Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-13 / 162. szám
8 1995. július 13., csütörtök Piacügyek UJ KELET A Mercedesnek nagy tankja van... (Tankolás Ungváron) (Fotó: CsoRó) HOGY MŰKÖDIK? Országok közötti kereskedelem, mely a különböző nemzetgazdaságok válságaiból, eltérő áruszerkezetéből, a meg nem fizetett vámok és adók helyébe lépő nyereségből táplálkozik. ÚJ KELETI NÉPVÁNDORLÁS Több ezer külföldi próbál magának munkát, megélhetést találni Magyarországon. Nagy részük engedély nélkül. Sokan megtömött táskákkal, szatyrokkal gyalog, mások autóval járják az országot. Gyakorta haragszunk rájuk, mert torlódást okoznak, nem férünk el tőlük a járdán, hangosak, koszosak, és lehetne még sorolni, miért. Panaszkodunk, mert nekünk ebben a kis országban olyan rossz! Ők, másképp látják. Én nem akarom másképp látni, csak egyszerűen tudni akarom, mi zajlik körülöttem. Egy 19 éves kárpátaljai fiatal erről beszélt nekem. Őszinte volt hozzám, ebből gondjai is lehetnének, ezért a nevét és a pontos lakhelyét nem közölhetem. A keleti határvidéken viszont bárki meggyőződhet ennek a fura népvándorlásnak néha tragikomikus részleteiről. EZ VAN- Nálatok miért seftelnek az emberek? bői senki sem tud megélni. Az infláció nagyon magas, a múlt héten adtak ezer forintért 1 250 000 kupont. Ez egy havi bér. Mindenki arra kényszerül, hogy sefteljen. KI MIT VISZ- Hogy működik?- Van, aki belföldön intézi, van, aki külföldre jár. Belföldön vodkával, cigarettával, villamosalkatrészekkel foglalkoznak. Ezeket főleg nagyobb városokban illetve az ország belső vidékein veszik meg, ott lehet kapni és olcsóbb is. Lehozzák a határ mellé, ide sok magyar is átjön, virágzik a feketekereskedelem, jobban el tudják adni. Ezeket az árukat vagy kárpátaljaiak, vagy a magyarországról érkezők hozzák át.- Főként milyen áru jön Magyarországra?- Cigaretta, alkohol, vagy ami olcsón megvehető, és itt jól eladható. Például búvárszivattyú, kis traktor, de volt, aki már nagy traktort is áthozott.- Magyarországról mit visznek? Rengeteg magnót, szórakoztató elektronikát, walk-mant, dísztárgyakat, fali órákat, tisztálkodási szereket - ezek igencsak hiánycikkek - , de gyakorlatilag nincs olyan cikk, amit ne tudnál eladni.- El tudnám adni a saját ingemet is?-El. A vevő Kárpátalján is kevés- Jobb esetben, ha valakinek van munkája, 5 órakor ébred, bemegy a--munkahelyére, ott nem sok dolga akad, mert az üzemek, kolhozok nagy része nem, vagy alig működik. EbÁT A HATÁRON- Hogy lehet átvinni az árut a határon?Kezdjük a magyar oldallal! Seft- Ha Magyarországról visz- szük az árut, azért egy árva szót nem szólnak. Lehet az hűtőláda, videomagnó, ez nem érdekes. Visszafelé nehezebb. Most, hogy próbálják megszorítani a feketegazdaságot, nagyon megszitálják a népet. Előfordul, hogy napokig kell várni a határon, mire az ember átjut a magyar oldalra. Benzint viszont hozhatsz, amennyi az autódba belefér. Ezt az egyet könnyen átengedik, egy szót sem szólnak érte. Az ukránok átengedik a cigit is a vodkát is, de a magyarok már nem. Ez a két fő árucikk, mindkettő nagyon zűrös. Akik gyalogosan vagy biciklivel jönnek át, azokról tudják a vámosok, hogy ez van náluk. Aki már megunta azt, hogy a cigivel ott resszkessen a határon, az valahonnan szerez kölcsönt, vesz egy régi Mercedest, a tank lehet száz literes is. és gázolajat hoz át. Van, aki audit vesz, azzal inkább benzint hoznak. Jól fogyaszt, és a tankja nyolcvan literes. A határ mellett sokan veszik a benzint. A legtöbben a falvakba mennek, ott már várják őket. Egy nap kétszer is fordulnak és áthoznak két-háromszáz litert. A piacon is árulnak. Átszívják a benzint tízliteres kannába és felteszik az autó tetejére.- Az ukrán határőrök, vámőrök milyenek? Szigorúak? Megfizethetők?- Az attól függ, mit visz az ember. Aki már rezet visz vagy higanyt annak ez sokba kerülhet.- Meg lehet őket kenni?- Meg. De a magyarokat is.- Mennyi a tarifa?- Azt nem tudom. Függ az árutól, a tétel nagyságától és hogy milyen gyakran fordulsz.- Mégis, ha egy egyszerű magadfajta kis pont, két táska áruval megbukik, mennyit kell letenni? Ezer és ötezer között. Ez főleg azokra vonatkozik, akik rendszeresen jönnek át, megrendelésre dolgoznak és akár naponta is fordulnak. KIS EMBER KIS ÜZLETE- Kelet-Magyarországon melyik a legjobb piac?- Piacra sose mentem, ott leverik az árakat. Inkább kimenetem a falvakba. Felültem a biciklire, igaz, tekertem hatvan kilométert oda, aztán hatvanat vissza, de jobban el tudtam adni az árumat. Az ABC előtt kell árulni, oda úgyis vásárolni mennek az emberek.- Ez egyéni vagy sokan csinálják?- Nagyon sokan. Ötven éves néni is! Gyakran három-négy falut is bejár és ismerősnél éjszakázik. Nagy melegben ekkora távot az időseknek nehéz lehajtani! Vannak, akik autóval csinálják ugyanezt. Benzint hordanak, vagy csak cigarettát, vagy csak vodkát, mert ha keverik, akkor a határon nem engedik át őket.- Meg lehet gazdagodni a seft bői?- Nekünk kis halaknak nem. Tíz doboz cigarettán jön száz forint. Sokszor kell jönni tíz doboz cigarettával, hogy ezer forint jöjjön tisztán. A tíz dobozt át kell vinni a határon. Ennyiért, ha elkapnak, már megbüntetnek és az árut elveszik. Ha átjöttél el kell adni az árut. A vevők 5-10 forinttal az ár alá kínálnak. Ha nem adod oda annyiért, két három napig is ott állhatsz. Ha valakinek nincs ideje, otthon várja a családja, az kénytelen odaadni. Áthozza, kínlódik, keres ötszáz forintot. Ha kihúz három-négy napot, keres ezer-háromezer forintot. Kinek mennyi ideje van, család, munkahely... OTTHON, ÉDES OTTHON- Odahaza mindenki seftel?- Igen. 15 évestől a 72 éves öreg néniig mindenki csinálja. Nálunk az egész falut úgy kell elképzelni, hogy mindenki „nagy üzletember”. Az öregek, akik már gyengébbek, kevesebbéit járnak át a határon, inkább belföldön, főként a piacon kis zöldséggel kereskednek, amit meg tudnak termelni. Ha az nem megy, marad a cigi és a vodka. Akik viszont bírják, jönnek át a határon, mert ez az egy biztos pont van.- A seften kívül mit csinálnak még az emberek, hogy élnek meg?- Földet művelnek. Kukoricát, búzát, burgonyát, káposztát, zöldséget, mindent, amit tudnak, az emberek megtermelik saját maguk. A városiak parcellákat bérelnek. Egy kiló újkrumpli tavaly 40-50 ezer kupon volt. Ez kb. 60 forint. Aki meg tudja szerezni, az most ragaszkodik a fölhöz. A kárpótlások során rengetegen igényeltek vissza földet.- Sokan pedig eljönnek...- Igen. Az utcánkban két férfi maradt. Mindkettő a vasútnál dolgozik. A többiek mind eljöttek. Általában építkezéseken dolgoznak, mert ott megfizetik őket. Ha nem váltják ki a munkavállalási engedélyt, feketén többet kereshetnek. A többség ezt teszi. Inkább a fiatalok próbálkoznak a hivatalos úttal, ha sikerül, letelepednek.- Mi azt látjuk, hogy mindenféle népek idejönnek, seftelnek, élősködnek rajtunk, hangosak, piszkosak stb.. Te hogy látod az ittenieket? Hogy fogadunk benneteket?-Nemjellemző, de akadnak, akik nem vesznek minket emberszámba. Azt mondják, jaj, már megint itt vannak ezek a muszkák! Pedig közöttünk sokan itt születtek. Édesapám, nagyszüleim itt éltek, csak a háború alatt kikerültek és miután lezárták a határt, már nem tudtak visszajönni. A többség megértő, tudják, hogy kényszerből csináljuk.- A távoliét a családtól nem okoz feszültségeket?- Nem. Legalább is a falvakban. A ház körül mindig van mit tenni, senki sem unatkozik. Kialakultak a kisebb közösségek. Az emberek jól ismerik egymást, összejámak, beszélgetnek. Várják a hozzátartozókat, izgulnak értük, de nem tudok róla, hogy' ez komoly feszültséget okozott valahol vagy családok hullottak volna szét. Sőt, az egész család örül, ha a férfi ki tud jönni és munkát talál. Ez biztos pénzkereset.- Milyen a fiatalok helyzete odaát? A tanulási lehetőségek normálisak. Több szakmunkás- képző és gimnázium van. Sok fiatal a középiskolát Kelet- Magyarországon végzi, mert itt tanulhat számítástechnikát, közgazdaságot. Ha otthon maradnak, a tíz-tizenegyedik osztály után kapnak egy érettségit és mehetnek dolgozni - ahova tudnak. A seftelésben ekkorra már profik.- Szórakozás?- Néha van magyar nyelvű lyezkedni. A falunkból sokan jöttek már át dolgozni, mesélik, hogy jó, sikerül, megy nekik. Ha nekik megy, nekem miért ne menne?- Itt most mihez kezdesz?- Szeretnék itt dolgozni, letelepedni, családot alapítani, élni.- Odaát nem lehet?- Lehet, csak élet és élet között különbség van. Az ember felkel, egész nap rohan, sokszor nem keres semmit, idegeskedik, magas a vérnyomása, agyvérzést kap, nem éri meg.- Mit tudsz az itteni helyzetről? Itt is panaszkodnak az emberek...- Mondok neked valamit. Menj be nálunk az ABC-be és próbálj meg venni 10 deka párizsit! Nem kapsz. Sokan azt se tudják, mi az! Lesz olyan hét, hogy még húst se kapsz. Egyszerűen nincs. A kenőmájas luxuscikk. Majdnem minden háznál tartanak jószágot, kecskét, tehenet. Itt bemegyek egy hentesüzletbe és nem tudok választani, olyan nagy a kínálat! Nálunk bemehetsz az üzletbe, és nem tudsz választani, mert nincs miből! Vagy maradok, seftelek és tengetem az életem, vagy eljövök, keményen megdolgozom a pénzért és kapok érte valamit. Itt sok minden természetes, ami odaát csak álom marad. Itt is van infláció, van Bokros csomag, de az itteni helyzet és az ottani, mint a pókol meg a mennyország, mint a fekete és a fehér. Látok magyarokat, akik hozzák át hozzánk az árut. Ok is azért csinálják, hogy jobb legyen. De nálunk egy öreg néni másfél millió kupon (kb. 1200 Ft.) nyugdíjat kap jobb esetbehf Áki nem mozog, nem forgatja magát, az éhenpusz- tuL . , . , . . r., Hallom, itt nagy a munka* nélküliség. Ez egy hülyeség, mert aki dolgozni akar, az .talál magának munkát. Seftes- ként találkoztam egy munka- nélkülivel, aki panaszkodott. Kérdeztem tőle, miért nem megy el szezonmunkára? Kétszáz forintot fizetnek egy napra plusz enni is adnak! Olyan Ungváron még lehet pálinkát árulni színházi előadás, de főként diszkóba járnak a fiatalok. A diszkót kis klubnak kell elképzelni. Más nincs. A POKOL MEG A MENNYORSZÁG- Te miért jöttél át?- A szokásos. A szakmámban nem tudtam volna elheneki nem passzol. Ha átmenne pár hétre, passzolna neki, csak legyen valami! Most itt vagyok, kaptam állást, hétfőtől megyek próbaidőre, remélem sikerül! Kéne egy albérlet! Először szeretném összeszedni magam, aztán gondolkozhatok tovább... W. T.
