Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-26 / 173. szám
1995. július 26., szerda Vádemelés Karadzic ellen A délszláv háborúban elkövetett háborús bűntettek kivizsgálásával megbízott hágai nemzetközi törvényszék kedden hivatalosan vádat emelt Radovan Karadzic, a boszniai szer- bek vezető politikusa és Ratko Mladic tábornok, haderejük parancsnoka ellen. Mindkettőjüket népirtással és az emberiség elleni bűntettekkel vádolják — számolt be az AFP és a Reuter. Az ENSZ-határozat alapján felállított hágai nemzetközi törvényszék dél-afrikai vizsgálóbírója, Richard Goldstone által előterjesztett vádpontok között található az is, hogy parancsot adtak az ENSZ Oltalmazási Erőinek kötelékébe tartozó kéksisakosok túszul ejtésére. A bíróság Karadzicon és Mladicon kívül hasonló vádakat emelt 22 másik politikai és katonai vezető, így Milan Martic, a horvátországi szerb kormányzat feje ellen is. Zepa a szerbeké A Zepában állomásozó ENSZ-erők közlése szerint bevonultak a boszniai szerb csapatok. A lakosság menekül. Ezt az UNPROFOR szóvivője közölte. — ENSZ-források horvát páncélos átcsoportosítást figyeltek meg Zágráb irányából dél, azaz Bosznia irányában. A boszniai szerbek azt jelentették, hogy a horvát erők erős tüzérségi tűz alatt tartják a nyugatboszniai Glamoc vidékét. Itt kedden gyalogsági támadást is végrehajtottak, és fontos szerb utánpótlási útvonalakat fenyegetnek. Aknák Mogadishuban Egy Szomáliái milícia saját közlése szerint a le- és felszálló pályák elaknásításával használhatatlanná tette Mogadishu nemzetközi repülőterét. A fegyveres csoport aláaknázta az általa ellenőrzött városrészbe vezető utakat is. A Medina nevű városrész közösségi vezetője, Musze Szudi Jalahov kedden a dpa szerint bejelentette, hogy az aknák telepítésével Mohammed Farah Ajdid Szomáliái hadúr milíciájának esetleges támadását kívánják elhárítani. A mogadishui repülőtér már négy hónapja, az ENSZ-erők kivonulásának befejezése óta nem indít vagy fogad járatokat. Hőhullám Dél-Európában A hőhullám 11 ember halálát okozta Olaszországban, ahol kedden több vidéken 40 fokot mértek árnyékban. Milánóban, Firenzében és Bolognában a városatyák nyomatékosan felszólították a lakosságot, hogy a délutáni hőségben ne merészkedjenek az utcára. Az orvosok szerint a kánikula leginkább az idős emberekre és a gyerekekre veszélyes, a legutóbbi halálos áldozatok nyugdíjasok voltak. A forróság és a szárazság következtében erdőtüzek pusztítottak kedden Dél-Eu- rópában. A görögországi Peloponnészosz-félszigeten és a spanyolországi Tenerife-szigeten még mindig nem tudták eloltani a tüzeket, s most először katasztrófajelentések érkeztek Portugáliából is. A portugáliai Algarve vidékén a hatalmas tűzvész több ezer hektárt semmisített meg. Véget ért a lövöldözés Mintegy másfél órán át tartó lövöldözés után ismét csend van Groznij központjában —jelentette az ITAR-TASZSZ. A csecsen-orosz tárgyalások háromnapos szüneteltetésének bejelentését követően csecsen fegyveresek géppisztolyból és aknavetőkből lőni kezdték az egyik orosz állást. Az orosz parancsnokság tájékoztatása szerint az orosz erők csak kis tűzerővel válaszoltak, nehogy polgári lakosok essenek áldozatul. Eddig két csecsen és egy orosz katona haláláról érkezett hír. Orosz hadieszközök Magyar szakértők utaztak kedden Moszkvába: azoknak a hadieszközöknek a listáját véglegesítik, amelyeket Oroszország már az idén Magyarországra szállít a korábban felhalmozott adóssága fejében. Oroszország még 900 millió dollárral tartozik Magyarországnak: az összegből 320 millió dollárt hadi felszerelések szállításával törleszt. Ennek révén a honvédség 240 millió, a határőrség pedig 80 millió dollár értékű felszereléshez jut. A honvédség az idén többek között mintegy negyven BTR-80 típusú páncélozott szállító harcjárműhöz jut, továbbá — a tervek szerint — olyan különféle alkatrészekhez és fődarabokhoz, amelyekre a korábban szintén az orosz adósság fejében beszerzett huszonnyolc MÍG 29-es vadászgép üzemeltetéséhez van szükség. A határőrség az év végéig hatvan BTR 80-as járművel, valamint különféle kézi fegyverekkel erősödhet. A tervek megvalósulásához a héten Moszkvában egyetértésre kell jutniuk a szakértőknek a szállítások pontos ütemezéséről és az eszközök áráról. A 320 millió dolláros hadicsomag szállítása azonban részben várhatóan áthúzódik a jövő esztendőre. UJ KELET A vámosok lesznek az APEH fogai Adóztatni mindenáron Pitti Zoltánt augusztus 1-jei hatállyal a vám- és pénzügy- őrség országos vezetőjévé nevezi ki Bokros Lajos pénzügyminiszter és egyben — miniszteri biztosként — az adóhatóság és a vámhatóság informatikai, majd feladatbeli, és hosz-szabb távon szervezeti integrációjának előkészítését is rábízta. Intézkedéseit Bokros Lajos a vám- és pénzügyőrség kedden Budapesten tartott parancsnoki értekezletét követő sajtótájékoztatóján jelentette be. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség parancsnoka az újonnan kinevezett vezető első helyetteseként a vám- és pénzügyőrség napi teendőit látja majd el. A pénzügyminiszterjavaslatot tett arra, hogy Arnold Mihályt érdemei elismeréseként altábornaggyá léptessék elő. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a vám- és adóhatóságok együttes működése nem precedens nélküli Európában, így például Ausztriában is egységes szervezet felügyeli a két területet. A miniszteri biztos megbízásánál Bokros Lajos elsőrendű szempontnak tekintette, hogy olyan ember lássa el eztafeladatot, aki ismeri a testületet, és képes a vezető kar irányítására. Bokros Lajos a továbbiakban kifejtette: hosszabb távon elképzelhetőnek tartja, hogy a közterhek többségét egyetlen szervezet szedje be, ide értve az illetékeket és a társadalombiztosításijárulékot is. Ezzel szerinte elkerülhető, hogy a közterhek befizetésénél negatív munkamegosztás alakuljon ki, vagyis egyes terheket mások rovására ne fizessenek be. Az intézkedés összefügg az államháztartási reformmal és azon belül is az adóigazgatás tervezett megváltoztatásával, amelynek tervezetét kedden tárgyalta a gazdasági kabinet és szerdán kerül a kormány elé. „Fogakat kell adni a hivataloknak, hogy ne álljanak fegyvertelenül a közterhek befizetését elkerülőkkel szemben” — hangoztatta a pénzügyminiszter. A közterhek beszedését azért is fontosnak nevezte, mert véleménye szerint a fájdalmas kiadáscsökkentő intézkedésekkel együtt erkölcsi kötelezettsége az államnak, hogy mindent elkövessen az őt illető bevételek behajtásáért. Uborkatámogatás Győrött kedden rendkívüli igazgatósági ülést tartott a Konzervuborka Terméktanács. A sebtében összehívott értekezlet fő oka a konzervuborkatermelésben mutatkozó túltermelés; az elmúlt évhez képest megnőttek a termelési területek, miközben a hazai feldolgozás, valamint a nyersexport meny- nyisége változatlan maradt, illetve csökkent. A túltermelés hatására az árak is lényegesen alacsonyabbak, mint tavaly voltak. A legkritikusabb helyzet az Alföldön, ott is főként a nyírségi termesztési körzetben alakult ki. A termelői kedv megőrzése, a megtermett meny- nyiségek értékesítése és feldolgozása érdekében a Konzervuborka Terméktanács intervenciós kérelemmel fordult az Agrárrendtartási Hivatalhoz. Az agrárrendtartási törvényre hivatkozva a termékpálya zavaKözadományok a szajoli áldozatoknak Lezárult az 1994. december 2- án bekövetkezett szajoli vasúti tömegszerencsétlenség nyomán megindult országos közadakozási akció. A MÁV Rt. elkülönített számláira összesen 4 millió 63 ezer forintot fizettek be — tájékoztatta az MTI-t kedden a MÁV sajtóirodája. Az összeg elosztásáról a Népjóléti Minisztérium bevonásával két bizottság határozott. Mint azt Hadházy Ákos, a MÁV igazgatási és jogi irodájának vezetője elmondta az adományok egy része névre szólóan érkezett. Az adományozók között voltak vasutasok, magán- személyek és szervezetek is. Az orvosok bevonásával, körültekintően kialakított elvek szerint tizenkét — maradandó testi, pszichikai sérüléseket szenvedett — személy kapott a közadományokból 160 és 500 ezer forint közötti összeget. rának feloldása érdekében az augusztus 1. és 20. közötti időszakban a felvásárolt uborka árának fedezésére kilogrammonként tíz forint intervenciós támogatást kértek. A termék- tanács igazgatósága szerint az említett időszakban a támogatás segítségével mintegy húszezer tonna konzervuborka felvásárlását segíthetnék. így a terméktanács által igényelt összeg 200 millió forintra rúg. A támogatást pályázat alapján a terméktanácshoz tartozó 13 konzervgyár, illetve az exportőrök igényelhetnék. Egyik feltételeként meghatározták azokat a minimális árakat is, amelyeket a pályázóknak a termelők részére ki kell fizetni, ez például a nagy mennyiségben feldolgozott 6 és 9 centiméter közötti uborka esetében kilogrammonként 25 forintos védőárat jelent. FKgPvélemény A Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége azt javasolja a kormánynak, hogy — az új román oktatási törvény életbe lépésekor — rendelje haza bukaresti nagykövetünket, és fontolja meg a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Romániával. A magyar kabinetnek közölni kell Bukaresttel, hogy nem tarthatunk fenn diplomáciai kapcsolatot egy olyan országgal, amely erőszakos asszimilációval akarja megsemmisíteni a magyarságot — közölte keddi sajtótájékoztatóján Torgyán József. A kisgazda pártelnök ismételten visszatért Gál Zoltán múlt heti balesetére, és kijelentette: a közvéleményt irritálja a hatalommal való visszaélésnek az a formája, ahogy az Országgyűlés elnöke és kísérete száguldozott az utakon. Pitti Zoltán — akitől a pénzügyminiszter azt reméli, hogy egy év alatt elkészíti a két szervezet átvilágítását és a javaslatot a két szervezet integrációjára — elmondta, hogy az utóbbi hét év tapasztalatai szerint jelentős változtatások szükségesek a közterhek beszedésénél. Ebben a vonatkozásban kiemelte azt a tényt, hogy a jelenlegi adórendszer bevezetésekor mindössze 300 ezer vállalat működött Magyarországon, míg ma a gazdálkodó szervezetek száma eléri az 1,2 milliót. A közterhek beszedésének egységesítése a befizetők érdekeit is szolgálhatja, ha egyszerűsíti a mechanizmusokat — hangoztatta Pitti Zoltán. Ugyanakkor a hatékonyság növelésével a beszedés kiterjedhet arra a szférára, illetve azokra is, akik jelenleg kibújnak a közteherviselés alól, és így a terhek igazságosabb elosztását is szolgálja. Arnold Mihály azt hangsúlyozta, hogy a pénzügyi kormányzatnak nincs prekoncepciója az összevonásról. Ezt utóbb a pénzügyminiszter is megerősítette. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szervezeti korszerűsítésre szükség van, hiszen amíg 1992-ben 276 milliárd forintot szedett be a vám- és pénzügyőrség, addig idén az első félévben már 269 milliárd forintot tettek ki azok a közterhek, amelyek a vámszervek útján jutottak a költségvetésbe. Ugyanezen időszak alatt a pénzügyőrök által feltárt jogellenes cselekedetek értéke több mint öt és félszeresére nőtt. Újságírói kérdésre válaszolva Bokros Lajos cáfolta, hogy a két szervezet összevonásának célja az APEH nyomozati jogkörrel való felruházása lenne. Ugyanakkor elmondta, hogy az adóigazgatás tervezett megváltoztatásában szerepel a nyomozatijogkör megadása is az adóhatóságnak, de csak korlátozott körben. E kérdésben eltérő vélemények vannak a kormányban, de Bokros Lajos szerint augusztusra kialakul a végleges álláspont. Az adóigazgatási rendszer megváltoztatásának rendszere azonban a pénzügy- miniszter szerint nem ebben rejlik, hanem abban, hogy a normális eszközök keretein belül is megfelelő színvonalú információk álljanak az APEH rendelkezésére. Kereskedelmi tanácsosi értekezlet Romlott az ország megítélése Az országról kialakított kép külföldön ma sokkal rosszabb, mint amilyet a valós gazdasági helyzet indokol — mondta ü«- nai Imre ipari miniszter a külkereskedelmi kirendeltségek tanácsosainak kedden Budapesten megkezdődött értekezletén. A különböző országokban szolgálatot teljesítő szakemberektől az ország imá- zsának javításához kért segítséget. Hozzátette: a magyar export dinamikájának megőrzéséhez, illetve a külföldi befektetői kedv fenntartása érdekében is meg kell erősíteni a kereskedelmi kirendeltségek munkáját. Tanácsosok kérdésére válaszolva Dunai Imre bejelentette, hogy az Ipari Minisztériumban ötödik — a privatizációval és vagyonkezeléssel foglalkozó — helyettes államtitkár kinevezését tervezi, de hogy kinek szánná ezt a posztot, nem jelentette be. A miniszter elmondta: az ipari és a pénzügyi tárca között némi nézetkülönbség van a fizetési mérleghiány középtávú kezelésének elképzeléseiben. Dunai Imre szerint a megszorító intézkedések mellett az exportkapacitások bővítését szolgáló döntésekre is szükség van. Az ipari tárca több javaslatot is tett már, amelyeket a gazdasági kabinet jelenleg is tárgyal. Közülük az egyik a vállalkozások exportfinanszírozásának javítását szolgálná, a másik a válság sújtotta területek adópreferenciájának biztosítására, a jelenlegi amortizációs rendszer felülvizsgálatára, és a különböző gazdasági alapoknak a befektetésösztönzés irányába való elmozdítására vonatkoznak. A kirendeltségek rendszerének átszervezése egyelőre nincs napirenden, és még pár évig — a tervek szerint a gazdasági kamarák megerősödéséig — marad a jelenlegi struktúrájuk. Működésük során azonban szigorú takarékosságot kell szem előtt tartani. A külügy és a külkereskedelem kapcsolata Dunai Imre szerint minden eddiginél jobb, és ez kedvező, mert így az exportszervező munkába a maguk diplomáciai eszközeivel a nagykövetségek, a nagykövetek is bekapcsolódhatnak. Az ipari tárca átalakításával kapcsolatban elhangzott, hogy Dunai Imre új irányítási filozófiát kíván követni, és körülbelül 500 fős apparátusban gondolkodik. A szervezet korszerűsítését már az idén megkezdik. A tárca végleges szervezetének kialakítását még módosíthatja a tervezett miniszterelnök-helyettesi poszt létrehozása. Dunai Imre információi szerint ezt a beosztást Horn Gyula az európai uniós integráció előkészítésével kapcsolatos munkák irányításának szánja. Az EU-ügyek hivatala ma a tárca berkein belül működik, tehát ma még nem tudni, hogy az említett posztról való végleges döntés miként érinti a minisztériumot.
