Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. július 1., szombat 3 Mi lesz veled, Kelet Víz? Tavaly januárban alakította meg megyénk több mint százötven települése — tulajdonosként — a Kelet Víz Rt.-t, bízva abban, hogy jó kezekbe kerül a községek, városok vízellátása. A részvénytársaság bejegyzését a Cégbíróság elutasította, ami miatt az rt. jogorvoslatért a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Az idén felgyorsultak az események. Áprilisban az rt. vezetése által javasolt vízdíjat a részvénytársasági közgyűlésen a tulajdonosok nem fogadták el, sok település képviselő-testülete az ajánlott árnál kevesebbet hagyott jóvá. Már tavaly is többen fontolgatták a kilépést, ez évben pedig néhány település az rt. nélkül oldja meg a Vízellátását, és többen jelezték, hogy megválnak ä részvénytársaságtól. Az rt.-nek saját tulajdonosai mint fogyasztók több tízmillió forinttal tartoznak. Májusban — más irányú elfoglaltságaira hivatkozva — lemondott Petróczki Ferenc elnök. A megyei közgyűlés legutóbbi ülése után úgy foglalt állást, hogy nem száll be egy megyei vízmű kialakításába. Sokan azt jósolják, hogy a cég szeptemberig, de maximum az év végéig marad talpon. A részvénytársaság fennmaradása érdekében állítólag megkezdődtek bizonyos átszervezések. Az rt. vezetése a tulajdonosok érdekeit szeretné érvényesíteni, ezért megkérdezte a települések vezetőit, milyen formában képzelik el a részvénytársaság jövőjét. Az eddigi visszajelzések alapján várható, hogy a települések üzemmérnökségi szinten fogják — megyei vezetés nélkül — vízellátásukat megoldani. Az rt. vezetése az átmeneti, átszervezési időszakra javaslatot tett új vízdíj megállapítására. Valamilyen formában az átszervezést így is, úgy is el kell végezni; hiszen nem kizárt; hogy a Legfelső Bíróság elutasítja jogorvoslati kérelmüket, és így a Cégbíróság megtagadja a részvénytársaság bejegyzését. Ebben az esetben visszaáll az eredeti állapot, újra Szavi- csav lenne vagy maradna a cég, amely tulajdonosa a megyei önkormányzat. A gondok megoldásában kérik és várják a megyei önkormányzat segítségét, amely a részvénytársaság mellé megyei biztost nevezett ki. A részvénytársaság májusban megválasztott elnökétől, Vásárosnamény polgármesterétől, Hegedűs Antaltól többször kértünk tájékoztatást a cég jelenéről és jövőjéről, a várható változásokról. Az elnök úr azt választolta, hogy részletes információt akkor ad a sajtó képviselőinek, ha az rt. helyzetével teljesen tisztában lesz. Várjuk nyilatkozatát. KvZ V ámkommandósok A héten kétnapos látogatást tett Leonyid Kucsma, Ukrajna kormányfője Kárpátalján. Ismerkedett a terület gazdasági életével. Igé- retett tett, hogy a külföldi— ukrán vegyes vállalatok állami elvonásait mérsékelni fogják. A kormányfő felkereste a csapi határátkelőhelyet. A magyar oldal vámosaitól és határőreitől kapott információk szerint ez idő alatt viszonylag normálisan érkeztek hazánkba a járművek. A határátkelőhelyre Kucsma természetesen nem váratlanul érkezett, ennek ellenére nem volt megelégedve az átkelési idővel. A csapi határőr- és vámparancsnoknak emiatt posztjáról távoznia kellett. Az ungvári megyeháza külügyekért felelős egyik munkatársának kifejtettem azon álláspontomat, hogy a parancsnokváltás nem járt együtt új vagy új mentalitású beosztottak cseréjével. Véleményük szerint az átkelési idő a csapi oldalón le fog rövidülni, hiszen az új vezető tisztábban ;van azzal, hogy elődjének miért kellett távoznia, és össze fogja kapni csapatát. Csütörtökön szürke egyenruhás, különös felszerelésű csapat lepte el a záhonyi hatátátkeiőhelyet. A férfiak és nők ruháján pisztoly, gumibot, kézibilincs lógott. Bőröndjük különböző vegyszereket, szerszámokat, sőt kézi röntgenkészüléket tartalmazott. Gyorsan és szakszerűen vizsgálták át, szedték szét a hazánkba belépő gépjárműveket. A záhonyi vámparancsnoknak nem volt joga a „kommandósokról” nyilatkozni, a csapat vezetőjétől pedig nem kaptunk tájékoztatást az alegységről és annak feadatáról. Információink szerint a Vám- és Pénzügyőrség különlegesen kiképzett és felszerelt csapata jött el „segíteni” a záhonyi kollégáknak. Minden egyes belépő járművet alaposan megvizsgáltak. Speciális vegyszereikkel a lopott gépkocsik motorszám-manipu- lációit vagy az átfestéseket is ki tudták mutatni. Kézi röntgenkészülékükkel a lenyelt kábítószeres tasakokat is felfedezik. Természetesen a hazatérő ukránoknak köszönhetően munkájuknak Kárpátalján hamarosan híre ment, ezért akinek vaj volt a füle mögött, nyugodtabb időszakra halasztotta utazását. A vámos csapat felderítési munkája, hatékonysága így az idő elteltével minden bizonnyal csőként. Kovácsvölgyi Amit tudni illik az önkéntes biztosítórendszerekről Munkahelyi önsegélyező pénztár Munkahelyi pénztárak egy- egy munkahely dolgozóinak részvételével jöhetnek létre. A társaság összetételétől függően lehetnek: — csak dolgozói részvétellel működők, — munkáltatói taggal és dolgozókkal létrejövök, — dolgozói részvétellel és munkáltatói támogatással tevékenykedők. Munkahelyi pénztárak szerveződhetnek keresőképtelenség, megváltozott munkaképesség esetére, illetve egyéb kiegészítő, szociális szolgáltatások biztosítására egyaránt. A pénztár létrehozásakor a tagsági igény felmérését javasolt célirányosan a munkahelyi jóléti és szociális szolgáltatások kiegészítését megcélzó szolgáltatási körre végezni. Kereső- képtelenség, illetve megváltozott munkaképesség esetére vonatkozó szolgáltatásokat különösen a „veszélyes üzemi" jelzővel illetett szakmák (pl. közlekedés, bányászat, stb.) esetében célszerű biztosítani. A pénztár létrehozásakor a munkáltató jóindulatát és támogatását akkor is célszerű elérni, ha a pénztárban a munkáltató sem tag, sem támogató nem kíván lenni. A munkahelyi pénztárak legkedvezőbb esete, ha a munkáltató tagja a pénztárnak. A munkáltatói tag alkalmazottainak tagdíját részben vagy egészben átvállalja. A törvény a munkáltatói tagságot adó- kedvezménnyel preferálja. Fontos törvényi előírás, hogy a munkáltatói hozzájárulás -— munkáltatói tagság esetén — minden pénztártag alkalmazottra nézve azonos mértékű. Az azonos mérték vonatkozhat összegre, vagy keresetazonos százalékra. A munkáltatói tagság részletes feltételeit és szabályait a munkáltató és a pénztár között kötendő szerződésben kell szabályozni. A munkahelyi pénztárak egy másik típusa, amikor a munkáltató mint támogató vesz részt a pénztár munkájában. Ez esetben eseti vagy rendszeres, pénzbeli vagy természetbeni szolgáltatást teljesít a pénztár javára, ellenszolgáltatás nélkül. A szolgáltatás felhasználásának célját és módját a támogató jogosult meghatározni, de a támogatás csak pénztártagság egészének nyújtható. Ez alól akkor lehet kivételt tenni, ha az alapszabály erre az esetre külön szabályt állapít meg. A munkáltató részvételének bármely esete (akár tag, akár támogató) nagyon kedvező fel- tételeket teremthet a pénztár működéséhez. Elsőnek a tagdíjfizetést emeljük ki. Megállapodástól függően a munkáltató válal- hatja a pénztártag tagdíjának munkabéréből történő levonását, és annak a pénztár számlájára történő átutalását. Ez a megoldás stabilan biztosíthatja a tagdíjakból eredő bevételeket. A munkáltató szerepet vállalhat a szolgáltatások kifizetése terén is, főleg, ha azok a társadalombiztosítást kiegészítő jellegűek, vagy egyéb vállalati szociális munkához kapcsolhatók. Ennek jelentősége elsősorban országos nagy- vállalatok esetében lehet, ahol a tagdíjfizetés és segélykifizetés az adott munkahelyen utazás nélkül lebonyolítható. Amennyiben a munkáltató mind a tagdíjlevonásban, mind a segélykifizetésben közreműködik, akkor nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő adatszolgáltatási rend kialakítására. Erre azért van szükség, mert az „egyéni számlavezetési” kötelezettség, mely a törvény szigorú előírása, csak így biztosítható. Mátészalkán rend van A kukázók is maffiáznak Néhány éve kukázó kukázót ért, kóbor kutyák riogatták a járókelőket, és számtalan helyen alakítottak ki honfitársaink illegális szemétlerakókat a városban. Ma ezekkel a dolgokkal már csak elvétve lehet találkozni, és ez jórészt három ember munkájának eredménye. Ők hárman a városi közterület-felügyelők. Korábban rendőrök voltak. Ma sem „bukott” rendőrök, mint azt egyes rosszakaróik hirdetik, mert ha azok lennének, nem is kaphatták volna meg ezt az állást. A múltjuk inkább előny, mivel már rendőrként megtanultak mindent szabályt, paragrafust és eljárási módot, amire itt szükségük lehet. Csak ketten tudtak eljönni egy beszélgetésre, mert kollegájuk, Veres László betegállományban van. Őket —Böszörményi Jánost és Szilágyi Lászlót — arról kérdeztük, milyen szabálytalanságok esetén hogyan járhatnak el, illetve melyek Mátészalka területén a praxisukba vágó legnagyobb gondok. — Meg van határozva, milyen kihágások tartoznak hozzánk. Ilyen például a veszélyeztetés kutyával. Kutyát csak pórázzal és szájkosárral lehet sétáltatni. Aki szabálytalankodik, arra rászólunk, figyelmeztetjük, de meg is bírságolhatjuk a helyszínen akár 2000 forintra is! Kóbor kutyák ellen két ellenszer van, ki kell lőni, vagy be kell őket fogni. A polgármesteri hivatal ’94 őszén vett egy kutyakilövő puskát. Ez tulajdonképpen másra is jó, és nemcsak méreggel, hanem altatólövedékkel is működik. Amikor megvettük, 50-60 kutyát lőtt ki a kollegánk. Előtte persze az állampolgárokat értesítettük az akcióról. — Az egész város területén mozognak, vagy van valamilyen körzetesítés? — Háromfelé van a terület osztva. Ez persze nem szentírás, besegítünk egymásnak, és ha egy autó pontosan a határvonalon áll szabálytalanul, akkor is megbüntetjük! — Igazolványukban fel van sorolva, mire kell felügyelniük. Itt van a veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Azt, hogy valaki az utcára kihajigálja a szemetet, a kukákat vagy más tárgyakat. — Csendháborítás. Ez ellen mit tudnak tenni, hiszen éjjel nem lehet Önöket elérni. — Éjjel a rendőrségnek szólhatnak azok, akiknek ilyen problémájuk van, de nappal is történhet csendháborítás, ilyen esetben, illetve rendszeres éjszakai csendháborításnál mi is intézkedünk. Ha például valaki rendszeresen, minden este bömbölteti egy ablak alatt az autóját vagy lármázik. Előfordul, hogy — töbnyire részegen — mennek haza a fiatalok a diszkóból, és kiabálnak, felborogatják a kukákat. Ez is csendháborítás, ezért már büntettünk is meg embereket. —A sportcsarnoknál láttam, ahogy lefényképezett két autót, amelyek á fiivön. parkoltak. A többit pedig, amelyek közvetlenül az épület mellett álltak, nem. Mi volt ennek az oka? — A csarnok körüli rész nem hozzánk tartozik, de a park már igen. Ott sajnos már így is nagyon sok füvet tapostak ki az autók, ezért vigyázunk rá. Aki viszont az oszlopoktól beljebb áll, azok ellen mi nem járhatunk el. —Állatkínzás ellen is felléphetnek. Volt már rá példa? — Tulajdonképpen nem. Ide tartozik egyébként, ha valaki indokolatlanul és túlzottan veri a lovát, vagy ha összeuszítják a kutyákat, vagyis a megrendezett kutyaverekedések. — Útügyi szabálysértés? — Ilyen szabálysértés a közlekedési táblák leszerelése. A közelmúltban volt is rá példa. Az Eötvös és a Móricz Zsig- mond utca kereszteződésénél elfordították a tükröt, a Petőfi utcánál a behajtani tilos, és a végéről a kötelező haladási irány táblát, az SZTK-nál pedig a várakozni tilos táblát szerelték le. A szabálytalan parkolásnál is eljárunk. A tilosban parkolók ellen a rendőrségre, ha pedig valaki — mint az említett esetben is — a fűre áll, akkor a polgármesteri hiva-talba küldjük a feljelentést. — Köztisztasági szabálysértés. — Gondot okoznak a kukázók. Különösen azzal, hogy kiszedik a szemetet, és nem rakják vissza. Ópályiból egész csoportok járnak ide, egymás között felosztják a területet, és úgy kukáznak. Sőt, verekedés is volt belőle. Két csoport összecsapott, mert az egyik férfi átment egy olyan kukába, ami már nem az „övék” volt. Megbírságoljuk őket, de sajnos eredménytelen a munkánk. Nincs jövedelmük, nem tudják, nem akarják befizetni a büntetést, vagy ha igen, akkor a polgármesteri hivatalba mennek emiatt segélyért. — Közterület engedély nélküli használata. — Engedély nélküli árusítás, lakásépítések, építőanyag lerakása közterületen — ezekkel foglalkozunk. Ha valakinek nincs engedélye, akkor intézkedünk. A lakásépítéseket építészeti szakemberekkel ellenőrizzük. — Önök két éve dolgoznak közterület-felügyelőként. Kötetlen munkaidőben, ami relatívan azt jelenti, hogy éjjelnappal úton vannak. A rendőri munkával — ami szintén egész embert kíván — összehasonlítva nem bánták meg a váltást? — Egyikünk sem úgy jött el a rendőrségtől, hogy közterületfelügyelő lesz. Volt más munkahelyünk is közben. Én például vállalkozó voltam, pulykát tenyésztettem — mondja Böszörményi János. — Teljesen más az én esetem — veszi át a szót Szilágyi László. — A rendőrségnél a családsegítőben dolgoztam mint családgondozó. Jobban szeretek kint, emberek között lenni, ezért azt hiszem, kollegáim nevében is mondhatom: nem bántuk meg, hogy idejöttünk. Dojcsák Tibor
