Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-20 / 221. szám

Közelkép 1995. szeptember 20., szerda------- " ' " ................?------------------------------------------------------­A fogyasztók védelme a cél Készül a „becsapós” boltok listája Az Országos Fogyasztóvé­delmi Egyesület munkája megyénkben mindössze két­éves múltra tekint vissza. Jelenleg több mint 200 tag­juk van Szabolcsban. Az egyesület értékelése szerint a jelenlegi fogyasztóvédelmi rendszer nem felel meg a mai helyzetnek, mert az a gazdaság átalakulásával nem tartott lépést. A társadalmi szervezet elsősorban infor­mációt gyűjt, szolgáltat, ok­tat és tájékoztat, jogi tanács­adást nyújt. Részt vesz a pe­ren kívüli egyezségek meg­születésében. A fogyasztó- védelmi egyesület munkájá­ról beszélgettünk Oláhné Bíró Boglárka irodaveze­tővel. Oláhné feladatát tár­sadalmi munkában, türelem­mel és óriási lelkesedéssel végzi áprilistól. — A magyar fogyasztók nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel jogaikról, ezért gyakran szenvednek hát­rányt vagy kárt. Jelenleg he­tente egyszer Nyíregyházán, minden szerdán 14 és 17 óra között a polgármesteri hiva­tal ügyfélszolgálati irodájá­ban várjuk kérdéseikkel, pa­naszaikkal az embereket. Legfőbb célunk a megelő­zés, szívesen segítünk ab­ban, ha például valaki vala­milyen fogyasztási cikket akar vásárolni és szeretné tudni, hogy melyiket érde­mes különböző szempontok szerint megvenni. Erre is volt már példa, de nagyon sokan reklamáció elintézése miatt keresik fel irodánkat. A leggyakoribb panaszok között vezetnek a telefon­számlázási gondok, a kábel­tévé, a cipőelszakadás, talp­leválás, de érkezett hozzánk már bejelentés órásra, kárpi­tosra is. Mi bírságot nem ró­hatunk ki, erre nincs jogosít­ványunk. Sokszor azonban megteszi a magáét egy dörge­delmes levél is. Bejelentések és tapasztalataink alapján ké­szítjük azoknak a boltoknak a listáját, ahol folyamatosan be­csapják, tudatosan megkárosít­ják az embereket Nyíregyhá­zán. Idővel ezt majd átküldjük a Fogyasztásvédelmi Főfel­ügyelőségre, majd ennek iga­zolására a helyszínen elvég­zik a szükséges méréseket és amennyiben megbizonyosod­nak állításaink valódiságáról, birsággal sújtják a keres­kedőket. A főfelügyelőséggel a kapcsolatunk korrekt, elfo­gadnak bennünket. Igyekszünk segíteni, hatékonyabbá tenni a munkájukat. — Az ország más területén, hogyan működnek az önökhöz hasonló megyei irodák? — Pécsett és Budapesten van már hasonló iroda, és azok nagyon jól működnek. Heti 90—100 panasz érkezik be hozzájuk. Sajnos, bennünket egyelőre még kevesen ismer­nek, de az látható, hogy a heti egy alkalom kevés, hiszen aki bajbajutott, annak azonnal or­voslásra van szüksége, és nem vár ránk rosszabb esetben hat napot. A napi kapcsolat a vá­roslakókkal, a fogyasztóvéde­lem, illetve a tudatos fogyasz­tói magatartás kialakításakor elengedhetetlenül fontos. Mi jelenleg a gyér anyagi helyze­tünk miatt képtelenek vagyunk továbblépni... Az önkormány­zatnak viszont köszönettel tar­tozunk amiért hetente egyszer bérleti díj megfizetése nélkül várhatjuk szerda délutánon­ként a megyeszékhelyen élőket a polgármesteri hivatal ügyfél- szolgálati irodájában. Próbál­koztunk pályázni a PHARE- hoz, de elutasítottak. Termé­szetesen nem adjuk fel. Szep­tember végén az Agrárkama­rának és Lendvai Istvánnak köszönhetően ott leszünk az AGRO-FOOD-on is. Igyek­szünk mind többel tenni azért, hogy megismerjenek bennünket. — Milyen költségvetéssel dolgoznak, vannak-e szpon­zoraik? — Az országos egyesület nagyfokú segítséget kap a németországi társszerve­zettől, az AVG-től, és ez a későbbiekre nézve biztató lehet. A megyei szervezet éves költségvetése 25 ezer forint, ami természetesen kevés,' és saját pénzből egé­szítjük ki, megpróbálunk szí­vességet kérni a szórólapok, reklámanyagok elkészítése­kor. Ezzel és a szponzorok bevonásával azonban rendkí- vül csínján bánunk, mert nem szeretnénk olyan hely­zetbe kerülni, hogy elköte­lezzük magunkat valakinek, miközben az esetleg megká­rosítja a fogyasztókat. — Mennyi pénzre lenne szükségük a továhhlépésez? — Egyelőre csak számol­gatunk és ábrándozunk a megyei hálózat létrehozásá­ról. Most a legfontosabb fel­adat a nyíregyházi iroda napi munkájának megszervezése, illetve ahhoz pénzt szerezni, hogy a továbbiakban fő­állásban lássam el ezt a fel­adatot. Reméljük, ez sikerül, és akkor megpróbálunk to­vább lépni a megye nagyobb városaiba is. Az egyesület munkájáról az Új Kelet igyekszik majd folyamatosan beszámolni. Megpróbálunk majd olyan eseteket bemutatni, ame­lyekből mindenki okulhat, amelyek mindannyiunk szá­mára bizonyos tanulsággal járhatnak munkánk, vásár­lásunk során. A megelőzés hatékonyabb, mint az utóla­gos reklamáció. Száraz Attila UJ KELET Háromszáz négyzetméteres házak Kolónia a város szélén Európa nyugati részén elter­jedt lakásépítési forma, hogy 10—20 család összefog, és egymás mellé, de nem egybe­építve telepíti lakásait — majd az egészet kerítéssel veszik körül. A kapuba őrt állítanak, és már az utcácskákba is csak az mehet be, aki jogusult. Ha­zánkban, a Dunántúlon már épült néhány ilyen kolónia, de megyénkben most kezdik el az elsőt megvalósítani. Nem elvetendő az ötlet, ha figye­lembe vesszük a bűnözési sta­tisztika alakulását és ezen be­lül is a vagyon elleni bűncse­lekmények számának emelke­dését. Nyíregyházán a Korányi Fri­gyes utcán, a helységnévtáblán túl hatalmas transzparens hir­deti, hogy 1000 négyzetméte­res telkeket lehet itt venni. Mint a Városházán megtudtuk, az építkezéshez szükséges ké­relmeket a terület gazdái be­adták, elbírálásuk folyamatban van. A valamikori almásReité- ket belterületbe vonták, és a leendő tulajdonosok már meg is vásárolták azokat. Mint a műszaki osztály vezetője el­mondta, szükségessé vált egy kevés önkormányzati terület cseréje is. Mivel a lakóövezetbe bekötő út a Nyíregyháza tábla után kezdődik, ezen az útszakaszon Ma még csak ennyi látszik a kolónia helyén szélesíteni kell az úttestet. A már megvásárolt földterületből erre az útra el kellett venni néhány négyzetmétert, de kár­talanításként a telek egy má­sik részén visszakapták azt. A leendő lakóknak a gáz-, víz-.és a villany bekötést saját pénzükből kell fizetni. Érre a területre a rendeletek értelmé­ben közműfejlesztési hozzájá­rulást nem kaphatnak. A város­nak ezen a részén a telkek 30 százalékosan építhetők be. Azaz egy-egy portára akár 333 négyzetméteres lakást is fel lehet húzni. Tudomásunk sze­rint mindenki maximálisan ki is akarja használni ezt a lehe­Fotó: Bozsó Katalin tőséget. Eddig egy épületre kérték meg az engedélyt, és ez 300 négyzetméternél nagyobb. A többiek is hasonló méretűek lesznek. Bár szerinte esztétika­ilag kifogásolhatók ezek az épületek, az előírásoknak meg­felelnek, az engedélyeket ki kell rájuk adni. Egyébként a városnak hátrá­nya nem származik belőle, sőt! A bekerített terület mindenne­mű fenntartási költsége (útja­vítás, közvilágítás stb.) az ott lakókra hárul — a város kasszáját ezek a kiadások nem terhelik. — Sch — Térhódító Világbank (Folytatás a 7. oldalról) Megyénkben egy kis csoport foglalkozik e területtel — megjegyzendő, hogy egyre nagyobb az érdeklődés irántuk az általános iskolákban —, szolgáltatásuk ingyenes. A mo­dern pályaválasztás pedagógi­ai értelemben egyre inkább — sajnos még csak kezdeti lépé­sekben — önálló tantárgyként vagy speciális kurzusként je­lenik meg iskolai szinten. Emi­att is gyenge a pályaválasztás, a pályára irányítás kis haté­konysága. Az iskoláknak, a pe­dagógusoknak igyekszünk se­gíteni. A továbbképzéseken, szakmai napokon információ­kat adunk a szakképzés tágabb oktatáspolitikai lehetőségeiről, az oktatás, a képzés és a me­gyei munkaerőpiac össze­függéseiről. Évente hatezer példányban jelentetjük meg a megyei pályaválasztási tanács­adót. Feladatunk még a to­vábbtanulás koordinálása, a tovább nem tanulók nyilván­tartása, iskolai elhelyezésének segítése. Kapcsolatot tartunk a képzésben érdekeltekkel, és a szükséges információkat nyil­vánosságra hozzuk. Sajnos meg kell állapítani, hogy megyénkben a pályavá­lasztás, a pályára irányítás kap­csolatai és öszefüggései lazák. A lehetőségek korlátozottak sok a spontán folyamat. A megfelelő munkaerőpiaci jel­zések hiányában a megyei pá­lyaválasztási munka lényege elsősorban az iskolarendszer­ben megszerzett információk­ra épül, ezt közvetítjük az ér­dekelt iskolákhoz, a szülőkhöz és a pályaválasztókhoz. KvZ Boltról boltra Folytatjuk sorozatunkat, melyben nyíregyházi boltokat keresünk fel véletlenszerűen, és a találomra kiválasztott termékek árát közöljük Önökkel. Az összehasonlítás picit sántít annyiban, hogy egy-egy üzletnek az ár kialakításában nem egyforma a lehetősége, de talán segítünk eligazodni: mit hol érdemes vásárolni. Nem áll szándékunkban egyik vagy másik üzletet sem jó vagy rossz színben feltüntetni. Lehetőséget szeretnénk adni olvasóinknak, hogy legyen összehasonlítási alapjuk; ha lemennek a közeli boltba, akkor az ott vásárolt termék drágább vagy olcsóbb-e, mint másutt. Jó „csemegézést”! -g> § A bolt neve és címe A termék neve 1 kg Alföldi kenyér 1 db kifli 1 kg finomliszt 1 1 2,8 %-os tej 250 g Ráma margari 1 kg kristálycukor <S c 3 I C N V3 3 C v<D > 1 kg sertéscomb Jé c é *3 B te *> Cdj M 60 dkg Ariel mosóp 2 1-es Pepsi cola O <D 9 8 C 2 ’Sh o on N o X> o *o Camel mini ABC Éjjel-napali Bocskai út 78 7 41 50 76 92 175 — 430 279 160 90 Csemege bolt Dózsa Gy. út 35. 80 7 40 51 65 87 165 — 380 250 135 92 Start Vállalat Üzletház István út 3. 75 5.50 37 44 61 81 150 360 226 150 93 Gólya Kft. 44. sz. ABC Kígyó utca (Víztorony) 75 7 36 43 65 88 155 550 376 257 157 97 Élelmiszer diszkont Toldi út 32. — — 33 — 64 85 148 — — 230 137 92 ÁFÉSZ 142. sz. ABC Damjanich út 4. 80 7 38 50 75 89 153 551 393 249 134 85 Határszél Élelmiszer Kisker 52. sz. ABC Toldi út 2.a. 73 6,40 37 51 61 85 160 600 382 249 98 Ahol kihúztuk az árat: abban a boltban azt a terméket nem találtuk. A mi kis Metrónk Már a kezdet sem ígért sok jót. Ott volt a téglakerítésügy. Ami máig sem oldódott meg. Legyen, ha igen, akkor miért ne? És ha nem, akkor hol? Blődlik, mint az egész kezdet. Nyilatkozott itt önkormányzati emberke, hol így, hol úgy. Aztán a névadás. Ami procc és értelmetlen. Metropol. Itt, Nyíregyházán. Aminek semmi köze a városhoz, a tájhoz. De legyen, ez olyan nagystílű. Dehát, ennyire futotta. Pedig ott volt példának az Unyivermág. Azaz az Univer­zum. Ami üres. Rosszul tervezett és épített. Elfuserált uni­verzum. Rosszabb, mint a világmindenség, pedig annak is vannak hibái. Aztán a cégek, akik bonyolítanak, szerveznek. Minő diszk­réció, hogy egyetlen név nem szerepel, kik is ők? Vagy nincs nevük? A névtelen senki rejtői figura. De hát talán jobb is, ha nem tudni, kik ők. Az a nyomorult városlakó még kérdé­seket intézne hozzájuk. Meg ez az önkormányzati bujócska. Ha kint vagyok, ak­kor vajon hol vagyok? Ki sem megyek, be sem jövök, még­is bent vagyok... Tegyük ehhez a Törpe utcát, akkor derül csak ki igazán, milyen pitiáner, törpeszerű az egész. Persze nem annak, aki­nek pénzbe kerül. Az építtető, az adófizető nem tud röhög­ni azon, hogy pár törpe univerzálisan átveri a nyírségi met­ropoliszt. A Kossuth téri toronydarumadár fenn az égen. A csaló­dott állampolgár hazafelé szálldogál. És legyen bármilyen az undor, a fondor mindent megúszik. Lesz majd nekünk kis Metrónk. Amolyan kicsi. Botrányban született. A mercedeszes csődnökök pedig ott fognak vásárolni. Csuda buli. Magyar buli. (bürget) I _______

Next

/
Oldalképek
Tartalom