Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-21 / 195. szám

Megyénk életéből ÚJ KELET Gazdajegyzők (16. számú körzet) Szalai Árpád Szalai Árpád 1951-ben, a Komárom megyei Szőnyben született, az általános isko­lát Nyírbátorban végezte, középiskolás a mátészalkai Baross László Mezőgazda- sági Technikumban volt, majd a Debreceni Agrártu­dományi Egyetemen szerzet diplomát. Első munkahelye — amellyel tanulmányi szerződése is volt — a nyír­bogán Rákóczi Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet, ezt követően a Nyírbátori Já­rási Hivatal mezőgazdasági osztályán főelőadóként tevé­kenykedett. Újabb állomás­ként Nyírmihálydi követke­zett, ahol csaknem másfél évtizedet töltött el, előbb az Új Elet Tsz főagronómusa- ként, majd az Egyetértés Szö­vetkezet elnöki tisztét ellátva. Szalai Árpád azon gazda­jegyzők egyike, akik már falugazdászi tapasztalatok­kal is rendelkeznek. A mun­kájával kapcsolatosan a következőket emelte ki: — Hat település — Bátor­liget, Nyírbátor, Nyírderzs, Nyírcsászári, Nyírvasvári, Terem —- tartozik körzetem­be, valamennyi kedvezőtlen termőhelyi adottságú, amely egyben a lehetőségeket is behatárolja. Ezen a tájegységen meg­határozó növényként az idén a rozs és a kukorica szere­pelt-, szerepel 3000 illetve 3300 hektáron. Ugyancsak jelentős a napraforgó (460 ha), a búza (300 ha), a triticale (500 ha), az árpa (100 ha), valamint a dohány (60 ha) termesztése. Emel­lett foglalkoznak még ubor­kával, paradicsommal, cu­korrépával, és 500 hektáron téli almával. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok révén a körzet minden települése jogosult volt a földhasznosítási támo­gatás igénylésére. A terme­lők a megfelelő tájékoztatás alapján gyakran kerestek meg a vetési, földhasznosí­tási, a fogyasztói adó és az útalap támogatások kérdésé­ben. Akik időben adták be állattenyésztési támogatási kérelmüket, azok meg is kapták. A körzetemben so­kan éltek a géptámogatások adta lehetőséggel. Élénk az érdeklődés az erdő- és ültet­ban, zömében sikerült is megfelelő útmutatást adni. Az utóbbi időszakban az „elkerülhetetlenül” jelent­kező értékesítési nehézsége­iket — részbeni eredmé­nyességgel — orvosolni tud­tuk. Ez azzal a tanulsággal szolgált, hogy csak szer­ződéssel és szervezetten le­het biztonságosan termelni. Az általános gazdajegyzői feladatok mellett számtalan lehetőség nyílik a mező- gazdaságból élő emberek számára szakmai és egyéb segítségnyújtás­ra. Csak néhá­nyat megemlít­ve: ez év tava­szán húszán tet­tek sikeres vizs­gát a Bátorlige­ten szervezett * K0 órás növény- védelmi tanfo­lyam zárása­ként. Fizetőké­pes felvásárlót irányítottam a körzetbe, aki sok gazda örö­mére megoldot­ta a korábban oly bizonytalan sertésértékesí­tést. Terem községben ta­vasszal — közreműködé­semmel — a Papp-Ker Kft. tartott uborkatermesztési tá­jékoztatót. Többször tartot­tam szervezett formában, közmeghallgatás keretében tájékoztatót a mezőgazda- sági támogatási lehetősége­ikről, ezek kellő érdeklődés mellett zajlottak le. Megítélésem szerint a te­lepülési önkormányzatok­kal, illetve a mezőgazdasági bizottsággal megfelelő mun­kakapcsolat alakult ki, sike­rült közvetlen kapcsolatot kialakítani a mezőgazdasági kistermelőkkel, egyéni vál­lalkozókkal és társaságokkal egyaránt. Elvégeztem a kör­zetemben található agrárka­marai társaságok regisztrá­cióját. Ennek meglepő ered­ménye például, hogy van olyan, a cégbíróságnál be­jegyzett cég is, amelyről a megjelölt telephely szerinti településen senki nem tud. Az elkövetkezendő napok fontos feladatául szolgál a körzet kistérségi fejlesztési programjának elkészítése, amely közös munkát jelent a települési önkormányza­tokkal fejlesztési terveik megvalósításában. A fogadóóráim heti üte­mezése: hétfőn egész nap Nyírbátor; kedden 8-tól 12- ig Bátorliget, 12.30-tól 16.30- ig Terem; szerdán megyei érekezletek; csütör­tökön 8-tól 12-ig Nyírcsá­szári, 12.30-tól 16.30- ig Nyírderzs; pénteken 8-tól 12-ig Nyírvasvári, 12.30-tól 16.30- ig Nyírbátor. Szalai Árpád családjával Nyírbátorban él, a felesége pedagógus, két gyermekük van, fiuk tíz-, lányuk hét­éves. Folytatódó földárverések Megyénkben is folytatódnak a termőföldek árverései. A kár- rendezési hivatal szeptember 13-án 10 órakor Fülesden, a művelődési házban a kölesei mezőgazdasági szakszövetke­zet háromhektáros — harminc­négy aranykorona értékű — szántóját árverezi. Délután fél kettőkor ugyancsak a fülesdi művelődési házban a máté­szalkai Szamosmenti Állami Tangazdaság 112 aranykorona értékű tizenegy hektáros lege­lője kerül kalapács alá. Egy nappal később Szamos- angyaloson a porcsalmai Szat- már Mezőgazdasági Szövetke­zet hathektáros szántójára — melynek aranykorona értéke L14 — lehet délelőtt 10 óra­kor a művelődési házban lici­tálni. Szeptember 18-án a tiszaadonyi termelőszövetke­zet tízhektáros, 69 aranykoro­na értékű szántóját, egy nap­pal később a tiborszállási tsz tizenhat hektáros 182 aranyko­ronás szántóját árverezik el. A jogszabályok alapján kárpótlá­si jeggyel — banki letéti iga­zolással — azok vehetnek részt a licitáláson, akik 1991. júni­us 1-jén és jelenleg is az adott településen (laktak) laknak, valamint a kárpótlás alapjául szolgáló termőföld a telepü­lés közigazgatási határán belül volt. Az árverésen részt venni kívánó jogosultak egyrészt személyi igazolványukkal vagy önkormányzati igazolás­sal bizonyíthatják lakóhely szerinti illetékességüket, a megyei kárpótlási hivatal által hozott határozattal igazolhat­ják, hogy földjük a település közigazgatási határán belül volt. A termőföld fekvését a föld­hivatal, illetve a megyei kár- rendezési hivatal is igazolhat­ja, amennyiben az a határozat­ból nem derül ki. A jogosult­ságot igazolni nem tudót az árverésen történő résztvételből ki kell zárni. KvZ Kripák József tanár úr tizenegy éve árul ja a dinnyét Mátészalkán 1995. augusztus 21., hétfő Erdészeti kapcsolatok Sok az erdőtűz Firenzében tartották az eu­rópai vadgazdálkodásról szó­ló konferenciát, amelyen a Nyírerdő Rt. szakemberei is részt vettek. A tanácskozás fő témája idén a dámvad tar­tása és tenyésztése volt. Eb­ben a kérdésben a magyar vadgazdálkodók igazi szak- tekintélynek számítottak, ugyanis a guthi erdészet te­rületén tenyésztették azt a dámvadat, amelynek az agancsa a pillanatnyi világ­rekorder aranyérmes. A je­lenlegi szarvasállomány összetétele is nagyon ígére­tes, mert a tenyésztési felté­telek és az életkörülmények kedveznek az állatoknak. A Nyírerdő Rt. kezelése alá tartozó területen az erdő­sítések minősítése és műsza­ki átvétele zajlott július hó­nap második felében. A deb­receni és a baktalórántházi erdészet szakemberei közö­sen végezték az erdőbejá­rásokat a mintegy 950 hek­táros ültetvényen. A szem­léről összegzésképpen el­mondható, hogy mind az új erdősítések, mind a korábbi években végzett fatelepíté­sek eredményesek voltak, az erdészet eleget tett az állami erdőfelügyelet által támasz­tott követelményeknek. Az utóbbi években meg­élénkült a magyar—francia erdészeti együttműködés. A külföldi partnerek nemcsak az erdészeti termékek iránt mutattak érdeklődést, hanem foglalkoztak a térség erdő­tulajdonosi szerkezetének át­alakulásával, illetve az ebből származtatható rövid és hosz- zú távú problémákkal is. Az Erdészeti Tudományos Inté­zet vendégeként járt a Nyí­rerdő Rt.-nél a francia társult erdőgazdálkodók szövetségé­nek küldöttsége. A vendégek különös figyelmet fordítottak az átalakuló magyar erdő- gazdálkodás egyedi sajátossá­gára, hogy az új tulajdonosok és az állami erdőgazdaságok közötti kapcsolat alakulása milyen irányba tart. Tiszadobon egy 23 hektá­ros erdőrészlet először tűz­vészt szenvedett el, majd a zord téli fagy tovább rombol­ta az állományt, s végül a ta­vaszi áradások károsították súlyosan a fákat. Augusztus­ban az erdőfelügyelőség igazgatója a Nyírerdő Rt. szakembereivel közösen ke­resi a megoldást, hogy az erdőtömböt miképpen lehet­ne megmenteni. A nagy nyári forróság nyo­mán kialakult szárazság mi­att a Nyírerdő Rt. területén több helyen is súlyos anyagi károkat okozó erdőtüzek pusztítottak, amik nagyobb részt az emberi gondatlanság számlájára írhatók. A tűz­gyújtási tilalomról sokan megfeledkeztek, a figyelem­felhívó táblákra nem fordí­tottak kellő figyelmet. Emi­att égett le például Nyíregy­házán a szennyvíztisztító te­lep mögötti erdő is. —vip— Rendezői villámértékelés Miss Júlia ’95 Szépségkirálynő-választás — Az elvárásainknak megfelelően sikerült a rendezvény — mondta Ablók László, a nagyhalászi Júlia Centrál Diszkó Bár vezetője. — Már négy évi munkánk összes tapasztalata fekszik a műsorban, ami azért meglátszik már a jelentkezők számán, a hölgyek szépségen, csinosságán is. A mai rendezvény újra je­lezte nekünk, hogy amit 1992-ben kitaláltunk, annak lételeme van, ezt a szépségkirálynő-választást ugyanúgy igénylik a csi­nos hölgyek, mind a közönség is. A gyönyörű lányok többsége ma is Nyíregyházáról jött, de egyre többen jelentkeznek a me­gye távolabbi részéről is. Nagyon jó, kulturált és lelkes társaság látogatott el ma a bárba. Az a megítélésem, hogy ezzel a prog­rammal meg tudtuk fogni még azt a középkorosztályt is, akiket egyébként nagyon nehéz otthonról kimozdítani, nem biztos, hogy maguktól ellátogatnának egy diszkó bárba. De most, hogy itt voltak és látták, hogy milyen körülmények között töltik el sza­badidejüket a gyermekeik, talán a későbbiekben könnyebb, nyu- godtabb szívvel engedik el őket. A jövőre gondolva találtuk ki a szépségkirálynő-választást, s amennyiben sikerül a beruházásainkat befejezni, akkor jövőre még nagyobb látványosságot, sokkal több show-elemmel meg­tűzdelt, kulturált programot ígérünk és szervezünk a hölgyek­nek és a közönségünknek. otLn í-pflpr CwVíir&v Sztankovjánsaky Szilvia III. helyezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom