Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
Megyénk életéből UJ KELET 1995. október 2., hétfő 3 Dísztőrt kapott Szirénahangot hallva még mindig bizsereg a vére Nagyszabású rendezvénysorozattal emlékezett meg az elmúlt héten Záhony város tűzoltósága fennállásának 75. évfordulójáról. Szombaton önfeláldozó munkájuk elismeréseképpen többen dicséretet, jutalmat kaptak. Bodnár Zoltán nyugállományú alezredes a belügyminiszter emléktárgyát, egy dísztőrt vehetett át. — Én is, mint sok kollégám, egy tűzvész után döntöttem úgy az '50-es években, hogy a „vörös kakas” megelőzésének, megfékezésének szentelem az életem — tájékoztatott hivatásának okáról a Mátészalkán született Zoli bácsi. — A sorkatonai szolgálat letöltése után kértem magam a tűzoltósághoz. Teherautóink, gépeink igen kezdetlegesek voltak, a II. világháborúból származtak. — A Belügyminisztérium akadémiáját 1965-ben végeztem el, majd viszakértem magam a megyébe, Kisvárdá- ra kerültem — utalt honvágyára a nyugállományú tűzoltó. — A záhonyi átrakó területén 1971-ben igen komoly vegyi tűzeset történt, aminek következményeképpen egy évvel később megalakult a városban a tűzoltóság, engem kértek fel a parancsnoki feladatok ellátására. Elég nehéz volt a kezdet, annak ellenére, hogy a mentő tűzvédelem a MÁV és a kisvárdai parancsnokság egységeinek volt a feladata. Akkortájt indult fejlődésnek az átrakókörzet, tűzvédelmi, megelőzési oktatásokat tartottunk, sokat kellett küzdeni, hogy az előírt szabályokat az építők és az építtetők betartsák. Mikor végre már kialakult a mentési feladatok technikai háttere, visszakerültem Kisvár- dára, ahol öt évig, 1989-ben történt nyugdíjazásomig teljesítettem szolgálatot. Bodnár Zoltán sem lelkileg, sem testileg nem érzi magát fárdatnak, nem szakította meg kapcsolát egykori kollégáival, hivatásával. — Nagyon jólesik a belügyminiszter jutalma — mondta kisé meghatottan. — Örömmel nézem azt is, hogy mennyit fejlődött a parancsnokság, bár a kihívás, a feladatok is nagyot nőttek. Nézze, ez olyan hivatás, amelynek a nyugdíjazás lelkileg nem vet véget. Még mindig bizsereg a vérem, ha szirénaszót hallok, pedig hányszor kellett éjszaka, szélben, esőben, hóban menni, és segíteni a bajba jutottakon. * KvZ Már dolgozik a belső védelmi szolgálat Kevesebb lesz a rendőri korrupció? Áprilisban a kormány rendeletileg szabályozta, hogy meg kell alakítani a Rendvédelmi Szolgálatok Védelmi Szervezetét. A csapat feladata, hogy megelőzze, illetőleg megállítsa a rendészeti szervezetek munkatársainak — kivéve a nemzetbiztonsági hivatal és a honvédség — korrupciós tevékenységeit. A szolgálat működéséről, feladatairól májusban elég szűkszavú sajtótájékoztatót tartottak a Belügyminisztérium vezetői. A napokban járt megyénkben dr. Nyíri Sándor, a minisztérium rendészeti helyettes államtitkára. A szolgálat Nyíri úrhoz tartozik, így joggal tettük fel neki a kérdést: — Mi történt a kormányrendelet megjelenése óta? — A szolgálat létrehozása része a kormány egyik programjának, amely az egész országban egyre nagyobb mértékű korrupciót és feketegazdaságot igyekszik visszaszorítani. A szervezet — amely tulajdonképpen a korábbi belbiztonsági szolgálat munkáját folytatja — felállításának jogi hátterét a tavaly ősszel életbe lépett rendőrségi törvény biztosítja, amelyet konkrétan a tavaszi kormányrendelet szabályozott. Hamarosan megjelenik a „csapat” ügyrendje is. Gyakorlatilag nyílt jogszabályok határozzák meg a feladatokat. Örömmel jelenthetem, hogy a szolgálat felállt, és végzi — természetesen nem a nyilvánosság előtt — a jogszabályban meghatározott feladatát, együttműködve a társszervekkel. Nem egy esetben adott tájékoztatást a sajtó, hogy vesztegetés gyanúja miatt — az önök megyéjében legutóbb határőrök kor- ruptságára derült fény — a rendőrség vagy a katonai ügyészség őrizetbe vett különböző szervezetek hivatásos tagjait. Ezen híradásokkor gondoljunk arra is, hogy a Rendvédelmi Szervezetek Védelmi Szolgálata munkatársainak felderítő tevékenysége — ha a háttérből is, de — segít abban, hogy a bűnösök méltó helyükre kerüljenek. KvZ Tanácskoztak az almatermelők Növekvő telepítési kedv Az Almatermelők Tanácsa és az Újfehértói Kutatóállomás szervezésében egész napos almatermesztési tanácskozásra, ültetvény-bemutatóra jöttek össze a megyei gazdák. Amerikai és kínai vendégei is voltak az összejövetelnek. A külföldi szakemberek egyrészt a magyarországi tapasztalatokkal ismerkedtek, másrészt saját hazájuk gyakorlatát mondták el. Dr. Bubán Tamás, az Újfehértói Kuatóállomás munkatársa, a rendezvény házigazdája megnyitó beszédében elmondta, hogy világ- viszonylatban is az ellenőrzött, egészséges gyümölcstermesztés a cél, és ez fokozottaban érvényes az almatermesztésre, mert az egyik legnagyobb tételben felhasznált gyümölcs. Ehhez kapcsolódva mondta el gondolatait dr. Eke István, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. HangsúlyozEmléktábla-avatás A jeles igazgatóra emlékezve A nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban szombaton emléktáblaavató ünnepséget rendeztek, amelyen az intézmény volt igazgatója, Zsolnai Vilmos előtt tisztelegtek az összegyűlő tanárok, öreg- és mai diákok. Dr. Bánszki István, az iskola jelenlegi igazgatója megnyitó szavaiban a hűség és a lelkűiét napjának nevezte a szombatit, mert — mint az öregdiákokhoz szólva mondta — az elkötelezettség még hiányzik a mai tanulókból, a tiszta emberi értékek pedig Zsolnai kora óta kiveszőben vannak. Zsolnai Vilmos vezérgondolatát — „Az a tied, amit másnak adtál!” — idézve köszönte meg a régi iskolatársaknak azt az erőfeszítést, hogy az emléktábla-avatásra sor kerülhetett. Mint mondotta, 1993 májusában született meg e nemes szándék, 1995 márciusában lefekteték az emléktábla állításáról szóló alapítványtevő záradékot, s szeptember 30-án, szombaton már sor is kerülhetett arra, hogy Or Lajos művész-tanár által elkészítettemlékről lekerüljön a lepel. A leleplezés megtisztelő feladatát Zsolnai Sára, a volt igazgató leánya végezte el. Walkó Zoltán, a Zsolnai vezette intézmény utolsó érettségiző osztályának képviselője megemlékező szavaiban elmondta, hogy Zsolnai Vilmos nem volt sem pap, sem tanár, de közgazdász se, mégis megteremtette mindazt, amire az e falak között folyó nevelésnek szüksége volt. Az igazgatása alatt nem keresztény kurzust folytattak az iskolában, hanem emberré nevelést, ahol a mindenkori vezérelv és minősítési alap egyedül a tudás volt. Tisztelet övezte a nyugodt, de határozott megjelenését, gúnynevet senki sem ragasztott rá, igazi igazgató volt ő, csupa nagybetűkkel írva. Zsolnai Vilmos a délvidéki Kucurán látta meg a napvilágot 1881-ben. Harminchét évesen kedte el tanítói pályafutását Nyíregyházán, és 1931-től töltötte be a Kossuth Gimnázium igazgatói tisztét. Született szervező és pedagógus volt, akinek vezetése alatt élte virágkorát az intézmény. Hirdetett és megkövetelt programja a hasznos életre nevelés volt, ami a mai világban is nagy hiánycikk. Az összes volt tanítványát arra nevelte, hogy higyjenek és bízzanak egymásban, mert csak így vészelhetik át a nehéz időket — se szavai máig érvényesek. —vip— ta, ha nincs növényvédelem, a virágzáskor mutatkozó termés egyharmada elveszhet, míg ellenkező esetben negyven százalékkal is több termés érhető el. Hazánkban évente mintegy száz- hatvanmilliárd értékű termés menthető meg növényvédelemmel, és ennek a költsége mindössze huszonhatmilliárd. A kormány céljai között szerepel, hogy ezt a hatóanyagot mégis csökkentsék ötven százalékkal 2000-ig, mert a biológiai védekezést kell növelni. David A. Rosenberg professzor, amerikai előadó az ezzel kapcsolatos egyesült államokbeli gyakorlatot ismertette. Elmondta, hogy hazájában 1957-től nőtt a növényvédő szer felhasználása, melynek csúcsa a nyolcvanas évek végén volt. Azóta fokozatos csökkenés van, bár még mindig használnak olyan szereket is mint a drasztikus DDT, mely az európai országokban már tiltott szer. Érdekes, hogy ebben az esetben még a politika is beleszól az almatermesztésbe, mert a republikánusok és a demokraták választási kampányukban is felhasználják a növényvédő szerek alkalmazásának megen- gedhetőségét vagy tiltását. Amíg a politikusok vitatkoznak, a kutatók dolgoznak. Újabban a kezelést nem automatikusan végzik, hanem fero- muncsapdákat helyeznek ki, melyek mutatják a kártevők megjelenését, és csak a megengedett küszöbérték elérése után végzik a permetezést. Chen Yougunang kínai előadó elmondta, hogy hazájában még csak kétszáv éve termelnek almát, mert akkor vitték be a japán hódítók ezt a gyümölcs- fajtát. Kína keleti része alkalmas ennek a gyümölcsnek a termelésére, és a hazánktól százszor nagyobb országba csak kétszerannyi alma terem, mint Magyarországon. Sok európai almabetegség, mint például a varasodás ismeretlen számukra, van viszont egy náluk ismert növénydaganatos betegség, amely ellen ma még képtelenek védekezni. Miklós Faust professzor, amerikai kutató magyar nyelvű előadásában elmondta, hogy az almának van jövője, mert a kínai előadó által elmondottakból is kitűnik, hogy nagyon sok ország van, ahol nem tudják megtermelni a lakosság szükségletét. Magyarország most van abban a helyzetben, hogy az eddig egyoldalú orosz piac más régiókba akar bejutni. A magyar alma jó, világhírű, de nincs kellően reklámozva. Sipos Bertalanná, a megyei földművelési hivatal munkatársa elmondta, hogy pont akkor nem tudni, hogy lesz-e jövőre állami támogatás az ültetvények telepítésére, amikor nő a termelési kedv. Ebben viszont most kellene lépni, mert ha nem ültetik el ősszel a csemetefákat, az egy év kiesés nemcsak a termelőt, hanem a nemzetgazdaságot is hátrányosan érinti. ZSOLNAI VILMOS WSl ~~ 104 * ETf tüÁZOATQHH i Csempészek és határsértők Lapunk múlt szombati számában Krisán Attila, a határőrség szóvivője számolt be szervezetük idei első kilenc hónapi történéseiről. A megyei eseményekről Seres József ezredes, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság vezetője tájékoztatta lapunkat. — Ez évben eddig átléptettünk több mint 12 és fél millió személyt és 4 és fél millió járművet, a növekedés (az ukrán átkelőhelyekre a jellemző) 30 százalékos — mondta az igazgató. — A közúti teherszállítások folyamatos emelkedése következtében olykor nagy mértékben nőtt a záhonyi határátkelőhelyen a várakozási idő. A kamionoknál bevezetett kombinált szállítási mód nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, kevesen éltek e lehetőséggel. Határszakaszunkon szeptember végéig másfél ezer személy követett el jogellenes cselekményt. Az elkövetési módok skálája széles: 99 személy követett el, illetve kísérelt meg tiltott határátlépést, 246-an közirathamisítás — tavaly összesen volt százötven esetünk -— miatt került szorosabb kapcsolatba munkatársaimmal, három határsértő-segítőt és nyolc árucsempészt is elszámoltattunk az év során. A keleti szomszédoknál is sok a kínai és más külföldi állampolgár, akik potenciális határsértők, gazdasági emigránsként csapódhatnak le nálunk. Határőreink 110 lopott gépkocsi -— az elmúlt évben összesen nyolcvanat szűrtünk ki — külföldre csempészését akadályozták meg, értékük meghaladta a 160 millió forintot. Az eredmények a szigorúbb ellenőrzéseknek köszönhetők. Jövedéki törvénybe ütküző jogellenes cselekmény miatt 93-an, míg árucsempészés miatt 32-en kerültek összeütközésbe a határőrséggel. Több mint hatszáz külföldit közel egymillió forint összegű helyszíni bírsággal súlytottunk, százhatvannyolcat pedig kiutasítottunk az országból. A beutazás, a tartózkodás, valamint a továbbutazás feltételeinek hiánya miatt visszairányítottunk több mint 120 ezer külföldit. A jogellenes cselekményeket elkövetők között az ukrán, illetve a román állampolgárok száma a legnagyobb. KvZ
