Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-04 / 207. szám
Megyénk életéből UJ KELET _____________Egyeztetni kellene a külföldi utakat____________ Po zitív képet a megyéről Megyénk kedvezőtlen gazdasági helyzetéről mostanság nagyon sokat hallunk. Azzal is tisztában vagyunk, hogy önerőből képtelenek vagyunk javítani ezen, a változtatáshoz pedig hatékony intézkedésekre van szükség. A fejlődés, a változtatás szervezést, irányítást igényel, hiszen szükség van a támogatási formák koordinálására és a hosszú távú koncepciók kidolgozására. Az Európai Unió PHARE Területfejlesztési Program általános célkitűzései között — a PHARE átfogó koncepciójának megfelelően — szerepel a gazdasági átalakulásnak, a piacgazdaság kialakulásának támogatása, illetve a magyar regionális politika összehangolása az Európai Unió más országéival. Az EU segítségével — kísérleti jelleggel — Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében fejlesztési ügynökségek jöttek létre. Az ügynökség egyik feladata az országos és külső forrásoknak a térségbe vonzása és azok felhasználásának koordinálása. Ifj. Kézy Bélával, a nemzetközi kapcsolatok menedzserével beszélgettünk. — Megyénk rendelkezik ,nemzetközi kapcsolatokkal', mégis úgy vélem, hogy ezek nem eléggé összefogottak. Mi ■ ennek a legfőbb oka? — Korábban a nemzetközi kapcsolatok kiépítése csak országos szinten volt elképzelhető, mostanában viszont egyre nagyobb szerepet kap a különböző országokban található régiók, sőt városok közötti nemzetközi összeköttetések létrehozása. Ezek kialakításában egy-egy megyének vagy városnak gyakorlatilag korlátlanok a lehetőségei. Sajnos Szabolcs-Szatmár-Beregben csak késve ismertük fel ennek fontosságát. A legfőbb problémát a koordináció hiányában látom, egy-egy szervezet már meglévő kapcsolatait legalább minimálisan intézményesíteni kellene. Ezek a kapcsolatok akkor lehetnek igazán eredményesek, ha szabályozottan működnek. Hiányosságunk az is, hogy a nemzetközi összeköttetések során nincsenek igazán képviselve a gazdasági és a vállalkozói érdekek. Az intézmény és az adott vállalkozó nem talál egymásra. A külföldi utak sem hoznak olyan eredményeket, mint amikre lehetőség lenne. Ez több okra vezethető vissza. A delegációkba való bekerülés, a tanul- mányutak- ra történő kiválasztás még mindig személyes kapcsolatok alapján történik. Fontos megjegyeznem, hogy a kiutazó delegációk nem képviselnek egységes pozitív imázst. Nincsenek olyan eszközök, amelyek elősegíthetnék a megyei arculat közvetítését. Lényeges probléma, hogy nincs megyei szintű befektetőösztönzési tevékenység. Ha véletlenül érkezik egy potenciális befektető, nincs, aki fogadja és tájékoztassa, szükség esetén segítse kezdeményezését. — Sok-sok problémát, hiányosságot tárt fel. Mi jelentené a megoldást? — A megyei fejlesztési ügynökségnek olyan szervezetté kell válnia, amely képes összefogni a megye nemzetközi kapcsolatait és képes gazdaságdiplomáciai tevékenységet folytatni a megyében, s ebben a szerepében széleskörűen elfogadott. — Hogyan lehet koordinálni a kapcsolatokat? — Fontosnak tartom egy külügyi kapcsolatokkal foglalkozó munkacsoport létrehozását, ahol olyan szervezetek képviselői dolgoznának, akik kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezek például a megyei önkormányzat, Nyíregyháza Város Önkormányzata, a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány, a megyei kereskedelmi kamara, a főiskolák és a kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező nagy megyei cégek képviselői. — Hogyan lehetne olyan képet alkotni a megyéről, amely alkalmas lenne a régió kedvező bemutatására? — Egy jó minőségű megyei pro- m ó c i ó s anyag létrehozása folyamatban van. Ennek célja, hogy in- formatív módon mutassa be a régiót az érdeklődők számára, mutasson rá a megye kínálta lehetőségekre, emellett a szükséges tényanyagokat is közölje. Úgy gondolom, hogy jó néhány pozitív sajátosságot tudunk felmutatni. Például három országgal vagyunk határosak, egyfajta biztonságot, stabil pontot jelentünk. Ezen a területen szeretnek dolgozni az emberek, ha megfelelő környezetet és feltételeket teremtünk számukra. Itt adottak azok a lehetőségek, amelyekkel megfelelő életminőséget alakíthatunk ki, mert a levegő kevésbé szennyezett, a pihenési, kikapcsolódási lehetőségek biztosítottak. Vannak szabad földterületek külföldiek számára -r- és jóval olcsóbban, mint máshol. Nincs válságiparág vagy nagyon szennyező üzem, erősödnek a vállalkozásokat segítő intézmények. Fontos, hogy el tudjuk adni a megyét, hogy olyan képet alakítsunk ki, amely sugallja, hogy érdemes ide jönni, érdemes itt üzletet kötni. Éppen ezért veszélyes, amikor azt bizonygatjuk, hogy rossz a megye helyzete, hogy válságban vagyunk, hogy a megye csak nehezen közelíthető meg. A problémáinkkal természetesen tisztában kell lennünk és igyekeznünk kell megoldani ezeket. Emellett ügyelni kell arra is, hogy ne hangsúlyozzuk a negatívumokat. Külföldön professzionálisan kell képviselni a térséget. Informatív módon kell előadásokat tartani — tolmács nélkül. Az írott anyagot a legjobban kell elkészíteni, tekintettel kell lenni még a papír minőségére, a szöveg szerkezetére is, erre nem szabad sajnálni a pénzt. Nem mindegy, hogy milyen az első benyomás. Van egy mondás, amit szem előtt kell tartanunk: soha nem lesz második-ésélyed arra, hogy jó első benyomást kelts valakiben. — Ön szerint hogyan lehetne a külföldi tőkét a megyébe vonzani? — Ehhez aktív és előre megtervezett befektetésösztönzési tevékenységre van szükség. Az ügynökség léterejöttével gyakorlatilag biztosított a szervezeti háttér. A sikeresség érdekében azonban befektetési stratégiát kell készíteni, a befektetési projekteket megfelelő formába kell önteni, összegyűjteni, ebben szükség van a megyei intézmények segítségére. Részt kell venni a nemzetközi szervezetek munkájában. Az ügynökség nemzetközi kapcsolatrendszerét'segítik azok a nemzetközi szervezetek, amelyeknek a különböző országokbeli fejlesztési ügynökségek a tagjai. Két ilyen szervezettel alakítottunk ki kapcsolatot: az egyik az EURADA, a másik pedig az EGLEI. —Ahogy tudom, ön rendszeresen jár külföldre, kapcsolatokat épít. Milyenek a külföldi partnerek? — Tapasztalataim szerint rendkívül nyitottak, de döntéseiket alaposan átgondolják. Viszont ha megfelelően tudunk velük kommunikálni és nem elsősorban az elvárásainkat, hanem a lehetőségeinket és a kreativitásunkat hangsúlyozzuk, mi több, bizonyítjuk, akkor van esély a sikeres együttműködésre. Kozma Ibolya Megyénkről írták Tallózás az országos sajtóban Az Atlétika című folyóirat 7. számában több megyei vonatkozású cikket talál az olvasó. Az első oldalakon bő terjedelemben foglalkoznak az azóta sikerrel lebonyolított Helia-D XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokság előkészületeivel. Kulisszatitokba pillanthatunk be és átfogó képet nyerünk mindarról az összetett munkáról, ami egy világverseny lebonyolítását megelőzi. Az 1994/95 évi diákolimpia IV. és V. korcsoportjában a váltókra és csapatokra kiírt versenyt a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium diákjai nyerték. Többet a felkészítő tanárukkal készült interjúból tudhatnak meg. A Hadtörténeti Közlemények 2. számában a II. Rákó- czi-kor tudományos ülésszak címmel Zachar József hadtörténész beszámolóját olvashatjuk. A nagyszabású ünnepség- sorozatot Vaján rendezték meg 1994. október 8-án. A tudományos előadások tartalmának ismertetésén túl a cikkből megtudjuk, hogy a tanácskozás mellett több kiállítást rendeztek, és az alkalomra megjelent könyveket is bemutatták. Erdésztalálkozó a Nyírerdő Rt.-nél címmel olvashatunk az Erdészeti Lapok 7-8. számában egy kezdeményezésről. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar erdészeinek tanácskozásán 150 kerületvezető erdész és vadász párbeszéde zajlott le Guthon. A résztvevők az aktuális szakmai kérdések megvitatása mellett egzisztenciális problémákkal is foglalkoztak. Megegyeztek abban is, hogy „ne ez a találkozó legyen az egyetlen”. A Kritika című társadalom- elméleti és kulturális folyóirat 8. számában két értékelő tanulmányt találunk a Határon Túli Magyar Színházak 7. Fesztiváljáról. Csáki Judit Kilencven óra színház című írásában egy zsűritag szemüvegén át közvetíti az eseményeket naplószerű formában. A találkozón bemutatott 30 előadásból ötöt ítélt kiemelkedőnek, melyeket részletesen elemez. Nánay István A hetedik című írásában a kisvárdai fesztiválsorozat történetéről ad áttekintést. Kritikájában hiányolja a magyar drámákat és az átlagszínvonalat enyhén szólva nem tartja magasnak. Elemzi az általa legjobbnak tartott produkciót. Véleménye szerint sajnálatos a hazai színházak távolmaradása a neves eseményről. A Tiszatáj augusztusi számában interjút tesz közzé Nagy Károly professzorral. A szociológus-író Nyíregyházán született. 1956-ban hagyta el az országot, és az Egyesült Államokban él. Kutatásainak központi témája a külföldön élő magyarság problémája, a magyar nyelv és kultúra fennmaradásának kérdése. A Két partján a sorsnak és az óceánnak címet viselő beszélgetésből megismerhetjük életútját, közéleti, tudományos és írói munkásságát. 1995. szeptember 4., hétfő Túrricse arculatáért Kovács Gusztáv 1958-tól a község vezetője. A tanács- rendszerben vb-titkárként kezdte, majd megválasztották tanácselnöknek. A tanácsok egyesítését követően Csaholc, Túrricse és Vámosoroszi tanácselnöke lett. A rendszer- váltás után felkérésre elvállalta a polgármesterséget, majd ’94-ben ismét megválasztották. — Úgy éreztem, ebben a nehéz időszakban is vállalni kell a feladatokat — mondta Kovács Gusztáv. — Én is itt élek, és nem mindegy, hogy mi vesz majd körül nyugdíjas éveimben. Igaz, a ’94-es választásokkor családon belül felvetődött, hogy hagyjam abba az aktív munkát, mégis úgy gondoltam, be kell fejeznem, amihez hozzákezdtem. Vagy meg tudom valósítani a terveket, vagy elkeseredett emberként vonulok vissza. — Beszéljen a községről! — Újból visszanyerte önálló arculatát. Elindult egy olyan folyamat, amely itt tartja a fiatalokat. Egyrészt mert most már rendelkezünk minden olyan intézménnyel, amelyekre szükség van, másrészt mivel a környezet, a gyönyörű erdő és a Túr folyó nyugodt hátteret ad az egészséges élethez. Nehéz ugyan munkahelyet teremteni, de abban a szerencsében van részünk, hogy 1989-90-ben a Start Rehabilitációs Vállalattal együttműködve sikerült egy kihelyezett üzemet létesítenünk Ricsén. Akkor 23 ember dolgozott itt, ma a foglalkoztatottak száma megközelíti a százat. Ha a sors kegyes lesz hozzánk, akkor megmarad, nagy segítségére községünknek és a szomszédos településekről idejáróknak. Sajnos az orvosi ellátás még nem A polgármester a korszerű, lelátós tornacsarnokban — kértem a polgármester urat. — Lakossága körülbelül hétszáz fő, és 173 hektár belterülettel rendelkezik. Az utóbbi időszakban építettünk egy egészségházat orvosi rendelővel, postát, a négytantermes iskola helyett egy héttantermest, valamint a régi iskolaépületből egy kétcsoportos óvodát. Járdát aszfaltoztunk, létesítettünk egy nagyon szép sporttelepet lelátóval, öltözővel. Kialakítottunk egy sport- és ifjúsági tábort is, az ehhez szükséges hideg- és melegvizes blokkal. Itt 60-100 gyerek sátorozhat. A jövőben szeretnénk létrehozni az öregek napközi otthonát, és egy 12-15 fős bentlakásos szociális otthont. A már említett épületek kivitelezéséhez szükséges állami támogatásokat pályázatokkal nyertük el. Az elmúlt ciklusban mintegy 160 millió volt a településre fordított költség, ebből 76 millió jutott fejlesztésre. Bevezettük a gázt, valamint a telefont is. — Mi az, amiben változott Túrricse? rendeződött el. Csaholccal és Vámosoroszival van közös orvosunk, de igyekszünk a falunak önálló orvost szerezni. Az iskolában nyolc nevelő dolgozik. A tanárok képesítettek, és úgy érzem, szakmailag megfelelnek. A tantervi orosznyelv-oktatáson kívül lehetőség van az angol nyelvvel való ismerkedésre is. Tervezzük egy idegennyelvszakos és egy zeneszakos tanár felvételét is. Ez évben hatvanhat diákunk volt, de még negyvenet elbír az iskola. A jövőt tekintve: szeretnénk fellendíteni a turizmust, minél több emberrel megismertetni a környék szépségeit. Jelenleg harminc személy részére tudunk megfelelő szálláshelyet adni 250 adagos étkeztetési kapacitással. Vásároltunk 21 darab túrakerékpárt, hogy az ide érkezők kellemesebben el tudják tölteni idejüket. Tíz település részvételével létrejött a Túr- melléki Erdőhát Faluszövetség, melynek célja a térség fejlesztése lesz, mind a foglalkoztatás, mind pedig a turizmus területén. Nemzetközi üzletember-találkozó Az Agrofood Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár kísérő- rendezvényeként a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány nemzetközi üzletember találkozót szervez szeptember 28-án Agrobusiness '95 címmel a sóstói Tókuckóban. Elsősorban ukrán és román területről várhatók résztvevők, akiket az agrárgazdaság és élelmiszeripar érdekel leginkább. Kijevből már harminc ukrán üzelember jelezte részvételét, Romániából pedig Nagybányáról, Déváról és Szatmárnémetiből várnak vendégeket. A PRIMOM természetesen a magyar vállalkozókat is várja, különösen azokat, akik számára fontosak a román és az ukrán üzleti kapcsolatok. K.I.
