Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-03 / 153. szám
Belföld-külföld 1995. július 3., hétfő nemzetközi Szudán panaszt emelt Szudán szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsánál panaszt emelt az egyiptomi határon történt incidensek miatt — jelentette kartumi SUN A hírügynökségre hivatkozva az AFP. A tiltakozást Szudán állandó ENSZ-képviselője adta át New Yorkban a BT elnökségének. Egyiptom azzal vádolja Kartúmot, hogy támogatást nyújt a szélsőséges muzulmán csoportoknak, és köze volt a Mubarak elnök ellen Addisz-Abebában elkövetett sikertelen merénylethez. Szudán ezt tagadja, és Kairót teszi felelőssé a határon történt incidensekért. Az északiak és az Unió Az északi országok támogatják Észtország, Lettország és Litvánia csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz — fogalmazta meg nyilatkozatban álláspontját az öt skandináv ország Vilniusban, az „5+3”-ak szombati kormányfői tanácskozásán. Az UPI jelentése szerint Dánia, Finnország, Norvégia, Izland és Svédország miniszterelnöke a litván fővárosban ígéretet tettek arra, hogy határozott lépéseket tesznek a balti országok tagfelvétele érdekében. A nyilatkozatban emellett külön kihangsúlyozták annak jelentősé-gét, hogy a baltiak jó viszonyt tartsanak fenn Oroszországgal. Eredménytelen tárgyalások Eredmény nélkül zárultak a maratoni, nyolc órát át tartó tárgyalások Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jasszer Arafat palesztin vezető között. A vasárnap hajnalban véget ért erezi találkozóról távozva Peresz közölte, hogy nem született megállapodás a palesztin önkormányzat kiszélesítésének kérdésében. Palesztin közlés szerint a találkozón elsősorban biztonsági kérdéseket tekintettek át. Aknavetőkkel lőttek a szerbek . , , A. bospyák főváros ellen szombaton intézett .szer.b tüzérségi támadások 12 emberéletet követeltek, és_67-en sebesültek meg — jelentette az AFFaTczarájévőiVgésZségügyi minisztérium legfrissebb adatait idézve. A szerbek aknavetőkkel lőtték a város utcáit. A legtöbb áldozat a francia követség körzetében, illetve az ENSZ-parancsnokság környékén vesztette életét. Összeesküvés Arafat ellen A PFSZ vezetője Simon Peresz izraeli külügyminiszter előtt is megerősítette, hogy megpróbálták meggyilkolni őt és egy másik arab vezetőt az Afrikai Egységszervezetnek az etióp fővárosban tartott csúcsértekezletén — jelentette az AP. Jasszer Arafat a gázai övezet határán, egy izraeli katonai támaszponton vasárnapra virradórra lezajlott találkozón tájékoztatta az izraeli politikust az összeesküvés tervéről. Arafat nem fedte fel a merénylők által célba vett másik arab államfő személyét, s a merénylet meghiúsításának módjáról sem közölt részleteket. Blokád Tahiti szigetén Harmadik napja áll tüntetők zárlata alatt Papeete, a Franciaországhoz tartozó Tahiti fővárosa — jelenti a dpa. A megmozdulok a francia atombomba-kísérletek felújítása ellen tiltakoznak. A tüntetők csak gyalogosokat és végszükségben autósokat engednek be a városba. Papeete ellátásában emiatt súlyos gondok keletkeztek. Chirac népszerűsége csökken Csökkenőben van Jacques Chirac francia államfő és Alain Juppé miniszterelnök népszerűsége: a Le Journal du Dimanche című vasárnapi párizsi lap szerint Chirac öt, Juppé pedig egyenesen nyolc pontot zuhant a közvéleménykutatási listákon. Ugyanakkor még mindketten jóval az ötven százalék fölött találhatóak, azaz a franciák többsége továbbra is bízik a májusban hatalomra került új vezetés politikájában. A visszaesést a szakértők a türelmi időszak végével magyarázzák: immár befejeződtek a „mézeshetek”, s a franciák konkrét eredményeket, a választási kampányban elhangzott' ígéretek valóraváltását várják. A diktatúra alatt tűntek el A katonai diktatúra alatt eltűnt ezrek sorsának tisztázását követelik újult erővel az argentin emberi jogi szervezetek, miután egy volt altiszt pénteken újabb tényeket tárt az 1976 és 1983 közötti kínzásokról és gyilkosságokról, a lelőtt, gumibottal agyonvert vagy felvágott hassal élve a tengerbe dobott foglyok sorsáról — jelentette az AFP. A Május Téri Anyák Egyesülete szombaton követelte Carlos Menem államfőtől, hogy a fegyveres erők főparancsnokaként adjon számot a társadalom előtt az áldozatokról, és nevezze meg a kínzók személyét. UJ KELET Sétahajózás egészségügyi vezetőkkel Milliárdos a „csomag” vesztesége Az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki döntése 25-40 milliárd forintnyi kiesést jelent a központi-, illetve a tb-költségvetés- ben, ezért ennyivel valamilyen módon javítani kell az állam- háztartás pozícióját. A Pénzügyminisztérium az érintett tárcákkal együtt várhatóan a július 6-i kormányülésre tesz javaslatot a helyzet megoldására, a népjóléti tárcánál azonban jelenleg semmiféle újabb megtakarító javaslat nincs napirenden. Mindezt Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára mondta el újságírók kérdésére vasárnap. Az államtitkár — a tárca egyetlen képviselőjeként — azon a hajókiránduláson vett részt, amelyre a minisztérium, az egészségbiztosító vezetőit, parlamenti képviselőket, egészségügyi intézményvezetőket és újságírókat hívott meg a II. kerületi önkormányzat egészség- ügyi szolgálata. A Hunyadi sétahajón rendezett minifórumon Budapestről útban Visegrád felé szinte mindenki az Ab Bokros-csomgról hozott „ítéletével” foglalkozott. Kökény Mihály úgy vélte: „a dologgal velejár”, hogy az Alkotmány- bíróság kifogásolnivalót talál egyes jogszabályokban, ezt azonban nem kell „nemzeti tragédiaként megélni”. Sándor László, az egészség- biztosító elnöke szerint viszont elkerülhetetlen bizonyos konzekvenciák levonása mindazok számára, akik az érvek ellenére is keresztülerőltették a parlamenten a csomagot. A határozatot pozitívan értékelte Kovács Pál volt népjóléti miniszter is, aki köztudottan éppen az Ab által kifogásolt passzusok miatt vált meg pozíciójától. Az egykori miniszter az MTI-nek nyilatkozva rámutatott: a döntés nem csak a Népjóléti Minisztérium munkájának, de a csomag összeállítóinak és beterjesztőinek is egyértelmű kritikája. A pénteki döntés nyomán mintegy 8-9 milliárd forintnyi hiánnyal kell számolnia az egészségbiztosítónak. Kijevbe készülnek a donyecki bányászok Továbbra is feszült a légkör a donyecki szénbányák környékén. A hetek óta sztrájkoló munkások megegyeztek ugyan a kormánnyal, mely ígéretet tett a 17 pontba foglalt követeléseik teljesítésére. Ám, mint azt a szénbányászok szakszervezetének elnöke, Viktor Derzsák közölte, a helyzet továbbra sem javul. A követelésekből minössze három ponttal foglalkozott úgy-ahogy az államvezetés. A bányászok elégedetlensége napról napra nő, hisz még nem kapták meg áprilisi és májusi bérüket sem. A bányákban életveszélyessé vált a munka. 1989-ben például egymillió tonna szén kitermelése átlagban egy ember életébe került. Ma már 4-5 bányász veszti életét ugyanezen mennyiség kitermelése során. Ukrajnában a szén a legfontosabb energiahordozó. A szakemberek szerint azonban az ország hamarosan szénbehozatalra szorul, ha a kormány tovább folytatja a szénbányászat leépítését. Ez tovább mélyítené az országban lévő súlyos gazdasági válságot. A donyecki szénbányászok éppen ezért azt fontolgatják, hogy amennyiben napokon belül nem lép érdekükben a kormány, úgy Kijevbe vonulnak, hogy akár erőszakkal döntsék meg az ország jelenlegi vezetését. Címeres fejfák a Don mellé Újabb öt, Don-kanyar környéki II. világháborús magyar katonatemető rendbetételére utazott el július 2-án, vasárnap hajnalban a sírok gondozására létrehozott Fényeslitkei Alapítvány küldöttsége. Ezúttal Kamenyka, Osztrogozsszk, Szaguny és Sztara Nyikolszko- je egykori honvéd sírkertjébe kerül címeres fejfa. Az ötödik helyszínt később jelölik ki, az alapítvány és az Oroszországi Pravoszláv Egyház vezetőinek kosztamarovói tárgyalásán. A megbeszélésen — a tervek szerint — megállapodást köt az alapítvány és az egyház egy- egy templom építésére. A magyar imaház Kosztamarovánál épül fel 1996-ban. A pravoszláv egyház területet bocsát rendelkezésre, továbbá biztosítja az építőanyagot, valamint segíti a munkát is. A templom olyan ökumenikus imahely lesz, ahol a II. világháború magyar áldozatainak hozzátartozói méltó körülmények között róhatják majd le kegyeletüket s emlékezhetnek a messze idegenben elhunyt családtagjaikra. A pravoszláv egyház Magyarországon, az elképzelések szerint Budapesten építhet majd templomot a Fényeslitkei Alapítvány támogatásával és segítségével. Az imaház alapozását 1997-ben kezdik meg, s abban az évben fel is szentelik a létesítményt. Az emberek őrjöngenek Bihacban A kistül éhen halt Támadás Aknavetőkkel lőtték vasárnap a volt Jugoszláviában állomásozó ENSZ-erők szarajevói központját. Mint Garry Coward, az ENSZ Oltalmazási Erőinek szóvivője az AFP szerint közölte, az egyik lövedék robbanása két kéksisakost könnyebben megsebesített. Az aknák jó része az ENSZ- központ és az amerikai nagy- követség közé eső területen robbant, helyi idő szerint 12 óra 30 perckor. Előtte a Szarajevó melleti Igman-hegyen francia kéksisakosok először válaszoltak célzott aknákkal az őket ért szerb támadásra. Vasárnap délután újabb aknák csapódtak be Szarajevóban, a boszniai ENSZ-erők főhadiszállása közelében. A belövé- sek második hullámában köny- nyebben megsebesült az AP hírügynökség 2 újságírója, akik az előző aknarobbanás helyszínére érkeztek. Köny- nyebben megsebesült egy polgári személy is. (folytatás az 1. oldalról) — Ez bonyolult kérdés, mert úgy néz ki a jelen helyzet, hogy a Pénzügyminisztérium ragadta kezébe a karmesteri pálcát. De a csökkent munkaképességű dolgozók problémája a munkaügynek is feladata. Mint az egyeztetések során kiderült, talán a népjóléti tárca feladatköréhez kapcsolódnak legszorosabban, de nekik van a legjobban megkötve a kezük is. A bihaci muzulmán övezetben a válság sújtotta térség folyamatos zárlata következtében feljegyezték az éhhalál első eseteit. „A beékelődésben a helyzet több mint válságos, az emberek őrjöngenek a kétségbeeséstől”. E szavakkal ecsetelte vasárnap Mans Nyberg, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője a muzulmán övezetben tett rövid látogatása során szerzett benyomásait. „Az emberek rettenetesen lesoványodtak, éheznek, és szinte kizárólagos társalgási témájuk a táplálkozás”. Nyberg a 160 ezer lakosú beékelődés ellátási helyzetét lidérces álomhoz hasonlította. A dpa ehhez hozzáfűzi, hogy a beékelődés zárlatának folytatódása esetén beköMivel a rehabilitáció határ- terület, úgy érzem, hogy a három említett minisztériumnak közösen kell a kérdésre a választ megtalálnia az érdekképviseletek segítségével. — Az Alkotmánybíróság pénteki döntése mennyire befolyásolja a megegyezést? — A véleményem szerint nehezíteni fogja a probléma kezelését, mert a szándékaink szerinti méltányosvetkezhet a tömeges éhhalál. Nyberg szavai szerint a múlt héten két ember halt éhhalált. „Egy idős férfit holtan találtak lakásán” ■— mondotta. A holttest mellett búcsúlevél hevert. Ebben az idős férfi az elmúlt hónapokban elszenvedett kínkeserveket írja le. Levelét a következő szavakkal zárta: „Túl büszke vagyok ahhoz, hogy az utcára menjek, és ott kolduljak”. Az éhhalál második áldozata egy hároméves kisfiú, akinek testsúlyát 7 kg- ra zsugorította az éhezés. „Édesanyja az utolsó pillanatig víz és liszt keverékével próbálta őt életben tartani, mindhiába” — mondotta Mans Nyberg szóvivő. ság kérése elé több akadályt gördít, mint ami eddig is volt. De szerencsénkre a parlamenti képviseletek fogékonyak a rehabilitációs foglalkoztatásra, s például a gazdasági vagy a szociális bizottság önként felajánlotta a segítségét a mielőbbi megoldás megtalálásában. —vip— SZDSZ-állásfoglalás Százalékok a kultúrára Az SZDSZ és Bokros Lajos pénteki találkozója után az SZDSZ parlamenti frakciójának kulturális munkacsoportja megerősíti a kultúra kiemelt szerepét az 1996-os költségvetésben. A pénzügyminiszter által felvázolt beruházás-serkentő pénzügyi stratégia nyomán a munkacsoport fontosnak tartja, hogy kidolgozza a beruházásokhoz kapcsolható mecenatúra rendszerét. Ez áll abban a közleményben, amelyet az SZDSZ sajtótitkársága vasárnap juttatott el az MTI-hez. A munkacsoport javasolja, hogy minden beruházás bizonyos százalékát — lényeges kedvezményezettség mellett — a beruházó kulturális célokra fordíthassa. Ez a módszer biztosítja az ország vagyonát gyarapító beruházók közvetlen kapcsolatát a kultúra különböző területeivel. A személyi jövedelemadó egy százalékának közvetlen közhasznú, köztük kulturális célokra való rendelése mellett a beruházási kedvezmények megadása megteremti a társa- dalmasított döntések egy újabb nagy rendszerét. Rendezni kell a foglalkoztatást
