Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-29 / 202. szám

1995. augusztus 29., kedd Gazdaság UJ KELET Adókedvezmények 1995-ben Nyugdíjpénztári kedvez­mények Az előző héten a magánsze­mélyek személyi jövedelem- adójának csökkentési lehe­tőségeiről írtunk. A felsorolt kedvezményeken kívül a ma­gánszemélyek az adójukat csökkenthetik még az általuk, vagy munkáltatójuk által az ő nevükre kötött, a jövedelem­adó-törvényben felsorolt élet- és nyugdíjbiztosításokra az adott évben befizetett díjak 20 százalékával, de legfeljebb összesen 50000 Ft-tal. Ha va­lakinek több biztosítása van, és az ezekre befizetett éves összeg meghaladja a 250000 Ft-ot, akkor is csak a maximá­lisan megengedett 50000 Ft vonható le a jövelemadóból. Az év vége felé az adó­fizetők többsége keresi azokat a megoldásokat, amivel még valamilyen módon csökkent­hetné éves jövedelemadóját. Aki év elejétől készül az adócsökkentésre, az kis szeren­csével és némi pénzzel akár teljesen ki tudja használni a törvény adta lehetőségeket - azaz adója 50 %-át megtaka­ríthatja. Azok számára, akik a másik 50 %-ot is - vagy annak egy részét - meg akarják spó­rolni, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak, az egészség- pénztárak és az önsegélyező pénztárak nyújtotta kedvezmé­nyeket ajánljuk. A magánszemély nyugdíj- pénztártag ugyanis az általa - vagy munkáltatója által az ő javára - befizetett összeg 50 %- át, valamint az egészségpénz­tárba és az önsegélyező pénz­tárba befizetett összeg 25 %- át levonhatja az adójá­ból. Együttesen legfeljebb 100 000 Ft-ot. Erre a célra a magánszemély akár”teljés évi adóját is felihasználhatja! Ez a törvény lehetővé teszi tehát, hogy a pénztártagok túllépjék az adócsökkentés 50%-os ha­tárát, és akár teljes egészében mentesüljenek a személyi jövedelemadófizetési kötele­zettsége alól. Ez mindazokra vonatkozik, akiknek a ha­vi bruttó bére nem haladja meg az 55 400 Et-ot, tehát az évi adóköteles jövedelmük 665 000 Ft alatt van. A nyugdíjpénztárakról ál­talában Az Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak megalakulá­sát az 1993. évi XCVI. törvény teszi lehetővé. Céljuk az idős­kori anyagi biztonság megte­remtése, a társadalombiztosí­tási szolgáltatások kiegészíté­se. A gazdaság jelenlegi hely­zetében mindenkiben van egy kis aggodalom: vajon mi lesz velem idős koromban; Hogyan fogom átvészelni a nyugdíjba vonulást jelentős életszínvo­nal-csökkenés nélkül; Sajnos az aggodalom jogos, és az cse­lekszik okosan, aki még aktív kereső korában gondoskodik idős napjainak biztonságáról. Az emberek többsége jelzés- értékűnek tartja a nyugdíjkor­határ várható emelését, hiszen a jelenlegi viszonyok között - amikor egyre több á fiatal, pályakezdő munkanélküli - nem tartják indokoltnak, hogy az idős emberek még tovább dolgozzanak. A nyugdíjpénztárak szerve­zetének és működésének sza­bályait az alapszabály tartal­mazza. Az abban foglaltak kötelezőek minden tagra, ezért a belépés egyik feltétele, hogy a tag magára nézve kötelezően elfogadja az alapszabály ren­delkezéseit. Az alapszabály rendelkezik a kötelező jellegű tagdíj mértékéről, a tagdíjfize­tés gyakoriságáról. Általában a következő típusú nyugdíj- pénztárakat különböztethetjük meg: a. a szakmai alapon szerve­zett nyugdíjpénztárak, ame­lyek csak egy bizonyos foglal­kozási körön belül dolgozók belépését fogadják el (például az orvosok nyugdíjpénztára) b. a munkahelyi nyugdíj- pénztárak, amelyekbe csak az adott munkahelyen dolgozók léphetnek be (ezeket főleg a nagy létszámú cégek alakíta­nak, hiszen a magas költségek miatt kis létszámmal nem éri meg üzemeltetni a pénztárat) c. gazdasági ágazat szerint szervezett pénztárak (ezek közlekedési, idegenforgalmi stb. ágazatok szerint különül­nek el) d./ a területi elven működő pénztárak a legelterjedtebbek. Ezen belül vannak megyére, kerületre, tájegységre korláto­zódó pénztárak, de egyre több az országos jelleggel működő pénztár, akinek bárki tagja le­het. Kik léphetnek be a nyug­díjpénztárakba - kiknek ér­demes belépni? A nyugdíjpénztárakba min­den 16. életévét betöltött ma­gyar állampolgár beléphet. Nem magyar állampolgár csak abban az esetben, ha Magya­rországon letelepedett, vagy érvényes magyarországi mun­kavállalási engedéllyel rendel­kezik. Nem lehetnek pénztár­tagok azok a külföldi állampol­gárok, akik munkavállalási engedély nélkül is jogosultak Magyarországon munkát vé­gezni. (A diplomáciai képvise­letek tagjai, a gazdasági társa­ságok vezető tisztségviselői.) Ä belépés felső korhatára nincs szabályozva, tehát a nyugdíjkorhatárt már megha­ladott, vagy nyugdíjban lévő személyek is beléphetnek a nyugdíjpénztárakba. A nyugdí­jasok belépésének akkor van értelme, ha a nyugdíj mellett más jövedelemmel is rendel­keznek, ugyanis az adókedvez­mények rájuk is vonatkoznak, és a pénztár nyugdíjszolgálta­tását - a jelenlegi jogszabályok szerint - bármikor igénybe ve­hetik. A nyugdíjkorhatár elérése­kor a tag adómentesen veheti igénybe a nyugdíjszolgáltatást. Ez a kedvezmény attól függet­lenül megilleti, hogy a nyug­díjpénztárból származó össze­get egy összegben, vagy jára­dék formájában veszi fel. Amennyiben a tag a nyugdíj- korhatár - és itt hangsúlyoz­nánk, hogy nem a nyugdíjba vonulás időpontja, hanem a nyugdíjkorhatár elérése, tehát jelenleg nőknél az 55., férfiak­nál a 60. életév betöltésének napja - előtt veszi fel az egyé­ni számláján lévő összeget, ak­kor a pénztár szolgáltatása után adót köteles fizetni. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében a tag az általa be­fizetett összeghez a nyugdíj- korhatár elérésekor, vagy a minimálisan meghatározott 10 éves várakozási idő letelte után juthat hozzá. « Ha a tag meghalt, az egyéni számláján lévő összeghez örö­köse vagy kedvezményezettje azonnal hozzájuthat. A tagdíjról A tag által vállalt tagdíjfize­tési kötelezettséget a tag mun­káltatója részben vagy egész­ben átvállalhatja. A munkálta­tó a vállalkozás érdekében fel­merült költségként számolhat­ja el a munkavállaló részére befizetett tagdíjat, és ezzel a munkáltató társasági adóalap­ja is csökken. A munkáltató csak a nyugdíjpénztár alapsza­bályában meghatározott össze­gű tagdíjat vállalhatja át dol­gozója helyett. Ha ennél na­gyobb összegű befizetést tel­jesít a pénztár számlájára, úgy a többletet a nyugdíjpénztár köteles támogatásnak tekinte­ni. A munkáltatót jelentős tár­sadalombiztosítási kedvez­mény is megilleti a tagdíjfize­tési kötelezettség átvállalása esetén. A befizetett összegek mentesek a járulék fizetése után, és ezen összegek után sem munkaadói, sem munka- vállalói járulékot nem kell fi­zetni. A munkavállalók a munkál­tatók által helyettük befizetett tagdíjat összegét is levonhat­ják az éves jövedelemadójuk­ból. Mivel ez a befizetés sze­mélyi jövedelemnek minősül, ezért adóköteles bevételt jelent a munkavállalóknak, de figye­lembe véve a befizetés után járó adókedvezmény mértékét, mindenképpen előnyös a dol­gozók számára is. Itt érdemes megemlíteni azt a törvény adta lehetőséget is, hogy ha a nyugdíjpénztári be­fizetés teljesítésére a tag a munkáltatóját meghatalmazza, a munkáltató a személyi jöve­delemadó-előleg számításakor figyelembe veheti a befizetés összegét.Ez azért figyelemre méltó, mert ebben az esetben az adókedvezmény azonnal érvényesül, nem kell megvár­ni a visszaigényléssel az év vé­gét, valamint a tag nem válik önadózóvá. /. példa: egy havi 3000 Ft-os tagdíj­jal működő nyugdíjpénztárba történő belépés esetén, ha a dolgozó saját maga teljesíti a tagdíjfizetést. Éves befizetés: havi 3000 Ft x 12 hónap = 36 000 Ft Adókedvezmény: az éves befizetés 50 %-a, azaz 18 000 Ft. Visszaigénylés időpontja: a tárgyévet követő év márciusa. 11. példa szintén havi 3000 Ft-os tag­díj esetében, ha a munkaválla­ló tagdíjfizetési kötelezettségét munkáltatója teljes egészében átvállalja, és az adóelőleg szá­mításánál figyelembe veszi a befizetés összegét. Havi befizetés: 3000 Ft. Az adóelőleg számításának mód­ja: Adóköteles bevétel 3000 Ft, ez után a dolgozótól maximum 44 %-os adóelőleg, tehát ma­ximum 1320 Ft vonható le. Nyugdíjpénztári befizetés után járó 50 %-os kedvezmény összege: 1500 Ft. Tehát a dolgozó - ha a leg­magasabb adósávba esik - havi 180,-Ft-tal több fizetést kap kézhez, és lesz egy 3000 Ft-os, állampapírokban kamatozó hosszú távú befektetése. A jelenlegi adójogszabályok ismeretében mind a nyugdíj- korhatár már elért, de még ak­tív, dolgozó, adóköteles jöve­delemmel rendelkezők részé­re, mind a nyugdíjkorhatár kö­zelében állók számára egy igen előnyös, rövid távú, nagy ho­zammal kecsegtető pénzügyi befektetés a nyugdíjpénztárba történő belépés. A jelenlegi 50 %-os adókedvezmény, az állampapírok 30 % feletti ka­matai a legmagasabb hozamot garantálják. A fiatalabb generációnak már inkább közép-, illetve hosszútávú befektetésnek elő­nyös a pénztári tagság, hiszen a 10 éves várakozási idő lejár­ta előtt nem juthatnak pénzük­höz a pénztártagok. Az adótör­vények változásával csökken­het a pénztárba befizetett összegek után járó adókedvez­mény is, de a gazdasági hely­zet, a fejlett gazdasággal rendelkező európai országok mintája azt követeli, hogy a je­lenlegi társadalom-és nyugdíj- biztosítási rendszer gyökeresen megváltozzon. Nyíregyházán jelenleg a Gyémánt Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár működik. Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 5/A. 1/2. Telefon­számai: 06-42-406-910,06-42- 406-911 A Gyémánt Nyugdíjpénztár 1995. január 2-án alakult. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete 1995. május 9-én adta meg a Gyé­mánt Nyugdíjpénztár működé­séhez a tevékenységi enge­délyt. Jelenleg 45 tagja van a pénztárnak, és szerződése van a munkáltatói tagokkal, akik a közeljövőben lépnek be a Pénztárba. A tagok által a GYÉMÁNT Nyugdíjpénztárba befizetett összegek megoszlá­sa a következő: a tagdíjak 90 %-a közvetlenül a tag ún. egyéni számlájára kerül, míg 5 %-a a likviditási alapot gya­rapítja - tartalékként -, és 5 %- a a működési költségek fede­zetét szolgálja.Ezek a szám­adatok országos viszonylatban is igen jó kondíciókat jelente­nek, hiszen egyes nyugdíj- pénztárak, főleg a kezdeti időszakban 15-20 %-os műkö­dési költséggel is kénytelenek dolgozni. A nyugdíjpénztárak adta lehetőségekről, az adóked­vezményekről, a pénztárak befektetési politikájáról és biz­tosítékairól készséggel adnak felvilágosítást a Gyémánt Or­szágos Önkéntes Nyugdíjpénz­tár munkatársai a Pénztár szék­helyén. Tőzsdehírek Csak a nagybefektetők jut- 1260 Ft-os áron. A gyógyszer- eredménye az előző év hasonlí emelkedést mutat, 1130,-Ft-on hattak szóhoz a múlt héten a Budapesti Értéktőzsdén. Szin­te kísértetiesen hasonlít a for­galom az előző hetihez, hiszen péntekre most is elcsendesed­tek a hullámok. A hét elején megkötötték a legnagyobb üz­leteket a brókerek, majd, hét végére már szinte semmi nem maradt a lelkesedésből. A ha­tárértéknek számító 100 millió forintos forgalmat alig érte el a pénteki kereskedés, és a tőzsdeindex emelkedett ugyan néhány pontot, de ez a húzó­papírok mozgásának köszön­hető. Pénteken a hivatalos tőzsdeindex - a BUX - 1524,26 pont volt, az előző hét végénél 27 ponttal magasabb. A Styl Ruhagyár Rt. papír­jaiból ritkán látható nagy for­galmat bonyolítottak le, hat­ezer darabos csomag kelt el a hét elején 910 Ft-os áron. Hét végén ismét háromezer darab cserélt gazdát, de már csak 885 Ft-oft. A Danubius piacán is 20000 db-os kötések voltak a jellemzőek a már megszokott gyárak papírjai közül a Richter átlépte a 2100 Ft-os határt, és az Egis részvényekből is több ezres pakettek találtak vevőre, többnyire 2900 Ft fölötti áron. A Zalakerámia ritkán látható árfolyamemelkedést produ­kált, már 3335 Ft-on is kere­sik a papírt a befektetők. A Prí­magázra is ezres tételekben kö­töttek üzletet 3530 Ft-os áron. A Graboplast is tovább folytat­ja menetelését, csütörtökön 24.000 db cserélt gazdát 1700 Ft-os áron. A Pannonplast ár­folyama már 1550 Ft-ig emel­kedett, és -úgy tűnik, még to­vábbi árfolyamemelkedés vár­ható. A másik KRP-s papír, a Soproni Sörgyár részvényei­nek árfolyama megtorpant. Sokan remélték, hogy az emel­kedés folytatódik, de az előző heti 2400 Ft feletti árfolyam ti­szavirág életű volt. Már csak 2300-2350 Ft között van vevő a részvényre. A Sörgyár pub­likált féléves gyorsmérlege nem tett jó hatást az árfolyam­ra. Csökkent a gyár adózott időszakához viszonyítva. A másik árfolyamcsökkentő hír, hogy szeptember-október hó­napban a dolgozói részvények is megjelenhetnek a tőzsdén. Mivel a kibocsátóknak nem áll szándékában a részvényeket megvásárolni, az eladási hul­lám mág lejjebb szoríthatja az árfolyamot. A dolgozók még a névérték 23 %-án vásárolhat­ták meg részvényeiket, és a náluk lévő mennyiség a papír jelenlegi forgalmát nézve jó néhány hétig kitart majd. To­vább tart a Fotex mélyrepülé­se, pénteken 170 Ft-ot adtak érte, és a Balaton-Füszért rész­vényei sem remekelnek. To­vábbra is 3500-3550 Ft közötti áron lehet vásárolni. Az Inter-Európa Bank rész­vényének árfolyama megköze­lítette a névértéket, már 10 100 Ft-on is kereskedtek vele. A Hajdútej részvénye mérsékelt kereslet mellett 2100 Ft-on forog, míg a Hu­mán részvény árafolyama élénk kereskedés mellett némi is kereskedtek vele. Az OTP részvényei az előző heti mélypont után - augusz­tus 18-án névértéken is forgott a papír - átlépték az 1100 Ft- os határt. A Creditastalt Érték­papír RT a jegyzéskor megma­radt 827 millió forint név­értékű részvényopcióját lehív­ta, és ez azért is érdekes, mert a jelenlegi ár 100 Ft-tal keve­sebb, mint a CA által fizetendő kibocsátási ár. Sokak reménye szerint ez a vásárlás talán emelni fogja a részvény árfo­lyamát. A kárpótlási jegy sta­bilnak mondható árfolyama hét közepén hirtelen zuhanni kezdett, és pénteken már 192 Ft-os áron is volt eladó. Mivel, a ÁPV Rt. nyilvánosságra hoz­ta, hogy mind a gázszolgálta­tókat, mind pedig az egy­szerűsített privatizáció kereté­ben értékesítendő mintegy 100 kiscéget csak készpénzért ér­tékesíti, valószínűsíthető, hogy a kárpótlási jegy ennek a hír­nek a hatására kezdte el mély­repülését. Az én portfolióm Ezúttal Kéninger Zoltánt, a REÁL PROFIT könyvelő és adótanácsadó Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük: mibe fektetne rövid illetve hosszú távon? Válasza: 20 százalék OTP részvény 20 százalék Zalakerámia 60 százalék 6 hónapos disz­kont kincstárjegy Az OTP részvények ára to­vábbra is a kibocsátási ár alatt mozog, de a Creditanstalt Ér­tékpapír Rt. élve opciós jo­gával megszerezte a jegyzé­si tartalékból a megmaradt 827 000 db részvényt. Igaz, hogy ebből 300 000 darabot egy újabb opciós üzlet kere­tében továbbadott, de aligha­nem ez az üzlet stabilizálni fogja az árfolyamot. Lehetsé­ges az is, hogy a CA abban bízik, hogy a szeptemberre várható féléves OTP-mérleg nyilvánosságra hozatalát vár­ja, és majd ezután dobja pi­acra a tulajdonában lévő rész­vénycsomagot. Mindezeket figyelembe véve, ha nem is rövid távon, de árfolyam­emelkedést várok az OTP részvényeinek piacán. A Zalakerámia részvénye eddig is napról napra dina­mikusabban emelkedő árfo­lyamot produkált, és a hét végi 3300 Ft-os ár az elmúlt év legmagasabb árfolyama volt. Ä jó eredménnyel büsz­kélkedő cég papírjainak árfo­lyamában még további ár­emelkedést látok, rövid távú spekulációs befektetésnek szánom. A 6 hónapos diszkont kincstárjegy már régen slá­gernek számít, és 34 százalék fölötti éves hozamukkal, ka­matos kamattal számítva az egyik legbiztosabb befekte­tés. Az előző héten Bucii Mik­lós, a Gyémánt Nyugdíjpénz­tár igazgatótanácsának elnö­ke szintén az OTP részvényét tartotta jó befektetésnek. Az akkori 1000 Ft-os árhoz ké­pest péntekre 1115 Ft-ra emelkedett az árfolyam. A másik részvény amibe szíve­sen befektetett volna az EGIS volt. A gyógyszerrészvény ár­folyama 2800 Ft-ról egészen 2910 Ft-ig emelkedett a hét végére. Turcsik Ottó BU-KÉ Bróker Kft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom