Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-16 / 218. szám
Belföld-külföld 1995. szeptember 16., szombat nemzetközi NATO—orosz békefenntartás? Az Egyesült Államok egyelőre nem tudja megerősíteni azokat az értesüléseket, amelyek szerint Boszniában a konfliktus rendezésének a keretében a NATO egységei és orosz csapatok látják el majd a békefenntartás feladatát — közölte pénteken egy meg nem nevezett magas rangú amerikai kormánytisztviselő Moszkvában orosz újságírókkal. A dpa jelentése szerint a tisztségviselő kijelentette, hogy még korai ilyen javaslatokról beszélni. Az ITAR-TASZSZ azt emelte ki, hogy a tájékoztatás szerint már ideje arról gondolkozni, hogy milyen eszközökkel lehet megvalósítani a békemegállapodást. A diplomata hangsúlyozta, hogy Moszkva és Washington között nincsenek alapvető nézet- eltérések a volt Jugoszláviával foglalkozó békekonferencia értelmét illetően, de egyelőre még nem dőlt el, hol, mikor és milyen összetételben rendeznék meg a tanácskozást. Kurd áldozatok Török katonák mintegy ötven kurd lázadót öltek meg az ország délkeleti részén az egyik legnagyobb idei összecsapás során — közölték pénteken biztonsági források, melyek szerint a katonák közül négyen vesztették életüket. A harcok csütörtök reggel kezdődtek és pénteken is folytatódtak Diyarbakir körzetében. További részletek egyelőre nem ismeretesek — írta a Reuter. Még nincs meg a tettes A vizsgálat eddigi állása szerint két tettese van Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége ellen elkövetett szerdai támadásnak. A korábbi hírekkel szemben a terroristák nem Zsigulival, hanem egy elsötétített ablakú, nyugati gyártmányú gépkocsival menekültek el a helyszínről. A rendőrség személyleírással rendelkezik róluk. A nagykövetségre egy harckocsi-elhárító gránátot lőttek ki. A Muha (Légy) típusú gránátvetőből indított kummulatív lövedék átütötte a mintegy 40 centiméter vastag falat, és egy nagyméretű másológépbe fúródott. Senki sem sérült meg, a teremben dolgozó követségi alkalmazott öt perccel azelőtt távozott a helyiségből. Sok-sok szerb menekült Péntek délutánig több mint 50 ezer újabb szerb polgári személy menekült az észak-boszniai Banja Lukába. A szer- bek tízezrei a nyugat- és közép-boszniai horvát—muzulmán offenzíva elől menekülnek, amelyben a szerbek már több mint 2000 négyzetkilométert és 6 jelentős várost veszítettek el. A Tanjug jelentése szerint az esőben és hidegben menekülő szerbek jelentős része Prijedor, Sanski Most, Növi Grad és Kozarska Dubica felé halad tovább, mivel Banja Lukában már nincs elég hely az újonnan érkezőknek. Fehérorosz sajnálkozás Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő pénteken diplomáciai úton levelet küldött Bili Clinton amerikai elnöknek a hét elején történt hőléggömb-tragédia miatt. Az Belinform értesülései szerint, amelyet az ITAR-TASZSZ idéz, a levélben Lukasenko őszinte sajnálatát fejezte ki a két amerikai állampolgár halála miatt, akiknek hőlégballonját Fehéroroszország fölött lelőtte egy fehérorosz helikopter. Csak pihennek a nehézfegyverek A boszniai szerbeknek nem les/ káruk abból, ha visszavonják a Szarajevó környéki nehézfegyvereket, mivel a fegyverek a közelben maradnak, s ismét bevethetőek lesznek, ha a muzulmánok megtámadják a szerbeket — jelentette ki pénteken Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke. Krajisnik azt is közölte, hogy a boszniai szerb vezetés beleegyezett a Szarajevóba vezető segélyszállító útvonalak és a boszniai főváros repüléterének megnyitásába, miután az ENSZ garanciát vállalt arra, hogy a muzulmánok nem támadják meg a védtelenül maradt szerb negyedeket. A szerbek beleegyezésével élve az ENSZ péntek délben megnyitotta a Szarajevót és Kiseljakot összekötő útvonalat, amely hatalmas jelentősséggel bír a főváros segélyekkel való ellátásában. Párbeszédre szólít a pápa A más hitvallásúakkal való párbeszédre szólította fel pénteken az afrikai katolikusokat II. János Pál pápa Yaoun- déban, Kamerun fővárosában —jelentette a dpa. A katonai repülőtéren tartott pápai istentiszteletet afrikai táncok és népdalok kísérték. A misén ott volt Paul Biya államfő, számos érsek és püspök, továbbá a nyugat-afrikai ország 21 egyházmegyéjének mintegy 1000 küldötje. — E földrészen az egyház Áfrika népeinek nyelvén beszél — hangoztatta a Szentatya több mint 100 ezer egybegyűlt előtt. — Ma az a legfontosabb, hogy az egyházi tanítást az afrikai kultúrába és hagyományokba ágyazzuk — mutatott rá az afrikai körúton tartózkodó katolikus egyházfő. UJ KELET A szeptemberi nyugdíjemelésről A szeptemberi nyugdíjemeléssel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatta az MTI-t pénteken az Országos Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat Fő- igazgatósága. Mint ismeretes, a kormány június 30-ai határozata alapján a nyugdíjak összege — január 1-jéig visszamenően — 4 százalékkal emelkedik. A jogosultak szeptemberben már a megemelt járandóságukat kapják, a szeptember hónapot megelőző időszakra járó pénzt viszont külön utalványon, egy összegben küldik ki, szintén szeptemberben. Az emelés összege az öregségi, a rokkantsági teljes nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és a szolgálati nyugdíj esetében minimum havi 350, illletve maximum havi 1400 forint. Az öregségi és rokkantsági résznyugdíj, az özvegyi és szülői, illetve a baleseti özvegyi nyugdíj esetében nincs minimális határ, az emelés összege viszont 900 forintnál nem lehet több. Az árvaellátás és baleseti járulék esetében szintén nem állapítottak meg minimumot, az emelés felső határa 550 forint. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emelését külön rendelet szabályozza. Az átmeneti járadék összege szeptember 1-jétől 4 százalékkal emelkedik. A 20 ezer forintot el nem érő átmeneti járadék összegét 20 ezer forintra kell emelni, ez a járandóság viszont az emelés után sem haladhatja meg a fenti összeget. A személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, a semmissé nyilvánított elítéléssel kapcsolatban járó kiegészítés, valamint az 1991-ben megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépett pótlék összege szintén 4 százalékkal emelkedik szeptember 1-jétől. Hatpárti tárgyalások A kisgazdák kivonultak Pénteken délelőtt megkezdődött a miniszterelnök által összehívott hatpárti tanácskozás, amelyen a tervek szerint a törvényhozás felgyorsításáról, a médiatörvény előkészítéséről, a kormány jogalkotási lehetőségeiről, a személyi szám használatáról és — az SZDSZ kezdeményezésére — az összeférhetetlenség szabályozásáról esik majd szó. A tárgyalás, néhány perccel megkezdése után máris ötpártivá alakult, a Független Kisgazdapártot képviselő Homoki János és Lányi Zsolt ugyanis rögtön el is hagyta a megbeszélés helyszínét. Torgyán József pártelnök rögtönzött sajtótájékoztatóján a kisgazdák ellen a sajtóban megnyilvánuló diszkriminációval indokolta a történteket. Kijelentette: az Országos Elnökség péntek reg- geli ülésén döntött úgy, hogy mindaddig, amíg ez a helyzet nem változik, nem tárgyalnak a miniszterelnökkel és kormányával. Az ily módon ötpártivá zsugorodott eszmecserén a kormányt Horn Gyula mL niszterelnök és Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, az MSZP-t Szekeres Imre frakcióvezető, Csintalan Sándor ügyvezető alelnök, a szabad- demokratákat Hack Péter és Magyar Bálint ügyvivők kép- viselik. Az MDF nevében Szabó Iván frakcióvezető és Kónya Imre frakcióvezetőhelyettes, a KDNP színeiben Isépy Tamás frakcióvezető és Fiizessy Tibor ügyvezető elnök tárgyal, a Fideszt pedig Szájer József frakcióvezető és Ader János alelnök képviseli. Kormánynyilatkozat az Alkotmánybíróság határozatáról A Kormányszóvivői Iroda csütörtök este az alábbi kormánynyilatkozatot juttatta el a Magyar Távirati Irodához: „A kormány szeptember 14-i ülésén áttekintette az Alkotmánybíróság 1995. szeptember 13-án hozott határozatait. Elemezte az Alkotmány- bíróság döntéseinek következményeit és megkezdte a határozatokból adódó jogalkotási feladatok előkészítését. A kormány — fontosnak tartva az Alkotmánybíróság intézményének a jogállamban betöltött szerepét — megállapította, hogy a testület határozatai rontják az ország gazdasági-pénzügyi stabilizációja megvalósításának feltételeit. A kormány úgy ítéli meg, hogy az Alkotmánybíróság júniusi és szeptemberi határozatai következtében megnehezül az igazságosabb közteherviselés érvényesítése, az átalakulás terheinek méltányosabb elosztása a társadalom különböző csoportjai között. Megállapítja, hogy az Alkotmánybíróság döntései szűkítik a kormányzati gazdaságpolitika mozgásterét és reformcéljait. Ha a költségvetés hiánya a kiadások ésszerű lefaragásával, megtakarításokkal és a kevésbé rászorultak szociális támogatásának mérséklésével nem csökkenthető, akkor a kieső pénzügyi források csak a mindenkit sújtó adóterhek növelése útján pótolhatók. A kormány hangsúlyozza, hogy amikor 1995 tavaszán az Országgyűlés elé terjesztette a gazdasági-pénzügyi stabilizációs törvénycsomagot, figyelembe vette az Alkotmány rendelkezéseit és az Alkotmány- bíróságnak e témakörben korábban hozott határozatait. Sajnálattal állapítja meg, hogy az Alkotmánybíróság határozataiban gyakran szereplő olyan fogalmak, mint az arányosság, az aránytalanság, a közérdek eltérő és nehezen kiszámítható értelmezése nem nyújt egyértelmű és világos támpontot a kormányzás és a törvényhozás számára. A kormány a legfontosabb közérdeknek azt tekinti, hogy helyreálljon az ország gazdasági-pénzügyi egyensúlya, működőképesek maradjanak a szociális ellátás alapvető intézményei és biztosítható legyen a társadalom stabilitása. Ha az elkerülhetetlen átalakítások nem valósulnak meg vagy lelassulnak, ez az egész ellátó- rendszer összeomlásához vezethet. Ebben az esetben pedig éppen a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeire hárulnának újabb és a mainál súlyosabb terhek. A kormány eltökélt szándéka, hogy tovább folytatja a nemzetgazdaság stabilizálásának és teljesítménye növelésének programját, nem mond le az igazságosabb közteherviselés érvényesítéséről. Meggyőződése, hogy ez áll összhangban az ország sorsáért vállalt felelősségével és a társadalom nagy többségének érdekével. Csak előrevivő cselekvéssel biztosítható, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozzon a fejlett országok közösségéhez.” Az Alkotmány- bíróság nem reagál Az Alkotmánybíróság Sólyom László elnök távollétében nem kíván reagálni a testület tevékenységével foglalkozó csütörtöki kormánynyilatkozatra. Sólyom László jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban tart tudományos előadást, és szeptember 21-én lesz újra Budapesten. A kormány- nyilatkozattal kapcsolatos álláspontját az elnök hazatérése után alakítja ki az Alkotmány- bíróság. Minderről alkotmány- bírósági körökből értesült csütörtökön az MTI-t. ■ ... ■ • ’ . ! Tisztelt Olvasók, Hirdetők! N i / A Kossuth téri Új Kelet hirdetésfelvételi hely a pavilonban megszűnt. i ív ► A továbbiakban az ingyenes és fizetett apróhirdetéseket . l valamint bármilyen más hirdetést az Új Kelet szerkesztőségében \ lehet feladni - Árok utca 15.1. emelet 18. szoba. • \ , Tisztelt hirdetők! K A továbbiakban az ingyenes apróhirdetések között \ \ é jeligéshirdetéseket nem közlünk. Ha jeligével / X \ X kívánja feladni hirdetését, megteheti megfelelő díjazásért ^ \ ^ X ; / (25 Ft/szó). r w F* ...........' " ...............;■
