Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-04 / 207. szám
4 1995. szeptember 4., hétfő Miniszter vendégek UJ KELET Miniszterek a megyeszékhelyen „Elhárult a közvetlen csődveszély” Két miniszter látogatott el és tartott előadást szombaton délelőtt Nyíregyházán. Dr. Bokros Lajos, a pénzügyi tárca vezetője a nevével fémjelzett csomag szükségességét, hatásait és várható eredményeit, valamint a kormány jövő évi költségvetési irányzatait magyarázta. — Politikai viták nélkül, szakmai alapon hoztuk meg a megszorító intézkedések sorozatát, és a kezdeti sikerek jelei már mutatkoznak — mondta dr. Bokros Lajos. — A külső deficit növekedése csökkent, év végére várhatóan 3 millárd dollár körül fog mozogni. A vámpólék és a forintleértékelés bevezetésének köszönhetően — is — bővült az ország exportja, az import — korlátozás nem történt —struktúrája átrendeződött, a fogyasztási cikkek helyett a beruházási javak behozatala növekedett. Az intézkedések hatására az ország fölül elvonult a közvetlen csődhelyzet veszélye, ki tudunk lábalni a nehéz gazdasági helyzetből. A költségvetés hiánya augusztus végén 206 milliárd forint volt, az összeg kétharmada márciusig halmozódott fel, az év végére pedig a nemzeti össztermék (GDP) 5 százaléka körül fog mozogni. A monetáris és fiskális gazdaságpolitika eredményeképpen az infláció is csökken, a tavaszi havi négyről júliusra 0,8 százalékra csökkent. Ha tudjuk tartani a stabilizációs program irányait decemberben, éves szinten 28—29 százalék körül mozog az infláció. A megszorító intézkedéseket a tavalyi nagyobb mértékű bérkiáramlások is indokolták. A forint előre meghatározott, csúsztatott leértékelésének és a jó előre bejelentett várható energiaár-növekedéseknek köszönhetően a vállalatok előre tervezhetik költségvetésüket. A szigorú takarékossági intézkedések nem törték meg a gazdasági növekedés ütemét. A hároméves program következetes betartása esetén az állam- háztartás hiánya — a privatizációs bevételek nélkül — nem haladja meg a GDP 3 százalékát, a külső deficit pedig másfél millárd dollár körül mozog. Jövőre is folytatjuk a takarékossági intékedéseket. A munkavállalói tb-járulék tízről tizenkettő százalékra növekszik, és az energiák árai is két alkalommal növekednek. A következő évben megszűnik a nullakulcsos adósáv, százötvenezer forintos éves jövedelemig 20 százalékos adót kell fizetni. A bérből és fizetésből élők számára a megnövekedett terheket adójóváírással ellentételezzük, amely elsősorban az alacsony jövedelműek számára előnyös. A kompenzáció évi 350—380 ezer forintos jövedelem esetén már nem érvényesül. (Úgy látszik, hogy havi bruttó 30 ezer forint már magas fizetés a kormány szerint — a szerk.) A területek közötti kiegyenlítődés hiánya a piacgazdasági esélyek romlását is magával hozza — folytatta a miniszter. — A kiegyenlítődés előmozdítására ötmillárd forintot különítettünk el a regionális fejlesztési alap számára, amelyet exportorientált fejlesztésekre és a külföldi tőke becsalogatására lehet fordítani. Ösztönözzük, hogy a feladatokat önként alakult társaságok oldják meg. A Pénzügyminisztérium nagyobb szerepet kíván vállalni az alap- és a középfokú oktatásban. Más rovására 30 millárd forinttal szeretnénk növelni az erre szánt összeget, ez azonban nem jelenti azt, hogy az oktatási reformot levesszük napirendről. Léteznek térségi — megyei, régióbeli — feladatok, gondolok a kórházakra, a középiskolákra, ezek ellátására finanszírozási modellt kell kidolgozni. (A megyei önkormányzat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települések számára elkülönített pénzből—a Pénzügyminisztérium indoklása szerint — a megyei kórház beruházása miatt nem kapta meg a kért 220 millió forintot — a szerk.) Az ingatlanadó, amelyről már sokat beszéltünk, de nem történt még semmi, tipikus helyi adó, amely az önkormányzatok működését finanszírozná. Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a záhonyi vállalkozói övezetről és a készülő területfejlesztési törvényről számolt be. — Választási programunkban is szerepelt, de elvi kérdésnek is tekintjük a törvény megalkotását, amely tervezete hamarosan a kormány elé kerül — tudatta a miniszter. — A törvény segíti a térségek közötti kiegyenlítődést, azoknak a területeknek nyújt lehetőséget és eszközt, ahol a problémák jelen vannak. Sajnos a törvény ellenzői az előkészületek során megszaporodtak, nem mindenki érdekelt a kiegyenlítődés megteremtésében. Ez annak a jele, hogy a települések közötti szolidaritás nem működik sok esetben megfelelően. A záhonyi övezet kiépítésére a területfejlesztési törvény ad lehetőséget, de a kormány határozatban rögzítette az övezet kialakítását és működését elősegítő intézkedéseket — folytatta a Dr. Baja Ferenc. — Az övezetet vállalkozói alapon kell létrehozni, és bizonyos, hogy rövid távon nem lesz nyereséges. Ki fog derülni, hogy a terület vonzó lesz-e a külföldi tőkének, a befektetőknek. Az övezet kiépítésének reális tőkeigénye 15 millárd dollár. Indokolt az infrastruktúra kiépítése, komoly központi támogatással kell számolni, de a kormányzat fölösleges dolgokra nem biztosít pénzt. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank már megalapította azt a gazdasági társaságot, amely az üzleti terv kidolgozását végzi el. A társaság tőkemelés révén hamarosan bővül. Az övezetben befektető vállalkozóknak nyújtandó kedvezményről (a kormányhatározat értelmében ennek határideje július 15. volt) a következőket tudtuk meg: — A befektők várhatóan helyi adót nem fizetnek, társasá- giadó-kedvezményben, tőke- és kamattámogatásban, valamint a Munkaerőpiaci Alap különböző támogatásaiban részesülnek, és a áfa-vissza- igénylésre is azonnali lehetőség nyílik. A kedvezmények — amelyek tíz évig vehetők igénybe és a hatodik év után folyamatosan csökkenek — valószínűleg a húsz dolgozónál többet foglalkoztató és 50 millió forint termelési érték fölötti cégeket illetik majd meg, A terület térbeli behatárolásáról még komoly viták várhatók. — A jövő évi költségvetéstervezettel egyetértvén, annak kivitelezhetőségét és realizálhatóságát kicsit megkérdőjelezném — mondta dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke. — A rendszerválás és a gazdaság szerkezetátalakítása miatt megyénkben lényegesen visszaesett a dolgozók száma, magasba szökött a munkanélküliség. Megyénk segítésében minden hónap késlekedés további lényeges lemaradást hoz. Az ország mezőgazdasági beruházásainak 2,5, a beáramló külföldi tőkének egy százaléka érinti megyénket. Az úthálózat építésének üteme, szerintem, nem kielégítő. Kovácsvölgyi A pénzügyminiszter véleménye A nagy kassza — Tudom, tudjuk mindannyian, hogy ha a kormány által tervezett változás bekövetkezik, Nyíregyháza rosz- szabbul jár. Fia a személyi Jövedelemadónak a települési önkormányzatoknál maradó részét csökkentik, akkor a nagyobb városok, így ez a megyeszékhely is kevesebbet kap, mindez több tízmilliót jelenthet a város költségvetésében, attól függően, hogy mekkora lesz a csökkentés. Mindezt Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere mondta szombaton azon a tanácskozáson, amelyen részt vett Bokros Lajos pénzügyminiszter, valamint Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter is. A polgármester asszony - aki a ma kezdődő parlamenti ülésszaktól immár nem országgyűlési képviselő, mivel ígéretéhez híven lemondott mandátumáról - folytatta is a megkezdett gondolatot. — Talán lesz, aki furcsállja, hogy éppen én mondom, de sok tekintetben jobb, ha változik az szja-arány az önkormányzatoknál. Tény ugyanis, számok sora igazolja, hogy ezzel jobban jár Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek döntő többsége. Tudott dolog ugyanis, hogy a kistelepüléseken igen kevés személyi jövedelemadó képződik, különösen igaz ez erre a térségre, ahol nagymértékű a munkanélküliség. Ha tehát a kisebb települések a központi költségvetésből nem szja-részesedés címén, hanem más módon, címzett támogatásként kapnak anyagiakat a működésükhöz, akkor nyilvánvalóan több lesz a pénzük. Számítások szerint ez ennek a megyének az elkövetkező évben több százmilliót jelent pluszban! Igaza lehet Csabai Lászlónénak, minden bizonnyal vannak, talán nem is kevesen, akik mondataiért megorrolnak. „Miketbeszél! O Nyíregyháza, a 120 ezres megyeszékhely első embere, ne akarjon itt a kistelepülések védőügyvédje lenni!...Mi közünk nekünk X-hez vagy Y- hoz, ahol alig pár száz, netán pár ezer ember lakik?! Törődjön mindenki a maga bajával. Ez a város is gondban van anyagilag, nekünk legyen meg a pénzünk, és slussz!..." — az ilyesféle vélekedés elképzelhető, sőt, talán természetesnek is vehető a mai viszonyok között. Vagy mégsem? Netán élővé tehető az a szemlélet, hogy nem vagyok egyedül, másokkal is törődnöm kell? Lehetséges valamiféle „ térségi, megyei szolidaritás” ? Bokros Lajos pénzügyminiszter azt mondta: örömmel venné, ha ilyesmiről lenne szó. Mert hogy a szándék ama szja-arány csökkentéssel éppen erre vonatkozna. Egy lépés afelé, hogy valamelyest kiegyenlítődjék az ország térségei-települései közötti nyomasztó mértékű aránytalanság. A cél: esély- egyenlőséget teremteni - vagy legalábbis egy-két lépést tenni ez irányban. A lényeg: az szja nagyobb arányú visszaadása a nagyobb településeknek kedvező — egy gazdagabb budapesti kerületben például, de még egy megyeszékhelyen is jóval több adót fizetnek az ott élő és dolgozó lakosok, mint egy kis településen, ahol ráadásul - mint e megyében is — jóval magasabb a munkanélküliség is. Ha tehát a működéshez szükséges pénz úgy növekszik egy községben, hogy például az iskolára vagy éppen a szociális kiadásokra kapnak többet a „ nagy kasszából” , akkor nyilvánvaló, hogy javul a helyzetük. Hiszen az a bizonyos szja-visszaosztás szinte semmit nem jelent a kasszájukban. Nos, ez ellen ágálnak sokan — leghatékonyabban a fővárosban. Ezért mondta Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke ezen a beszélgetésen: az lenne a legcélszerűbb, ha a kormány Budapestet külön kezelné, találna módot arra, hogy ne kelljen egy kalap alá venni sem Nyíregyházával, sem Zsarolyánnal. Amit tehát a nyíregyházi polgármester kijelentett, az bizony egyfajta megyei szolidaritást jelez, azt, hogy a megyeszékhely nem különálló része Szabolcs-Szatmár-Bér égnék. S jele annak is, hogy Nyíregyháza szándéka komoly arra nézve: legyen végre a múlté az a már-már hagyományos megyebeli ellentét, sőt, itt-ott ellenségeskedés, ami a megye- székhely és a „vidék” viszonyát jellemzi. P. Gy. „Amíg a stabilizáció folyik, nem mondok le” Dr. Bokros Lajosnak a sajtó számára szervezett beszélgetése előtt Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere egy csomag alakú perselyt adott át a pénzügyminiszternek. (A kormány tervezett intézkedései miatt gyűlhet is bele a mi pénztárcánkból.) Kérdésekre többek között az alábiakat mondta a magát nem politikusnak, hanem válságmenedzsernek valló dr. Bokros Lajos: — A nullakulcsos adósáv eltörlése a bérből és fizésből élő alacsonyabb jövedelműeket érinti kedvezően, a vállalkozók a már említett jóváírási kedvezményben nem részesülnek. Az önhibájukon kívüli hátrányos helyzetű települések pályázati rendszerét meg kellene szüntetni. Az önkormányzatok feladatmeghatározásával együtt az ellátáshoz szükséges finanszírozási rendszert is biztosítani kell. Az szja településeken maradó részével — a Pénzügyminisztérium áltál javasolt módosítás következtében — Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatainak döntő többsége jobban járna. A kormányátalakítás, Nagy Sánor minisztersége nem járna együtt a jelenleg követett egységes gazdaságpolitika feladásával. Ha a kormány tagjai ezzel ellentétes politikát folytatnak, rontják munkánk hatékonyságát. Ha gazdaságpolitikánk jó, nincsen szükség „kikacsintásra”, és nem is szabad megengedni, hanem le kell cserélni a pénzügyminisztert — utalt dr. Bokros Lajos a Nagy Sándorral való lehetséges viszonyára. — Utolsó megbeszélésünkkor, szerdán még nem adott választ a gazdasági miniszteri posztra való felkérésre, véleménycsere, tájékozódás volt köztünk. Világosan megmondtam, hogy a jelenlegi hétszáz fős minisztérium helyett — forrás hiányában — kettő, egyenként háromszáz fős minisztérium jöhet létre. Én nem szeretnék lemondani. Azt szeretném, hogy a társadalom által is vállalt kényszerű intézkedés-sorozat ne legyen hiábavaló. Amíg a stabilizációs gazdasági politika megy, én maradok, ha nem, távozok. A pénzügyi elosztásban nem politikai, hanem ágazati viták folytak. Nem fogok semmilyen körülmények között engedni a deficit össz- mértékéből, mert nem szabad. Remélhetőleg a parlamentben is támogatják az elképzeléseimet. A koalíció esetleges felbomlása esetén az 54 százalékos parlamenti többséggel nem lehetne egy ilyen szigorú programot végigvinni. — Az MSZOSZ vezetése azt szeretné, ha Nagy Sándor nem felejtené el, hogy honnan került a kormányba. És a pénzügyminiszter? — kérdezte lapunk munkatársa. — Érzelmi megnyilatkozásra nem tudok semmit mondani. Persze, hogy nem kell elfelejteni, én sem felejtettem el, hogy a bankszférából kerültem a kormányba. A kormányban azonban nem szakszervezeti, hanem kormánypolitikát kell folytatni. ^ KvZ
