Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-11 / 239. szám

14 1995. október 11., szerda Sport UJ KELET Kézilabda NB I Az ősz mérkőzése Kárpát-Hús Nyíregyházi KC—Pick Szeged SE Ma este ismét nagy küzde­lemre van kilátás a Bujtosi Sza­badidő Csarnokban. Az ősz kézilabda-mérkőzésén a nyír­egyháziak az „aranyos” álmo­kat szövögető szegedieket fo­gadják 17 óra 30 perctől. A ki­tűnő Tisza-parti csapat nem tit­kolt szándéka, hogy az első három hely valamelyikén sze­retne végezni, s ebben benne van a bajnokság megnyerése is, de inkább az ezüstérem meg­szerzésére van reálisabb esé­lyük. A céljaik miatt Nyíregy­házán sem hibázhatnak. Eddig kitűnően szerepelnek a bajnok­ságban. A lejátszott öt forduló­ban egyedül a Fotex otthoná­ban kaptak ki, míg a Hortnál döntetlent értek el. Érdekesség, hogy a Csongrád megyei gár­da Nyíregyházán még nem tu­dott pontot szerezni. A hazai­ak, ha időnként nagy küzde­lemben is, de mindig veretle­nek maradtak velük szemben. De volt rá eset, amikor nagyobb gólkülönbséggel is nyertek a mieink. A mérkőzés előtt sikerült Skaliczki Lászlót, a szegediek mesterét telefonon elérni, és megkérdeztük, hogy milyen reményekkel veszik fel a har­cot ma este. — Nagyon kemény csatára számítunk, mivel ismerjük és tiszteljük Nyíregyháza eredmé­nyeit. Nagyon zokon érintett bennünket, hogy az Elektromos Három nappal ezelőtt még Győrben vendégeskedett a Kisvárdai SE NB I-es női kézi­labdacsapata, ahol tízgólos ve­reséget szenvedtek. Alig érkez­tek haza, fordulhattak vissza Dunántúlra, hiszen ma este 17 órától a Dunaferr otthonában lépnek pályára. Ezen a találko­zón is a tisztes helytállásban bizakodnak a csapat vezetői. Benyáts Balázs edző elmond­ugyanis úgy érezzük, hogy a Tromossal kell megvereked­nünk az ezüstéremért. Nehéz percek várnak ránk, mert agi­lis csapat és gyorsak, nekünk ehhez kell alkalmazkodni. Döntő lehet, hogy a védekezé­sünket milyen szintre tudjuk felhozni, és mennyire tudunk kontratámadásokat vezetni. Természetesen ehhez kellene egy nagyon jó kapusteljesít­mény is. Bízunk benne, hogy az eddigi rossz nyíregyházi so­rozatunk megszakad, és végre nyerünk a nyírségi oroszlánbar­langban. Ehhez minden ala­punk megvan, hiszen kitűnő sorozat áll mögöttünk... A hazaiak edője, Rácz Sán­dor így vélekedett: — Szeged aZ egyik legjob­ban felkészült csapat, és na­gyon akarnak, tudják, hogy mit miért csinálnak. Amellett, hogy egységes gárda, több válogatot­tal is rendelkeznek, mint példá­ul Bartók, Mezei, vagy a kapus Fekete. Szerencsére nincs sé­rültünk, mindenki nagy becs­vággyal várja a találkozót. Annyira azért nem alázott meg bennünket a legutóbbi forduló­ban Győr, hogy ne lennénk bi­zakodók. A mérkőzést illetően nem is a védekezéstől tartok, inkább a támadásaink befejezé­sétől félek, hogy hiba csúszhat be. A védekezési taktikánkat nyitott védekezéssel kezdjük, és kontrában megpróbálunk gyors ellentámadásba lendülni. Erre azért is szükség van, mert ta, hogy ha fegyelmezettebben játszanak a lányok, mint Győr­ben, akkor elkerülhető egy na­gyobb arányú vereség. A kitűnő dunaújvárosi csapat alaposan erősített a bajnokság előtt. Új játékosként érkezett hozzájuk a szélső Balogh, az átlövő Radulovics, a balszélső Sávolt és a szlovák kapus, Harlenikova. Két idegenbeli rangadójukat, a Debrecen és a állt falak ellen nem lesz könnyű dolgunk. Ezért nagyon számí­tok Bécsi átlövéseire, hiszen egyre jobban megtalálja a he­lyét a csapatban. Medve is biz­tatóan mozog az utóbbi időben, remélem, így folytatja. Bízom benne, hogy a két szélső, Szergyuk és Kun végre össze­szedi magát, és segítenek a csa­patnak, ha nem, akkor nagy baj lehet... Tóvizi is gyengét pro­dukált legutóbb, tőle is sokkal többet várok. Még egy várható dolgot meg kell hogy említsek. A játékvezetők — Andorka, Schóber— nagyon jó páros, de könnyen osztogatják a kétper­ces kiállításokat. így várható­an mindkét csapat többször lesz emberhátrányban. Sok múlik azon is, hogy az emberelőnyt hogyan használjuk ki, illetve miként bekkeljük ki az esetle­ges emberhátrányt. Emiatt is nagy taktikai csata várható a két csapat között. Az esélyeket la­tolgatva úgy gondolom, szeret­nénk hagyományőrzők marad­ni, és felrúgva a papírformát, ezúttal is itthon tartjuk a két pontot. A rendezők telt házra számítanak, és mindent elkö­vetnek annak érdekében, hogy ne történjen rendbontás. Kar­dos László ügyvezető elnök kéri a szurkolókat, hogy csak a sportszerűség határain belül szurkoljanak. Kerüljék a dobá- lást, a durva megjegyzéseket az ellenfél játékosaira, vezetőire, Fradi ellenit elveszítették, míg otthon megverték a Spartacust. Ezzel szemben feldobta őket a Portugáliában aratott KEK- győzelmük. A kisvárdai keretben annyi változás lesz, hogy Salamon helyett Listóczki kap bizalmat, és a két kapus Pataki, és a leg­utóbbi mérkőzésen kitűnő for­mában védő Bírta kapus lesz. —-fullajtár— elvitte a két pontot tőlük, a megszerzett labdákkal a fel- és a játékvezetőkre is. Kisvárda ismét idegenben Tabellák NB 1, Nők : 1. FTC 3 — 84-45 6 2. Győri ETO 3 — — 73-58 6 3. Vasas-Dr. 2 — 1 62-56 4 4. Bp. Spart. 2 — 1 67-63 4 5. DVSC-Sym. 2 — 1 66-63 4 6. Caola SE 2 _ 1 56-57 4 7. Derecske 2 — 1 56-62 4 8. Szekszárd 1 — 2 68-61 2 9. Kiskunhalas 1 — 2 63-62 2 10. Dunaferr SE 1 — 2 63-67 2 11. Békéscsaba 1 — 2 57-65 2 12. Pécsi MKC 1 — 2 67-77 2 13. Kisvárda —. — 3 60-79 0 14. Cerbona SC — — 3 43-70 0 Férfiak: 1. Fotex VSE 4 1 122-80 9 2. Elektromos 3 2 — 119-83 8 3. Dunaferr SE 4 — 1 136-105 8 4. Pécsi MKC 4 — 1 116-111 8 5. Pick-Szeged 3 1 1 106-100 7 6. Szolnok 2 2 1 104-94 6 7. Győri ETO 3 — 2 105-96 6 8. Nyíregyháza 2 — 3 110-114 4 9. Pemű SE 2 — 3 96-101 4 10. Komlói B. 2 — 3 105-113 4 11. Debrecen — 2 3 76-88 2 12. Tatabánya 1 — 4 98-143 2 14. N. kanizsa — 1 4 105-138 1 Az NB H-es bajnokság állása nők: 1. Putnok 7 6 — 1 172-122 12 2. Hajdúnánás 7 5 1 1 169-118 11 3. DVSC Sí 7 5 — 2 206-149 10 4. Balmazújváros 7 5 — 2 203-146 10 5. Papp Kér 7 5 — 2 161-152 10 6. Nádudvar 7 4 1 2 175-116 9 7. Nyírbátor 7 4 — 3 142-123 8 8. Kazincbarcika 7 3 1 3 141-147 7 9. D. Medicus 7 1 1 5 155-190 3 10. Vásárosnamény7 1 — 6 120-161 2 11. Bocs 7 1 — 6 109-163 2 12. Miskolc 7 — — 7 63-229 0 férfiak:­1. Bogáti SE 7 6 — 1 187-138 12 2. Fehérgyarmat 7 5 1 1 191-169 11 3. Ózdvidéki B. 7 4 3 — 155-137 11 4. H.böszörmény 7 4 1 2 143-145 9 5. Mezőkövesd 7 4 — 3 170-144 8 6. Balmazújváros 7 4 — 3 165-151 8 7. Polgár 7 3 — 4 147-167 6 8. ZVSC 7 3 —­4 141-170 6 9. Sárospatak 7 1 2 4 122-125 4 10. Csenger 7 2 — 5 139-156 4 11. Hajdúnánás 7 1 1 5 120-157 3 A játékvezetők megbeszélésén hallottuk „Hölgyválasz” Olcsván Sűrűsödnek az események megyeszerte, forr (a murci is), mi több, vibrál a levegő a fut- ballpályákon. Hovatovább ön­védelmi tanfolyamokon kell majd behatóbban elsajátítaniuk néhány mesterfogást a játékve­zetőknek, miként védjék meg testi épségüket a rájuk zúduló népharagtól. Ha a szitkok le is peregnek róluk, a mérkőzések utáni harmadik félidők mutatós muszklikat, na és lélekjelenlét­ük megőrzését teszi felettébb szükségessé. A részletek: Tiszaszalkán zo­kon vették a szurkolók, hogy a kedvenceik „lezakóztak” az előzetesen verhetőnek tartott Levelektől. A rendezők nyom­ban azt ajánlották Szegedi síp­mesternek, hogy lehetőleg ne a főbejáraton hagyja el a hely­színt. Javaslatuk a hátsó kiska­pu volt. Hozzávetőlegesen har­mincán várták a bírói hármast, akik, jobb a békesség felkiál­tással kerülő úton -— komppal szelték át a Tiszát —- evickél- tek nyugalmasabb vidékre. Biriben hetven percig a meg­szokott mederben zajlott a záhonyiak vendégjátéka. Ek­korra tehető, amikor Dudás spori kezéből kicsúszott a gyeplő, Sorbán partjelző sze­rint kollégája itt is, ott is elfe­lejtette piros lapokkal tür­tőztetni a kedélyeket. A levo­nulás persze bajosra sikeredett. Nem kevesen jóindulatúnak semmi esetre sem nevezhető bekiabálásukkal fokozták a hangulatot, fenyegető karmoz­dulatokkal hadonásztak a játék­vezetők felé. A karhatalom is besegített Dombrádon, mikor Nagy Jó­zsef, társaival gépkocsival akar­ván távozni, belebotlott a tele­pülés kemény magjába. Vélhe­tően nem tetszett a dirigensek működése. A támadólag fellé­pőket a rendezők és a rendőrök együttes erővel szerelték le. Biztos ami biztos alapon jó da­rabon az egyenruhások védő­szárnya alatt suhantak tova, mindazonáltal mentükben nem a táj szépségében gyönyörköd­tek. Kállósemjén—Anarcs 2-0. Nincs ebben semmi rendkívü­li, hisz nem ez volt a forduló meccse a megyei másodosz­tályban. Sőt, a játékvezetőknek a dicséretből is kijutott. A ki­lencven perc vége felé járván Tar Józsefék az alábbi szöveg­re lehettek figyelmesek: „Há­rom éve nem volt ilyen bíró Semjénben, akinek nem szidták az anyját”! így is lehet monda­ni...!? Olcsván nem a hazaiaknak állt a zászló a Jánkmajtis elleni derbin. Egy ismeretlen a soka- dalomból a szünetben félre is invitálva Karácsony játékveze­tőt, nem kertelve kérte: „Nyer­jen a hazai csapat”. Holmi ja­vakról is pusmogott alig hall­hatóan, noha süket fülekre ta­lált mondókájával. A második félidőben, egy a hazai csapatra nézve sérelmesnek vélt ítélet tűzbe hozta azt a hölgyet, aki a Kraszna-parti töltésen üldögél­ve meredt a gyepre. Nosza ki­bökte ami a szívét nyomta: „Mennyi pénz kaptatok? Ha kell, adok én is egy kis popót”! No comment... Koncz Tibor Az edző maradt — a siker jött Minden csapat életében van­nak kritikus időszakok. Ilyen­kor a kapufáról kifelé pattan­nak a labdák, módszeresen a riválisokat pártfogolja Fortuna, kaján vigyort küldve a sikerre áhítozóknak. Nemritkán az utolsó percekben úszik el a mérkőzés, melynek elviselése kötélidegzetet igényel. Levele­ken órákat mesélhetnének minderről. Persze a szerencse forgandó, vasárnap — ha pi­cinyke góllal is — Tiszaszal- káról három pontot orozott el a szebb napokat látott legénység. Kapdos József sportköri elnök ettől még nem perdült táncra. — Szerencsére időközben felépültek sérültjeink, így Kap­dos Gabi és Svelta András. Velük, illetve a nyáron Tuza kapushoz hasonlatosan Vá- sárosnaményba távozni akaró, de most a labdarúgást újrakez­dő Oláhval kiegészülve azért markánsabb a csapat. Ennek rögtön meg is lett az eredmé­nye, csak-csak nyerni tudtunk Tiszaszalkán. — Számítottak arra, hogy vendégként sikerülhet győzni, hiszen erre hazai pályán már több alkalommal nem voltak képesek a fiúk? — A teljes igazsághoz tarto­zik, hogy a Nyírkárász elleni hazai betli után, az ezzel járó elkeseredett hangulatban Ta­kács János edző le akart mon­dani. A játékosokkal bő egy hete tisztáztuk a rossz szerep­lés okait, felvetve, hogy tetszik nem tetszik, Leveleken amatőr körülmények között kell futbal­lozni. Nem tudjuk tejben-vaj- ban füröszteni őket, itt nincse­nek nagy pénzek a focira. Csü­törtökön, immár tiszta fejjel Takács Janival is értekeztem, elmondva: köztünk a helye, nem hagyhatja félbe a munkát! Más sem lenne képes jobban felkészíteni a csapatot. Maradt, tehát elsimult a feszültség. A hétvégén pedig összekapta ma­gát a társaság. — A közvélemény ezzel együtt is a kiesésre esélyes együttesek közé sorolja a Leve­leket. — Kizárt dolog, hogy ez a csapat kiessen. Úgy ítélem meg, játékerő tekintetében öt­hat gárda gyengébb a miénknél, a 10—12. hely környékén vé­gezhetünk. Számunkra jól in­dult a bajnokság, a Vásáros- namény elleni döntetlen, a Birivel szembeni fölényes győ­zelem arra utalt, hogy nem le­het baj. Sőt, Ibrányban ugyan kikaptunk, de akkor is jól ját­szottunk. A tréningeken viszont sok esetben alig-alig volt ki a létszám. Ennek ittuk a levét a későbbiekben. Remélem, a kö­vetkezőkben újra felszállóágba kerülünk. — Mire vezethető vissza az edzések hanyagolása? — Kifogást könnyű találni. Ki betegségre, ki elfoglaltság­ra, ki családi összejövetelre hi­vatkozott. Mit lehet ez ellen tenni? Szankciókkal nem élhe­tünk, pénzbüntetéssel senkit nem sújthatunk, egyszerűen nincs miből levonni. El kell fogadni a kibúvókat. Ahogy említettem, nekünk nem áll módunkban teletömni a srácok zsebét, a játék szere tétéért vál­lalják a gyűrődést. Mindezen gondoktól függetlenül bizako­dom, hogy a tavaszi idényre nem az alsó régióból, hanem a táblázat középső harmadából fordulunk. Koncz Tibor Válasz Simák „üzenetére” Az október 4-ei, Az idő megállt a szakosztály körül című, Simák György volt kisvárdai kézilabdaedzővel készült beszélgetésünkkel kapcsolatosan Radványi Fe­renc, az NB I-es női kézilab­dacsapat technikai vezetője az alábbi észrevételt tette: — Az utóbbi három évben nyújtott teljesítmény, amit a csapat produkált, nem azt bi­zonyítja, hogy megállt az idő. Simák edzőt az elnökség nem szakosztályvezetőnek, hanem edzőnek kérte fel. Legna­gyobb sajnálatomra az edző­vel történt többszöri elbeszél­getés után sem történt válto­zás az általa tartott edzésen, mert sokkal több edzésmun­kára van szüksége a csapatnak. Most ez vezetett oda, hogy az új edzőnek pótalapozást kell csinálni, mert a csapat felké­szültségi állapota még az ötven százalékot sem éri el. Pedig a nyári felkészülés során minden olyan feltétel adott volt, mint a korábbi pár évben. Egyedül a busz megszerzése csúszott, de az nem befolyásolt semmit. Az edzőmeccsekre el tudtunk men­ni más járművekkel. A játékosok is több munkát igényeltek, mert tisztában van­nak az NB I magasabb szintű követelményeivel. így most örömmel vették a pluszfelada­tokat. A balátlövő problémája még most is megvan, nem csak akkor volt gond, amikor Simák még itt volt. Amikor ő távo­zott, pont megérkezett két külföldi, az csak a véletlen műve volt. Az igaz, hogy a szakosztályvezető hol el­megy, hol visszajön, de ez soha nem befolyásolta a fo­lyamatos munkát. Én sze­mély szerint csalódott va­gyok, mert azt hittem, tudunk együtt dolgozni ismét, hiszen előtte nyolc évig már segítet­tük egymást. Ami az elma­radt szerződéskötési pénze­ket illeti, azok ki lettek fizet­ve és a prémiumukról is meg­állapodtunk, ami azt jelentet­te, hogy marad az elmúlt évi szinten. Sajnálom, hogy így alakult. Kár lenne, ha Gyuri végleg távozna Kisvárda kézilabdaéletéből... 1 tn 1 nr\

Next

/
Oldalképek
Tartalom