Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-14 / 189. szám
Külföld Mindenféle maffiák Kárpátalján 4 1995. augusztus 14., hétfő Kárpátalján — is — sok mindentől félnek az emberek, legfőképpen ennek okáról beszélni. Beszélgető partneremet sokáig kellett győzködnöm, hogy meséljen az ott folyó sötét ügyletekről. Érthető, hogy az ifjú hölgy arc és név nélkül beszél a félelem okáról. És a fiatal csapi közrendőr is, aki igencsak szűkszavú volt. ÚJ KELET A román tanügyi törvény reakciói Véglegesítette tiltakozó akcióinak terveit az RMDSZ csíki Területi szervezete az új romániai tanügyi törvény ellen, amelyet diszkriminatívnak ítél a romániai magyarság. Az RMDSZ országos elnökségének közlése szerint az első tiltakozó akcióra szombat délben került sor a csíksomlyói kegytemplomban, ahol könyörgő szentmise hangzott el a romániai magyarság jogainak védelmében. A csíki szervezet tiltakozó levelek elküldését tervezi, majd könyvgyűjtést Csíkszereda főterén a magyar kultúra megőrzésének jegyében. Részt vesznek a szeptember elejére tervezett székelyudvarhelyi népgyűlésen, majd szeptember 8- án Csíkszeredában szerveznek tiltakozó gyűlést, a későbbiekben pedig lakossági fórumot. A háromszéki RMDSZ-szervezet a hét végén Sepsiszent- györgy központjában tartott tiltakozó megmozdulást a törvény ellen. Az anyanyelvi oktatást szorgalmazó tüntetésen részt vettek a szervezet vezetői, a megye parlamenti képviselői is. Felhívást tett közzé a romániai Unitárius Nők Országos Szövetsége, amelyben kérik az erdélyi magyar szülőket: a román nyelv nyilvánvalóan szükséges elsajátításának nem a gyermekek román iskolákba való Íratása a megoldás, hanem az anyanyelvű iskola vállalása, olyan körülmények között, ahogy működni engedik, mert csak így maradhatnak fenn a kisebbségi sorban élők között a magyar kultúra értékei. Magyarország Árpi bácsija A Libération ✓ Göncz Árpádról — A kórházakban — finoman szólva — nagyon szegényes körülmények között fogadják és ápolják a betegeket, a felszereltség, a műszerezettség helyzete lesújtó. Nincs egyszer használatos fecskendő, vér, infúzió. A befekvő betegeknek maguknak kell biztosítani a gyógyuláshoz szükséges eszközöket, medicinákat. Ter- mészesen ezt nem mindenki tudja pénz vagy ismeretség hiánya miatt beszerezni. Ezekben az esetekben a beteg gyógyulásának az esélye minimális. A műtők felszerelésére, műszerellátására leginkább azt lehet mondani, hogy egy nyugati sebészt a jeges rémület fogná el, ha meglátná. Naponta általában három műtétet végeznek el az orvosok, köztük mindig egy órát kell várni, amíg az eszközöket fertőtlenítik, sterilizálják. A gyógyszereket, kötszereket, gyógyászati segédeszközöket a piacon árulják, miután a kórházi raktárakból ellopják. Természetesen nem a kórház dolgozói, hanem azok ismerősei. — Létezik a kórházakban erre szakosodott maffia? — Valószínűleg. — És a városokban, falvakban? — Ha valaki egy kicsit jobban él — csak meg kell nézni a A bosnyák fővárosban a problémás szülészeti esetek számának drámai növekedéséhez vezetett a harmadik éve tartó ostromállapot. A fejlődési rendellenességekkel született csecsemők száma megkétszereződött, a kis súllyal — 1500 grammnál kevesebbel — világrajötteké megháromszorozódott a városban a háborús évek alatt. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szakemberei által jelenleg is folytatott vizsgálat 1992-ben kezdődött a szarajevói egyetemi klinikán, és háromezer, különböző etnikumhoz tartozó nőre terjed ki, akik közül sokan más vidékeken folyó harcok elől menekültek a fővárosba. Az 56 kormány által támogatott, genfi székhelyű szervezet adatai szerint 1992-ben és 93házát és az autóját, már látszik, hogy módosabb — megfenyegetik, hogy pénzt csikarjanak ki belőle. Éjszaka betörnek a tehetősebbekhez, megfenyegetik. megverik, pénzt és értékeket követelnek és visznek is el. Olykor előre szólnak, de inkább váratlanul törnek rá a békés családokra. Volt olyan eset, hogy a családból egy ilyen látogatás után ketten kerültek — többek között égési sérülésekkel —kórházba. Egyikőjük egy hároméves gyermek volt, aki azóta is idegrendszeri panaszokkal küzd. — Rendőrség? ban a terhességek kétharmada spontán vetéléssel végződött. A város bombázásának felújításakor a vetélések száma emelkedni kezdett az előző hónapok adataihoz képest. Az élelem- és vízhiány, a város ágyúzása és az orvlövészek támadásai okozták elsősorban az anyák és az újszülöttek egészségkárosodását. Sokan közülük a nem kellően tisztított víz révén terjedő fertőzések— pl. a májgyulladás — áldozataivá váltak. A férjek és a közeli hozzátartozók elvesztése, a kegyetlenkedésekről szóló híradások, a még rosszabbtól való folytonos rettegés, „úgy tűnik, sokkal pusztítóbb hatással van a terhes asszonyokra és egészében véve az emberi és társadalmi fejlődésre, mint eddig hittük” — ál— Semmit sem tesznek, ők is nagyon félnek. Alapjában nem is akarnak, nem is tudnak a maffia ellen mit tenni. Megfenyegetik vagy megveszik őket. Nem egy rendőr halt már itt meg váratlanul vagy tűzharc során. Előfordult, hogy a maffia fegyveresen egy éttermet támadott meg, a kiérkező rendőrök tűzharcba keveredtek velük és gyengébbnek bizonyultak. lelőtték őket. — Milyen erős Kárpátalján a szervezett bűnözés? — Erősebb, mint a rendőrség — főképp Ungváron és Munkácson —, náluk felkészültebb erősebb szervezet nincs. Az emberek sötétedés után nem mernek az utcára kimenni, bezárkóznak. Éjszaka az udvarokról ellopják az autókat és minden mozdítható tárgyat. Hiába ugat a kutya—jelezvén lapította meg dr. Manuel Car- ballo, a vizsgálat szervezője. A háború előtt a legtöbb fejlődési probléma már a szülést megelőzően kiderült, mert a nők terhes-gondozásban, illetve -tanácsadásban részesültek. A kis születési súlyú, a betegségekkel szemben kevésbé ellenálló, veszélyeztetett csecsemőket jó körülmények között inkubátorban gondozzák, intenzív osztályokon. Dr. Car- ballo szerint a csecsemőhalálozás magas aránya elsősorban annak tudható be, hogy a szarajevói szülészetek szűkös körülményei között ez a fokozott gondozás megvalósíthatatlan volt. A tanulmány, melyből az AP közölt előzetes adatokat, előreláthatólag két hónap múlva ölt végleges formát. az idegent —, senki sem mer kimenni, rettegnek az emberek. Leszedik a terményeket. —Ismerik a helybéliek, hogy ki tartozik a maffiához? — Nappal nem mutatkoznak, éjszaka pedig maszkot viselnek. Nem ismerik, vagy inkább nem akarják ismemi. Szerintem helybéliek, azok az itteniekkel nem csinálnának ilyen szörnyűségeket. * * * — Milyen itt közrendőrnek lenni? — Kevés a pénz. —Az egykori Szovjetunióban az egyenruhásokat jól megfizették... — Az volt. Most már nyitottabb az ország, sok az üzletember, akik nagy összegekben utaznak. Nekünk kevés a pénzünk. Sok a kiadás és a bennünket fenyegető veszély. —A város mellett a határátkelőhely, és sok itt a cigány... — Nincsenek itt nagy gondok se a határ, se a sötétbőrűek miatt. A kisebb eseményeket lerendezzük helyben. — Félnek a rendőrök? —Attól függ. Akinek vaj van a füle mögött, az igen. Nekem nincs. Ha egy rendőr lepaktál a bűnözőkkel, nemigen van biztonságban, érthető, hogy fél a maffiától és a rendőrségtől is. — Maffia? — Én erről nem tudok. Ezzel a rendőr be is zárkózott, beszélgetésünk véget ért. — izo — Menekülthelyzet Össze kell írni a Vajdaságban lévő üres házakat és lakásokat, s a jövőben tervszerűen kell megvásárolni, illetve bérbe venni az ingatlanokat—jelentette be Apa- tinban Bosko Perosevic, a vajdasági végrehajtó testület vezetője. A vajdasági politikus azután nyilatkozott, hogy múlt péntek óta már több mint 30 ezer kraji- nai szerb menekült érkezett a tartományba, s egyre nagyobb gondot jelent az újonnan érkezők elhelyezése. Perosevic azt is elmondta, hogy a soknemzetiségű tartományban senkinek sem érdeke, hogy felüsse fejét a revansizmus, ám a kisebbségeknek sem szabad úgy viselkedniük, mintha semmi sem történt volna, hiszen a menekülthullám miatt rendkívüli helyzet alakult ki. A szerbiai Helsinki Bizottság levélben kérte Slobodan Milosevic szerb elnököt, hogy a Vajdaság területén biztosítsa a rendet, s szavatolja az ott élők biztonságát. Az emberi jogi szervezet értesülései szerint a rendőrök ritkán, vagy egyáltalán nem sietnek a lakásukból elkergetett horvátok segítségére, s emiatt az elmúlt napokban már több száz személy menekült el a Vajdaság területéről. A szervezet szerint a legsúlyosabb helyzet a szerémségi falvakban és Zimonyban alakult ki. „Magyarország Árpi bácsija” címmel közölt portrét a Libération Göncz Árpádról, Véro- nique Soulé tollából. Az államfő nyári szabadságán fogadta az újságírónőt, aki a portrét a beszélgetésből vett idézetekkel szőtte át. Államfőknél szokatlan kedélyes közvetlenségével Göncz Árpád azonnal rokonszenvet kelt — írja a francia lap pénteki számában, s emlékeztet: „Árpi bácsi” — ahogy a magyarok nevezik — öt év óta vezeti a népszerűségi felmérések listáit. A műfordító és volt politikiai fogoly Göncz Árpádot gyakran nevezik a „magyar Havelnek”. Mindketten tollúkkal keresték kenyerüket, a kommunista rendszer peremén húzódtak meg, s mindketten a rendszer- váltáskor kerültek az állam élére. „A többséget akarom képviselni, én azokat szolgálom, akiknek nincs szolgájuk” — vallja elnöki szerepéről. Göncz Árpád higgadtságának és mindenekelőtt emberi tisztességének köszönheti népszerűségét. Múltja feddhetetlen — írja Véronique Soulé, s ismerteti Göncz Árpád életútjának főbb állomásait, részvételét az ellenállásban a II. világháború idején, szerepét 1956- ban, majd a demokratikus ellenzékben. Az újságírónő kitér arra is, hogy Göncz Árpád elnökként több ízben is szembekerült Antall József kormány &- val, így a többi között a médiaháborúban. Ha mégis találni kellene egy gyenge pontot nála: szereti, ha szeretik, s ez sebezhetővé teheti, kiszolgáltathatja a kétségeknek és ellentmondásoknak, ha a konszenzus lehetetlennek bizonyul. Az államfő júniusban aláírta az új megszorító intézkedéseket, amelyek a legdrasztikusab- bak a rendszerváltás óta. Népszerűsége megszenvedheti ezt, de „a közérdeknek kell felülkerekednie”. Az elkövetkező idők kemény próba elé állíthatják a diszkréten katolikus Göncz Árpádot, aki hisz Istenben és mindenki javát akarja — írja a francia lap. „Legnagyobb ellenségem szociális lelkiismeretem lesz, s higgye el nekem, jobb politikai ellenfelekkel harcolni, mint önmagunkkal” — olvashatók Göncz Árpád szavai a Libération portréjában. Négyezer csapás Négyezer botütésre ítéltek Szaúd-Arábiában egy 30 éves egyiptomi állampolgárt, aki vendégmunkásként dolgozott — jelentette az Amnesty International emberi jogi szervezet. Mohammed Ali Al-Szajedet 1991 -ben tartóztatták le, és hét évi börtönbüntetésre ítélték lopás miatt. „Mellékbüntetésként” a bíróság 4000 botütést rótt ki rá. Eddig már 3400-at „letörlesz- tett”: tizenöt naponként 50 ütést mérnek rá bambuszbottal. A férfi az ütlegek után három napig nem tud sem aludni, sem ülni. Az Amnesty International volt fogoly társai révén szerzett tudomást a barbár és brutális büntetésről. A hátralévő 600 botütést, amelyet az A1 Kasszem tartomány egyik városkájának főterén kell végrehajtani, hat hónap alatt kell az elítéltre mérni. Az Amnesty képviselője elmondta az AFP francia hírügynökség tudósítójának, hogy egy szaúdi állampolgárt ugyanezért a bűncselekményért ugyancsak hét évre ítéltek, de eltekintettek a megbotozástól. Riadó Dubrovnikban Szerb tüzérségi támadás érte szombaton a dalmát tengerpart déli részén lévő Dubrovnik városát. A hatóságok általános riadót rendeltek el az egész környéken —jelentette az AFP. Az ENSZ közlése szerint a városban reggel 16 robbanás hallatszott, amit kicsit később 32 újabb becsapódás követett. Horvát források szerint találat érte a repülőteret is, de ezt a világszervezet még nem erősítette meg. Az ENSZ nem képes előbbre lépni a boszniai Srebrenicánál történtek kivizsgálásában, mivel a várost hatalmukban tartó szerbek nem engedélyezik a helyszín megközelítését — közölte szombaton Zágrábban Akasi Jaszusi, az ENSZ főtitkárának különmegbízottja. Amerikai felderítő gépek légifelvételei és tanúvallomások szerint Srebrenica lerohanása után a szerbek több ezer bosnyák hadifoglyot kivégeztek és tömegsírba temettek — jelentette a Reuter. Az ENSZ már korábban kísérletet tett arra, hogy magyarázatot kapjon az ostrom után eltűnt csaknem hatezer mohamedán sorsára, és sürgeti a szerbeket, hogy engedélyezzék megfigyelők utazását a helyszínre. A Horvátországból menekülő krajinai szer- bek muzulmánokat és horvátokat gyilkolnak a szerbek által ellenőrzött boszniai területeken. Ezt KrisJanowski, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője közölte szombaton. Janowski —- a Reuter szerint — konkrét példákat említett arra, hogyan bántak el a szerbek idős, magatehetetlen emberekkel. Az ENSZ szóvivője elmondta azt is, hogy az egyenruhás — feltehetőleg krajinai — szerbek fosztogattak is. Szarajevói anyák és újszülöttek
