Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
Megyénk életéből UJ KELET Gazdajegyzők (1. sz. körzet) Gubicz Péter Az 1. számú körzet (Kál- mánháza, Nyíregyháza, Nyírtelek) gazdajegyzője: Gubicz Péter 1959-ben, Mátészalkán született. Az általános és a középiskolát Nyíregyházán végezte, utóbbit a Zrínyi Ilona Gimnázium diákjaként. A mező- gazdaság iránti vonzalma határozta meg pályaválasztását: Debrecenben majd Mosonmagyaróvárott járt agráregyetemre, s szerzett diplomát. Ezt követően több helyen és beosztásban dolgozott: a kálmánházi Rákóczi téeszben, a húsipari vállalat felsősimái hizlaldája vezetőjeként, művezetőként a vasmegyeri hűtőháznál, majd — gazdajegyzői kinevezését megelőzően — nagyjából ugyanezen körzet falugazdá- szi teendőit látta el. Elmondása szerint gazdajegyzőként! fogadtatása megfelelő volt, a körzetét — a pluszként kapott terület kivételével — ismeri a földminőségtől kezdve a kialakult termesztési struktúráig. A települések polgármestereivel, jegyzőivel, illetve a mezőgazdasági ügyintézőkkel mindenütt megismerkedett, a kezdeti tapasztalatok konstruktív kapcsolatok kialakulását ígérik. Nyírteleken a mezőgazdasági szövetkezet hiánya miatt valamelyest nehezebb lesz a feladata — véli —, mert kétségtelen, hogy a téesz szakemberei nagyban segítik, segíthetik a gazdajegyzők tevékenységét. Az általános gazdajegyzői feladatokon (végzi a kamarai tagok regisztrálását, segíti a mezőgazdasági bizottságok munkáját, kapcsolatot tart a települési önkormányzatokkal stb.) kívül konkrét feladatok is meghatározásra kerültek, úgymint a kamarai törvényből származó, a kamara által ellátandó közigazgatást érintő, valamint az önkormányzatokat érintő közigazgatási feladatok. Ez csupán „száraz” meghatározása teendőiknek, a lényeg, hogy fogadóóráján és azon kívül is bárkit szívesen lát, s legjobb tudása szerint igyekszik segíteni. Mivel a gazdajegyzők sem polihisztorok, szükség esetén tudja, honnan kérjen tanácsot a hozzá forduló. A kérés természetesen bármilyen, a mezőgazdasággal kapcsolatos irányú lehet, és nem kevésbé fontos, hogy ingyenes! Összefoglalóan, humoros summázata teendőiknek — mint mondta: „Mi őrzünk és szolgálunk” — akár az egyik fegyveres testületünk ismert szlogenje is lehetne. Aztán, komolyabbra fordítva a szót, némi töprengés után a „szolgálat” elnevezést választja munkája mottójaként Gubicz Péter gazdajegyző. Neki mint volt falugazdásznak van összehasonlítási alapja, s amint jellemezte, a gazdajegyzői feladat lényegesen többrétű, ám az sem hallgatható el, hogy több ponton még törvényi szabályozás, megerősítés szükséges a gazdajegyzői rendszer valóságos működéséhez. A jövő útját feltétlenül az Agrárkamara megerősödésében látja, a mezőgazdaság fellendítése enélkül nem történhet meg. Ez utóbbira pedig égetően szükség van, különösen a mi vidékünkön, Szabolcs-Szatmár-Beregben. Gubicz Péter fogadóórái: hétfő: Felsősima 8—12 óráig, Kálmánháza 13—16 óráig, kedd: Borbánya 8—11 óráig, 13—16 óra között Vajdabokor. A szerda valamennyi gazdajegyző számára „szabadnap”, ekkor kerül sor a megyei értekezletekre, a szakmai képzésekre stb. Csütörtök: 9—12 óráig Lászlótanya, 13.—16 óra között Mandabokor, péntek: 9—12-ig Nyírtelek, valamennyi helyen a polgármesteri hivatalban. A fogadóórákkal kapcsolatosan elmondta, hogy egyre többen keresik meg szakirányú kérdésekkel, de például szívesen segédkezett egy teljesen más jellegű nyomtatvány kitöltésében is. A kérések zöme növényvédelemmel kapcsolatos, de — mint maga a mezőgazdaság — ugyancsak széles a skála. A családjáról még: 1986- ban kötött házasságot, felesége tanítónő, két gyermekük van, Judit 1987-ben, míg Máté 1991-ben született. Nyíregyházán laknak, a szinte a toronyházak árnyékában megbúvó Toldi utcai kertes házban, a 48. szám alatt. Lefler György 1995. augusztus 1., kedd Mátészalkai távhőreform gőzerővel Nagy a mozgás a mátészalkai kábeltévénél. Nemcsak az új, csillagpontos rendszer bekötése folyik ezekben a napokban, hanem a távhőszabályozást is a kábeltévé hálózatának igénybevételével oldják meg ezentúl a városban. A fejlesztésről, annak lakossági és szolgáltatói előnyeiről beszélgettünk Farkas Sándorral, a mátészalkai Távhő Kft. igazgatójával. — A távhőszolgáltató ’94-ben kezdett el egy hőközponti szabályzó rekonstrukciót. A szabályzó kiválasztásánál döntő szempont volt az energiatakarékosság, hogy megfelelő pontosságú szabályzással történjen az üzemvitel, ós a lakosság megelégedésére szolgáltassunk mind a fűtés, mind a használati melegvíz vonatkozásában. Olyan szabályzócsaládot választottunk, amely lehetővé teszi a költség- takarékos üzemvitel, és a későbbiekben továbbfejlesztés képpen egy távhőfelügyeleti rendszer kialakítását. Ezek a szabályzók egy-egy kis számítógépegységek, amelyek elvégzik a külső hőmérséklet mérését, és annak megfelelő hőfokú víz előálítását a hőcserélők beállítása segítségével. Ha lehűlés következik be, azt azonnal követi a fűtővíz melegítése. — Hogy történt a beállítás ez ideig? — Hasonló módon, csak ez a szabályozás a 70-es 80-as évek szintjén valósult meg. így eléggé pontatlanul, az időjárást csak messze lemaradva tudta követni. Most egy kompjuteres szabályzóegység került be, amely azonnal tud reagálni a változó igényekre mind a fel- melegedés, mind a lehűlés vonatkozásában. A készülék folyamatosan figyel, elvégzi a megfelelő számításokat, és a beprogramozott paramétereknek megfelelően végzi a szabályozást, amely így önbeállóvá alakul. A szabályozórendszereket beépítik a hőközpontokba, és azokat rákötik a kábeltévé-hálózatra. Ezután ide, a központunkba telepített központi számítógépre jönnek az adatok, illetve innen megfelelő utasítások adhatóak ki szivattyúk indítására, leállítására, hőfokmérésre, a szolgáltatási paraméterek adatnaplózására. Végsősoron közvetlenül a számítógépről lehet majd leolvasni a távhőrendszer állapotát, és hiba esetén bármelyik hőközpont működésébe azonnal be lehet a számítógép billentyűzetén keresztül avatkozni! Az adatokat tárolja is a rendszer, így a fogyasztó és szolgáltató közötti viták is elkerülhetők, valamint a dolgozóink munkáját is kontrollálni tudjuk. Ha átmeneti időszakokban — április, márciusban — felmelegedés van, és nincs szükség fűtésre, akkor le is lehet innen állítani, és így a mérés szerinti elszámolásnál a fűtési költésgek csökkenthetők. — Miért a kábeltévét használják az adatcsere lebonyolítására? — A rendszer alkalmas telefonhálózaton, vagy akár rádió- készülékekkel való működtetésre, illetve saját kábellel való működtetésre is. Ami miatt a tévékábelnél döntöttünk, az alapvetően az, hogy úgy tűnik, megfelelő kezekbe került a városi kábeltévé-hálózat, megbízható rendszer tud így kialakulni. Másrészről hőközpontjaink a lakóépületek közelében már kiépült kábelhálózat mellett vannak, így minimális költséggel tudunk rácsatlakozni. Be is tudom mutatni a rendszer működését, mert már van egy szimulátorprogramunk, amelyen gyakoroljuk a kezelését. — Az egyes lakások ellátása külön-külön is szabályozható? — Lakásokat nem, csak az egyes hőközpontokban végzett szolgáltatásokat tudjuk külön ellenőrizni és szabályozni. Ezek a központok néhány épületet, lakótömböt látnak el. A tömböknek eltérő fűtési jellemzőik vannak, szerkezeti adottságoktól, fekvéstől, tájolástól függően. A jellemzőket az adott hőközpontban — hosszú évek tapasztalatai és mérési adatai alapján — beállítjuk úgy, hogy a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújthassuk. Sajnos az épületeken belüli túlfűtést, és a méretezésekből adódó problémákat ez a rendszer sem tudja kiküszöbölni. Erre megoldást az épületek radiátoraira felszerelt termosztatikus szelepek jelentenék, amelyek önmaguk érzékelik a belső hőmérsékletet, és annak megfelelően szabályozzák a fűtés mértékét. — Ez javítaná a lakók komfortérzetét, de az általánydíj miatt nem jelentene jelentős megtakarítást! — Már önmagában is jelentős energiamegtakarítást hoz, de az igazi megtakarítás és gazdálkodási lehetőség akkor alakul ki a fogyasztó kezében, ha ehhez a rendszerhez társul még egy bizonyos elpárologtatós költségosztó, ami szintén a radiátorra szerelhető fel, és megmondja, hogy az ossz hőfogyasztásból az adott fűtőtest milyen százalékban részesedik. így mindenki annyit fizet, amennyit fogyasztott. Ez azonban csak akkor működik, ha a termosztatikus szelep, és az elpárologtatós költségelosztó a hőközponhoz tartozó valamennyi lakásban fel van szerelve! — Mennyibe kerül ez a megoldás? — Ez a kettő radiátoronként négytől—hatezer forintig, mérettől, típustól, kialakítástól függően. Lakásonként négy-öt radiátorral számolva 30 ezer forintnyi lakásonkénti beruházást igényel. Volt erre példa Békéscsabán, ahol a lakásszövetkezet közel 3000 lakásban valósította meg a rendszert. Ott igen kedvező tapasztalatokat szereztek, és négy-öt év alatt a ráfordított összeg vissza is térül. — Visszatérve eredeti témánkhoz, mikor lesz kész az új távhőfelügyeleti rendszer? — Az Elektronét Kft. végzi a hőközpontok és a kábelhálózat összekötését, a Telekom Kft. pedig szállítja a hőközpontok szabályzó számítógépei és a központi számítógép közötti kapcsolatot biztosító számítógépmodemeket. A szerződést a napokban írtuk alá, eszerint a fűtési szezon kezdetére üzemelni fog. A Munkácsi úton már meg is történt a szükséges kábelkialakítás és -lefektetés. Dojcsák Tibor Agrárkamarai küldöttgyűlés A cél a versenyképes szektor A Magyar Agrárkamara 11. Küldöttgyűlését tartotta múlt héten a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. A rendezvény jelentőségét a kamara elnökségi asztalánál helyet foglaló dr. Lakos László földművelésügyi miniszter, illetve több tárca államtitkári szintű képviselete jellemezte. Csikai Miklós, az Agrárkamara országos elnöke nyitotta meg féléves beszámolójával a köldöttgyűlést. Elmondta, hogy a kamara működésének első szakaszában sikerült beindítani a kamarai munkát, megkezdődtek a szervezeti kiépülések. Több mint 500 gazdajegyző kezdte meg a munkáját július 1-jétől, akiknek a tevékenységét az elképzelések szerint szintén a kamarai felügyelet alatt lévő szaktanács- adói hálózat egészítené ki. Bár, mint mondta, átmeneti nehézséget okoz, hogy a kamara egyelőre nem rendelkezik minden, a tevékenységéhez szükséges államtól átruházott joggal, de ez 1996 elejére, a kamarai törvény módosítása után várhatóan tisztázódni fog. Dr. Lakos László nagyon pozitívan értékelte a minisztériuma és az Agrárkamara közötti munkamegosztásról folyó tárgyalásokat. A miniszter véleménye szerint hamarosan beindulhat a naprakész, kétirányú információáramlás a két szerv között. Elmondta, hogy már az asztalán vannak olyan tervek, amik egy jövőbeni mesterképzés beindításának az alapjául szolgálhatnak, ezzel is növelve a mezőgazdasági szektor szellemi háttérbázisát. Ö is — az Agrárkamara vezetőségével teljes összhangban — a legfontosabb célként a növekedésbarát agrárpolitikát nevezte meg. A kormányzat jelen feladatairól elmodta, hogy a korábbi hitelkamat-kedvezményekre alapuló pénzügyi segítségnyújtásokat az 1996-os évtől kezdődően át tervezik alakítani. Az elképzelések szerint mintegy 4 milliárd forinttal megemelnék a termelési, tenyésztési és az exporttámogatásokat, amin belül az állattenyésztés központi finanszírozása jelentősebben kibvővülne. A tárcán belül a termékkiviteli támogatásokkal kapcsolatos elképzelések iránya a normatív finanszírozás felé tendál. Ezenkívül állami garancia mellett 55 millió dolláros mezőgazdasági fejlesztési hitel felvételét tervezik különböző nemzetközi pénzügyi alapoktól. A finanszírozáshoz kapcsolódóan törvénymódosító elképzelés van születőben a jelzáloghitei változtatásáról és a közraktározás szabályzásáról is. A miniszter véleménye szerint beépíthető a szeptemberi törvénymódosításba a kedvezőtlen adottságú térségek pozitív diszkriminálása olyan módon, hogy a föld aranykorona értékétől tennék függővé az adható támogatások mértékét. Dr. Mészáros Gyula főtikár hangoztatta, hogy a kamarai törvény szeptemberi felülvizsgálatától nagyon sokat várnak, mert akkor véglegesen tisztázódhat a kamarai tagság sokak által dilemmát okozó problémája is. Reményét fejezte ki, hogy az élelmiszeripari és a mezőgazdasági szektor együvé tartozásának, és ezzel Magyarország stratégiai iparágainak a kamarai egyesítésére is sor kerülhet majd. A nemzetköti kapcsolataikról elmondta, hogy még augusztusban a szlovén, majd később a francia agrárkamarával veszik fel a kapcsolatot. Az Agrárkamara pénzügyi helyzetéről elhangzott, hogy az ez évi költségvetésüket ezidáig 367 millió forintos bevétellel és 356 millió forintos kiadással, azaz pozitív mérleggel zárhatják. 1996-ra mintegy 600 millió forintosra tervezték az Agrárkamara költségvetését.
