Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-29 / 176. szám
4 1995. július 29., szombat Hétvége UJ KELET Különös házasság Miközben a gondosan rendezett kertesház felé vettem lépteimet, önkéntelenül is Mikszáth Különös házassága jutott eszembe, ami már abban a korban még igencsak egyedi dolognak számított. Az íróhoz hasonló cipőben jár a Tóth házaspár is, akik vendéglátóim voltak ezen a délutánon. Ágota virágoskertjének rózsáit szedi, Géza füvet nyír a ház előtt. — Gyere csak beljebb, már nagyon vártunk—invitál a tornác hűvösébe az asszony. —Csak ketten beszélgetünk? — Igen, mert Géza szerint ő úgyis csak zavarna minket, és én egyedül is el tudom mesélni az életünket. Kezdhetem? Bólintok és kényelmesen hátradőlünk a fonott székekben. — Tizennégy éves voltam, amikor megismerkedtem Gézával. Nem éltem túl békés családban, ezért jó volt érezni, hogy igazán tartózhatom végre valakihez. Két évvel később teherbe estem. Mivel még kiskorú voltam, anyám beleegyezése kellett ahhoz, hogy férjhez mehessek. Először minden kis ringyónak lehordott, aztán amikor Géza egy üveg rumot hozott neki, mosolyogva adta áldását ránk. — Boldogok voltatok? — Akkor még igen. Bár nem volt hol laknunk és én munkát sem találtam, őrülten szerelmesek voltunk egymásba. Mielőtt a baba megszületett, kaptunk egy pici szükséglakást. Nem volt víz a házban, a WC is az udvaron állt, akkor ez tűnt álmaink netovábbjának. — Hány éves volt a férjed, amikor összekerültetek? — Pont az esküvőnk napján töltötte be a huszonegyet. Túl volt a katonaságon, és egy szerelőműhelyben dolgozott lakatosként. — Meddig éltetek együtt? — Alig másfél évig. Amikor a párom is munkanélküli lett, nem tudtuk eltartani a gyereket és a Gyámhatóság elvette tőlünk. Intézetbe került, s mivel a kapcsolatunk sem volt már a régi, miért maradtunk volna együtt? Fiatalok és meggondolatlanok voltunk mindketten. — Mi történt veletek ezután? ■— Géza hazaköltözött az édes- apjához, én pedig vidéken élő nagyszüleimnél kerestem menedéket. Nagyon kedvesek voltak hozzám. Ha ők nem állnak mellém, nem tudtam volna elviselni a baba elvesztését, aki nem sokkal azután, hogy intézetbe került, tüdőgyulladásban meghalt. A mai napig sem tudom megbocsátani magamnak, hogy hagytam elszakítani tőlünk. Mai eszemmel már tudom, hogy sokkal keményebben kellett volna harcolnom érté. Nagyszüleim nem kértek mást tőlem, csak hogy tanuljak valamilyen szakmát. Nem messze tőlünk működött egy kis fodrászüzlet, a nagyi mindig oda járt Jucika nénihez. O ajánlotta fel, hogy felvesz tanulónak magához, ha beiratkozom az iskolába. Nehezen szántam rá magam, de végül nem bántam meg, hogy így döntöttem. — Kaptál néha híreket Gézáról? — Küldött egy pár levelet, amikre válaszoltam is. Újra talált munkahelyet, és összeköltözött egy elvált asszonnyal, akinek volt két gyereke. — Te nem kerested újra a szerelmet? — Futó kalandjaim voltak ugyan, de a válás annyira megviselt, hogy nem akartam újra lekötni magamat. Elvégeztem az iskolát és Juci néni üzletében kezdtem el most már önállóan is dolgozni. Szerettek a vendégek, és sok fiatal is eljárt a szalonba. Új frizurákat csináltam, olyan igazi tiniknek valókat. Időközben meghalt az anyám. Semmi fájdalmat nem éreztem, amikor meghallottam a hír). Később elment a drága nagypapa is, kettesben maradtunk nagyival. Még ma is szinte minden hétvégén együtt vagyunk vele, nagyon szereti a dédunokákat, és szerencsére jó egészségnek örvend. — Hol találkoztál újra Gézával? — Egészen véletlenül futottunk össze Tivadarban. Néhány barátnőmmel az egyik nyáron kibéreltünk ott egy kis faházat. Szerintem a sors akarta, hogy ismét összejöjjünk. Találkozásunk előtt nem sokkal költözött el az élettársától. Sokat beszélgettünk, néha meghívtam magunkhoz vacsorázni. Két hét múlva feljött a nagyihoz is. A drága kis öregasszony nem tett neki szemrehányást, nem bántotta, csak tőlem kérdezte meg suttogva a konyhában, hogy jól meggondoltam-e a dolgot. Amikor határozottan rábólintottam, áldását adta ránk. — Mikor házasodtatok újra össze? — Karácsony előtt, december 22-én tartottuk meg a második esküvőnket. Nem csaptunk nagy lakodalmat. Az egyik barátnőm ésa férje jöttek el tanúnak, és nagyika főzte meg az ünnepi vacsorát. Az első időkben vele laktunk, aztán a kis spórolt pénzünkből és hitelekből megvettük ezt a házat. Nagyon lerobbant állapotban volt, de mi a két kezünk munkájával lassanként helyrepofoztuk. — Milyen most az életetek? — Boldog és felhőtlen. Van két gyönyörű gyerekünk, házunk és autónk. Két éve maszek vagyok, saját kis üzletemben szépítem a lányok, asszonyok fejét. Tudod, ez amolyan különös házasság... mi mégis boldogok vagyunk benne... Álmatlanság Mindenekelőtt tudnunk kell, mi okozza álmatlanságunkat. Ha éveken át erős feketekávét fogyasztottunk, próbáljuk meg gyümölcs- vagy gabonaalapú pótkávéval helyettesíteni. Ha nehezünkre esik. akkor előbb keverjük a kétféle kávét, majd fokozatosan csökkentsük a babkávé arányát, míg teljesen ki nem tudjuk iktatni. Izlelő- szerveink önkéntelenül hozzászoknak az új ízekhez, és álmatlanságunk megszűnik. Kiváló altató hatású a komlóval ízesített citromfűtea. A zab préselve szintén jó álmatlanság ellen. Ezek a növények az összetevői az úgynevezett „Aludj jól” csep- peknek is. Ha ezekhez még egy kis valeriánát adunk, biztosak lehetünk, hogy jól alszunk. A valeriánát önmagában is gyakran használják altatóként, de ne feledjük, hogy ez csak pillanatnyi hatású narkotikum. Feküdjünk le időben, biztosítsuk testünknek a szükséges pihenést, s akkor nem lesz gondunk az elalvással. Ha teli gyomorral fekszünk le, nehezen alszunk el, és álmunk nyugtalan, zavaros lesz. Természetesen minden attól függ, mit, mennyit és hány órakor eszünk. Az esti étkezés kifejezés nem szerencsés, mert a könnyű vacsorát, a nap utolsó étkezését 18 óra körül kell elfogyasztani. Ezt követően ajánlatos kicsit sétálni, hogy valóban pihentető legyen az alvásunk. Valóságos kínszenvedés, ha fáradtságunk ellenére nem tudunk aludni. A legrosszabb, hogy az álom azért kerül el, mert nem tudtunk a napközben felsvülemlett feszültségektől megszabadulni, s éjjel a megoldatlan problémák lelkünket tovább gyötrik. Gyakran a bosszúságok nem hagynak aludni minket, s ettől még idegesebbek leszünk, nem tudunk kikapcsolni. A zaklatott ember pedig addig forgolódik az ágyában, míg belefárad, és belesz •egy altatót. Ez a legoktalanabb megoldás, mert nem számolunk azzal, hogy könnyen hozzászokhatunk és gátoljuk testünk természetes reagálóképességét, s végső soron magunknak ártunk vele. Gyakran, ha álmunk megszakad, segíthetünk magunkon egy építő és szórakoztató olvasmánnyal, melynek segítségével ismét álomba merülhetünk. Ha az agyidegek túlfeszítettek, sokszor elég, ha fájó tarkónkat megmasszírozzuk, s az idegfeszültség máris csökken. A szellőztetés igen jó hatású. Általában mindaz, ami a vérkeringést serkenti, jó, mivel az agyat felszabadítja. Valójában a sok vérnek az agyba tódulása okozza az álmatlansápot ételek helyrehozása Elrontott Azt hiszem, minden háziasszony járt már úgy, hogy ki- sebb-nagyobb „baleset” miatt nem olyan ízű lett az étel, mint ahogy azt szerette volna. Nagyanyám recepjei közt válogatva bukkantam rá néhány jó tanácsra, melyek segítségével még az elsózott hús is helyrehozható. • Ha a pecsenye leve leég, néhány karikára vágott burgonyát tegyünk bele, amely az égett ízt magába veszi. • Ha nagyon zavaros a húsleves, egy tojásfehérjét vízzel verjünk gyenge habbá, és öntsük a levesbe. Addig forraljuk, amíg a tojásfehérje megtúrósodik, és a zavarosságot magába szívja. Utána sűrű szitán szűrjük le a levest, mely ezután tiszta lesz. • Ha a leveshús kemény, tálalás előtt fél órával szeleteljük fel, és fedő alatt pároljuk meg. • Ha túlkelt a tészta, kevés tej és liszt hozzáadásával verjük fel újra. • Ha a tejszín nem verődik fel, újrahűtjük és az alját leöntjük. • Ha a piskóta annyira megég, hogy szinte már használhatatlan, a még ehető részeket kiszedjük, összevagdaljuk, rummal meglocsoljuk, és lekvárral, dióval összekeverve más tésztába tölthetjük, illetve golyókat formálhatunk belőle, melyet csokireszelékben megforgatunk. • Ha forralás közben összement a tej, túrót készíthetünk belőle. • Ha elsózzuk a levest vagy a pörköltet, adjunk hozzá késhegynyi szódabikarbónát, ez csökkenti a sós ízt. • Ha megpenészedett a lekvár vagy a befőtt, főzzük újra vagy gőzöljük át. • Ha csomós a rántás, szűrjük meg. • Ha a bab nem főtt meg időre, kevés szódabikarbónát adhatunk hozzá. • Ha a hús sütés közben nagyon kemény, locsoljuk meg 1- 2 kanál ecettel. • • Ha kicukrosodott a torta- krém, adjunk hozzá egy tojás- sárgáját, és keverjük jól össze. • Ha lékozmái a mártás vagy a főzelék,'öntsük át egy másik lábasba és úgy főzzük tovább. Az évad ételei Töltött kel egészben Hozzávalók: 1 darab kelkáposzta (körülbelül 1 kg), só, 25 dkg laskagomba, 5 dkg vaj, egy közepes fej hagyma, őrölt bors, 1 cs. petrezselyem, őrölt kömény, őrölt szegfűbors, 6 tojás. A kelkáposztát egészben forrásban lévő vízbe tesszük, 10— 15 percig forraljuk, majd kiemeljük. Addig hagyjuk hűlni, míg kezünkkel meg tudjuk fogni. Ekkor a leveleit óvatosan kiterítjük, a közepén lévő apró leveleket és a torzsa hegyét kivágjuk, ügyelve, hogy a káposzta ne essék szét. Á levelek közé sót hintünk. A töltelékhez a megtisztított gombát apróra vagdaljuk, kevés vajon finomra vágott hagymát pirítunk. Hozzáadjuk a gombát, és sóval, borssal, finomra aprított petrezselyemmel, köménynyel, szegfűborssal ízesítve megpároljuk. A tűzről levéve hozzákeverünk 2 nyers és 4 főtt, felkockázott tojást. A kel közepére 2 evőkanál tölteléket teszünk, a körülötte lévő leveleket ráborítjuk, s ezt ismét ujjnyi vastag töltelékkel borítjuk; Addig folytatjuk, amíg tart a töltelék. A külső leveleket ékkor ráforgatjuk, hogy a fej visszanyerje eredeti formáját. Anyagszál- véta közepére tesszük, négy sarkát összekötjük, és egy körülbelül 4—5 literes fazékba tesszük, melynek alján párolórács vagy két kistányér van. Az edény áljára kétujjnyi vizet öntünk, és fedővel letakarva 35—50 percig gőzben pároljuk, A szalvétából kivéve cikkekre vágva tálaljuk. Széles Marcell Ernő Veres Zolika A „kis mindentudót" Fehér Balázsnak hív jak Bak Viktória é« Tamás
