Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

Megyénk életéből ÚJ KELET —■ Gazdajegyzők (27. számú körzet) Dzsunyák Pál Dzsunyák Pál agrárkama­rai gazdajegyző Kállósem- jénben született 1951-ben, családjával ma is ott lakik. Semjénben járt általános is­kolába, a szomszédos Nagy- kállóban érettségizett 1969- ben a Budai Nagy Antal Szakközépiskola növényvé­dő-gépész tanulójaként. Első munkahelye a megyei nö­vényvédő állomás volt, majd a kislétai téesz következett, amely időközben egyesült a pócspetri szövetkezettel. Újabb állomáshelye a mária- pócsi Rákóczi Mgtsz., ahol közel két évtizedet töltött. A mezőgazdasági pályán vé­gigjárta a ranglétrát: a beosz­tott technikusból főágazat- vezetővé avanzsált. A többit ő maga mondja el. — A munka mellett igye­keztem magasabb képesí­tést, nagyobb szakmai tudást szerezni — kezdte a vissza­emlékezést Dzsunyák Pál. — Nyíregyházán gépészeti, Kecskeméten növényvédős ismereteimet gyarapítottam, míg a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem Szarvasi Főiskolai Karán szereztem diplomát 1984-ben, növény- termesztésből. Időközben a máriapócsi szövetkezeten belül működő agrokémiai társulás ügyvezetői teendőit is elláttam. A szövetkezet­ben ért az ismert társadalmi­gazdasági változás. Két évig családi vállalko­zásban ment a mezőgazda- sági termelés, közben elvé­geztem egy külkereskedelmi és egy vámügyintézői képe­sítést nyújtó tanfolyamot. Megpályáztam a falugazdászi munkakört, eredményesen; négy település tartozott a kör­zetembe. Gazdajegyzőként ez bővült aztán a szülőfalummal és még két másik községgel (Nyírgyulaj, Nyírbogát). A kialakult kapcsolatok, a tér­ség ismerete nagyban hozzá­járult a gazdajegyzői feladat­kör eredményes ellátásához, a folytonosan születő tervek megvalósításához. Látványos változást per­sze nemigen tudunk produ­kálni, hiszen a térségben ta­pasztalható munkanélküli­ség, a halmozottan hátrányos helyzet kemény realitása a földön marasztalja elképze­léseinket. A települési ön- kormányzatokkal közösen felvázolandó térségfejleszté­si terv összeállításakor több­nyire még így is az óhaj és a sóhaj vezeti a tollat. A körzetben igen nagy hagyománya van a dohány- , a burgonya- és az almater­mesztésnek. Az utóbbit az idén erős fagykár érte, ma­guk az ültetvények is elöre­gedettek, többnyire gondo­zatlanok, így meglehetősen kevés haszon várható. A napraforgó vetésterülete jelentős mértékben felug­rott, elsősorban a kukorica rovására. Gyümölcsök tele­pítése szinte minimális, in­kább az erdőtelepítést része­sítik előnyben az emberek, különösen a gyorsabban jövedelmező nyárfák ülteté­sébe fogtak. A körzet téeszei is több­nyire a megélhetésért küzde­nek, küszködnek, „kivették alóluk” a területet. Az em­berekben óriásira nőtt a föld utáni vágy, amely részben természetes igényként je­lentkezett, másrészt szinte az egyetlen megélhetési for­rásul szolgál. A jövedelem- pótló támogatást, a munka- nélküli segélyt a „földből” egészíti ki az itt élők több­sége. A földterületek általá­ban egy-két hektárosak csu­pán, néhány gazda tudhat magáénak 50-80 hektár nagyságú táblát. Jellemző az is, hogy a meglévő szarvasmarhatele­pek kihasználatlanok, Nyír- gyulajt kivéve, ahol szép számban tartják a tejhasznú teheneket. A települések portáiról is kevesebb jószá­got hajtanak ki a legelőre, mint korábban. Igaz, hogy a szarvasmarhatartási kedv erősen nőtt az utóbbi időben, amely a támogatás szüksé­gességét igazolja. Elég sok támogatási kérelmező ka­pott segítséget a közreműkö­désem által. A kihasználat­lan telepek pályázat révén újból beállíthatóak, ennek szorgalmazása az egyik fő feladatom jelenleg. Remél­hetőleg ismét visszajön az állattartási kedv, annak elle­nére, hogy számottevően kevesebb a sertés- és a ba­romfiállomány is. A fogadóórák heti üteme­zése: hétfőn 8-tól 12-ig Kál- lósemjén, 13-tól 16-ig Ofe- hértó, kedden 8-tól 12-ig Máriapócs, 13-tól 16-ig Nyírgyulaj; szerdán megyei értekezletek; csütörtökön 8-tól 12-ig Kisléta, 13-tól 16-ig Nyírbogát; pénteken 8-tól 12- ig Pócspetri. A fogadóórák a polgármesteri hivatalokban történnek, s mivel nem vagyok bent ülő típus jobbára a földe­ken, ahol konkrétabb válaszo­kat adhatok. A családról: feleségem kislétai születésű, angol— orosz szakos tanár, sajnála­tos ok következtében rok­kantnyugdíjassá vált. Lá­nyunk, Beatrix a nyíregyhá­zi Vasvári Pál Gimnázium másodikosa lesz hamarosan, kitűnő tanuló. Magam 15 évig sportoltam a megyei II. és az I. mezőnyben, kapus­ként a hálót őriztem. Példa­képem Jasin és Grosics volt. A helyi csapat kapusedzését heti egy alkalommal, társa­dalmi munkában végzem. A község önkormányzatának is a tagja vagyok, a környe­zetvédelmi és közrend-, köz­biztonság-védelmi bizottság elnökeként. Lefler György 1995. szeptember 1., péntek 3 Reggelire Marschall-májat Nyírségi A vendéglátóhelyeken meg­rendelt ebédre vagy vacsorára várva csak a közelgő gasztro­nómiai élvezetre gondolunk. A konyhában sürgő-forgó sza­kács viszont eszünkbe sem jut. Vaskó Attila személyében olyan konyhaművészt ismer­tem meg, akinek nehéz elfelej­teni a főztjét. Az étterem pa­rányi konyhájában bámulatos ügyességgel dolgozik, és mire az étel elkészül, már elmoso­gatott és elpakolt maga után. — Miért választotta ezt a hi­vatást? — A pályaválasztás előtt né­hány napot eltöltöttem a nagy­bátyám, Dankó Mihály által vezetett konyhában, aki mes­terszakács. Természetesen fel­néztem rá, még most is ő a pél­daképem. A munka és a társa­ság is tetszett, ezért emelett döntöttem. Az iskolából gyak­ran küldtek versenyekre, ahol eredményesen szerepeltem. A katonaságnál a konyhát vezet­tem, egy alkalommal a Kara­kum sivatagba utaztunk, és Kolikov marsallnak főztem. Reggelire Marschall-májat kért, ebédre pedig kolozsvári töltött káposztát és nyírségi gombóclevest. Mi helikopter­rel utaztunk, a társaim nagy ré­sze pedig vonattal, ők három héttel korábban indultak. — Érdekes lehet egy ilyen hosszú utazás a vasúton! — Csak ne legyen benne ré­Nagyvárosi hangulat Nyíregyháza belvárosában sétálva új színfoltot találhatunk a Nyírfa téren. Egy pavilon mellett keddtől péntekig délutá­nonként zenés műsorok állítják meg az éppen arra járókat. — A teret az ART-East Kft. üzemelteti, én a rendezvények szervezésével társultam a cég­hez —- tájékoztatta lapunkat Dömötör Sándor. — Azt sze­retnénk elérni, hogy a megye- székhely egy-egy ilyen téren keresztül is hasonlítson a na­gyobb városokra. Az ország­ban több településen kialakul­tak már az olyan jellegű terek; ahol meghitt környezeteben kellemes perceket, órákat tölt­hetnek el a véletlenül vagy éppen e célból arra sétálók. Helyet szeretnénk biztosítani a környéken élő és dolgozó amatőr művészeti csoportok­nak, hogy bemutatkozhassa­nak. — Kiket láthatunk, hallha­tunk a közeljövőben? — A gazdag programból né­hány fellépőt emelnék ki. Ven­dégünk lesz a Banchieri ének- együttes, a Mandala Dalszín­ház, az Újfehértói Kamaratrió, a Nyírpazonyi Népdalkor, Marsó János előadóművész, Olajos Gábor gitárművész, Jámbor István trombitamű­vész. Úgy gondoljuk, hogy az eltelt néhány hét sok járó­kelőben keltett érzelmekben gazdag emlékeket a Nyírfa tér­rel kapcsolatban. Ezért szeret­nénk bővíteni a programot, csütörtökönként esti koncertek bevezetését tervezzük. E ren­dezvények azonban komolyabb anyagi erőket igényelnek, így a megvalósításhoz támogatókat keresünk. Addig is viszontlátás­ra hétfőtől péntekig a Tér-Effekt rendezvényein! szem! Egy alkalommal vona­ton kellett főznöm a katonák­nak. Azok szörnyű napok vol­tak, a reggeli tea és az ebédre készített leves állandóan kilö­työgött a fazékból. —Ismered a kínai és az olasz konyhát. Merre jártál, hol sze­reztél tapasztalatokat? — Nyíregyháza nagyobb ét­termeit már végigjártam, majd Németországban kezdtem dol­gozni a feleségemmel együtt. Egyik hétről a másikra, hirte­len jött a kiutazás gondolata. A melegkonyhát vezettem, majd megtanultam pizzát süt­ni. Másfél évet töltöttünk kint. A kínai ételek készítését a kí­nai mosogatófiútól, Tyau Tyautól lestem el. — Otthon kifőz? Ón vagy a ■ felesége? — Az édesanyám, ugyanis együtt élünk, a lakásunk most épül, és hamarosan kész lesz. A nejem reggeltől estig dol­gozik a bérelt bü­fénkben. Én szak­munkástanulókat oktatok, hidegkony­hai ételeket készítek megrendelésre, be­segítek a büfébe, és este hattól egy kínai jellegű étteremben dolgozom. — Mi a vélemé­nye a fiatal sza­kácstanulókról? — Nagy részük csak a papírra vá­gyik, amit a vizsga után kapnak. Nem ambiciózusak, ér­dektelenek. Talán tíz százalékuknak vannak céljaik, és kitartó munkával el is érhetik azokat. — Mi a kedvenc étele? — A magyaros konyhát ked­velem leginkább, a pacal és a zú­zapörkölt a kedvencem. Egyéb­ként otthon szabadidőmben nem szoktam főzni, ritkaságnak szá­mít, ha mégis előfordul. Leg­utóbb egy éve készítettem mág­lyarakást a feleségemnek, na­gyon szereti. A mások által főzött ételt soha nem kritizálom, minden jó, ha meg van főzve, és bárkitől lehet tanulni. Kozma Ibolya Nyírségi Ősz „Itt van az ősz, itt van újra”, és vele együtt ismét itt van a Nyírségi Ősz is. Bradács Máriával, a Váci Mihály Művelődési Köz­pont igazgatónőjével a ren­dezvénysorozat nyitóprog­ramjáról beszélgettünk. — A tavalyi évhez hason­lóan az idén is a már hagyo­mányosnak mondható Nem­zetközi Ásványbörzével nyitunk szeptember első hétvégéjén. Az 1976 óta megrendezett ásványbörzék egyre népszerűbbek, ezt mutatja a kiállítók és a lá­togatók folyamatosan emel­kedő száma is. Az idén is nagyon sokan jelezték kiál­lítási szándékukat, s ez egy­részt annak köszönhető, hogy mind többen járnak vissza rendszeresen. Más­részt az is közrejátszik, hogy a szakma rendkívül kedvezően bírálta el rendez­vényünk tartalmasságát. Je­len pillanatban a miskolci börze után a miénk a legna­gyobb és a legszínvonala­sabb. Kitűnik ez abból is, hogy mind több külföldi vásárló és gyűjtő keresi fel a szeptember 2—3-án meg­rendezendő ásványnapokat. A kiállítás a Bessenyei György Tanárképző Főis­kolán (Nyíregyháza, Sóstói út 30/b) délelőtt 10 órától délután 6 óráig tekinthető meg. Úri Mariann A porba hullott gyöngyszem Nyíregyháza „'s “ «! I S) ■se 5) Tj £ Nyíregyházát és Sóstófürdőt bemutató 300 oldalas könyv jelent meg a START Rehabilitációs Vállalat és Intézményei kiadásában. A min­den eddiginél gazdagabb könyv olvasmányos stílusban szól a város tör­ténetéről, kulturális, tudományos, gazdasági, sportéletéről, a Sóstó múlt­járól és jelenéről. A műemlékek és nevezetességek mellett (így a botani­kus kert, Múzeumfalu, vadaspark, Igrice-mocsár) színes fényképeket és eddig még sehol sem publikált, a századfordulón készült képeslapgyűjte­ményt is közöl. START NyírségI Nyomda Nyomtatványbolt Nyíregyháza, Árok u. 15. ÁFÉSZ Könyvesbolt Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 8/10. NYÍRTOURIST Nyíregyháza, Dózsa György u. 6. TOURINFORM Iroda Nyíregyháza, Hősök tere 5. (Megyeháza) KÖNYVJELZŐ GMK. Nyíregyháza, Dózsa György u. 2. (az OTP mellett) MÚZEUMFALU Sóstófürdő, Tölgyes u. 1. BIBLIOFIL Kft. Bessenyei György Könyvesboltja Nyíregyháza. Kossuth tér 1. KÖTET BT. Nyíregyháza, Hősök tere 9. KOSSUTH KÖNYVESBOLT Nyíregyháza. Rákóczi u. 3. VÁROSHÁZA porta Nyíregyháza, Kossuth tér 1. MEGYEI KÖNYVTÁR Nyíregyháza, Szabadság tér 2. KvZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom