si­keresebb lesz, mintha vona­kodik ettől. Az első pillana­tok nehézségein túl kell esni, miközben sokszor nagyon ki­tartónak és türelmesnek kell lenni. Nem szabad az első akadálynál kétségbeesve fel­adni. Az újdonsült anyák túl­nyomó része a szoptatás első 3—4 hetében tele van aggo­dalommal, de ha elég kitartó­ak, ennek az időszaknak is megvan a jutalma. Az anya­tejes táplálásnak ugyanis szá­mos előnye van. Boldog, har­monikus kapcsolatot teremt az anya és újszülöttje között. Az anyatej emellett fontos el­lenanyagokat tartalmaz, véd a betegségektől és a fertőzések­től. A szoptató mamáknál ki­emelkedő szerepe van a tisz­taságnak. A napi meleg für­dés a legjobb. Minden szop­tatás előtt mossanak kezet, és körmüket vágják rövidre. A mellbimbókat nagy odafigye­léssel gondozzák. Napjában legalább kétszer mossák meg szappanos vízzel, majd szárítás után kenjék be lanolinos krém­mel. A baba a tejet a mellből szí­vással távolítja el, s ez a mama és a kicsi számára egyaránt kel­lemes élményt nyújt. Mindket­tőjüknek fontos az ellazulás és a kényelmes elhelyezkedés. Amikor az anya már nem fek­szik ágyban, az etetéshez leg­kényelmesebb egy alacsony széket igénybe venni. A babát nem szabad szorosan bepólyáz­ni, a kezeit szabadon kell hagy­ni, hogy ha a mellet meg akar­ja érinteni, azt megtehesse. A kicsinek néhány pillanatra szüksége van ahhoz, hogy fel­ébredjen, amikor mellre teszik. Ez az idő ideális alkalom a sze­retet gyakorlására, és egy kis játékra is. Ha valaki ágyban szoptat, jó, ha a háta mögé pár­nát tesz, és az újszülöttet az egyik behajlított karban tartja. A másik kézzel irányítani tud­ja a mellet, amelyből a baba szopik. Mégpedig úgy, hogy a mutatóujjat a mellbimbó fölé helyezve, azt mintegy bevezeti a kicsi szájába, a mellet pedig eltartja az aprócska ormyílás- tól. Amikor a baba szopik, az anyának biztosnak kell lennie abban,, hogy a kicsi az egész bimbóudvart is bekapta. A gyermek először csak nyalogat­ja a bimbót és nem kell min- \ dénáron erőltetni, hogy szop­jon is. Hamarosan eljön az j idő, amikor magától követeli j az ételt. Az újszülött az első ; 3 napban nem igényel sok \ táplálékot, ugyanis a testében j feleslegesen felszaporodott ; folyadék van. Ez később a : vizelettel és izzadással eltávo- ; zik, és ezért a babának ilyen- j kor valamennyivel csökken a : súlya. Az étvágy hiánya a ki­csiknél általában addig tart, amíg a tejelválasztás beindul. Az első 2 napon kevés előtej távozhat az igazi anyatej előtt. Nagyon lényeges a mell­bimbó érzékenységének megelőzése. Ennek érdeké- i ben az első nap 1—2, a má­sodik és harmadik napon 2— 5, majd az első hét végére 10 percre helyes rátenni a kicsit a mellekre. Fontos, hogy ezt az időt ne lépjük túl. Ha a baba bekapja az egész bim­bóudvart is, akkor a teljes mellről való táplálkozáskor a 10 perces szoptatás elég. Az éhes gyermek ennél rövidebb idő alatt is kiüríti a mellet, és 5 perc alatt megszerzi a szük­séges táplálék kétharmadát. Ezért váltakozva kell a mel­lekből szoptatni. Az átlagos súlyú újszülött megelégszik a- napi 4—6 óránkénti etetéssel, a kisebbek viszont 3—4 órán­ként, napjában 6—7-szer is enni kérnek. Élelmiszer- és más allergiák Csaknem mindnyájunkban adva van a „képesség”, hogy bizonyos allergénekre reagál­junk. S az idő múlásával egyre több a kihívás. Levegő, élelmi­szerek, érintés révén egyre na­gyobb a valószínűsége, hogy találkozunk az allergia problé­májával. Most azonban szűkít­sük le a kört csupán az élelmi­szerekre. A legnagyobb allergiakeltő még mindig a tejfehérje és a tojás. Először is ki kell deríte­ni, melyik anyag váltja ki a gyerekből az allergiás szimptó- mát. Ha ugyanis ezután kerül­jük ezt az élelmiszert, a prob­léma valószínűleg megoldódik. A reform-élelmiszerboltok­ban kínálnak olyan diétát, amely allergia szegény alap- élelmiszerekkel kezdődik, és úgy van felépítve, hogy lé­■ pésről lépésre találkozzunk új anyagokkal. Ez segít az al- lergén kiszűrésében. Ha az eset bonyolultnak lát­szik, vagy a panaszok súlyosak, forduljunk orvoshoz, aki aller­gia-szakrendelésre fogja be­utalni a gyereket. Az élelmi­szer-allergia idővel gyakran el­múlik. Érdemes 1-2 év eltelté­vel újra kipróbálni, fennáll-e még a jelenség. GV6RM6KRRCOK UJ KELET Érzelmi változások A terhesség alatt a nő szemé­lyisége alapjában nem változik meg, de csekély eltérések ész­lelhetők. Az asszonyok többsé­ge általában érzelmileg ki­egyensúlyozatlanná válik, ha hormonális állapotában válto­zás következik be. A fejlődő magzat léte elég ahhoz, hogy a terhes nőnél be­következzen ez a változás. Ez orvosi szempontból azzal ma­gyarázható, hogy a terhesség első három hónapjában hirtelen módosul a kismama hormoná­lis egyensúlya. Az első hóna­pokban előforduló hányinger és hányás nem kellemes, de nem kell félni tőle, hisz sem a nőt, sem a magzatot nem károsítja. A terhesség 14. hetének végén általában ezek a reggeli rosszul- létek megszűnnek. Az étvágy visszatér, s ezzel együtt a lelki nyugalom is. A baba mozgását első ízben valamikor a terhesség 16. és 20. hete között érzi meg az anya. Ez az a pillanat, amikor tuda­tosul gyermeke jelnléte a tes­tében. A másállapot 28. hete után a magzat elméletileg már életké­Fotó: H. A. pes. Ebben az utolsó időszak­ban a terhes anya gyakran azon aggódik, hogy egészséges lesz- e az újszülött. Amint telnek a hetek, a has növekedése miatt fáradt, levert, s esetlensége mi­att ingerlékeny. Ebben az idő­szakban a terhes nőnek jóval nagyobb mértékben van szük­sége a környezet megértésére. A meggondolatlan barátok és rokonok gyakran hozakodnak elő a saját terhességük és szü­lésük kellemetlen, nem egyszer megdöbbentő élményeivel. Ezek sajnos gyakran félelmet ébresztenek az anyában. E fé­lelmek legnagyobb része telje­sen alaptalan! A terhesség utol­só felében a fáradtság érzése kihat a szellemi tevékenységre is. A kismama hajlamos arra, hogy a terhesség továbbviselé- sét unalmasnak érezze és elke­seredjen emiatt. A depresszió gyakran az amiatt érzett csaló­dásból származik, hogy a szü­lés nem az előre kiszámított időpontban indul meg. A terhesség korábbi idő­szakában, ha a nő nem folytat­ja a megszokott munkáját, előnyös, ha csak részidőben is, de lefoglalja magát. Elég széles körben elterjedt az a hiedelem, hogy a kisma­mát érő érzelmi hatások befo­lyással lehetnek a babára. Ez teljesen alaptalan. Semmi bizo­nyíték nincs arra, hogy az anyát érő érzelmi reakciók károsak lennének a méhen belül fejlődő magzatra. Ám balesetek során, ha az anyát erős érzelmi megrázkód­tatás éri — egyéb sérülések nélkül is — vetélés vagy kora­szülés következhet be. Alvás és pihenés Fotó: FI. A. Ha a baba fáradt, jó, ha gyor­san elalaszik. Ezt mi magunk is többféle módon elősegít­hetjük. Ilyen „fortély”, ha me­legen tartjuk a szobáját, ha el­oltjuk a villanyt, vagy ha gyen­géden simogatjuk a kicsi kezét. Amíg pici a baba, mindig rea­gáljunk a sírására, hogy bizton­ságban érezhesse magát. Az éjszakai etetésnél is legyünk nyugodtak és kedvesek. Készít­sünk oda mindent, hogy ne ak­kor kelljen keresgélni. A vilá­gítás legyen tompa. Ne hagy­juk a babát játszani, így talán félálomban marad, és etetés után könnyebben visszaalszik. Csak akkor cseréljük ki a pe­lenkáját, ha feltétlenül szüksé­ges. mert attól még inkább fel­ébred. Hat hónapos kortól már kialakíthatunk különféle szoká­sokat, hogy megszokja, mivel fejeződik be a nap. Például für­dés után adjunk inni neki, majd fektessük le, esetleg beszélges­sünk az aznap történtekről. Vad játékokat viszont ilyenkor már semmiképpen ne játszunk, mert a kicsi „túlpörög”, és nem tud elaludni. Ügyeljünk rá, hogy a gyermek ne fázzon, de ne is le­gyen melege. Ha izzad, vegyük le róla a takarót. Ha fázós, ál­lítsunk be szobájába egy hő­szabályozós kályhát, ami min­dig egyforma hőmérsékletet biztosít. Előfordulhat, hogy a kicsi rosszat álmodik, és felri­ad éjszaka. Ilyenkor minden­képpen maradjunk vele addig, míg újra el nem alszik. A visszatérő rossz álomnak különböző okai lehetnek. Pró­báljuk ezt kideríteni, és beszél­gessünk erről a gyerekkel. Ha hosszabb ideje bajok vannak az elalvással, esetfelé már ne vigyük ki játszani, mert ez fel­boríthatja a megszokott napi­rendet, és a baba nehezebben alszik el. Akasszunk zenélő­mozgó játékot az ágy rácsára. Az ilyesmi leköti és álomba rin­gatja a picit. Ne menjünk be túl gyakran az alvó gyermekhez, mert felébreszthetjük. Ha rend­szeressé válik az esti időhúzás, köszönjünk el határozottan a gyerektől, és hagyjuk egyedül. Ne rohanjunk azonnal vissza, ha sírni kezd. Jó tíz perc múlva azonban — ha nem nyugszik meg addig — vegyük fel, és sé­táljunk vele egy kicsit. A moz­gás hamar elringatja. Mi pedig, ha nagyon fáradtak vagyunk az éjszakázástól, délutánonként a gyerekekkel nyugodtan alha- tunk egyet. Ha kicsi gyereked van... Az még nem jelenti azt, hogy megállás nélkül egész nap robotolni kell. Nyugod­tan lazíthatunk egy kicsit anélkül, hogy emiatt lelkiis- meret-furdalásunk lenne. In­kább a gyerekkel foglalkoz­zunk, mint azzal, ragyog-e a parketta. Ha már ágyba dug­tuk az apróságokat, még mindig ráérünk összeszedni a játékokat. Ha feltétlenül szük­séges, esetleg porszívózha­tunk is. így ismét „emberi” ál­lapotok uralkodnak másnap reggelig. A takarítóeszközöket estig ne vegyük elő, esetleg csak a seprűt és lapátot, amivel a morzsákat feltakaríthatjuk. Amennyire lehet, tartsuk tisz­tán a padlót ott, ahol a gyere­kek játszanak. Ne törekedjünk a tökéletes tisztaságra, hisz ez úgyis képtelenség. Azt azonban tegyük szigorú szabállyá, hogy enni csak a konyhában, illetve az étke­zőben lehet. így a morzsázás és rendetlenség a lakás egy pontjára öszpontosul. A nagyobb munkát hagy­juk a hét végére, mikor fér­jünk vagy a nagymama el tudja vállalni néhány órára az apróságok „megőrzését”. A gyerekek ágyneműjét, háló­ruháját viszont legalább he­tente egyszer, ha a kicsi bepisilős, ennél jóval gyak­rabban váltsuk. A motoros kislányt Gócza Viktóriának hívják A képen látható Karhut Zolika első születésnapját ünnepli Az oldalt szerkesztette: Sikli Tímea

Next

/
Oldalképek
Tartalom