Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-25 / 172. szám

Sport UJ KELET XXVIII. Nemzetközi Tisza Túra A magyar szakasz A múlt héten már ismertet­tük a Nemzetközi Tisza Túra első részét, amely az ukrán Bustyinótól Tiszabecsig tart, és ezt az útvonalat előtúraként tartják számon, amin csak vad­vízi túrára alkalmas kajakok­kal vagy kenukkal lehet részt- venni. Most nézzük a kö­vetkező szakaszt, amely Tisza- becstől egészen Szegedig tart. Az idei Tisza Túrának már ed­dig több mint négyszáz részt­vevője van, s a magyarokon kívül érkeztek vendégek az USA-ból, Németországból, Ausztriából, Indonéziából (!), San Marinoból, valamint a szomszédos országokból is. Erre az úgynevezett magyar szakaszra a nevezési díjak a következők: Tiszabecs—To­kaj 500 forint+szállítás, To­kaj—Szolnok 1000 Ft+szállí- tás, Szolnok—Szeged 600 Ft+szállítás. A nevezési díjak a táborozási és szervezési költ­ségeket tartalmazzák. A vasút­állomásokon mindenki saját maga váltsa ki a hajóját, illet­ve adja fel! A szállítást a rendezők megszervezik, de az arányos költségeket kizárólag a helyszínen lehet kifizetni (előre nem kell befizetni). A külföldi állampolgárok a neve­zési díjat a helyszínen is fizet­hetik. A szervezők felhívják minden egyes túrázó figyelmét a túrával kapcsolatosan, hogy viselkedésükkel mások nyu­galmát ne zavarják, kerüljék a hangoskodást, a hangos rádió­zást, valamint a szeszesital-fo­gyasztást. A táborhely elha­gyásakor rakjanak rendet, és ne szennyezzék a környezetet. A túravezető mindennap 19.00 órakor ad felvilágosítást a tábor területén a következő napi programmal kapcsolato­san. A magyar szakasz időbe­osztása: Július: 29-én: A fehérgyarmati vas­útállomásról a délutáni vonat­tól (kb 14.30 óra) a csónakok kiszállítása Tiszabecsre. Ünne­pélyes megnyitó 19.00 órától. 30-án: Tiszabecs (határvíz) Szatmárcseke. 31-én: Szatmár- cseke—Vásárosnamény. Augusztus: 1-én: Vásárosnamény—Ti- szamogyorós. 2-án: Tisza- mogyorós— (határvíz 644— 620 fkm.)Tuzsér. 3-án: Tu- zsér—Cigánd. 4-én: Cigánd— Gávavencsellő. 5-én: Gáva- vencsellő—Tokaj (szállítás a vasútállomásra 16—18 óra között). 6-án: Tokaj —zsili­pelés 15.00 órakor az 518,3 folyamkilométemél — Tisza- dada. 7-én: Tiszadada — pon­tonhíd 500,2 fkm., Tiszadob koszorúzás — Tiszaújváros. 8- án: Tiszaújváros—Tiszacsege. 9- én: Tiszacsege—Tiszafüred. 10- én: Tiszafüred—Kisköre. 11- én: Kisköre — zsilipelés — Nagykörű. 12-én: Nagykörű— Szolnok (szabadstrand). Szál­lítás a vasútállomásra 17.00 órakor. 13-án: Szolnok—Ti- szavárkony. 14-én: Tiszavár- kony—Tiszakécske. 15-én: Pihenő — autóbusz-kirándulás külön térítés ellenében. 16-án: Tiszakécske—Csongrád. 17- én: Csongrád—Mindszent. 18- án: Mindszent—Szeged (Szál­lítás a MÁV-állomásra 17.00 órakor. A szegedi táborozásért mindenki egyénileg fizet!) Kerékpár Orosz győzelem a nyitónapon Hétfőn a budapesti rajtnál 109 versenyző vágott neki a hétnapos, 1088 kilométert felölelő magyar kerékpáros körversenynek, a Coca-Cola Tour de Hongrie-nak. Az első szakaszon 152 kilomé­tert kellett teljesítenie a mezőnynek Budapest és Eger között. A rekkenő hőségben sokat „kínlódtak” a versenyzők, elsősorban szomjukat volt nehéz csilla­pítani. Az első szökésben még Bodrogi László révén volt egy magyar versenyző, sőt, az első részhajrá második helyezettje is a magyar Far­kas Pál volt, de ettől kezd­ve az orosz Lada Szamara versenyzői hajtottak az élen. Szergej Ivanov a két hegyi­hajrát biztosan nyerte, majd nagy előnnyel egyedül érke­zett a célba. A második he­lyet a német Jens Dittmann szerezte meg. Harmadikként a szekszárdi Istlstekker Já­nos tekert át a célvonalon 2:25 perces hátránnyal. Eredmények: 1. szakasz, Budapest- Eger, 152 km: 1. Szergej Ivanov (orosz, Lada Szama­ra) 3:43:22 ó 2. Jens Ditt­mann (német, TSV Erfurt) 3:45:30 3. Istlstekker János (St ekszárdi Bici-Tour) 3:45:47 4. Gennagyij Mihaj- lov (orosz, Lada Szamara) 5. Vagyim Szeneukevics (fe­hérorosz, MTZ) 6. Eduard Csinkin (orosz, Lada Szama­ra) mind azonos idővel Kedden rendezik meg a 165 km-es, második szakasz küzdelmeit, Egerből Nyír­egyházára hajt a mezőny. 1995. július 25., kedd 15 A válogatott, aki válogatottakat nevelt „Kölni” diplomával Újfehértóra A közelmúltban a Jonatán Kupán ismerkedtem meg Szé- nay Péterrel. A Csehországból érkezett hranicei labdarúgó­csapat mellett segédkezett, és amikor beszélgetésre kértem a cseh vendégeket, ő segített a nyelvi nehézségek áthidalásá­ban. Társalogtunk a magyar, a cseh, szlovák fociról, aztán ki­bökte, hogy ő is edző (méghoz­zá nem is akármilyen: a szlo­vák ifiválogatottnál edzős- ködött, és kölni szintű diplo­mája van), nyártól pedig vala­hol a megyénkben szeretne dolgozni. A 32 éves szlováki­ai magyar szakember azt még nem volt hajlandó elárulni, hogy melyik együttessel köt­ne házasságot, de azóta kide­rült: Kassáról Újfehértóra tet­te át a székhelyét. De vajon mi motiválhatta, amikor (váloga­tott színvonal után) a magyar negyedik vonalat választotta? BALSZERENCSÉS LÁBTÖRÉSEK- EGY KARRIER KEZDETE — Kassáról indultam, ott ját­szottam serdülő- és ificsa­patokban, háromszor a szlovák ifiválogatottba is bekerültem — kezdte a szimpatikus tréner. — Ekkor még csak tizennégy éves voltam, holott az ifik felső korhatára 19 év volt. Sajnos, két év múlva rövid idő alatt háromszor is eltört a rúgó-, azaz a bal lábam. Ennek tete­jében a látásom is megromlott, tehát úgy döntöttem, mint já­tékos nem folytatom a focit, hiszen így szinte elérhetetlen messzeségbe került tőlem az élvonal. Még ma is világosan emlékszem: egy hétfői napon az edzésen bejelentettem, hogy nem jövök ki többé a pályára, és kedden már szerveztem egy kisebbekből álló együttest, akikkel először csak heti egy alkalommal, kedvtelésből fog­lalkoztam, majd heti öt alka­lomra duzzadt ez a szám, és közben az alapfokú edzői ké­pesítést is megszereztem. Tor­nákat rendeztem kassai általá­nos iskolák labdarúgópalán­táinak, és bizony — ha utána­számolok — körülbelül tíz, azóta a szlovák NB I-ben sze­replő játékos is rúgta ott a lab­dát, mint például Urban vagy Obsitník. Tizenhét évesen már a kassai VSS utánpótlásával foglalkoztam. —Hogy aztán, amikor bevo­nulj katonának, felnőtteket di­rigálj... — 1986-ban a morvaorszá­gi Kromerizbe szólított a kö­telesség. Előtte önállóan még sohasem dolgoztam felnőttek­kel, de a megyei honvédelmi kapitány kiadta parancsban, hogy üljek a harmadosztályú Kromeriz kispadjára. Az együttes hatodik lett, a helyi­ek nagyon marasztaltak, de visszahúzott a szívem Kassá­ra. Hazatérve átvettem egy 10 évesekből álló csapatot, és nyolcadikos korukig „kísértem őket”. Közben kétszer szlovák bajnokok lettek. Ebből a gar­nitúrából öten a görögországi ifi Eb-n is kinn voltak, közü­lük négyen a kezdő tizenegy­ben kaptak helyet. Később 15- 16 évesekkel dolgoztam, velük a szlovák NB I-be jutottunk, és ott a második helyet szereztük meg. BEJÁRTA EGÉSZ EURÓPÁT — Majd a válogatottig is el­jutottál... — Négy évig voltam a szlo­vák serdülőegyüttes edzője (két évig pálya-, két évig vezetőedző), bejártuk egész Európát. Májusban a belgiumi serdülő Eb-n szerepeltünk, és most itt vagyok. — Úgy tudom, komoly edzői diplomát szereztél. — Pár éve Pozsonyban jár­tam edzői iskolába, ahol pon­tosan azt és olyan követelmé­nyek szerint tanultuk, mint a kölni edzőképzőben. Itt olyan diplomát szereztem, amit egész Európában (el)ismemek. Szénay Péter — És ennek birtokában a magyar negyedik vonalba jöt­tél. Miért? — Immár több mint tíz éve nagyon jó barátom Mirgai Laci (azNYSI utánpótlásedzője, — a szerző). Most, a Jonatán Ku­pán is találkoztunk, és úgy döntöttünk, szerencsét próbá­lok Újfehértón. Hiszen egy­részt felnőttekkel szerettem volna foglalkozni, másrészt idegen környezetben, új játé­kosok, nehezebb körülmények között akartam megmérettetni. A körülmények valóban ked­vezőtlenebbek, mint Szlováki­ában, ahol minden feltétel adott volt. Otthon lett volna lehetőségem a másodosztály­ban pályaedzősködni, de több rutinra szeretnék szert tenni vezetőedzőként. Itt lehet le­mérni mit is tud az ember. Nem titok: távlati célom, hogy olyan országban próbáljam ki erőmet, ahol fejlett a labdarú­gás. Most tanulok angolul... — Milyenek az első be­nyomásaid Fehértón? — Előzetesen jobb híreket kaptam. Erősítéseink nem si­kerültek a legfényesebben. De a csapat akar, ezt az első edzőmeccs után is megmond­hatom. Tréningeink kemé­nyek, eddig 70-80%-ban visszaköszönt, amit kértem a fiúktól. Stílusos, ésszel játszó, kombináló együttest szeretnék, íynely támadó szellemben fo­cizik. Nagy a harc a kezdő csa­patba kerülésért, van 14-15 egyforma képességű labdarú­gónk. „CSAK A FOCI JÁR AZ ESZEMBEN” — Hány évre szól a szer­ződésed? — Egyre. Majd ha a vezetők elégedettek a munkámmal, folytathatom. Ha nem, kezdhe­tem máshol. Nekem reggeltől estig csak a futball jár az eszemben, ez az életem. Ha nem a saját együttesemmel vagyok, akkor a Laciéval, jö­vök Nyíregyházára és segítek neki. Vagy éppen a fehértói focisuliban foglalom el magam az ifi- vagy a serdülőcsapatnál. Mindezt külön szerződés nél­kül teszem, viszont az edző csak akkor tanulhat, ha dolgo­zik. — Maradsz a felnőtteknél? ­— Igen. Máshol több szem­pontból sincsenek megfelelő körülmények. — És Szlovákiában megvan­nak? — Meg. Összevetve a ma­gyar és a szlovák lehető­ségeket, a szlovák egyértelmű­en felülmúlja az ittenit a pá­lyák, az öltözők tekintetében... Áz utánpótlást össze sem lehet hasonlítani, a 1. FC Kosicénél például tíz ifi- és serdülőedző dolgozik főállásban, de máshol is vannak szép számmal fő­állású utánpótlásedzők. A ver­seny rendszere is jobb Szlová­kiában. — Visszalépés-e neked az Újfehértó? — Nem. Illetve bizonyos szempontból igen, anyagilag például Kassán sokkal jobban jártam, de nekem nem ez a fon­tos. Már említettem: itt igazán kipróbálhatom magam... Mit is tehetnénk ehhez hoz­zá? Sok sikert! Csiky Nándor KELENDŐ PORTÉKÁK Zajlik az élet idézhetnénk dr.. Katona Sándor szavait. A fe­hérgyarmati klubelnök ezzel a csapat körül legyeskedőkre célozgatott. A július tizedikén összerántott keret lajstromba vételekor Kocsis és Varga Sza­bolcs hiánya tűnt fel. Mindket­tőjüket vinné Rakamaz, de ügyükben csak a puhatolózá­sig jutottak. A játékosok a har­madik vonalbeli gárda edzéseit tisztelik meg jelenlétükkel, ugyanakkor Piros Jánkmajtisra tart, amit tárgyalásokkal kell véglegesíteni. Az érkezési oldalon olyan futballisták neve szerepel, akikben visszatérőket üdvözöl­hetnek. Egyéves nyírlugosi ki­rándulás után Hadadi válasz­totta ismét az ősi földet, követ­te őt Demécserből Lakatos Miklós, Ópályiból pedig Siti. További öt labdarúgó átigazo­lásáért folyik a huzavona ala­csonyabb osztályú egyesüle­tükkel. A heti öt tréning mellett va­sárnaptól az előkészületi mér­kőzések sorát is megnyitották, a későbbiekben Mátészalkával két alkalommal randevúznak, valamint Nyírcsaholy és Nagy- ecsed lesz ellenfelük. TIZET RÚGTAK AZ ÖREGFIÚK Negyven évvel ezelőtt há­rom nyírmadai futballista elke­rült Balkányba, és most Nyír- madán ismét találkoztak az akkori legények: a „rutinos” (40-70 éves) madai és bal- kányi fiúk jöttek össze 90 perc foci és egy kis mulatozás ked­véért. A találkozó egy telefon- hívásra megszületett, a bal- kányi aranylábúakat a helyi polgármester és a sportkör el­nöke is elkísérte, miként Nyír- mada első embere is jelen volt. A pályán 8-2 arányban a bal- kányiak bizonyultak jobbnak, de a meccs után a madaiak igyekeztek „énektudásukkal” visszavágni. Tették mindezt egy-két tányér ízletes babgu­lyás és hűsítő italok „tesztelé­se” után. Mint Kosa Barna­bás, Nyírmada polgármestere a jelenlévőkhöz intézett beszé­dében elmondta, jobb volt az ellenfél, amely védhetetlen gólokat lőtt. Elvégre ami gól, az védhetetelen. A buli igen emelkedett hangulatban érL véget, a régi barátok azzal bú­csúztak, hogy rövidesen ismét találkoznak. Nyírmada-Balkány 2-8 (2-3) Nyírmada: Szegedi (Samu) - Balogh II., Jakab, László, Szi­lágyi, Székely, Balogh I. (Fe­renci), Tóth I., Klinyecz (Ti- ba), Magos, Boruzs, Vastag (Kálmán). Balkány: Néző I. (Turucz A.) - Magyar L., Tóth I., Olesnyovics, Kovács S., István 1., István II., Kádár I., Kádár 11.. Kóródi J., Juhász J. Cserék: Urbin Jaksi, Széplaki, Tóth J„ Seres J., Nagy I., Nagy II., Varga. Gólok: Székely, Tóth, illet­ve Széplaki, Juhász J. (2-2), Nagy II., István II., Kádár I., István I. NB I-ES JÁTÉKOS ÚJFEHÉRTÓN? Már a múlt héten hírül ad­tuk, hogy egy kitűnő képessé­gű szlovákiai edző, Szénay Péter az Újfehértó trénere lett. Azóta a játékosállományt is megpróbálták izmosabbá ten­ni a vezetők. Lássuk, hogyan sikerült! Kiszely és Krasznai a megyei I-be jutott Deme- cserből érkezett, Leskót Nyír­egyházáról kapta kölcsönbe a megújult együttes. Szilágyi Ibrány után választotta Fehér­tót, ugyanakkor szó van még arról is, hogy két szlovák játé­kos érkezik. Az egyik egy él­vonalat megjárt rutinos csatár, a másik egy 19 éves tehetsé­ges védő. Ügyükben rövidesen döntés születik. Gondot jelent a fehértóiak háza táján, hogy ukrán kapusuk, Garapko nem érkezett vissza, ezért az együt­tes vezetői még egy hálóőrt is keresgélnek. Mint megtudtuk, igazán érdemes lesz a kezdő tizenegybe kerülni, hiszen a játékosok jó pénzért fognak „futkározni”. ELŐKÉSZÜLETI MÉRKŐZÉSEK Kedd: Rakamaz—Tisza- vasvári (17 óra), Sényő— Hardware (17 óra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom