Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

1995. október 2., hétfő nemzetközi Kézigránát a pagodában Két robbantásos merényletet követtek el szombaton Phnompenben Kambodzsa harmadik legerősebb pártja, a Budd­hista Liberális Demokrata Párt (BLDP) kisebbségi frakciójá­nak hívei ellen. Több mint harmincán megsebesültek. Az első esetben ismeretlen tettesek kézigránátot dobtak a volt kormányfő, a párt alapítója, Son Sann rezidenciájára. A merénylet következté­ben huszonnégyen sérültek meg, köztük Son Sann fia és a Nem­zetgyűlés alelnöke. Egy másik gránát egy buddhista pagodában robbant, ott heten sebesültek meg a párt hívei közül, akik a vasár­napra tervezett pártértekezletre érkeztek. Tiltakozik az EBESZ-misszió Mészáros Sándor, az EBESZ grozniji állandó képvisele­tének vezetője határozottan cáfolta azokat a híreket, hogy a misszió körülzárásának előzménye egy, a képviseletről távozó fegyveresek okozta incidens lett volna, amelynek következté­ben úgymond helyi rendőrök sebesültek meg. A Groznijból szombaton este Moszkvába érkezett diplomata magyar újság­íróknak, köztük az MTI tudósítójának nyilatkozva beszélt erről, miután a Moszkvában tartózkodó Szent-Iványi István, a Kül­ügyminisztérium politikai államtitkára az EBESZ-elnök, illet­ve a szervezet trojkája nevében tiltakozott az orosz illetékesek­nél a helyi hatóságok eljárása miatt. Holbrooke Belgrádban tárgyal Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyet­tes szombaton Belgrádban a késő éjszakai órákig tárgyalt Slobodan Milosevic szerb elnökkel. A szerb elnöki iroda köz­leménye szerint mindkét fél hangsúlyozta a tűzszünet szüksé­gességét. Amerikai források szerint azonban egyre kevesebb a remény arra, hogy már most megszülessen a várt fegyvemyug- vás, amely elvezethetne az átfogó békeegyezményhez. Maga Holbrooke is azt hangoztatta szombaton — még Szarajevóban . högykopii rpég tűzszünetről beszélni. Zsidók tüntetése Több száz zsidó telepes tüntetett vasárnap Hebronban, az izraeli—palesztin autonómiamegállapodás ellen tiltakozva. A felbőszült tömeg elbarikádozta a Jordánia felé vezető Allenby Bridge határátkelőt, s megsebesített két amerikai turistát, akik fényképezni akarták őket — jelentette az AP és a Reuter rendőrségi forrásokra hivatkozva. Az incidens mi­att két telepest őrizetbe vettek. Munkáspárti évadnyitó Angliában A brit ellenzék vezető ereje, a Munkáspárt kezdi hétfőn a déL-angliai Brightonban a hagyományos őszi kongresszusi évadot. Jövő kedden a kormányzó konzervatívok gyűlnek össze eredmény-, illetve sokak szerint jóval inkább kárfel­mérésre. Tony Blair, a kormányfői posztra törő Labour-ve- zér egy vereséget jó eséllyel már a kongresszus előtt kényte­len elkönyvelni: valószínűleg nem tudja majd megakadályoz­ni, hogy a küldöttek felvegyék a párt választási programjába a — Nagy-Britanniában hivatalosan egyelőre nem is létező — minimálbér kormányzati szintű megszabását, mégpedig a szakszervezeti szövetség által követelt 4,15 font sterlinges (860 forintos) alapórabér formájában. ítéletmódosítás Nigériában A nigériai katonák csak 1998. október elsején adják majd át a hatalmat egy demokratikusan megválasztandó elnöknek -je­lentette be vasárnap Abujában Sani Abacha tábornok-elnök. Nigéria függetlenségének 35. évfordulója alkalmából mondott beszédében Abacha közölte, hogy „megváltoztatták” a halálos ítéleteket, amelyeket különleges katonai bíróság mondott ki a márciusi puccskísérlet 13 résztvevőjére. E kegyelmi döntés a rendszer „barátainak ösztönzésére, illetve a nemzeti kien- gesztelődés szellemében” fogant — tette hozzá. A Gorbacsov Alapítvány felhívása A nukleáris fegyverek számának erőteljes korlátozására és a környezet még hangsúlyosabb védelmére szólította fel szombaton a világ országait az egyesült államokbeli Gorba­csov Alapítvány szervezte háromnapos nemzetközi fórum San Franciscóban. Az alapítvány a világ 500 neves politiku­sát, tudományos, szellemi és kulturális szempontból kiemelkedő személyiségét hívta meg a világ helyzetével fog­lalkozó tanácskozásra. Bombariadó a kormány negyedben Bombariadó volt vasárnap délelőtt a bonni kormányne­gyedben. A német hatóságok közlése szerint reggel nyolc óra tájban egy gyanúsnak tűnő utazótáskát találtak a negyed egyik épületének közelében. A táskát vizsgálat céljából el­szállították, de nem közölték, hogy találtak-e robbanószer­kezetet vagy sem. UJ KELET Horn Gyula német kitüntetése Jólétből kizárt nemzetek” A vasfüggöny lebontása, a német egység megteremtése érdekében tett szolgálataiért a németországi Kasselben Priz­ma-díjjal tüntették ki vasárnap Horn Gyula miniszterelnököt. A hesseni nagyváros polgá­rai által 1990-ben alapított dí­jat a népek megértését, az érte­lem felülkerekedését és a sza­badságjogok érvényesítését szolgáló politikusok, tudósok, művészek kapják. így koráb­ban többek között Hans-Diet- rich Genscher volt német kül­ügyminiszter és Yehudi Menu­hin világhírű hegedűművész ré­szesült ebben az elismerésben. A városi színház zsúfolásig telt nagytermében tartott kitün­tetési ünnepségen Hans Eichelá hesseni tartományi miniszterel­nök rámutatott, hogy Magyaror­szág az 1989. szeptember 10-iki határnyitással, a keletnémetek kiengedésével nagyban hozzájá­rult az NDK összeomlásához, a német egyesüléshez. Ismertette a magyar kormányfő életét és politikai pályafutását, majd rá­mutatott, hogy Hóm Gyula ak­kori külügyminiszterként törté­nelmi folyamatok alakítója volt. — Horn Gyula meggyőződéses európai, aki határozott és bátor cselekvésével új utat nyitott az európai fejlődésben — mondta a német szociáldemokrata politikus, majd elismeréssel szólt Hornnak pártvezetőként a nemzetközi szo­ciáldemokrata mozgalomban vég­zett tevékenységéről. Georg Lewandowski polgár- mester azt hangsúlyozta, hogy a német újraegyesülés eredmé­nyeként Kassel, amely bel- német határváros volt, ismét Németország és Európa köze­pére került. Horn Gyula — megköszön­ve a kitüntetést — az európai összefogás fontosságáról be­szélt. Kifejtette, hogy kontinen­sünk kemény kihívások előtt áll, de a politika eddig csak elégtelen válaszokat adott. A közép-kelet-európai államokról szólva rámutatott, hogy ezek az országok a megkésett polgári és nemzeti fejlődés fájdalmaival küszködnek. A térségben jelen­leg különösen fontos a demok­ratikus intézményrendszer ki­építése, az államalkotó nemzet toleranciája, valamint a gazda­sági és kulturális diszkriminá­ció elutasítása. — Európa népei csak közö­sen tudják gondjaikat megolda­ni. A jólétből kizárt nemzetek csak egy bizonyos ideig marad­nak csendben — hangsúlyozta Horn, aki egyúttal figyelmez­tetett a tehetős országok közö­nyének veszélyeire. Rámuta­tott, hogy a kontinens politi­kusainak nagyobb előrelá­tásra van szükségük, és a mielőbb kialakítandó szoros összefogással, együttesen kell munkálkodniuk Európa fel- emelkedésén, mert „egy tüzet eloltani mindig drágább, mint megelőzni.” „Hogyan tovább, Magyarország?” ellenzéki konferencia Kétlelkű a kormány külpolitikája Az elmúlt időszakban je­lentősen romlott Magyarország nemzetközi megítélése. Ennek jórészt a külpolitika meghason- lottsága és kétlelkűsége az oka. A Horn-kormány ugyanis ele­inte az euroatlanti csatlakozás elsődlegességét hangsúlyozta, az utóbbi időben viszont úgy tűnik, mintha vészes keleti fé­lelem lett volna rajta úrrá, és ezért eltúlzottan veszi figye­lembe az orosz külpolitika ér­dekeit. Mindezeket három ellenzéki párt, a Magyar Demokrata Fó­rum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz-Magyar Polgári Párt háromnapos ta­nácskozásának záróprogramján jelentették ki vasárnap, Dobo­gókőn. A vezető külpolitikai szakértők népes hallgatóság előtt leszögezték: a magyar külpolitika egyik legfőbb hibá­ja az, hogy nincs kijelölve egy­értelműen a fő cél. Ezért sok a rögtönzés e területen is, s így adódhatott, hogy létrejött pél­dául a magyar—szlovák alap- szerződés. Nem kellett azonban sok időnek eltelnie ahhoz, hogy bebizonyosodjon: e megállapo­dás többet ártott a felvidéki magyarságnak, mint használt. Egyesek szerint nem is a ki­sebbség helyzetének javítása volt az egyetlen célja az alap­szerződés gyors nyélbe ütésé­nek, hanem egyebek közt az, hogy végre nemzetközi elisme­réshez jusson a kormány. A külpolitikai stratégiát hatpárti egyeztetéssel kellene mihama­rabb kidolgozni, s utána azt propagálni és védeni. Megen­gedhetetlen, hogy a jövőben önös pártérdekeket szolgálva nemzetközi színtéren tereges­sék ki egyesek a belső hibákat, nehézségeket — mondták az ellenzék képviselői. A szakértők mindamellett rámutattak: Magyarország kül­földi megítélése amiatt is lehet kedvezőtlen, mert nem min­denki örül az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz történő kap­csolódási szándékunknak. Sőt, bizonyos gazdasági, politikai, de még katonai körök is egye­nesen ellenzik ezt, és emiatt nem várható el tőlük, hogy tap­soljanak a magyarokért. A tanácskozás első két nap­ján a magyar gazdaság jelenét és jövőjét elemezték, valamint az új alkotmánnyal kapcsolatos elvárásokat fogalmazták meg a résztvevők. Az előbbi témával kapcsolatosan azt emelték ki, hogy a kormánynak a megszo­rító intézkedések helyett inkább az élénkítést és a versenyképes­ség segítését kellene előtérbe helyeznie. Ülésezett a Fidesz Országos Választmánya Fél év múlva... A Fidesz Országos Választ­mánya felkéri a párt elnöksé­gét, hogy minél gyorsabban minél szorosabb együttműkö­dés kialakítására törekedjen az MDF-fel és a KDNP-vel — hangzott el az OV vasárnapi ülését követő sajtótájékoztatón. Szita Károly, a testület alelnö­ke úgy vélte: fél éven belül szükséges kialakítani a másik két párttal olyan együttműkö­dést, amely hatékonyabbá tehe­ti az ellenzék fellépését, és al­ternatívát kínál a választóknak. A Fidesz Országos Választmá­nyi egyébként még nem tár­gyalta meg azt a szándéknyilat­kozatot, amelyet a három párt vezetői a múlt héten készítet­tek el, az együttműködés feltét­eleit körvonalazva. Az MSZP—SZDSZ koalíci­ós vitáról szólva a sajtótájékoz­tatón elhangzott: itt az ideje, hogy a kormány végre valami­lyen eredményt is felmutasson a vitatkozás helyett, mert az el­múlt egy évben semmi pozitív nem történt. Szita Károly azt is kifejtette, hogy a kabinet megszorító in­tézkedéseit tartalmazó Bokros­csomag megbukott. Leszögez­te azonban, hogy a gazdasági kudarc nem Bokros Lajos sze­mélyes felelőssége, hanem a szabaddemokrata—szocialista kormányé. Sybil pusztított Manilában Legalább 28-an vesztették életüket, s több ezren váltak hajléktalanná a Fülöp-szigete- ken a Sybil nevű trópusi vihar pusztítása következtében. A manilai rádió vasárnapi jelentése szerint a szélvihar he­lyenként elérte a 120 kilomé­ter óránkénti sebességet: átszá- guldva a fővároson fákat csa­vart ki, villamosvezetékeket szakított el. A tízmilliós metro­poliszban a vihar áramkimara­dást okozott. Elfogták az utolsót A francia haditengerészet vasárnapra virradóra elfoglalta a Greenpeace nevű nemzetkö­zi környezetvédő szervezet utolsó, a mururoai atomkísér- lcti telep közelében cirkáló ha­jóját, a Manuteát. Az esemény hírét vasárnap este hozták nyil­vánosságra Párizsban. A Manutea elleni akciót azt követően határozták el, hogy a haditengerészet Mururoa part­jaitól 10 és fél mérföldre (azaz már a tiltott övezet határain belül) egy csónakra bukkant, benne három polinéziai benn­szülöttel. A francia hatóságok szerint a csónak csak a Ma- nuteáról jöhetett, s ez megadta számukra az ürügyet a hajó le­foglalására. A Manutea fedél­zetén tíz ember tartózkodott. A Greenpeace-hajó megszál­lása francia szempontból a lehető legjobb pillanatban tör­tént: ugyanis szakértők szerint bármelyik pillanatban sor ke­rülhet a franciák második kísér­leti robbantására, s most már nem kell tartani a környezet- védő szervezet helyszíni tilta­kozó akciójától. Franciaország szeptember elején hajtotta vég­re az új kísérleti sorozat első atomrobbantását, s a tervek sze­rint jövő tavaszig még hat vagy hét ilyen kísérletre kerül majd sor a Csendes-óceánon. Brit atom­hulladék Nagy-Britannia eddig 75 ezer tonna nukleáris hul­ladékot süllyesztett az Atlanti-óceán északi vizei­be; ez több mint a háromnegyede a nyugati atom­hatalmak által összesen tengerbe temetett radio­aktív szemétnek — írja a The Observer. A vasárna­pi londoni lap értesülése szerint London mindemel­lett egymillió tonnányi elavult lőszertől, vegyi fegyvertől és ideggáztól is hasonlóképp szabadult meg az elmúlt évtizedek során. A The Observer, amely a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bi­zalmas jelentéséből idéz, azt írja: Nagy-Britannia 1949-82 között összesen 15 „temetőt”, jelölt ki az óceánban, általában mély árokvidékek környékén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom