Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-08 / 184. szám

UJ KELET Környezetünk 1995. augusztus 8., kedd 9 Életfeltételeinket óvják Az észak-amerikai Cree- indiánok varázslója a Green­peace aktivistáit a szivárvány harcosainak nevezte, akik azért jöttek, hogy megment­sék a Földet. Az indiánok régi-régi jóslata, hogy eljön majd az idő, mikor a mada­rak leesnek a fákról, a farka­sok elpusztulnak az erdők­ben, a folyók meg lesznek mérgezve, és ekkor eljönnek a szivárvány harcosai (Rainbow Warrior) Mi a Greenpeace? Egy 1971.-ben alakult nemzetkö­zi környezetvédelmi szerve­zet. Jelenleg a világ 17 orszá­gában dolgoznak, mindenfé­le politikai elkötelezettség nélkül. Nagyszabású erőszak- mentes akcióikkal és ismeret- terjesztő munkáikkal hívják fel a figyelmet a környezeti prob­lémákra és visszaélésekre, me­lyek a tömegkommunikációs csatornákon keresztül jutnak el az emberekhez. Évente kormá­nyozzák csónakjaikat a Green­peace aktivistái a bálnavadász hajók szigonyágyúi és az élet­veszélyben lévő bálnák közzé. Fiatal fókák százezreit mentet­ték meg úgy, hogy fehér bun­dájukat vörös festékkel piszkí- tották be, s így már nem kel­lett a prémvadászoknak. A különböző országokban működő csoportjaik egy nem­zetközi bizottságot alkotnak, ez határoz a kampányokról és az akciókról. A cél nemcsak a veszé­lyeztetett állatfajok /fóka, bálna stb/ védelme vagy a durva környezetszennyezé­sek megakadályozása, ha­nem az emberek gondolko­dásának alakítása, átformálá­sa is. A Greenpeace prospek­tusokkal, ismeretterjesztő fü­zetekkel tájékoztat és aktívan közreműködik a nemzetközi bizottságokban, például 1984 óta hivatalos megfigyelő stá­tusza van az ENSZ.-nél New York-ban. Hitvallásuk, hogy minden országnak együtt kell mun­kálkodnia, mert a szennye­zett víz, a radioaktív szél, a savas eső nem ismer ország­határokat Kellemes a pihenés a leveleki tónál Fotó: Harascsák Radioaktív fegyverek az Öbölháborúban! Az amerikai hadigépezet keményen tagadja a. „sivatagi láz” vagy az öbölháború tünetegyüttes létezését, azon­ban egy-két kitartó újságíró, akiket nem sikerült elijeszteni a nyomozástól, egyre több bi­zonyítékot gyűjtött, hogy kide­rüljön az igazság - tudtuk meg egy amerikai képes hetilapból Iraq: U.A.Radiactíve Armes címmel. Az öbölháború melyet az amerikai sajtó „tiszta”-nak nevezett, máris szedi áldoza­tait nemcsak a civil iraki lakos­ság, hanem az amerikai és brit veteránok között is. (hajhullás, leukémia, születé­si rendellenességek, tüdő és vese elégtelenség) Az egyik Nemzeti Gárda egység katoná­inak a háború óta összesen ti­zenöt gyereke született, közü­lük tizenhárom születési rend­ellenességgel. Ma 29 000 ame­rikai és 1000 Öblöt járt katona szenved különböző különös tünetektől. Mindezekért töb­bek között egy bizonyos urán­lövedék a felelős, melyet itt próbáltak ki először élesben. A lövedék alapanyaga az uránérc energetikai dúsításának mel­lékterméke, sugárzása tonnán­ként 1 curie. Van belőle bőven kb. 1 millió tonna, mennyisé­ge évente 50 000 tonnával nő. A fegyvergyártók azért szere­tik, mert messzebbre lehet ki­lőni (ötszörös hangsebesség­gel) és hatékonyabban üti át a páncélozott járműveket mint az acéllövedék. Célba érés után lángra lobban, apró ré­szecskék formájában oszlik szét a levegőben. Bár sugárzá­sa nem túl erős, belélegezve al­fasugárzásával komoly pusztí­tásokat végez de a vizsgálatok kimutatták, hogy elsősorban kémiai hatásával árt. Az amerikai katonai vezetők természetesen tisztában voltak a lövedék veszélyeivel, azon­ban a legszömyűbb az, hogy a szövetséges országok hadsere­gei is élénken érdeklődnek utá­na, - látván a sikeresen kilőtt iraki tankokat. ,;A világ legnagyobb de­mokráciája” által vezetett há­borúnak az olaj és a politikai befolyás mellett egy harmadik célja is volt: egy új gyilkos fegyver kipróbálása, tekintet nélkül a polgári lakosságra és a saját katonáira gyakorolt kö­vetkezményekre. A denevér Az utóbbi években egyre többet hallhatunk, olvashatunk a denevérekről. Igaz, hogy csak néhány képkocka erejéig, de mégis a természetfilmek már-már nélkülözhetetlen szereplőivé váltak A hagyomá­nyos élőhelyeik eltűnésével egyidejűleg az ember közvet­len környezetében is megtele­pedtek, sőt, egyes fajaik kife­jezetten urbanizálódtak. Ennek ellenére ezek a körülöttünk élő állatok talán a legkevésbé is­mert teremtmények közé tar­toznak. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy a denevérek a hobbija és a szenvedélye. Ezen kevesek közé tartozik egy fia­tal biológus, Bihari Zoltán, aki húsz-egynéhány évével már elmondhatja magáról, hogy közel tíz éve denevér­ész. Mint szűkebb hazánkban e témának legjobb ismerője beszél kedvenceiről. A denevérekkel szemben nagyon sok embernek ellenér­zései vannak. Sokan undorod­nak tőlük annak ellenére, hogy sohasem láttak egyetlen álla­tot sem közelről. Az a téves elképzelés él, hogy a denevé­rek teljesen csupasz, nyálkás állatok, egyszóval gusztusta­lan teremtmények. Ezzel szemben a valóság az, hogy akiknek alkalmuk volt kéz- közeiből megismerkedni ve­lük, azok kifejezetten aranyos, sőt mókás, jópofa állatnak tart­ják. A tudatlan, babonás embe­Az iskolásoknak meghirde­tett szárazelemgyűjtési akció-' ra figyelt fel Kiss József a Szar­vas utcai Elektromix szaküz­let tulajdonosa. Úgy gondolta, hogy az akciót ki lehetne ter­jeszteni az egész városra és ennek legkézenfekvőbb, leg­hatékonyabb módja, ha az ő üzletéhez hasonló vállalkozá­sok lennének a gyűjtőhelyek. így a szelektív veszéíyes- hulladék-gyűjtés a tanítási szü­netekben is folytatódna és azokból a háztartásokból is ki­kerül az elhasznált szárazelem, ahol nincs kisiskolás gyermek. Kezdeményezésére hétfőn rek minden elképzelhető esz­közzel próbálják irtani ezeket az ártatlan rovarevő kisemlő- söket. Még ma a huszadik szá­zadban is találkozhatunk a fal­ra kiszögezett tetemeikkel. A legelterjedtebb az attól való fé­lelem, hogy beleragad a hajba. Ez szinte elképzelhetetlen, hi­szen a denevérek ultrahangos tájékozódásuk segítségével tö­kéletesen manővereznek, és eszük ágában sincs megtele­pedni egy ember fején. Az et­től való félelem sok denevér­kolónia pusztulását okozta, hi­szen „megelőzésképpen” a ba­bonás ember megöli azokat a szerencsétlen állatokat, me­lyek éppen az ő padlását, pin­céjét vagy az udvarán álló fát választják búvóhelyül. Magyarországon a kutatásuk és védelmük érdekében, két denevérvédelmi szervezet mű­megállapodás született a kör­nyezetbarát vállalkozó, a Fel- ső-Tisza Alapítvány és a Köz- tisztasági Kft. között. Az Elektromix szaküzlet felaján­lotta, hogy minden olyan vá­sárlónak, aki visszahozza és leadja használt ceruzaelemét vagy gombakkumulátorát, új elemek vásárlásakor 5 száza­lék árengedményt kap. Soltész József a. Köztisztasá­gi Kft. ügyvezető igazgatója vállalta, hogy amennyiben több üzlet csatlakozik az ak­cióhoz, úgy a kft. minden hó­napban egyszer díjmentesen összeszedi és elszállítja a hasz­ködik. Ezek körülbelül 100 főt számlálnak és szinte teljesen átfedik egymást. Országosan körülbelül 10-15-en számíta­nak aktív denevérkutatóknak. Ezekből az adatokból is láthat­juk, hogy ezek amolyan hátrá­nyos helyzetű állatok, kevesen foglalkoznak velük, pedig megérdemelnék, mert a dene­vérek hasznos és védett álla­tok. Az európai fajok kizárólag rovarokkal, pókokkal táplál­koznak. Még a legkisebb tör­pedenevér is képes egyetlen éjszaka 1500 szúnyogot elfo­gyasztani, a nagyobb testű jde- nevérek pedig számtalan cse­rebogarat megesznek. A denevérek valamennyi faja megfogyatkozott egész Európában, így védelmüket a hasznosságuk mellett ez indo­kolja. Ne bántsuk őket, hiszen ők sem bántanak MINKET ! nált elemeket. A Felső-Tisza Alapítvány az akció gazdája biztosítja a gyűjtőedényeket és a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium se­gítségével a végleges elhelye­zést. Szeretnék, ha minél több hasonló profilú üzlet kapcso­lódna a kezdeményezésbe, s így az országban elsőként Nyíregyházán valósulna meg ilyen jellegű együttműködés környezetünk védelme érdeké­ben. Jelentkezni a 407-457 -es telefonszámon lehet, vagy az Alapítvány irodájában, a Hő­sök tere 9. sz alatt. Az elemeknek is lesz betéti díja ! lhatA(tral|t*Jlbl6 *** a FIÚBAN ANNAK OKOK fc\JETfc W Aki pedig ennek a „levegőjét” szív ja, könnyen találkozhat a/ Uyaval Fotó: Dojcsák GREENPEACE

Next

/
Oldalképek
Tartalom