Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

2 1995. július 1., szombat Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi A pápa Szlovákiába érkezett Pénteken, egy órával a déli harangszó előtt szállt le a po­zsonyi repülőtéren II. János Pál pápa különrepülőgépe. A római katolikus egyház fejét a Szlovák Püspöki Kar, Michal Kovác köztársasági elnök és Vladimír Meciar miniszterel­nök fogadta. Jelen voltak a Pozsonyban akkreditált diplo­máciai testületek vezetői is. A pápa 1990. évi csehszlováki­ai útján már járt Szlovákia területén, az önálló Szlovák Köz­társaságba azonban most látogat el először. II. János Pál négy­napos látogatása során több városban szentmisét mutat be, és Kassán három vértanút szentté avat. II. János Pál a repülőgépből kilépve megáldotta, majd megcsókolta a föl­det. Michal Kovác szlovák államfő hivatalos köszöntőjének elhangzása után a pápa a repülőtérről a Szent Márton szé­kesegyházba, az egykori koronázótemplomba hajtatott. Találat érte az ENSZ-központot A boszniai szerbek két tüzérségi gránáttal eltalálták az ENSZ szarajevói székhelyét—jelentette be pénteken Gary Coward, az UNPROFOR szarajevói szóvivője. A támadás­ban senki sem sebesült meg. Coward elmondta, hogy a szerb tüzérség valószínűleg azért vette tűz alá a késksisakosok központját, mert a muzulmán erők tüzérsége az épületet használta fedezékül a szerbek elleni támadások idején. Palotás-levél Jelentős erkölcsi, szakmai, politikai és anyagi kárt okoz­tak Palotás Jánosnak, s az ál­tala vezetett társadalmi szer­vezeteknek (VOSZ, Köztár­saság Párt) apolitikus-víjllal- kozóval kapcsolatosan meg­jelent közlések. Egyebek kö­zött ezt tartalmazza Palotás Jánosnak a miniszterelnök­höz küldött levele, amelyben arra kéri Horn Gyulát, hogy utasítsa pénzügyminiszterét a vele szemben elkövetett törvénysértések azonnali megszüntetésére, s e tekin­tetben személyi felelősség megállapítására. A levelet pénteken a Ma­gyar Távirati Irodához is el­juttatta az ismert vállalkozó. Palotás János a levélben a többi között kifogásolja, hogy az adóhivatal a vizsgá­lati szakaszban több orszá­gos lapnak átadott informá­ciókat. Törvénysértőnek íté­li azt is, hogy a vizsgálato­kat végzőkön túl gyakorlati­lag teljes körűen tájékoztat­ták a hivatal valamennyi munkatársát. A sorozatos törvénysérté­sekre hivatkozva Palotás Já­nos büntetőfeljelentést tett a Pesti Központi Kerületi Bí­róságon. Palotás véleménye szerint ezek után az elfogu­latlan és törvényes vizsgálat lehetősége teljesen kizárttá vált. így az adóhivatalon be­lüli törvényes eljárás helyre- állításáig, a tárgyilagos vizs­gálat végzésére képtelen sze­mélyek kizárásáig mind a személyét, mind a cégeit te­kintve elzárkózik a további vizsgálattól, ha siekrül az ehhez szükséges jogi hátte­ret megteremtenie. Tb-reagálás A társadalombiztosítási ön- kormányzatok vezetői kedve­zően fogadták az Alkotmány- bíróság pénteki döntését, mi­szerint az alaptörvénnyel el­lentétes a honoráriumokra ki­vetett 44 százalékos tb-járu- lék, illetve a betegszabadság kiterjesztésének július 1-jei hatályba léptetése. A honorá­riumok járulékkötelessé téte­léről hozott döntés megerő­sítette a tb-önkormányzatok mindvégig hangoztatott véle­ményét, mely szerint az ellen­szolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség sérti a biztosí­tási elvet és logikát — mond­ta az MTI-nek Szeremi Lász- lóné, a Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat alelnöke. A be­tegszabadság kiterjesztésének kérdésében ugyancsak a tb ál­láspontját alátámasztó határo­zat született, igaz, csak rész­ben. Mert — amint azt Simsa Péter, az Egészségbiztosítá­si Önkormányzat alelnöke rá­mutatott — a biztosító nem­csak júliusban, de később sem tartja elfogadhatónak a munkáltatók ilyen jellegű megterhelését. Ez a megol­dás ugyanis közgazdaságilag megalapozatlan. Az Alkot­mánybíróság kimondta azt is, hogy a személyi számot legkésőbb ez év december 31-ig lehet használni. Ez a határozat a társadalombizto­sítást alapvetően érinti, hi­szen nyilvántartási rendsze­re a személyi számra épül. Szeremi Lászlóné szerint a nyugdíjbiztosítónál bizo­nyos ideig elkerülhetetlen lesz a személyi szám haszná­lata, de természetesen a dön­tés nyomán szükség lesz egy újfajta azonosító rendszer kidolgozására és bevezeté­sére. Marad a gyes és a gyed... egyelőre A Miniszterelnöki Kabinet nyilatkozatot adott ki pénteken délután az Alkotmánybíróság­nak a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényekkel foglal­kozó határozataival kapcsola­tosan. „A miniszterelnökség tudomást szerezve az Alkot­mánybíróság 1995. június 30- ai határozatairól — amelyek a gazdasági stabilizációt szolgá­ló törvényekkel és végrehajtási rendeleteikkel foglalkoznak — megelégedéssel fogadta, hogy a testület a törvénycsomag egé­szét alkotmányosnak ítélte. Te­kintettel ugyanakkor arra, hogy a határozatok a törvények né­hány rendelkezését megsem­misítették, és indoklásaik szer­teágazó jogi és társadalompo­litikai kérdéseket érintenek, kellő időre van szükség ahhoz, hogy a kormány azokat alapo­san elemezze. A miniszterel­nök döntésének megfelelően a kormány július 6-ai ülésén át­tekinti az előállott helyzetet és megteszi azokat a lépéseket, amelyek az ország pénzügyi­gazdasági stabilizációjának biz­tosítása és az államháztartás egyensúlyának javítása érdeké­ben szükségesek. A kormányfő utasította az illetékes miniszte­reket, hogy haladéktalanul tá­jékoztassák az állampolgárokat az Alkotmánybíróság határoza­taival összefüggő, őket érintő konkrét kérdésekről. mény, hogy a kockázatáthárí­tás terheit az érintettek idő­ben úgy megismerjék, hogy a jövőbeni kockázatokkal szá­molhassanak, és fedezésükről gondoskodhassanak. A testület a határozat indoklásában egye­bek mellett hangsúlyozta: a biztosítói szerepnek a munkál­tatóra, illetőleg bizonyos kör­ben a biztosítottra való áthárí­tása — ha annak arányossága még elfogadható lesz is — al­kotmányosan csak fokozato­san, előreláthatóan, kiszámít­hatóan történhet meg. Ezt kí­vánja meg az alkotmányban deklarált jogállamiság lényegi elemét adójogbiztonság szem­pontja is. A testület az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a 44 százalékos tb-járulék kiter­jesztését a szerzői honoráriu­mokra. Az indoklás többek között kimondja: a törvény egyes be­kezdéseiben a biztosítási elem részben vagy teljesen hiány­zik. Ezekben az esetekben a társadalombiztosítási járulék címén előírt kötelezettség te­hát a társadalombiztosításon kívül esik, ahhoz nem kapcso­lódik a munkáltató érdekeltsé­ge, és nem alapoz meg sem­miféle társadalombiztosítási ellátást. A törvény egyes ré­szei tehát nem a biztosítottság­hoz, és ezen keresztül az ellá­tottság elvi lehetőségéhez, ha­nem „valamely szerződés- és szolgáltatástípushoz köt tör­vényben elrendelt, a fizetésre kötelezett vagyoni jogait ter­helő egyoldalú, bár a társada­lombiztosítás javára szóló, de érdekeltség, ellenszolgáltatás és értékgarancia érvényesülé­se nélküli fizetési kötelezettsé­get.” Az ilyen fizetési kötele­zettség a tulajdonhoz való jo­got aránytalanul és anélkül korlátozza, hogy az más alap­vető jog vagy kötelesség ér­vényesülése érdekében tör­ténnék. Alkotmányellenesnek minő­sítette és megsemmisítette a bíróság azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31- ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. december 31-ig meghosszabbítja. A testület a határozat indok­lásában emlékeztet arra, hogy a korlátozás nélkül használha­tó, általános és egységes sze­mélyazonosítójel ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ezért alkotmányelle­nes. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a sze­mélyazonosító jel használatá­nak időbeli kiterjesztése, to­vábbi négy évvel történő meg­hosszabbítása nem elkerülhe­tetlenül szükséges. A gazdasá­gi egyensúlyi helyzet javítása nem elegendő indok a szemé­lyi szám használatának meg­hosszabbításához. A határozat hangsúlyozza: a gazdasági sta­bilizációs program végrehajtá­sa csak alkotmányos keretek között történhet meg, alkotmá­nyos alapjogok lényeges tartal­mának sérelméhez a célzott vagy ígért gazdasági növeke­dés nem vezethet. Elutasította a testület azokat az indítványokat, amelyek a gazdasági stabilizációt szolgá­ló törvény szerkesztésének és előkészítésének fogyatékossá­gai miatt a törvénycsomag egé­szének a megsemmisítését kér­ték. A határozat szerint: az a jogtechnikai megoldás, hogy á stabilizációs törvény törvény­módosítások laza halmazából áll, bár nem kívánatos, de nem ellentétes az alaptörvénnyel. Az alkotmánybíróság ugyan­akkor hangsúlyozta: a szóban forgó törvénycsomag a tör1 vényalkotásban ritkán ^előfor1 dúló kényszerszülte kivétel le­het csupán, nem pedig a tör­vényalkotás körében szélesebb körben alkalmazott „modell”. Csomagbukta Az Alkotmánybíróság több ponton az alaptörvénnyel el­lentétesnek minősítette a gazdasági stabilizációs törvényt, az úgynevezett Bokros-csomagot. Azokat az indítványokat vi­szont, amelyek a törvény teljes egészésben való megsemmi­sítését kérték, a testület elutasította. Az idő rövidsége miatt az Alkotmánybíróság pénteken csak azon indítványokról dön­tött, amelyek széles rétegeket érintenek, jelentős változások­kal járnak, és azonnal hatály­ba lépnek. A testület megállapította: a jogbiztonság a szerzett jogok védelme érdekében megköve­teli, hogy az anyasági és a gyermektámogatási rendszer keretei között a viszonylag rö­vid idejű támogatásokat — a várandósági pótlékot, a terhes­ségi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási-segélyt, a gyermekgondozási-díjat és a gyermeknevelési támogatást — a már megszületett és 1995. június 15-től számított három­száz napon belül megszüle­tendő gyermekek esetében a hatályosnál nem kedvezőtle­nebb feltételekkel és időtar­tamra biztosítsák. A határozat kimondja: a hosszú időtar­tamra szóló támogatási forma esetében a törvényalkotó jogo­sult a támogatás egész jogi sza­bályozását a jogosultság jog­alapjára és előfeltételeire is kiható módon megváltoztatni úgy, hogy a változtatás azokra is kihasson, akik a támogatás­ra már jogot szereztek. Ilyen­kor azonban felkészülési időt kell biztosítani az érintettek számára, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott ren­delkezésekhez. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság alkotmány- ellenesnek minősítette és meg­semmisítette az anyasági jut­tatásokról szóló rendeleteket. A határozat szerint tehát nem lehet eltörölni a gyedet, illet­ve a gyest, és egyelőre a csa­ládi pótlék új rendszere sem léphet hatályba. Az indoklás szerint nincs al­kotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászo­rultság szerint járó juttatások­ká alakítsák át, feltéve, hogy megfelelő átmeneti időt bizto­sítanak. Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom je­lentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor — az ország gazdasági hely­zetére vonatkozó szempontok mellett — figyelembe kell vennie az alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezése­it is. A stabilizációs törvénycso­mag azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalmazó szabá­lyait 1995. július 1-jével lép­tette hatályba, e követelmé­nyeknek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság sze­rint alkotmányellenes az a ren­delkezés is, hogy a munkavál­laló betegsége esetén csak a keresőképtelenség 20. napját követően jogosult a táppénzre. A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás műkö­dőképességének megnehezülé­séből adódó terhek részbeni — arányos és alkotmányos indo­kok melletti — áthárítása a biztosítottakra, illetve a mun­káltatókra önmagában nem szükségképpen alkotmányelle­nes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követel­Kabinet-nyilatkozat A Népjóléti Minisztérium közleménye Az Alkotmánybíróság pén­teki, a stabilizációs csomag­gal kapcsolatos döntéséről a Népjóléti Minisztérium az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez. A Népjóléti Minisztérium természetesen tudomásul ve­szi az Alkotmánybíróság döntését. Tanulmányozzuk a stabilizációs törvénycsomag­gal kapcsolatos határozato­kat, és azok indoklását. Arról azonban már most szeretnénk tájékoztatni a la­kosságot, hogy az Alkot­mánybíróság döntése értel­mében a már megszületett és az 1995. június 15-től számí­tott 300 napon belül meg­születő gyermekek esetében — a gyermekgondozási se­gélyt, — a gyermekgondozási díjat, — a gyermekgondozási tá­mogatást, — a várandóssági pótlékot — és a terhességi-gyer­mekágyi segélyt úgy kell biz­tosítani, hogy azok sem felételeikben, sem időtarta­mukban nem lehetnek ked­vezőtlenebbek a jelenlegiek­nél, azaz az érintettek válto­zatlanul hozzájutnak az em­lített ellátásokhoz. Mindazok, akik eddig ré­szesültek a terhességi vagy az anyasági támogatások kü­lönböző formáiban, és akik eddig kaptak családi pótlé­kot, ezután is a megszokott rendben folyamatosan meg­kapják. A július 15-ei családi pót­lék igénylési határidő ér­vénytelen, az igénylőlapokat nem kell benyújtani. Ez utóbbival kapcsolatban azonban azt ajánljuk, hogy akik már beszerezték és eset­leg kitöltötték az igénylőla­pokat, őrizzék meg azokat. Ugyanis az Alkotmánybíró­ság mai döntése a családi pótlék új rendszere beveze­tésének csak az időpontját találta alkotmányellenesnek. Surányi véleménye Az érvényes jogi keretek között meg kell találni a kormány­nak azokat az intézkedési lehetőségeket, amelyek révén — al­kotmányossági szempontból is megfelelően — biztosítható, hogy a központi költségvetés ez évi hiánya a tervezett keretek között maradjon. Ezt hangsúlyozta Surányi György, a Magyar Nemze­ti Bank elnöke pénteken, reagálva az Alkotmánybíróság stabili­zációs csomagtervvel kapcsolatos döntésére. Elmondta, hogy részletes véleményét csak azt követően fejti ki, ahogy az alkot­mánybírósági döntést követően megismeri az indoklást is. Azt azonban mindenképpen fontosnak tartja, hogy a kormány stabi­lizációs programcsomagjának legfontosabb céljai érvényesül­jenek, ugyanis csak így lehet megállítani az ország eladósodá­sát és fenntartani a fizetőképességet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom