Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-31 / 177. szám
Megyénk életéből UJ KELET 1995. július 31., hétfő 3 Állják a búzarohamot Csúcsidejében van az aratás. A mezőkön az aratógépek morajlanak a tikkasztót melegben. A terményátvevőhelyek előtt tonnás súlyok alatt roskadoznak a szállító- járművek. Évek óta különleges esemény a gabonabetakarítás, mert politikai érvként is szolgálnak a termésátlagok, az átvételi és fizetési körülmények. Megyénk legnagyobb gabonafelvásár- lója-feldolgozója vezetőjét kérdeztem az idei szezon eddigi tapasztalatairól. — Rozsból csak a szerződött mennyiséget vesszük át, viszont egyéb gabonaféleségekből a feltételeknek megfelelő minden mennyiséget — kezdte tájékoztatását Simon György, a Szabolcs Gabona Rt. vezérigazgatója. — Minden, az átadást érintő kérdésben bővebb felvilágosítást adnak átvevőhelyeink. Betárolási kapaticásunk száz- húszezer tonna, de szükség esetén bérelt helyeken is raktározunk. — A saját telepeink hol vannak? — Átvevőhelyeinket kétféle módon kell minősíteni. Vannak olyanok, ahol csak betárolás van, ilyen a zajtai és tiszalöki telepünk, és vannak olyanok, ahol szárítókapacitás is van, ezek a nyíregyházi, a nyírbátori, a mátészalkai, a kótaji, az ongai és az újfalui részlegünk. — Felkészülten várták-e ezek a helyek az aratást? — Műszakilag rendbe tettük mindegyiket. Pénzügyileg is zökkenőmentesen vágtunk az aratásnak. Minden beszállított és átvett áru után két-három napon belül fizetünk a minősítést követően, ha az az időpont nem a hétvégi pihenőnapra esik. —Miért szükséges a minősítés? — Mind fizikai állapotát, mind a beltartalmi adatait ismerni kell a terménynek ahhoz, hogy az elért termelési minőség szerint fizessünk. A mérésekhez a telepeken csak az alapműszerek állnak rendelkezésre, amelyek a fizikai vizsgálat elvégzésére alkalmasak. A beltartalmi vizsgálatra a kiemeltebb helyeken, de elsősorban Nyíregyházán kerülhet sor. — Egy Zajtán leadott rakomány esetén ez problémákat is okozhat. — Egyáltalán nem így van, mert a fizetés gyorsaságát nem befolyásolja, hogy teszem azt a megyeszékhelytől száz kilométerre történt a beszállítás. Az már a mi dolgunk, hogy a minősítést megoldjuk. — Mi az eljárás abban az esetben, ha személyesen szeretné ellenőrizni a termelő a minősítést? — A beszállítónak lehetősége van arra, hogy a minőségi vizsgálatot megvárja, de ez nem egy-két órás művelet. — Az eddigi mérések milyen eredményeket mutatnak? — Eredmények helyett inkább a legfontosabb tapasztalatokat említem. Elsősorban a szatmári részen sok a gyomos búza, és ez befolyásolja a fizikai, valamint a minőségi mutatókat. Ezek ellenére az előző évek rozs- beltartalmi adatai után most a javulás irányába történt elmozdulás, ami az amúgy sem rossz magyar kenyér minőségének javulását eredményezheti. — Hiába azonban a jó minőség, ha az átvétel akadozik. — Részünkről nincs ilyen probléma. Alijuk a búzarohamot, egy-egy telepünkön több átvevő is dogozik csúcsidőben. Az átvétel előzetes egyeztetéssel történik. — Ezek szerint minden megtermelt gabonának lesz piaca? — Ez nem tőlünk függ, mi csak egy vagyunk a sok átvevő között. Elmondhatom azonban, hogy mindig is a jó partneri viszony kialakítására törekedtünk a beszállítókkal, és ez most sincs másként. Olyan is előfordulhat, hogy amelyik termelőnek van tárolókapacitása, a saját telepén betárolt gabonát megvesszük, és raktáraink felszabadulásával szállítjuk el feldolgozásra. Aradi Balogh Attila Piaci körkép Záhonyban A „nagy halak” nem itt vannak — Mi újság felétek? — tettem fel a szokásos kérdést egy régi záhonyi ismerősömnek, amikor a városban összefutottunk. — Ha komolyan kérdezed, mi újság felénk, akkor sétálj ki a piacra és megtudod. — Próbáltam továbbfaggatni a hírek felől, de sietősen magamra hagyott. Nem voltam messze a piactól. Gondoltam, körülnézek egy kicsit. A piac előtti utcáknál járva már gyanús volt, hogy valami nincs rendjén. Úgy tűnt, mintha erre a napra szabadnapot kapott volna az eladó és a vásárló is. A piacteret körbevevő butikok, büfék ugyan nyitva voltak, de az üzletek előtt csak az eladók bámészkodtak vevő után sóvárogva. A korábbi nyüzsgő tömeg egyszerűen eltűnt. Az ok ismert: július 1-től külföldiek legfeljebb csak vásárlóként tartózkodhatnak a piacokon. De miből vásároljanak, ha nem árulhatnak? így most kong az ürességtől a záhonyi KGST piac is. Az egyik sátor előtt Fedor Tiborné és férje ráérősen hűsöl- nek. Tehetik, hiszen vevők nemigen „alkalmatlankodnak”. — Mennyire érinti az Önök üzletiét, hogy a külföldiek kiszorultak? — kérdeztem a vegyes- kereskedő házaspárt. — Minket nem nagyon érint, mert mozgóárusok vagyunk. Bár a forgalmunkon meglátszik. Ez nem csak a mi gondunk. Nagyon sok üzletet a külföldiek miatt nyitottak ki. Most ezek befuccsolnak. — Van olyan vélemény is, hogy a kisekereskedők örülnek ennek a rendelkezésnek, mert az őportékájuk kelendőbb lesz ezután. — Az ukránok nem hoztak olyan árukat, amit mi is árulunk. A románok már inkább jelentettek konkurenciát, mert irreálisan olcsón adták a ruhaneműt. * — Ezzel a rendelekezéssel csak ártanak a kint élő magyaroknak. Főleg azoknak, akik a megélhetésük miatt hozták át a különféle árukat, hogy utána Spisúk Jánosné büfés Szűcs Mihályné nyugdíjas Vodka, diszkréten a kézben Fotó: Bozsó Katalin kenyeret, meg más élelmiszert tudjanak venni — kapcsolódik a beszélgetésbe a szomszédos büfé tulajdonosa. — Nézze a fekete kereskedelem nem itt zajlott. Azok továbbra is üzérkednek nagy tételben. Hozzák is a tiltott árut kamionszámra. Ezzel az intézkedéssel a kormány maga ellen fordította a kint élő magyarokat. — Nekem is benne van a büfémbe minden pénzem, és most még annyit sem tudok árulni, hogy a bérleti díjat kifizessem — mondja Spisák Jánosné, akinek már két éve van itt üzlete. — Átjöttek az emberek vonattal, eladták a kis árujukat, sé a pénzt itt is hagyták a boltotkba. Hiszen ezért csen- cseltek szerencsétlenek, hogy főleg élelmiszert vegyenek. A tiltott üzlet, amiért bezárták a piacot nem itt zajlott. Azokat meg úgysem tudják elkapni. — Azóta nem is jönnek be a piacra? — Szegények, ha bejönnek csak egy kávét meginni, kinézik őket. Rögtön itt terem a piacfelügyelő és intézkedik. — Ha így marad, mihez kezd? — Akkor be kell zárni az üzletet. Kérdezem mihez kezdjek? Ki fog engem, meg a többieket is kártéríteni? Béres Erzsébet ruha és cipőkereskedő is nagyon bizonytalannak látja a jövőt. Szerinte egy elhamarkodott döntés áldozatai a kereskedők, és azok a külföldiek, akik a megélhetésük miatt jöttek át üzletelni. A nagy „halakat” nem itt kell keresni — mondja. Szűcs Mihályné debreceni unokájával jött ki a piacra, de csalódottan távoznak az üresség miatt. — Nagyon szerettem ide kit i .............11................ I Bé res Erzsébet kereskedő járni vásárolni, mert ha nem is első osztályú árut, de jóval olcsóbban meg tudtam venni bármit mint az üzletekben. Nagyon sajnálom, hogy kitoltak velünk nyugdíjasokkal, meg azzal a sok külföldivel, akik kényszerből jöttek ide. — Orvos vagyok, szégye- lem, de muszáj volt átjárnom árulni, mert csak így tudtam megélni a három gyermekemmel — panaszkodik Illés Zoltánná, aki Csapról érkezett körülnézni. — Árultam én cigit is, igaz, hogy nem nagy tételben, de rá voltam szorulva. — Miben bíznak az emberek odaát? — Abban reménykednek, hogy újra átjöhetnek árulni. Már dél felé járt az idő, amikor az állomás felöl egyre több ember érkezett hatalmas szatyrokkal. Óvatosan körülnéztek, majd a piac oldalában a fák alatt beindult az üzlet. Előkerültek a karton cigik, a literes vodkák. Igazi KGST-hangulat kerekedett percek alatt. De egy-egy kocsiajtó-csattanásra, vagy gyanús idegen közeledtére szétrebbentek az alkalmi árusok, majd folytatódott a csencselés. Akadt vevő is pillanatokon belül, meg szemét is a házak oldalába, kapualjakba, de a piac érintetlen maradt. Felmerült a kérdés, kinek jó ez? A lakosságnak nem, de az önkormányzatnak sem. Például a záhonyi önkormányzat a piac bezárása miatt másfélmillió forint bevételtől esik el az év végéig. Fullajtár Megyei közgyűlési alelnökök válaszúton (Folytatás az 1. oldalról) — Ha az SZDSZ nem ad alelnököt, tagja marad-e a koalíciónak? —A testület majd dönt erről a kérdésről. Valóban el kell gondolkoznunk azon, hogy érdemes-e alelnök nélkül bennmaradni a koalícióban. Sulyok József a szünetben a következőket mondta az Új Keletnek: — Úgy gondolom, hogy a megyegyűlésnek törvényesen kell működni, az én interpellációm nem személyek ellen szólt. Ha törvényes és szabályos a jelenlétük, akkor dolgozzanak, ha nem, akkor le kell vonni a konzekvenciát! A képviselők áprilisban adtak a főjegyzőnek egy feladatot, és úgy gondolom, hogy ideje volt számot adni róla. A központi szervek állásfoglalását tudomásul kell venni, mert ha nem, akkor törvényt sértünk. — Mi a véleménye arról, hogy amennyiben a Szabad Demokraták Szövetsége nem ad alelnököt, akkor fontolóra veszik a koalícióban való részvételüket? Kilépésükkel szakad a közgyűlés? — Magamat államigazgatási szakembernek tekintem, ezt nem gondoltam politikailag végig. Szerintem egyébként az SZDSZ amúgy sem illik bele a koalícióba, ahová egy alelnöki székért került. A kora esti zárt ülést követően a két érintett a következőket nyilatkozta. Dr. Oláh Albert: — Az én esetemben nem a megyegyűlésnek kell nyilatkoznia, hanem a kisvárdai képviselő- testületnek. A belügyminisztériumi tájékoztató — mely egyértelműen összeférhetetlennek minősítette a két funkciót — ellenére is állítom, hogy a megyegyűlési társadalmi alelnöki pozíció nem összeférhetetlen a polgármesteri címmel. Hamvas László: — A zárt ülésen, de már korábban is elmondtam, hogy ezt a méltatlan helyzetet fel kell oldani. Nem szabad, hogy az összeférhetetlenség kígyóként tekeregjen a fejünk fölött. A zárt ülésen lemondásokról nem volt szó, de jeleztem, hogy hamarosan eldöntőm ezt a kérdést. Emberileg felelősségei tartozom a családomnak. Az egzisztenciám fenntartása érdekében könnyű lesz a választás. Ha kell, akkor várhatóan az alelnökségről mondok le. Dr. Szendrei László és Balogh Gyula továbbra sem nem kívánt állást foglalni az ügyben, arra hivatkozva, hogy a megyegyűlés elnöke pár perc múlva úgyis sajtótájékoztatót tart. Dr. Zilahi Józsefe sajtótájékoztatón kihangsúlyozta: — Lényegében tájékoztatót hallgatott meg a közgyűlés. Szerintem nem egyértelmű az összeférhetetlenség —jelentette ki az elnök —, mások szerint igen. Ha az valóban fennáll, a közgyűlés háromtagú ad hoc bizottságot hoz létre annak feloldására, megszüntetésére. Mindenesetre sajnálnám, ha a két alelnök a lemondás mellett döntene. A megyei közgyűlés vezetése politikai alku alapján jött létre, ez a vezetés így van egyensúlyban. Személyek cseréje útján — amit én nagyon nem szeretnék — a politikai egyensúly nyilván továbbra is fennmaradhat. Bár a közgyűlésen erről nem volt szó, én újabb alelnökökre nem teszek előterjesztést. Kétszer már tettem, méltánytalannak érzem az újabb egyezkedést. Dr. Kiss Gábor, az ellenzéki az MSZP-frakció vezetője így látja a kialakult helyzetet: — A szocialista párt eddig mindig úgy foglalt állást a kérdésben, hogy ezt a döntést a jogi intézményeknek kell meghozni, politikai alapon mi a jövőben sem kívánunk ezzel a kérdéssel foglalkozni. A belügyminisztérium levelét egyértelműnek látom, jogi állásfoglalásnak minősítem. Az összeférhetetlenség ténye fennáll, és elsősorban a két érintettnek kell ezzel kapcsolatban levonni a megfelelő következtetést. — Mi a véleménye arról, hogy dr. Oláh Albert esetleges lemondása után az SZDSZ kilép a polgári szövetséggel alkotott koalícióból? — Tiszteletben tartom álláspontjukat. — Az esetleges kilépéssel nyilván jobb pozícióba kerül az MSZP. Lehet még MSZP— SZDSZ koalíció a megyében? — Mi már korábban is elmondtuk: nem spekulálunk a közgyűlés összhangjának ilyenfajta megbontására. Arra, hogy lehet-e MSZP—SZDSZ koalíció, nem tudok válaszolni. Mindenesetre úgy gondolom, a koalíciókötés nem személyes dolog, hanem politikai célkitűzések ügye. Ha már ebben a kérdésben egyszer kevésnek találtattunk, akkor jól meg kell gondolni, hogy hasonló esetben a következőkben miként foglalunk állást. Száraz Attila
