Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-17 / 165. szám
/ UJ KELET Nyírbogát 1995. július 17., hétfő 7 Nyírbogát község legfontosabb adatai Az együttműködés titka Nyírbogát Nyírbátortól délre fekvő, 55,4 négyzetkilométer közigazgatási területtel rendelkező község. Háromezer-nyolcszázhatvan lakosa van 1208 lakásban, így a laksűrűség kisebb a megyei átlagnál. Egy év alatt az élveszületések száma (49) meghaladta a halálozásokét (44). A lakások nyolctizede vezetékes vízzel ellátott, 64 százalékukban a lakáson belül, 17 százalékuknál az udvaron van kifolyócsap. A maradék lakosság a nyolcvanhét közkifolyó valamelyikét használja, közcsatorna nincs, vezetékes gázt 350 háztartás használ. A fogyasztási cikkekkel való ellátást 33 bolt és 12 vendéglátóhely végzi. Az egészségügyben két háziorvos tevékenykedik. Az önkormányzat évi költségvetése 125 millió 969 ezer forint. A hivatal a gyógyszertár privatizációjára, majd bérbe adására készül. Az óvodai férőhelyek száma: 125, 11 óvodapedagógust foglalkoztatnak. A 403 általános iskolás 17 osztályteremben 32, pedagógus gondjaira bízva tanul. Minden harmadik diák napközis. A közművelődést 10 ezres könyvtár szolgálja, mozi nincs. A helyben működő 26 gazdasági szervezet között 19 kft. és 4 bt. található. A 142 egyéni vállalkozó négytizede kereskedelemmel vagy javítással foglalkozik. Akkor még megérte Amikor a keleti piac igényt tartott a szabolcsi almára, a gazdák urasan élhettek a megtermelt gyümölcsök árából. Dolgozni ugyan erőn felül kellett, de megérte. Sok családnak abból a pénzből épült fel a háza, vásárolta meg az autót. Nyírbogáton sokan foglalkoztak almatermesztéssel, napjainkra azonban legtöbben kihúzgáltatták a fákat, legfeljebb néhányat hagytak meg, mutatóba. — Idestova negyven éve, hogy az első fákat ültettem — emlékszik vissza a régi időkre Pál Barna bácsi. — Utána néhány évvel folytattam a telepítést. Zökkenőmentesen nem ment soha a termelés, de most? Hogyan lehet még ennyi ereje az öregedő Vadon Sanyi bácsinak? A kaszálás nagy erőfeszítést igényel, erejük teljében lévő embereknek is becsületükre szolgál egy-két óra ilyesfajta munka. — Ez a szülőházam — vezetett be a lakásba Sanyi bácsi —, hosszú ideig Tunyogmatol- cson szolgáltam, ott voltam református lelkész. Nyugdíjazásom után visszajöttem ide, ahonnan elindultam. Hányszor csavarogtunk a szatmári tájakon! — emlékszik vissza. — Jó barátom volt az újfehértói lelkész, együtt töltöttünk ott hosszú-hosszú napokat, és egész idő alatt festegettünk. Többször volt már kiállításom Nyíregyházán és más városokban, nyaranta alkotótáborokba kaptam meghívásokat. Sajnos ezeknek nem tudtam eleget tenni, hiszen egy papnak igazán nehéz szabadságot kérni a lelki szolgálat alól. Megtehettem volna, de akkoriban a helyettesítéseket igen körültekintő és bonyodalmas ügyintézések során lehetett megoldani. így aztán maradtam. Könyvekből, kiadványokból tanultam, valahányszor Debrecenben, Budapesten vagy Nyíregyházán jártam, mindig meglátogattam a kiállításokat, galériákat. Nekem ez jelentette a felüdülést. — A gyerekek, unokák érdekűdnek a képzőművészet iránt? — Sajnos egyikük sem foglalkozik festészettel, a képeimet viszont szívesen elviszik, már A növényvédőszerek ára a húszszorosára emelkedett, a keleti kereskedelem beszűkült. Kellene tizenötször is permetezni a szedésig, de akkor csak ráfizetnénk. Léalmának meg jó így is, csak nem éri meg, a nyugati országokban meg minőséalig van itthon belőlük. Ez a tunyogmatolcsi templom — mutat rá az egyik alkotására — ,egy másikon a kurta kocsmával együtt látható, csak a híd választja el. A matolcsiak esküsznek rá, hogy Petőfi Sándort ez a hely ihlette meg a Falu végén kurta kocsma című vers megírására. Ezek virágcsendéletek, itt a Szamos és a környék világa. A csendes, nyugodt tájak festését kedvelem a legjobban. Ez itt a kis parasztház a régi parókián, ahol éltünk. Többen kérték már, megvették volna, de soha senkinek oda nem adnám. Az odalt írta és szerkesztette: Kozma Ibolya A felvételeket Harascsák Annamária készítette get kell produkálni. Azoknak a követelményeknek mi nem tudunk megfelelni. Néhány éve még volt értelme dolgozni, most már... —Barna bácsi besegít még a munkába? — Már hatvanhét éves vagyok, szedegetem még, ha úgy adódik. Itt vannak a fiaim, mind a háromnak van almása. Amikor 1976-ban eltört mindkét lábam és megműtötték, nem sokáig feküdtem. Októberben kiengedtek a kórházból, januárban már metszettem, pedig a vasakat csak két évvel később szedegették ki. Most már egyre gyengébb vagyok hozzá, ehhez a munkához nagy erő kell, sok erő... Huszonévesen igazgató A friss pékáru illatát semmivel sem lehet összetéveszteni. de a bogáti péküzemet szaglőszervünk nélkül is is megismernénk már messziről. KS and B láthatjuk a hatalmas feliratot. A tulajdonos egy fiatal testvérpár: Kóródi Sándor és Beáta. Sándor alig múlt húszéves, de nemcsak tulajdonos, hanem ügyvezető igazgató is egy személyben. — Hogyan lehet ilyen fiatalon vezetni egy ekkora üzemet? — kérdeztem Sándort. — Négy évig édesapám mellett dolgoztam egy másik üzemben, tőle sok mindent ellestem és megtanultam. Jelenleg ő a tanácsadóm, sokat segít nekem. Rengeteg dologra kell figyelnem, előfordult már, hogy éjszaka elromlott a kemence, a javítás nem késhetett, ezért azonnal jöttem. A vásárlóknak szükségük van a kenyérre. Nagy felelősséggel jár a vezetői tevékenység, de vannak segítőim, akikkel együtt oldjuk meg a feladatokat. Több mint hetven üzletbe szállítunk termékeket hét teherautóval. Ha szükséges, napközben is készek vagyunk pótolni az igényeket. Az üzemben is árusítunk, ha a helyi boltosok is tőlünk rendelnének kenyeret, akkor erre nem lenne szükség. A felszerelésünk teljesen új, és mondhatom, hogy a legjobb. Valamennyi olasz gyártmányú, ezekkel sokkal jobb minőségű péksüteményt és kenyeret készítünk, mint korábban. Szeretnénk később egy malmot is építeni, de ez még a távlatok közé tartozik. Ha sikerül, akkor a lisztet is olcsóbban tudjuk majd előállítani. Egy község életét, fejlődésének irányát meghatározza a polgármester és a jegyző tevékenysége. Összehangolt munkájuk és annak eredményei az egész település lakosságának javára szolgálnak. Nyírbogát vezető emberei —Bírta Sándor polgármester és Mizsák István jegyző — már huszonöt éve dolgoznak együtt. Ebben a „felállásban-’ a kilencedik évet tapossák. — A jegyző úr türelmes, békés természetű — mondta a polgármester —, nem nehéz vele dolgozni. Mindent megbeszélünk, és mindketten ismerjük a falu apraja- nagyját, hiszen tősgyökeres bogáti ak vagyunk. Egy vállalkozás létrehozásához az anyagi javak mellett eredeti ötletkre is szükség van. A Bogát Kft. családi vállalkozásként jött létre, benzinkutat telepítettek Nyírbogát határába. A környéken korábban nem volt ilyen szolvilággal ismerkedve találták ki tervüket a Prokub testvérek. — A rendszerváltás után hoztuk a döntést, az országban elsőként — mondta Prokub János ügyvezető, a cég egyik résztulajdonosa. — Hatan alapítottuk a vállalkozást, ez három családdal egyenlő, a gyerekeket egyelőre még nem számítjuk a munkába, még túl fiatalok ehhez. Negyven alkal-—Tudok alkalmazkodni, az igaz — folytatja Mizsák István a beszélgetést —, de nem mindegy, hogy milyen személyiséghez. Nekünk még nem volt olyan problémánk, ami vitát vagy veszekedést váltott volna ki köztünk, de nem akarom magunkat dicsérni. A sport az egyetlen téma, amelybe nem tűr beleszólást a „polgi”, hisz egy időben keményen sportolt mazottal dolgozunk együtt, nem indult nagy vállalkozásnak, de folyamatosan növekedtek az igények, és mi alkalmazkodtunk ezekhez. Nem volt a faluban gázcseretelep, mivel éjjel-nappal nyitva tartunk, elvállaltuk ezt is. Bővítettük szolmajd autószervizt és autómosót hoztunk létre. Büfét az erre járóknak, de virágmagvak, virágföldek árusításával is foglalkozunk. Fontos, hogy több lábon álljunk, minél több igényt kielégítsünk, ennek ellenére csöppet sem vagyok megelégedve... — Azért szépen haladnak, fejlődnek... — Óriási kamatot fizetünk a felvett hitelek után, sokszor és edzősködött, ezért kerülöm ezt a területet. Úgy gondolom, ha mindössze ennyi nézeteltérés van köztünk, az még nem zavarhat bennünket a munkában. —Bírta Sándor nemcsak polgármester, de országgyűlési képviselő is, távollétében bizonyára több munka hárul a jegyző úrra... — Nem okoz gondot — legyint Mizsák István — hiszen előre megtervezzük a feladatokat, nagy meglepetés nem érhet, s ha mégis, akkor felemeljük a telefont. A községben és a környéken élő emberekkel együtt én is büszke vagyok arra, hogy a parlamentben Nyírbogát polgármestere képviselhet bennünket az egész ország előtt. gondolkoztunk már azon, hogy megéri-e egyáltalán. Talán nem kellett volna ilyen gyorsan haladni, a kívülálló talán azt gondolja, hogy milyen „jól megy” nekünk. Sajnos ez nem így van. Adósságunk, tartozásunk nincs, a Társadalombiztosító felé sem, igyekszünk mindig időben fizetni. Abbahagytuk volna már, ha nincs a polgár- mesteri hivatal. A polgár- mester és a jegyző úr biztatott és támogatott minket. Hallottam, hogy máshol megakadályozzák a vállalkozók munkáját, nálunk ez nem így van, örültek a kezdeményezésünknek. A nehéz helyzetben sokszor egy jó szó, a bizalom sokkal többet segít, mint az anyagi juttatás. — A Bogát Kft. a település egyik legnagyobb cége. Hogyan vesznek részt a község társadalmi életében? — Tavaly a sportolók mezét vásároltuk meg, nem is akármilyet. Valamennyi rendezvényt szponzoráljuk. Nyírbogáton kívüli ugyan, de van egy alapítványunk, amellyel a nyírbátori mezőgazdasági szakközép- iskolát támogatjuk. Érzelmi szálak fűznek ehhez az intézményhez, én is ott tanultam, majd a diploma megszerzése után oktattam a nebulókat. Továbbá támogatunk egy fogathajtót is, aki már jelentős eredményeket ért el. A jól végzett munka után jólesik egy kis nyugodt pihenés, beszélgetés a konyha dolgozóinak. Valamennyien sürögtek-forog- tak az ebéd elkészültéig. Már az óvodások, a hivatalok munkatársai ebédeltek, az idős emberek számára is elküldték a várva várt ételeket. Már csak néhány ember fog jönni, akik nem siettetik az ebédidőt. Művészet és lelki élet A jó szó többet ér az anyagi javaknál Több lábon állnak gáltatás, külföldön járva, a gáltatásaink körét: gumijavítót,
