Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-16 / 218. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. szeptember 16., szombat 3 KAMARÁK Javuló fizetési morál A Kézműves Kamarák megyei szervezetei közül a központi költségvetéstől ka­pott induló működési köl­csön első részletét ez idáig csupán egyetlenegy megye fizette vissza az előre meg­adott, szeptember 1 -jei ha­táridőig. Mindezt Huray Gábortól, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Kézmű­ves Kamara elnökétől tudtuk meg. Elmondta továbbá, hogy a legutóbbi regionális összejövetelükön határozat született arról, hogy decem­ber 10-ig a megyei szerve­zet is törleszti a kormánnyal szembeni adósságának első részletét, de az időközben felmerült — a kincstári va­gyonkezelő által nem biztosí­tott kamarai helyiség miatti — bérleményi kiadásokkal csök­kentve. A Kézműves Kamara orszá­gos vezetősége biztató tárgya­lásokat folytat az illetékes mi­nisztériumokkal, hogy a nehéz gazdasági körülmények miatt a visszafizetendő összeget csök­kentsék és időarányosan növel­jék a hiteltörlesztés idejét. Egyébként a megyei kama­rai bevételi oldalon javulás mutatkozik, mert az egy hó­nappal ezelőtti 10—20 száza­lékos tagi fizetési arány mára 30—40 százalékosra nőtt, ami egyértelmű moráljavulást mu­tat. Bár egy helyi közgyűlé­sen felmerült — a korábbi rossz tagdíjfizetési kedv mi­att —, hogy a 700 forintos díjat csökkenteniük kellene, de több, párhuzamos tapasz­talat miatt a javaslat elveté­se mellett foglaltak állást a megyei képviselők. A gya­korlat igazolta az elképzelé­seket, s mára egyre inkább látszik, hogy a kézművesek elfogadják a kamara létét. Bár a tagdíjbefizetési határidő szeptember 10. volt, a kamara vezetősége a javuló morál láttán türelmes a tagokkal szemben, végre­hajtást egyelőre senki ellen sem kezdeményeznek. A szárnyait kiterjesztő kamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) me­gyei szervezete a másik két társkamarához hasonlato­san szintén helyiséggon­dokkal küzd. A mostani irodájukban szűkösen fér­nek el, de egy megfelelőb­bet csak „papíron” kaptak. A kedvezőtlen működési körülmények ellenére előre tekint a vezetőség, hogy egy szervezeti szolgáltatói há­lózatot és egy új, kamarai újságot hozzon létre. — A legelső, a mainál kedvezőbb indulási feltétele­ket biztosító kamarai műkö­dési tervezetet az új parla­ment megvétózta — mond­ta dr. Jakab Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkama­ra megyei titkára. — Az in­gatlantulajdon birtoklását, az első évi működési támoga­tást eltörölték a honatyák, és előre hozatták két héttel a tagdíjfizetési határidőt is. Ez óriási feszültséget teremtett a kamara és a tagok közöt. Az elhelyezést hároméves kedvez­ményes bérletté alakították át, amihez a kincstári vagyon­kezelőnek kellett volna alkal­mas épületet biztosítania. Ez az ingatlan pillanatnyilag hasz­nálhatatlan, úgyhogy ezentúl is béreljük a kamarai irodát. Ezektől a gondoktól és a felmerülő plusz — bérlemé­nyek és bérjellegű — költsé­gektől függetlenül egy, az egész megyére kiterjedő, azt lefedő hálózatot szeretnénk kiépíteni új, városi kirendelt­ségek létrehozásával. Az elő­zetes javaslatok szerint 15 na­gyobb településen lennének irodáink közvetlen kamarai szolgáltatásokat biztosítva. A tervek szerint Nyíregyházán, Kisvárdán, Csengerben, Máté­szalkán és Nyírbátorban hoz­nánk létre egy-egy körzeti köz­pontot. Az irodák forgalma, illetve a tagok létszámának gyarapodása alapján párhu­zamosan ezeket kisebb terü­leti egységekre osztanánk fel, hogy a vállalkozókat — ügyeik intézése miatt — ne nagyon vonjuk ki a terme­lésből. Területileg nem, de a vállalkozók száma alapján megközelítőleg megegyező méretűek lennének a körze­tek, amelyek igazodnának a korábbi közigazgatási terü­letek határaihoz. A fenti elképzeléseknek mintegy kiegészítéseképpen égy havi gyakoriságú kama­rai újságot' készülünk irídí-' tani. Ez segíthetné a vállal­kozókat a rendeletek, az elég-gyakori új szabályozá­sok értelmezésében, de á láp hasábjain keresztül értesül­hetnek majd minden, kama­rával kapcsolatos ügyről is. —vip— Munkaügyi • Mint arról lapunkban régeb­ben már beszámoltunk, me­gyénkben több kisebb munka­ügyi központi kirendeltség * szűnik meg a közeljövőben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Munkaügyi Központ ugyanis megvizsgálta eddigi tevékenységét, áttekintette jövőbeni feladatait, a munka­ügyi szervezetről készült érték­elemzést, s ennek alapján — kizárólag szakmai indokok alapján — döntött négy kiren­deltségének (a nagyecsedi, az ábrányi, az újfehértói és a záhonyi) megszüntetéséről. A nagyecsedi kirendeltséget szeptember 22-ével, az ibrá- nyit és az újfehértóit október 6-ával, a záhonyit pedig októ­ber 13-ával zárják be. Ezt követően a nagyecsedi kiren­deltség a mátészalkaihoz, az ibrányi és az újfehértói a nyír­egyházihoz, a záhonyi kiren­deltség pedig a kisvárdaihoz kapcsolódik. A megyei munkaügyi közr központok pont vehetői a döntések meg­hozatala előtt mérlegelték, hogy . a munkanélküliek szánra 1993-tól folyamatosan csök­ken. a regisztrált munkanélkü­lieken bélül az ellátásban részesülők aránya jelentősen mérséklődött, -Az intenzív fejlődés érdekében a munka­ügyi szervezetnek a jövőben a hangsúlyt a kirendeltségi mun­ka szolgáltatási funkciójának erősítésére és minőségi javítá­sára kell helyezni. Bővülnek a kirendeltségek szolgáltatási körei, az ellátási funkciók mel­lett nagyobb hangsúlyt kapnak a közvetítési feladatok. A több ' szogáltatást és a külső környe­zet számára is elfogadható közvetítési munkát csak egy meghatározott létszám felett, a szolgáltatási funkciókkal össz­hangban lévő munkamegosz­tással, tágasabb munkaadói környezetben tudják a kiren­deltségek ellátni. Az összevonásokat csakis a fent említett okok és célok ve­összevonása zérelték. Ezek az intézkedések biztosítják a jövőben azt, hogy a szervezet a munkanélküliek munkához juttatásával, a mun­kavállalók munkaerőpiaci igé­nyekhez való alkalmazkodásá­nak elősegítésével, a munka­adók munkaerő-szükségletei­nek kielégítésével mérsékeli a munkanélküliséget és enyhíti annak következményeit. Az ibrányi régióban az intéz­kedés az 1995. augusztusi ada­tok alapján 1777 főt érint, ez a megyében lévő munkanélkü­liek 4 százaléka. Ebből mun­kanélküli-ellátásban 446-an ré­szesülnek. A kirendeltség munkatársai közül, egy fizikai és egy ügyintézői alkalmazott kivételével, akik nem vállalták a mindennapos bejárást, min­den dolgozó átkerül a nyíregy- . házi kirendeltségre. A kiren­deltség épülete az ibrányi ön­kormányzattulajdona. amelyet a megyei munkaügyi köz­pont az átköltözést követően visszaad. ... . . ... , Drogfertőztött megyében élünk Öngyilkosok vagy áldozatok? Hendrix, Jim Morrison, Bon Scott, Kun Péter — mindannyian a fiatalok bál- ványai voltak, vakítóan ég­tek, kiégtek és elégtek. Az előbbiek a töméntelen drog, az utóbbiak a gyilkos alko­hol és mellékhatása miatt már az égi mezőkön muzsi­kálnak, mindörökké fiatalon. Nem volt idejük megöreged­ni, mert a legális és illegális kábítószerekkel felpörgetett életük egy hideg koporsó éj­fekete sötétjébe zuhant. A kábítószer nta egy világ ellensége, milliárdos hasznot hajt forgalmazóinak, és milli- árdokat emészt fel ellene a küzdelem — pedig régi társa az emberiség történelmének. Csak egyetlen kultúra, a Tahi­ti-szigetek bennszülöttjei nem alkalmaztak semmiféle drogot. Az ókori görög orvosok ópi­ummal csillapították a fájdal­mat, három évezreddel ezelőtt kokainfüst mámorában imád­koztak isteneikhez a maja pa­pok, Indiában hasiskábulatban haltak tűzhalált a rádzsák fe­leségei. Egészen a XIX. szá­zadig társadalmi tradíciók sza­bályozták a bódító szerek hasz­nálatát, de századunk második felében megszűntek a korlátok. A 60-as években a fennálló tár­sadalmi rend elleni lázadások szimbólumává vált a mari­huana és az LSD. A 70-es év­tizedben széles körben elter­jedt, s az általános gazdasági hanyatlás következtében a le­csúszó széles rétegek menekü­lési eszközévé vált. Magyarországon 1969-ben tapasztalták először a jelenlé­tét, ekkor az alkohol és gyógy­szer kombinációja, illetve a szerves oldószerek használata volt elterjedőben. Alig tíz év múlva a megjelentek a kemény drogok is... .Későn ismerte fel az akkori kormányzat az e szerben rejlő Dr. Pénzes Marianna veszélyeket, s csak az 1988-as kábítószer-ellenes törvénytől — amit hazánk a mai napig nem ratifikált — kezdődően illeszti a hazai jogrendszert a nemzetközi határozathoz. Há­rom évre rá egy kormányren­delettel létrehozták a Kábító­szer Tárcaközi Bizottságot, majd 1991-ben megalakult az első magyar drogmegelőző csoport. A felvilágosítási mun­kákat egy Phare-projekt is ösz­tönzi, s így két éve létrejöhe­tett a megyében is egy segítő­feltáró szervezet. Dr. Pénzes Marianna, a me­gyei ÁNTSZ Egészségvédelmi Osztályának vezetője egy előadásában megdöbbentő adatokat közölt egy, a csoport által végzett megyei felmérés­ből. A 15—17 éves tinédzse­rek adatai szerint a közel 1200 tesztelt diák 17 százaléka rend­szeresen dohányzik, míg 53 százalékuk csak kipróbálta á cigarettát. A gyerekek 44 szá­zaléka rövidke életében már egyszer megtapasztalta az ah koholmárhort, negyedük már több alkalommal is. 12 száza­lékuk közvetlenül élvezte az összes legális drogot, az alko­holt. a nikotint, a koffeint, és 13 százalékuk az illegális dro­gokat, mint például a hasist, az ópiumot vagy az LSD-t. Ez utóbbi adatokhoz viszonyítva a Pest megyei 5—6 százalékos érték irigylésre méltónak tű­nik. Magyarországon évente 2,5—3 ezer kábítószerélvezőt kezelnek, de a valós számuk akár a tízszerese is lehet ennek. Öngyilkosjelöltek vagy áldo­zatok? Mindkettő igaz rájuk, de szerencsére van segítség. A megyében már több helyen rendszeresen működik a DADA-program, a rendőrség drog-, alkohol-, dohányzás- és AIDS-veszélyt megelőző felvi­lágosítása, 3 óvodában és húsz iskolában prevenciós tréningek folynak, s az első nyári Kor­társsegítő Táborban már egy csoport megismerkedhetett á rája leselkedő veszélyekkel. Remélhetőleg még időben! —vip— Fejlődő szociális ellátás Ha vágysz Jélentős' eredményekről és további nagy tervekről szá­moltak be tegnap a meghívott vendégeknek — önkormány­zati vezetőknek, képvise­lőknek, intézmények vezetői­dnek m-, valamint a sajtó.meg­jelent képviselőinek a ti sza­vasvári szociális otthonban. Sulyok ./ür.vc/polgárniester megnyitójában felvázolta a térség munkaügyi, gazdasá­gi és szociális helyzetét. Ki­fejtette, hogy minden térség maga kell, hogy megteremt­se szociális. biztonságát, an­nál is inkább, mert — ahogy kifejezte — szociális bom­bán ül az ország. Rámutatott, hogy a falvak haldoklása, a városokba áramlás világje­lenség; az emberek szociális biztonságraj vágynak. A ti- szavasvári szociális otthon ügyét épp éZert kürolía'fél a városi önkormányzat is. Kovács Istvánná, a Békés városi PHARE-menedzs- ment munkatársa ismertette a PHARE Szociálpolitikai Fejlesztési Program célkitű­zéseit, és párhuzamot vont a békési Hajnal István Szociá- lis Központ, valamint a tisza- vasvári szociális otthon cél­kitűzései és működése kö­zött. Kovácsné; kifejezte el­ismerését aziránt, hogy Ti- szavasvári összesen 100 ezer a szeretette ;ECU értékű P11ARJÜpáLyúzű- tot nyert el. Maros Lászlóné, a tiszavas- vári'szociális otthon igazgató­ja bemutatta az általa vezetett intézményt, a nyertes PHARE- pály^zgtokat és a beindítani kívánt .regionális feladatot fel­vállaló projekteket. Az igazgatónő elmondta, . hogy 106 idős és 63 fogyatékos í gondozott él az otthonban, mely 1951 óta működik a néhai dr., Korniss Ferenc kastélyában. Az épület egyre szűkebbnek.bizQ-, nyúlt, ezért már 1987 óta folya- , matosan, szinte megszállottan építkeznek, soha nem elég a helyiségek száma. Három évvel ezelőtt kezdtek ' komoly, hosszú távú megol­dást keresni az intézet számá­ra. A tel mérések elkészültével mindenki üdvözölte a szakpsí- • tott részlegek kialakításának gondolatát, az első anyagi tá­mogatás is megérkezett a moz­gássérültek megyei szervezet­tétől. Munkahelyteremtésre • beadott pályázaton hárommil- Tió forintot nyertek a megyei. ; munkaügyi központtól. Elha­tározták, hogy magas szintű oktatást szerveznek, hiszen az intézményben szükség van a szakemberekre. Szociális gon­dozók és ápolók képzéséhez az egészségügyi főiskola biztosí­tott oktatógárdát, a munkaügyi — szeress! •köappní pedig újabfcf.tláfoip-j millfó forinttal támogatta az; átképzést, A varos önkor­mányzata tavaly kétmillió, idén 8,5 millió forintot for­dít az intézmény javára, ez az összeg azonban kevés a ter­vek megvalósításához, min­den lehetséges pályázati lehetőséget ki kell használni. A távaiyi kudarc Után idén kedvező elbírálás fogadta az , idősellátásba és a házi szak-! . ápolási szolgálat működtető-1 sére a PHAKfj-hoz hehyúj- < tott pályázatot.. , ■ ,... j A további célok között sze-; repel még.egy,kísérleti jel-' léggel felállítandó, a gyógyít-. hatatlan betegek ellátását biztosító részleg, szociális és igény szerinti étkeztetés, re­habilitációs központ, vala- ■mint újabb szakmai tovább­képzések beindítása, . Maros Lászlóné köszöne­tét fejezte ki* a helyi egyházi szerveknek és a szponzorok­nak, különösen az Alkaloida vezérigazgatójának. ; Rögtönzött felszólalásában Király Sándor, Tiszalök pol-; gármestere elismerését és jó­kívánságait fejezte ki, vala­mint utalást tett arra, hogy Tiszalökön is hasonló elkép­zelések megvalósításán fára­doznak. Vasas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom