Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-03 / 153. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. július 3., hétfő 3 A helyi gázvagyon A gázvagyonnal kapcsolatos intézkedések megyénk szin­te valamennyi önkormányzatát érintik. A júniusi megyei eseményekről Seres Antal, a megyei közgyűlés alelnöke adott tájékoztatást. Az önkormányzatok tulajdonában lévő gázvagyonról sok szó esett, és már bíztató kilátásokról is beszámolhatunk. Először is arról, hogy a települési önkormányzatok nem el­szigetelt módon képviselik tulajdonosi érdekeiket, hanem felismerték azt, hogy összefogással, egységesen fellépve eredményesebb tárgyalási pozíciót érhetnek el. Méltón példázza ezt, hogy a települések számára egye­denkénti ajánlatban a MÓL Rt. az önkormányzati tulajdo­nért 100 százalékos bekerülési árat ígért, de 20 évi törlesz­téssel, azaz évi 5 százalékot fizetett volna kamatmentesen. Június első felében a helyi önkormányzatok által választott előkészítő bizottság tagjai és az egyes térségek gázberuházá­sainak gesztorai tartottak tanácskozást a Megyeházán. A résztvevők egyhangúlag az alábbi határozatot fogadták el: „a helyi önkormányzatok nevében felhatalmazzák a megyei ön- kormányzatot, és személy szerint felkérik dr. Zilahi József mat, a megyei közgyűlés elnökét, hogy képviselje az önkormány­zatok gázvagyonnal kapcsolatos érdekeit, ehhez az eszköz- rendszert az eredményesség érdekében válassza meg.” A felhatalmazás megadását követően a megyei közgyűlés elnöke tárgyalt a MÓL Rt. fejlesztés-beruházási igazgatósá­gával, Bart ha Gyöngyi igazgatóval, a nagynyomású átadó­állomások és vezetékek megvásárlásával kapcsolatosan. Megállapodás születt arról, hogy a MÓL Rt. egységes fel­tételekkel megvásárolja a nagynyomású létesítményeket a beruházó önkormányzatoktól. Ez azt jelenti, hogy az rt. a vételárat — a most kötendő szerződések szerint — a tulaj­donosnak nyolc év alatt fizeti vissza, évenként az összeg 12,5 százalékát, kamatmentesen. Sikerült elérni ugyanazokat a kondíciókat, melyeket a MÓL Rt. a másik érdekelt félnek, az ÁFI-nak ajánlott. Jelenleg ettől jobb megállapodás kötésére nincs lehetőség. A MÓL Rt. hajlandó a tulajdon más módon történő rende­zésére is. Ez esetben az önkormányzati tulajdoni részt nettó jelenértékben — egy összegben — fizeti meg, mely jelenér­ték a törlesztési ütem figyelembevételével kerülne meghatá­rozásra. Ez például azt jelenti, hogy tízmillió forint értékű tulajdonért a MÓL Rt. 5,16 millió forint vételárat fizet ki a megállapodás megkötésekor. 1992. évben a megye részére biztosított 500 milliós keretből a térségi gázberuházások gesztorai — összesen 15 térség — átadóállomásonként 15 millió forint támogatást kaptak. E támogatás önkormányzati tulajdonként történő elismerteté­sére a megyei közgyűlés elnöke a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztériumban Baja Ferenc miniszter úr­ral már tárgyalt, döntés rövid időn belül várható. A nagyközép- és középnyomású gázelosztó-hálózatok és -berendezések tulajdonjogának rendezése törvényelőkészítés alatt áll. Várhatóan a napokban döntés születik a tulajdon- rendezés mikéntjéről, az üzemeltetés formáiról, azok feltételeiről. A törvény hatályba lépését követően, annak végrehajtásá­ban a települési önkormányzatok továbbra is úgy tudnak ered­ményeket elérni, ha összefogással, egységes elvek alapján teszik dolgukat. Iskolavezetők konferenciája Nyíregyházán A normatív támogatás mellett voksoltak Az iskolai igazgatóhelyettesek országos konferenciájának har­madik, egyben befejező napján ugyancsak nyolc órára csön­gettek be a Zrínyi Ilona Gimnázium tornatermébe, hogy a program szerinti előadást meghallgathassák, amelynek előadója Halász Gábor, az OKI főigazgató-helyettese, az előadásának címe pedig Az önkormányzati és helyi társadal­mi feladatok az iskolaszerkezet fejlesztésében volt. Ezt követően szekcióülésekre került sor. A válaszható hat szekci­óból a legtöbben A közoktatási törvény szabályozása és az iskolai gazdálkodás kérdései címűt választották. A három­napos országos konferencia plenáris üléssel, a szekcióvezetők beszámolójával zárult. Az iskolavezetők minden bizonnyal hasznos tapasztalatok­kal térhettek haza az ország legkülönbözőbb településeire, azok oktatási intézményeibe. Az első tapasztalatok alapján a nyíregyházi konferencia elérte célját. A szervező Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet a konferencia vé­gén kérdőíven gyűjtött tapasztalatokat a rendezvény egészéről, amelyen a résztvevők nem fukarkodtak a jogos dicséretekkel, kiváló kezdeményezésnek tartva a konferenci­át. Hármójuk véleményét mi is kikértük. Békés Tihorné, Budapest: — A XII. kerületi Jókai Mór Ál­talános Iskola igazgatójaként vagyok jelen a helyettesemmel. Iskolánk hatalmas körzettel rendelkezik. A rendezvény fel­keltette érdeklődésemet, mert a kerületben nincs összefogva az iskolavezetők csapata, s kíván­csivá tett az országos fórum ötlete és lehetősége. Vélemé­nyem szerint a három nap prog- ramja jó volt, a nyíregyházi kollégák csodálatosan szervez­ték meg az egészet, s ez értendő az ellátásra, elszállásolásra, programszervezésre egyaránt. Ami kellemetlenül érintett: né­hány „várt” előadó távolmara­dása, ezt egyrészt szóvá kell tenni, másrészt ma már nem megengedhető! Bélteczki Sándor a Somogy megyei Csurgóról érkezett, ám szorosan kötődik megyénkhez mint egykori nyírteleki, a nyír­egyházi Vasvári Pál Gimnázi­umban érettségizett, a bátyja Oroson lakik. A konferencia így hazalátogatást is jelentett ■■ m $ / Békés Tiborné számára, s hogy még mit, azt ő maga mondta el: — A három csurgói közép­iskola egyikének igazgatóhe­lyettese vagyok, pillanatnyilag megbízott igazgatója is. Azért is jöttem, mert négy-öt éve az itt rendezett igazgatói fórum nagy elismerésemet vívta ki, ahogyan ez a mostani is. Az előadások nagy többsége való­ban tetszett, volt egy viszont, ahol az előadó — Koller Lász­lóné, a Tankönyves Vállalko­zók Kamarájának elnöke — elpanaszolt gondján-baján együtt sírhattunk volna. Mihály Ottó — az OKI igazgatója — ironikus hangvételével sem ér­tettem egyet, nevezetesen: „hogy az egyetemek létszámát ne kelljen csökkenteni, a jö­vőben annyi érettségizett lesz, ahányan ma az általános isko­lát végzettek”. Az én vélemé­nyem szerint annyit is fog ak­kor az érni! Egyébként a szer­vezéssel, rendezéssel tökélete­sen elégedett vagyok, le a ka­lappal! Győrfiné Krucsó Erzsébet a Hajdú megyei Komádiból ér­kezett az 1. Számú Általános Iskola igazgatójaként, szintén a helyettes kollégájával. Neki sem ismeretlen Nyíregyháza, hiszen a tanárképzőn diplomá­zott. Az iskolájuk tanulói lét­száma 715 fő, s 58-an vannak pedagógusok. — Nekem Honfi Mária ál­lamtitkár asszony előadása tet­szett a legjobban, rendkívül megragadó volt, ahogyan s amit az iskola belső világának kialakításáról mondott, a várha­tó szerkezetátalakítással, az igazgatók, igazgatóhelyettesek Bcltcc/ki Sándor tevékenységével kapcsolatosan megfogalmazott. A mi iskolánk is jó kapcsolatban van a helyi pedagógiai intézettel, számos programba bekapcsolódunk. Nagyon fontosnak tartom a mérési eredmények későbbi beépítését. Győrfiné Krucsó Erzsébet Én a hatos szekciót választot­tam, mint önkormányzati kép­viselő is, érdekelt az önkor­mányzat és az iskola, a tantes­tület kapcsolatrendszere. Véle­ményem szerint egy központi finanszírozás megvalósulására szükség van, ezen belül a helyi lehetőségekkel is jobban kell tudnunk élni. A szekcióban egyöntetűen a normatív támo­gatás mellett foglaltunk állást. A csütörtök délutáni szakmai program keretében a szatmári irodalmi utat választottam, mint magyartanár régi adósságomat róttam le ezzel. Egyébként min­den tökéletes volt, mondhatom: a gondolattól a megvalósításig, dicséret érte a szabolcsi peda­gógiai intézet igazgatójának, dr. Kuknyó Jánosnak és vala­mennyi munkatársának. (lefler) ... szellő sem rebben a víz fölött, de sóhajtásnyira fodrozódik a felszín, talán egy hal siklott el az égre tekintő tükör alatt. Odaát, a Szamos túlpartján a fák között madár­hang röppen fel, valahol a távolban balta csap egy fatörzsre tompa koppanással. Izzik a napkorong fent, tüzes a levegő is, izzadsággyöngy gurul a parton elnyúló homlokán. Forr a nyár katlanja, a július lánggal köszöntött reánk. A vízpart csendes, szellő sem rebben a víz fölött... Harascsák Annamária felvétele Betörés Olvasom az újságot: a Mag­da Marinko per egyik tanúja nem mer nyilatkozni, félti sa­ját maga és családja életét, de oda kell állnia, mert a bíróság kötelezheti erre. Mégis, megér­tem hogy fél. Nem értem vi­szont a következő történet szereplőinek indokait. Ismerősöm döbbenten és el­keseredetten mesélte, feltörték a büféjüket. Az üzlet egy mű­velődési házban van kialakítva, jól látható helyen. Esztétikai okokra hivatkozva az intézmény vezetője nem engedélyezte rá­csok felszerelését. Ezért aztán nagy valószínűséggel a biztosí­tó sem fog fizetni. Eddig egé­szen hétköznapi a sztori, most jön a mellbevágó rész. Azon a bizonyos reggelen amikor felfedezték kárt, kihív­ták a rendőrséget. Mivel tipp- jük sem volt a betörés pontos idejére vonatkozóan, ismerő­söm egy szemben lakó család bámészkodó tagjaihoz lépett oda megkérdezni, nem hallot­tak-e valamit? Hallottak. Sőt hallgattak, mert elmondásuk szerint egy 18 év körüli fiú fél órán át verte a két, ujjnyi vas­tag biztonsági üveget, amíg betörtek. Ok pedig végignéz­ték. Éjjel fél egytől az akció végéig. Több férfi is van a csa­ládban, házuktól néhány méter­re egy telefonfülke árválkodik, ezért kézenfekvő volt isme­rősöm kérdése: — Miért nem értesítették a rendőrséget? — Persze, hogy legközelebb a mi ablakunkat törje be ?! —jött a válasz visszakézből. Hihetelen ugye? Nem vagyok (túlzottan) kárörvendő, de szeretném látni az arcukat amikor a nyaralás­ból hazatérve üres, kirámolt la­kást találnak. Na meg a röhögő szomszédot aki pattogatott ku­koricát majszolva és sört kor­tyolgatva nézte végig erké­lyéről, hogy mi történik. És még el is mondja ezt nekik, valahogy így: — Tudja szom­széd milyen izgalmas élőben látni egy betörést? Pláne ha nem hozzám jönnek. Tisztára mint egy akciófilm a moziban. És még pénzbe sem került! Na igen. Neki nem. Dojcsák Tibor „Forgószínpad” Mátészalkán Elkészült a mátészalkai Városi Művelődési Központ belső udvarának szabadtéri színpada, ahol a nyár folya­mán különböző színházi produkcióknak tapsolhatnak majd a szálkái színházrajon­gók júniustól augusztusig. A programokat sorszámozott „napraforgó emblémás” szórólapokon hirdetik majd a szervezők — mindegyiket külön-külön —, hiszen a nyári színházi előadások szervezése igen esetleges. Aki érdeklődik, keresse te­hát a „napraforgót”! Első alkalommal július 7- én (pénteken) este fél kilenc­től a nagyváradi színház Kiss Stúdiója lesz a szálkái alkalmi szabadtéri színpad vendége, ame\y Molnár Fe­renc: A cukrászné című két- felvonásos vígjátékát mutat­ják be. Rossz időjárás ese­tén sem maradnak színházi élmény nélkül az érdek­lődők, hiszen esős időben a színházteremben tartják meg a kellemes kikapcsolódás­nak ígérkező előadást. Szamosi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom