Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-01 / 178. szám

Belföld-külföld 2 1995. augusztus 1., kedd UJ KELET Magyar békefenntartók Ciprusra Magyarország 1995 novemberétől részt vesz a ciprusi ENSZ-békefenntartók küldetésében, az osztrák kontingens keretében. Mint az osztrák védelmi minisztérium közölte, erre vonatkozó megállapodást írt alá hétfőn a királyhidai (bruckneudorfi) laktanyában Günther Greindl hadosztály- tábornok és Kántor Ferenc vezérőrnagy. Az APA hírügy­nökség szerint az egyezmény értelmében a magyar hadse­reg 40 katonája kapcsolódik be a Cipruson szolgáló osztrák ENSZ-kontingens tevékenységébe. A most írásba foglalt kezdeményezésről Werner Fasslabend osztrák védelmi mi­niszter idén május végén tett hivatalos magyarországi láto­gatásán állapodott meg magyar kollégájával. Keleti György védelmi miniszterrel. Eljárás a Prágai Tavasz elárulói ellen A kommunizmus bűneit vizsgáló és dokumentáló prágai hatóságok néhány napon belül vád alá helyezik az 1968-as Prágai Tavasz leverésében közreműködő személyeket - je­lentette hétfőn az APA osztrák hírügynökség. Az APA em­lékeztet a CTK cseh hírügynökség május 31-én közzétett jelentésére. Ebben a következő olvasható: a hatóságok két hónapon belül előterjesztik az 1968-as eseményekkel kap­csolatos okmányokat azzal a céllal, hogy hazaárulás és a köztársaság felbomlasztásának vádjával eljárást lehessen indítani a Prágai Tavasz leveréséért felelős személyek el­len. Finnugor népek kongresszusa Hétfőn megkezdődött a finnugor népek második kong­resszusa. A Komi-Permjackij autonóm terület székhelyén, Kudimkar városban összegyűlt küldöttek azzal a követelés­sel fordultak Oroszország alanyaihoz, hogy a nemzetközi normákkal összhangban azonnal fogadják el a népek jogait és az emberi jogok tiszteletben tartását biztosító törvénye­ket. Izrael kiadatást kér Izrael kérni fogja Musza Abu Marzuk szélsőséges iszlám vezető kiadatását, a Hamász pedig vasárnap vezetője azon­nali szabadon bocsátását sürgette. Az AFP jelentése szerint Jichak Rabin miniszterelnök azután döntött a kiadatási kérelemről, hogy vasárnap tanácskozott Simon Peresz kül­ügyminiszterrel, David Libái igazságügyminiszterrel, Amnon Barak vezérkari főnökkel és a Sin Bet, a belbizton­sági szolgálat főnökével. A belbiztonsági szolgálat értesü­lései szerint a magas rangú Hamász-vezető személyesen adott utasítást több, Izrael-ellenes merényletre. A Hamász vasárnap sürgette az Egyesült Államokat, hogy azonnal en­gedje szabadon letartóztatott vezetőjét, ellenkező esetben újabb erőszakhullám robban ki a Közel-Keleten. Tábornokok pere Augusztus 18-án a berlini tartományi bíróságon megkezdődik az egykori NDK tíz tábornokának pere. Az­zal vádolják őket, hogy felelősek azért a tűzparancsért, amelynek engedelmeskedve a keletnémet állam határőrei annak idején számos menekülőt agyonlőttek. A hírt a Der Spiegel jelentette hétfői számában, de a berlini igazságügyi szervek egyelőre nem erősítették meg. A vádlottak között van Wolfgang Reinhold, a keletnémet légierő, Wilhelm Ehm, a flotta és Fritz Peter, a polgári védelem főparancsnoka. Az 571 oldalas vádirat az NDK védelmi minisztériuma úgyne­vezett kollégiumának jegyzőkönyveire támaszkodik. Ez volt az a testület, amely minden évben kiadta a parancsot, hogy a határsértőket őrizetbe kell venni vagy meg kell semmisí­teni. Tiltakozás szoborral A francia atomfegyver-kísérletek ellen tiltakozó kampá­nya keretében a Greenpeace környezetvédő mozgalom va­sárnapban Mexikóváros történelmi belvárosának egyik te­rén „Chirac Gondolkodója” címmel szobrot leplezett le. Az AFP jelentése szerint a két méter magas fém talapzaton az atomrobbanás áldozatát jelképező színész Rodin Gondol­kodójának testtartását vette fel, s fejéből kérdés formájában jött ki a gondolat: „Miért, Chirac?”^ Kuba nem lép az AASZ-ba Roberto Robaina kubai külügyminiszter szerint országa nem érdekelt az Amerikai Államok Szervezetébe (AÁSZ) való újbóli belépésben, ha ennek feltételeit ráerőltetik. A miniszter a Juventud Rebelde című lapban megjelent nyi­latkozatában mindamellett helyeselte a latin-amerikai in­tegráció gondolatát. - Az AÁSZ ma már nem ugyanaz, mint a hatvanas években, de nem is olyan szervezet, amelyhez Kuba tartozni szeretne - mondta a szigetország diplomáci­ájának irányítója. Kubát a hatvanas években kizárták az AÁSZ-ból. Horn Gyula Finnországba utazott Horn Gyula miniszterelnök hétfőn kora reggel Helsinkibe uta­zott. A magyar kormányfőt kétnapos hivatalos finnországi útjá­ra elkísérte Kovács László külügyminiszter. A látogatás során Horn Gyula találkozik majd meghívójával Paavo Lipponen finn miniszterelnökkel és Martti Ahtisaari köz- társasági elnökkel. Az előzetes tervek szerint a felek tárgyalá­saik során áttekintik a kétőldalp kapcsolatokat, a két ország kö­zötti gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, és tárgyalnak Magyarország EU-tagságra való felkészüléséről is. Emellett megvitatják az új európai biztonsági rendszerrel kap­csolatos időszerű kérdéseket. A látogatás ideje alatt Horn Gyu­la - a finn kormány felkérésére - részt vesz és felszólal az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya alá­írásának 20. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon. A forradalom történetéért Még az idén mintegy 150 millió amerikai dollár értékű orosz fegyverzethez, illetve alkatrészekhez jut a honvédség és a határőrség a korábban Magyarországgal szemben fel­halmozódott orosz adósság tör­lesztéseként. Erről az elmúlt héten egy Moszkvában járt magyar szak­értői delegáció eredményes tárgyalásain született megálla­podás. Háber Péter, a Honvé­delmi Minisztérium katonai főosztályának vezetője hétfőn az MTI érdeklődésére elmond­ta: a már létrejött konkrét egyezség 132 millió dollár ér­tékű hadi felszerelés ez évi szállítására vonatkozik, de még az ősszel további 18 mil- lió dollár értékben várható egyezménykötés. A honvédség így még ebben az esztendőben többek között 97 darab BTR- 80 típusú páncélozott szállító OH r1o»*oK rnl/á ta páncéltörő indítóállványhoz jut rakétákkal együtt. Ezen kí­vül hajtóművek érkeznek a MÍG 29-es vadászgépekhez, valamint repülőtéri berendezé­sek is. A határőrség szintén ebben az évben csaknem 70 BTR 80-as járművet, valamint számos egyéb felszerelést, így például éjjellátó készülékeket kap. Oroszország a még fennálló 900 millió dolláros adósságá­ból 320 millió dollárt törleszt hadifelszerelések szállításával. Ebből 240 millió dollárnyi esz­köz jut a honvédségnek és 80 millió a határőrségnek. Az idén még nem kihasznált keretet minden bizonnyal 1996-ban törleszti az orosz partner. Háber Péter egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy térségünkben Magyaror­szággal szemben a legelő- rehaladottabb az orosz adós­Már a fővárosi bíróság is bejegyezte — fővárosi szék­hellyel —, nyilvántartásba vet­te Az 1956-os Magyar Forra­dalom Történetének Doku­mentációs és Kutatóintézete Közalapítvány megalakítását. Az alapító a Magyar Köztár­saság kormánya, a közalapít­vány nevében a belügyminisz­ter jár el. Az alapítvány nyílt, javára minden belföldi és kül­földi magán- és jogi személy, valamint közösség adakozhat. A szervezet a jelenkor történe­ti, ezen belül az 1956-os ma­gyar forradalom történetét fel­táró hazai és nemzetközi tudo­mányos kutatásokkal, a doku­mentációs munkák megszerve­zésével, koordinálásával fog­lalkozik. Támogatja a korszak­kal kapcsolatos tudományos ismeretterjesztést. Elősegíti, hogy az új kutatási eredmé­nyek fokozatosan hozzáfér­hetőek legyenek a közoktatás számára. A közelmúlt társadal­mi és politikai folyamatainak elemzésével elősegíti a nem­zeti társadalompolitikai alakí­tását. Az országos jelentőségű, belföldön működő közalapít­vány legfőbb döntéshozó, képviselő szerve a kuratórium, melynek tagjai és elnöke — Kende Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia külső tagja — feladataikat díjazás nélkül látják el. A kuratórium által létrehozott tudományos intézet egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató, aki egy­ben az igazgatóság elnöke is. Feladata az igazgatóság irányí­tása, a közalapítvány tudomá­nyos programjának kidolgozá­sa, a megvalósítással kapcso­latos feladatok, illetve a tudo­mányos személyzet irányítása. A közalapítvány megszűnik, ha az alapító okiratban meg­határozott cél maradéktalanul megvalósul. A bíróság szünte­ti meg az alapítványt ábbán az esetben, ha működése a törvé­nyes előírásoknak nem felel meg, vagy ha a kitűzött célok megvalósítása lehetetlenné vált. A bíróság a közalapít­ványt az alapító és a kuratóri­um együttes kérésére meg­szüntetheti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnik. KvZ Híd kelet és nyugat között Az emberiség fennmaradá­sának egyik kulcskérdése, hogy a tudomány miképpen tud részt venni az élelmisze­rek előállításában, az új gyár­tási technológiák kidolgozá­sában, a minőség ellen­őrzésében - mondta Lakos László, a földművelési tárca vezetője hétfőn, a Nemzet­közi Élelmiszertudományi és Technológiai Unió 9. Világ- kongresszusa megnyitó elő­adásában. Emlékeztetett rá, hogy a tudományos kapcsolatok a gazdaság megújulásához is hozzájárulnak és erre — az élelmiszeripari technológiai transzfer, valamint innováció cseréjére - Közép-Kelet-Eu- rópában ma kedvező a lehetőség. A tudományos együttműködésnek szélesebb körben is, a világ fejlett és elmaradott térségei közötti különbség csökkentésébenis óriási szerepe lehet. Számos országban még ma is a min­dennapi élelmiszer-szükség­let megteremtése komoly gondot okoz. A feszítő ellentmondás fel­oldását jól szolgálhatja a bu­dapesti világkongresszus, amely az együttműködés re­ményének jegyében viseli a „Híd kelet és nyugat között” címet. Magyarországgal kap­csolatban a nemzetközi hall­gatóság előtt Lakos László elmondta: az élelmiszer-fel­dolgozás a magyar nemzet- gazdaság egyik legjelen­tősebb ágazata. A kedvező természeti adottságok miatt az ország területének 70 szá­zalékán folyik valamilyen mezőgazdasági termelés. Ez az ágazat adja az ország ex­port árbevételének 25 száza­lékát, és minden ötödik fog­lalkoztatott az élelmiszer- termelésből él. A munkaképes korú lakos­ság legalább fele vesz részt valamilyen módon mezőgaz­dasági termelésben. Lakos László hozzátette: az elmúlt évek kedvezőtlen folyamatai eredményeként a magyar mezőgazdaság és az élelmi­szeripar termelése a harma­dára csökkent. Az ország agrártermelése minden nehézség ellenére megőrizte rugalmas, alkal­mazkodóképességét, amely lehetővé teszi az átalakulás sikeres befejezését, az EU- hoz való csatlakozás felté­teleinek megteremtését és végső soron a termelés, az export növelését. A hétfőn kezdődött és öt napon át tar­tó nemzetközi konferenciára 69 országból közel ezer szak­ember érkezett, hogy eszmét cseréljen az élelmiszerterme­lés legújabb kutatási eredményeiről, a világ élel­mezési helyzetének javításá­ról. Orosz hadifelszerelések Magyarországnak Lakos-reagalas a Fischler-tanulmányra A rozstermelők vasárnapi tüntetésén megfogalmazott 18 pontos petíciót még nem kapta meg, így az abban megfogalmazottakat az MTI érdeklődésére egyelőre nem tudta kommentálni Lakos László földművelési minisz­ter. Mint mondta: Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az idén több mint 30 százalék­kal emelték a rozs termő- területét, pedig még a tava­lyi termés értékesítése sem rendeződött teljesen. A mi­niszter szerint a termelők ter­mészetesen számíthatnak egy átlagos támogatási szintre, de arról nincs szó, hogy a rozs­termelést kiemelt ágazatként kezeljék. Vélhetően megol­dást jelenthet, hogy a ked­vező búzaexport miatt keve­sebb gabonát használnak fel takarmányozási célra, s töb­bet kevernek a tápokba árpá­ból, rozsból. Ily módon - ha nem is azonnal - a rozs irán­ti kereslet növekedése várha­tó. Úgy tűnik sikerült az EU­főbiztost arról meggyőzni, hogy az unió és Magyaror­szág között sokkal nagyob­bak az együttműködés le­hetőségei, mint amekkora konkurenciát jelentenek egy­más számára a mezőgaz­dasági kereskedelemben - ezt már az Európai Unió agrár­biztosának, Franz Fischler- nek a Népszabadságban meg­jelent tanulmányára reagálva fejtette ki a miniszter. (A cikk a keleti országok mező- gazdaságának helyzetét tag­lalva arra a megállapításra jut, hogy a közösség terme­lőinek nem kell félniük a ke­leti országok mezőgaz­daságától.) Lakos László sze­rint Magyarországnak érde­ke, hogy helyzetét reálisan értékeljék, és csatlakozását bizonyos agrárérdekek szem­pontjából ne dramatizálják. A magyar élelmiszeripari ki­vitel az Unió élelmiszer im­portjának egy százalékát képviseli, így aligha jelent veszélyt a közösség piacá­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom