Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-31 / 177. szám
Külföld-Belföld 1995. július 31., hétfő Helsinki húsz éve Húsz éve pihen a finn állami levéltárban az 1975-ös Helsinki Záróokmány Lausanne-ban kinyomtatott, halványzöld bőr borítású eredeti példánya. Az aláíró állam- és kormányfők többsége már nem él, sőt egynéhány résztvevő országból is csak utódállamok rendezetlen halmaza maradt. Európában kétszáz atomháborúhoz elegendő nukleáris fegyvert tárolnak. Ezek tökéletesítéséről is gondoskodnak, a Balkánon befejezhetetlen há.ború dúl, Nyugat-Európa a fajgyűlöletben, a túlhajtott nacionalizmusban sikeresen folytatja a párosversenyt Kelet-Európával, terrorizmusban még talán felül is múlja, milliókra rúg a kontinensen a munkanélküliek, a hajléktalanok, a menekültek száma. Ám Kelet- és Kelet-Közép-Európa még ma is büszkén emlegeti, hogy a „helsinki folyamat” e térség koponyáitól indult ki, sőt első ízben Bukarestben fogalmazódott meg — igaz, a Varsói Szerződés részéről —, hogy a többi érdekelt állam számára is alkalmas időpontban meg kellene rendezni egy európai biztonsági és együttműködési konferenciát. Ez 1966-ban volt, azután 1969-ben a Budapesti Felhívás már megállapíthatta, hogy egyetlen európai kormány sem emel szót az összeurópai értekezlet gondolata ellen, s hogy megtartására megvannak a reális lehetőségek. Miután a finn kormány emlékiratban tudatta, hogy kész helyet biztosítani az európai biztonsági értekezlethez és az előkészítő konferenciához, 1970-ben a szovjet és a lengyel diplomácia nyélbe ütötte a szerződéseket az NSZK-val, 1971-ben megszületett a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény, 1972-ben meglódult a leszerelési folyamat: előbb aláírásra bocsátották a baktérium- és toxin- fegyverek betiltásáról szóló sokoldalú egyezményt, majd korszakos szovjet—amerikai megállapodások születtek a hadászati védő- és támadófegyverek korlátozásáról (SALT-1). Amikor 1972. december 21-én tető alá hozták az NDK és az NSZK alapszerződését, a finn fővárosban már javában folytak a sokoldalú konzultációk az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) előkészítésére. 1973. július 3-án egy ötnapos külügyminiszteri szakasszal megkezdődött Helsinkiben az EBEÉ. Az érdemi, a második szakasz 1973. szeptember 18. és 1975. július 21. között Genfben zajlott. A 35 résztvevő állam kötelező konszenzusával összeállt a száz gépelt oldalas záróokmány, amelyet az EBEÉ csúcsszintű harmadik szakaszának végén, 1995. augusztus 1-jén írtak alá a Finlandia Házban, amelyet erre az alkalomra területen kívüliséget élvező nemzetközi övezetté nyilvánítottak. A húsz évvel ezelőtt közzétett hivatalos szövegben nyomban feltűnést keltett egy leértékelő minősítés: az okmány nem alkalmas arra, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke alatt bejegyezzék abból a célból, hogy a Szervezet valamennyi tagja között, mint az Egyesült Nemzetek hivatalos dokumentumát terjesszék... A Záróokmányt aláíró 33 európai ország (a kontinens akkoriban valamennyi állama, Albánia kivételével), valamint a szintén aláíró Egyesült Államok és Kanada hallgatólagos egyetértésre jutott abban, hogy nem valamiféle nemzetközi jogi erejű szerződésről vagy egyezményről van szó, de nem is pusztán szándéknyilatkozatról, hanem politikai és erkölcsi jellegű nemzetközi kötelezettségek foglalatáról, amelyeket — minthogy az aláírók állam- és kormányfők — teljesíteni kell. Abban is megegyeztek, hogy a Záróokmány összes fejezete (európai biztonság, mediterrán térség, együttműködési területek, követő intézkedések) a megállapodások egységes, belsőleg összehangolt, kiegyensúlyozott komplexumát képezi, így kizárt az egyes fejezetek szembeállítása, szelektív végrehajtása, egyes rendelkezések kiemelése, mások háttérbe szorításával. Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök a konferenciát értékelve kijelentette: az EBEÉ olyan kapcsolat- rendszer bevezetését tette tehetővé Európában, amelynek már nem lesz szüksége a hidegháború szótárára. A „szocialista” országok megelégedéssel fogadták az okmányt, de éberségre szólították népeiket a nyugati „cselszövényekkel” szemben. A londoni The Times szerint a nyugati világ rossz alkut kötött Helsinkiben, bár az adott körülmények között „még így járt a legjobban”. A záródokumentum léte nem jogosítja fel a Nyugatot nagy reményekre — vélte a lap. Még borúlátóbb volt a Daily Telegraph, amely egyik vezércikkét így kezdte: „A Helsinkiben kiejtett szavak ezrei elolvadnak és kitörlődnek az emlékezetből, még mielőtt a delegációk hazatérnének fővárosukba”. Nem olvadtak el és nem törlődtek ki; igaz, másfél-két évtizeddel később a túlhangsúlyozott önrendelkezés konfliktusba került az államok területi integritásának elvével, a szuverén egyenlőség jobbára függő egyenlőtlenségnek adta át a helyét, a tömblogika nem veszett ki, csak átalakult, az emberi jogokról kiderült, hogy azok érvényesítéséhez mérhetetlen pénz kell, ami csak igen kevés helyen van meg. Helsinki azonban monumentális volt a maga módján, a „follow up”, a „követő intézkedések” sorsa Európán, az európaiakon múlik. Tízmillió négyzetkilométeren olyan „európai házat” is lehetne építeni, amely egyaránt mentes lenne vadkeleti és vadnyutati beidegzésektől. Bujkálok a hegyekben Gyújtogatás, fosztogatás — Zepában házakat fosztogatnak és gyújtogatnak a boszniai szerb katonák — jelentette be szombaton Szarajevóban Alekszandr Ivanko, az UNPROFOR szóvivője. Ivanko szerint gyakorlatilag egész Zepát kifosztották és felgyújtották, a helyszínen levő ENSZ-katonák tehetetlenül nézték a rombolást. Zepa az ENSZ védelme alá helyezett „muzulmán etnikai sziget” volt Kelet-Boszniában, amelynek elfoglalása után a boszniai szerbek kitelepítették onnan a muzulmánokat a bosnyák kormánycsapatok ellenőrizte területekre. Közel 5 ezer muzulmán hagyta el így Zepát, s a kiürült városkát gyújtották fel a szerbek. A Beta független jugoszláv hírügynökség jelentése szerint Ivanko elmondta, hogy a Zepa körül rejtőzködő bosnyák fegyveresek csak akkor adják meg magukat, ha az UNPROFOR katonái szavatolják biztonságukat. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a Zepánál levő mintegy 160 ENSZ-katona csak akkor tudja ezt garantálni, ha ahhoz a boszniai szer- bek is hozzájárulnak. Ivanko bejelentette: boszniai szerb tisztek arról tájékoztatták az UNPROFOR-t, hogy a Zepa körül rejtőzködő muzulmán férfiak megadásáról szóló tárgyalásokat befejezettnek tekintik. Az eddigi tárgyalások semmiféle eredményt nem hoztak. Láthatóbb Pietá Mostantól jobban és tisztábban látszik a vatikáni Szent Péter bazilika talán legféltettebb kincse: Michelangelo Pietája. A világhírű szobrot új, a szakértők által rendkívül átláthatónak minősített üveg választja el a turistáktól. Michelangelo gyönyörű szobrát, a keresztről levett, halott Krisztust kezében tartó Máriát, 1972 májusában rongálta meg kalapáccsal egy zavarodott elméjű magyar. A márványszobrot hét hónapi aprólékos munkával állították helyre, s mikor visszakerült régi helyére, a bazilika jobb oldali első oldalkápolnájába, négy és fél méter magas üvegfalat emeltek eléje. 1977-ben a kápolnát teljesen elzárták üveggel a külvilágtól. A Pietá biztonsága így jórészt megoldódott, de tény, hogy sokkal nehezebben láthatóvá vált. A szobornál mindig hatalmas tömeg gyűlik össze, s akinek nem sikerült egészen közel jutnia, az a visszatükröző üveg mögött csak a két alak körvonalait tudta felfedezni, a részleteket illetően az útikalauzra kellett hagyatkoznia. Időközben jelentős előrehaladást sikerült elérni a speciális, réteges üvegek gyártásában. Az új üveg sokkal átláthatóbb és ellenállóbb — vallják a Vatikán illetékesei a Pittsburgh-i Starphire típusú üveg gyártóival teljes egyetértésben. UJ KELET innen — onnan S' Washington — Egy felmérés szerint Amerikában többen vannak, akik szerint halált érdemelne Susan Smith, akit két kisgyermeke vízbe fojtásáért pénteken életfogytig tartó börtönre ítélt a bíróság. A Newsweek megbízásából készült közvéleménykutatás szerint a válaszadók 33 százaléka az anya halálbüntetése mellett tette le voksát, 28 százaléka ellenezte kivégzését. Az oklahomai robbantásos merénylő, Timothy McVeigh esetében a válaszadók 79 százaléka volt a kivégzés mellett, s csupán 16 százalékuk ellenezte a halálos ítéletet. “S London — Magyar leány, a húszéves budapesti Horváth Emese lesz hétfőn a Music TV Europe könnyűzenei televíziós társaság elnöke. A 24 órás elnökségért folyó versenyen Emesével együtt több ezer MTV-néző indult. Emese idegenforgalmat és angol irodalmat tanul Budapesten. Egynapos elnöki programja keretében popsztárokkal és az MTV műsorvezetőivel találkozik, koncerteket hallgat, videoklipeket néz. Hivatalos útjait luxuslimuzinon illetve helikopteren teszi meg, s a londoni Langham Hilton szállóban lakik majd. Egynapi elnöki fizetéséről a tévétársaság csak annyit közölt, hogy sok. Golden — Nagyerejű földrengés rázta meg vasárnap hajnalban a Chile északi részén fekvő Antofagasta városát. A természeti katasztrófa két ember halálát okozta. A Richter- skála szerinti 7,8 erősségű földlökések központja a 226 ezer lakosú várostól 40 kilométerre volt. Az első földmozgásokat két, hatos erősségű utórengés követte. San Fernando — Hat falut öntött el a Pinatubo vulkánból kiömlő, esővízzel keveredett hamu a Fülöp-szige- tek északi részén. A katasztrófát megelőzendő, vasárnap az összes veszélyeztetett település lakóit kitelepítették. Ötezercsaládnak kellett elhagynia otthonát Pampanga tartományban, Manilától 56 kilométerre északnyugatra. Moszkva — A csendes-óceáni határon fekvő Popov- szigeten egy orosz határőr, Vjacseszlav Bugakov vasárnap reggel eddig ismeretlen okokból géppisztolytüzet zúdított bajtársaira. Öt határőr életét vesztette, hatan pedig megsebesültek. A hat sérült között van a szakaszparancsnok felesége és 12 éves fia. A vizsgáló bizottság kiderítette, hogy Bugakov valamivel több mint egyéves szolgálata alatt háromszor próbált megszökni és egyszer öngyilkosságot is megkísérelt, hogy kibújjon a további katonai szolgálat alól. Földrengés lesz Kínában? Kínai szeizmológusok attól tartanak, hogy az év hátralévő részében legkevesebb egy nagyobb földrengés várható az ország délnyugati területein. A kormány a figyelmeztetés pyomán geofizikai megfigyelőállomást telepített az élénk szeizmikus tevékenységet mutató déli Jünnan tartományba. Ezt a vidéket az elmúlt negyedszázad során 29-szer rázta meg 6-os fokozatúnál erősebb földrengés. Július első hetében itt 5,5-es majd 6,2-es és 7,3-es erősségű földrengések 11 ember halálát okozták, és 36 millió dollárnyi anyagi kárt idéztek elő. Tömeges karambol Harapott a pénzre... Egy angol fogorvost közel 300 ezer dollárnyi pénzbüntetésre ítélt a bíróság, mert fiatal páciensein indokolatlan kezeléseket végzett, hogy nagyobb bevételre tegyen szert. Az egyik kárvallott, a most 26 éves Jane A. például 15 éves korától kezdve négy éven át járt Garrett doktorhoz, aki a lány 13 fogát „kezelte” — az eredmény: 18 tömés, tíz korona és két foggyökér-tömés. Jane A. öszesen 25 kezelésen vett részt. Volt olyan alkalom, amikor 3 órát töltött egyhuzamban a fogászati székben. Garrettet hasonló visszaélések miatt 1989-ben már eltiltották az orvosi tevékenységtől — ám, mint a Reuter írja, csupán két évre. John Dyson, az észak-angliai Leeds törvényszékének bírája megdöbbentőnek tartja, hogy a fogász a két év elteltével ismét működési engedélyt kapott. Most a bíróság nyolc páciens javára összesen 294 ezer dollár kártérítést állapított meg — figyelembe véve a páciensek által elszenvedett fájdalmat és a nekik okozott anyagi kárt is. Tizenöt ^gépkocsi ütközött össze Heves megyében, Füzesabony és Kerecsend között, a 3-as számú főúton — tájékozatta a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság ügyelete szombaton délelőtt a távirati irodát. A mentők tizenegy személyt szállítottak kórházba. A tömeges balesetben egy gyerek életét vesztette, ketten súlyosan, nyolcán könnyen sérültek meg. A rendőrség szakértő bevonásával megkezdte a baleset körülményeinek vizsgálatát. Az út mentén tarlót égettek, ám a füstben egyelőre nem ismert a balesetet közvetlenül kiváltó ok. A rendőrség felhívja a járművezetők figyelmét a tarlóégetésekre. Ezeken a helyszíneken fokozott óvatossággal és körültekintéssel vezessenek az égetéskor keletkező nagy füstben.
