Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-14 / 137. szám
Közelkép 1995. június 14., szerda Többpárti folyosó a „Zöld” irodaházban? A májusi közgyűlésen Felbermann Endre Nyíregyháza alpolgármestere terjesztette elő azt a tervezetet, melyszerint a gyér kihasználtságú a Hősök tere 9. — ismertebb nevén a zöld irodaház — a jövőben Egyesületek Házaként működne tovább. És a tervek szerint a második emeleten találna otthonra a már ott lévő Független Kisgazdapárton kívül a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt. Az elképzelésekbe azonban hiba csúszott, mert egyrészt a közgyűlés első fordulóban elutasította a tervezetet, másrészt pedig a KDNP sem kíván elköltözni a volt Hazafias Népfront Székházból, melyet jelenleg az MDF-fel közösen bérel. A KDNP képviselőitől megtudtuk, jól érzik magukat a Luther utcában, és márcsak azért sem szívesen költöznek az irodaházba, mert sok az idős KDNP tag, akiknek a második emeletre való lépcsőzés korukból adódóan gondot jelent. A KDNP-sek azt is felvetették, hogyha már létrejön a Zöld irodaház második emeletén egy „pártfolyosó”, akkor örömmel vennék, ha valamennyi párt beköltözne oda. Természetesen ezek után megkérdeztük valamennyi párt képviselőjét, hogy költöznek-e vagy sem? Petróczki Ferenc (a Magyar Demokrata Fórum megyei elnöke)f — Én nem kényszerként fogom fel a költözésünket, a város vezetőivel közös egyeztetés alapján jutottunk el ehhez a megoldáshoz. Jelenlegi elhelyezésünk helyzete, minősége kívánni valót hagy maga után, és akkor nagyon finoman fogalmaztam. Mi magunk már korábban is kerestük az új lehetőségeket. A Zöld irodaházat megfelelőnek tartjuk. — Ha jól tudom a tervek szerint 140 négyzetméter jut majd a Magyar Demokrata Fórumnak. Ezt a területet elegendőnek tartja? Esetleg más párt közelsége nem zavarja? — Amennyiben a megállapodás szerint kapjuk meg a 140 négyzetmétert úgy természetesen elégségesnek tartom. Egyik párttal szemben sincsenek kifogásaim. Sőt, azt hiszem túl kellene már lépni az elszigeteltséget segítő és az azt megcélzó pártpolitizáláson. Egyfajta tisztességes beszélőviszonynak ki kell alakulni és ezt a most a körülmények is segítik. — Mi a véleménye arról, hogy az MSZP, az SZDSZ és FIDESZ MPP esetleges beköltözéséről nem esik szó? — Mindenkinek saját magának kell ebben az ügyben az esetleges beköltözéséről nyilatkoznia. Én rájuk bízom a döntést. Tukacs István (a Magyar Szocialista Párt megyei alelnöke): — Nincs olyan szándékunk, hogy az egyébkény egyesületek házává váló irodaházba költözzünk és ennek egyetlenegy oka van: 1993— ban, nem egészen két éve, amikor a jelenlegi Jókai téri irodába költöztünk akkor úgy gondoltuk, hogy ez a hely számunkra hosszú távra megfelelő. Sőt, elég sokat szántunk annak az épületnek a felújítására. Nincs okunk arra, hogy mozduljunk. Amikor 1990— ban a parlamenti pártok elhelyezése Nyíregyházán megtörtént, akkor a pártok vezető úgy nyilatkoztak, hogy ezeket a helyeket, azok nagyságát nem fogják vitatni. — Nyilvánvaló, hogy az MDF és a KDNP költözésében az is benne van, hogy a volt Hazafias Népfront székházat a város jó áron tudná értékesíteni. — Természetesen, azonban itt kényszerítésről nincs szó. A két pártra van rábízva, hogy költözik-e vagy nem. Lövei Csaba (az SZDSZ megyei irodavezetője): — Az SZDSZ nem költözik a Zöld irodaházba, mert az el nem fogadott előterjesztésben az áll, hogy azok a szervezetek költöznek be automatikusan az Egyesületek házába, melyek ingatlant kaptak a várostól, a politikai pártok viszont csak kérésük alapján. Nyilván való, hogy egy adott párt a Zöld irodaházban kisebb rezsivel tud működni, és azok akiknek kisebbek a lehetőségeik a múlt évi választási eredmények után valószínűleg élnek ezzel a lehetőséggel. Akik fenntudják tartani azt az ingatlant, ahol most működnek azok minden bizonnyal maradni fognak. Az SZDSZ nem kíván elköltözni a Dózsa Gy. u. 5. szám alatt lévő ingatlanból. Seszták Oszkár (a FIDESZ MPP megyei irodavezetője): — Meglep a felvetés, mert nem érkezett hozzánk olyan jelzés a város vezetése részéről, hogy be kellene költöznünk a Zöld irodaházba. Egyelőre ezzel a kérdéssel nem is foglalkoztunk. Egyébként mi akárcsak az SZDSZ nem városi, hanem állami tulajdonban lévő ingatlanban bérelünk irodákat. A Magyar Demokrata Fórum és a KDNP esetleges költözéséről tudok, de az ügy jelenlegi állásáról nincs tudomásom. Felbermann Endre (Nyíregyháza alpolgármestere): — Valóban az volt a tervünk, hogy a volt Hazafias Népfront székházának eladásából újítjuk fel a Zöld irodaházat. Egyelőre a KDNP a párt megyei üléséig türelmet kért. Tudom, hogy azért nem szí-' vesen költöznek, mert sok a nyugdíjas náluk. Az biztos, hogyha a KDNP nem megy bele a költözésbe, akkor az eredeti elképzelésünk felborul. Amennyiben a volt székházat nem tudjuk értékesíteni, úgy félő, hogy nem lesz pénzünk a Zöld irodaház felújítására. Egyelőre tehát úgy fest a dolog, hogy mégsem lesz pártfolyosó a Zöld irodaházban. Vagy ha lesz is, akkor is csak a Kisgazdapárt és az MDF rész vételével. A témára természetesen visszatérünk. Száraz Attila Miért nem fizet az UNITERV? Március 15-ig 15 millió forintnak kellett volna az UNITERV RT.—tői befolynia a Törpe utcai telek árának ellentételeként a polgármesteri hivatalhoz.. A Törpe utcán a telek felosztásra kerültek, az építkezést a magánszemélyek elkezdték, néhányan már igen jól haladtak a munkákkal. A telkekért a pénz azonban a mai napi nem érkezett meg a polgármesteri hivatal bankszámlájára. Miért? — kérdeztük Romanovits Istvántól, a városfejlesztési iroda munkatársától. — Sajnos, nem megy minden úgy, ahogy elterveztük. A Törpe utcai telekosztás felé eső részen van egy közmű sáv, ami állami tulajdonú, és a Kincstári Vagyonkezelő kezelésében van. Ennek az elidegenítését törvény tiltja, igyekeztünk a Kincstári Vagyonkezelővel telek cserében megállapodni. Sajnos, a törvényre hivatkozva azt a választ kaptuk a Kincstári Vagyonkezelőtől, hogy a csere is elidegenítésnek minősül. így tehát az egyszerűbb eset a csere sem jöhetett szóba. Nem láttunk más megoldást, mint azt, hogy hatósági úton megpróbáljuk megszerezni az érintett földterületet. Kezdeményeztük a terület út céljára való igénybevételét. Amennyiben ez sikerül, akkor végül is az egész adásvételi szerződés megköthető. Berencsi Gyula alpolgármester a következőket mondta el a Törpe utcával kapcsolatban. — Igyekszünk a gazdasági bizottság bevonásával felgyorsítani az adásvétel ütemét, reméljük a héten közös nevezőre tudunk jutni. Természetesen amíg nem tudjuk megszerezni az ominózus földterületet, addig az UNITERV jogosan nem fizet. A napokban találkozunk az UNITERV igazgatójával Lencsés úrral és a megbeszélés után remélhetőleg pont kerül az ügyre — Ígérte meg Berencsi Gyula. (száraz) UJ KELET Csabainé védelmébe vette az „Emgét” A pénteki megyegyűlésen dönteni kellett a képviselőknek a Mezőgazdasági Főiskola két kérelméről. Az intézmény egyrészt négy millió forint támogatást kért a gazdálkodási szak beindításához, illetve 6 millió forintot ingatlanvásárlásra, melynek segítségével a napkori tangazdasága istállóval, irodával, földdel bővülne. A hat millió forint fele hárulna a megyére és a fele Nyíregyházára. Kedvezményként volt felkínálva az előterjesztésben, hogy az ingatlanok esetében nemcsak pénzzel, hanem kárpótlási jeggyel is fizethetett (volna) a megyegyűlés. Sulyok József a pénzügyi bizottság elnöke nem támogatta egyik előterjesztést sem. — Jól érzem magam, még akkor is, ha a képviselő társaim kereszttűzébe kerültem, illetve került a pénzügyi bizottság — mondta a közgyűlés szünetében. — Nem a szakközgazdász képzés ellen van a bizottságunk — sőt, nagyon fontosnak tartjuk — , hanem úgy éreztük, hogy a korábban odaítélt támogatások felhasználása a Mezőgazdasági Főiskolán nem volt mindig praktikus. Nekünk az a feladatunk, hogy egy—egy konkrét kérdésben megvizsgáljuk, hogy van—e pénzügyi keret és fedezet, illetve a korábbi pénzek célirányosan lettek—e felhasználva. Nagyon nagy vita alakult ki a pénzügyi bizottságban a Mezőgazdasági Főiskola kérelmeinek ügyében, de mivel nem tudunk még a Belügyminisztériumba beadott pályázat, a 220 milliós támogatási kérelmünk sorsáról úgy ítéltük meg, hogy fedezettel nem rendelkezünk. Azt kértük, hogy amikor tudjuk, hogy mennyi pénzt kaptunk a pályázatunkra akkor térjünk vissza a kérdésre. Mára azonban ez a javaslatunk elfelejtődött— jegyezte meg a bizottság elnöke. Az egy órás vita jelentős részében a képviselők a Mezőgazdasági Főiskola két előterjesztése mellett érveltek. A vita vége felé szót kért Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere is, aki a következőket mondta: — Miközben több, mint száz kérelem érkezett be az illetékes szakminisztériumhoz, mely új szak beindításához kér támogatást azokból összesen hármat fogadott el a szaktárca. Az egyik a Mezőgazdasági Főiskola kérelme volt a gazdálkodási szak beindítására. Azt gondolom ez komoly szakmai elismertséget jelent a Mezőgazdasági Főiskolának, Nyíregyházának és a megyének is. Ezt elszalasztani, elhalasztani óriási hibának tartanám. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban ígéretet kaptunk arra is, hogy a jövőben kap a közgazdasági szak az államtól normatív támogatást, ebben az évben viszont az induláshoz nem tudnak segítséget nyújtani. Amennyiben a város és a megye nem támogatja a főiskola törekvését — miközben a gazdálkodási szak már meg van hirdetve, benne van a felsőoktatási tájékoztatóban, a 30 férőhelyre főleg a megyéből 166 jelentkező van — akkor az megkérdőjelezi, hogy szabad—e elindítani a szakot. A nyíregyházi képviselő-testület a 4 millió forintos támogatást megszavazta. Ezenkívül a képviselőtestület azt is vállalja, hogy záros határidőn belül a mezőgazdasági szakközépiskolának új helyet keres, amivel biztosija a főiskola bővítésének lehetőségét. Nyíregyháza tehát mindent megtesz azért, hogy nem csak a megyeszékhelyről, de a megye valamennyi településéről jelentkezhessenek hallgatók a főiskolára, akik annak elvégzése után valószínűleg üzemgazdászként viszszatémek a településükre. Óriási hibának tartanám, ha a megye ezt az elképzelést nem támogatná. Az ingatlanvásárlással kapcsolatos előterjesztést hallva teljesen meglepődtem, hogy abban kitételként a megyeszékhely is szerepel. Bennünket ezzel kapcsolatban senki meg nem keresett, hozzánk ilyen jellegű kérés nem érkezett. Azt gondolom nem etikus a megyei közgyűlés bármelyik bizottságának olyan előterjesztést készítenie amelyik érinti a megyeszékhelyt, de annak képviselő testületével az nincs egyeztetve. Én a néhány nappal ezelőtt kézhez kapott anyagból ismertem meg a Mezőgazdasági Főiskola állattenyésztési szakának problémáját, a gyakorlati képzéssel kapcsolatos gondját. Nem zárkózunk el az esetleges megkeresés elől, még akkor sem, ha tudjuk az állattenyésztési szakon szerzett diplomát többnyire az új üzemmérnökök valószínűleg nem Nyíregyházán hasznosítják majd, hanem a megye településein — állapította meg hozzászólásának végén Csabai Lászlóné. A polgármesterasszony segítőkészsége tapsot kapott a megyegyűlésen. A megyegyűlés a gazdálkodási szak beindítását támogatta, az ingatlanvásárlási szándékot viszont nem. Ez utóbbi kérdés azonban, mint a közgyűlés utáni beszélgetésekből kiderült valószínűleg átdolgozott formában rövidesen újra visszakerül a képviselők asztalára. (sza) 0TTH0N-ra lelt Nyíregyháza Az INTERIT Befektetési Tanácsadó Kft. mint felszámoló pályázat útján meghirdette hasznosításra az örökösföldi Otthon éttermet a , mely korábban a felszámolás alatt álló Szabolcs Vendéglátó Vállalat kezelésében volt. Mivel a pályázat eredménytelenül zárult a felszámoló felajánlotta megvételre az éttermet a nyíregyházi önkormányzatnak. Az 1157 négyzetméteren lévő ingatlan forgalmi értéke 21 millió forint. A polgármesteri hivatal munkatársainak helyszíni szemléje után a felszámolónál 16,2 millió forinttal jelentette be vásárlási szándékát a nyíregyházi önkormányzat. Az INTERIT Kft. az ajánlatot elfogadta, így rövidesen papíron is a nyíregyházi önkormányzaté lesz az OTTHON étterem, melynek hasznosítására valószínűleg pályázatot írnak ki. (sz—a) Pedagógusok elismerése Pedagógus nap alkalmából az elmúlt héten kitüntetéseket adott át Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere. Nyíregyháza kiváló pedagógusa címet kapta Dr. Farkas Károly, a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola igazgatója nyugdíjba vonulása alkalmából a négy évtizedes tanári pályájának és az ÉVISZ alapításától végzett 25 éves vezetői munkájának elismeréseként, Háhn Ferenc, a Krúdy Gyula gimnázium tanára a fizika tanítása terén elért kimagasló színvonalú munkájáért és a szakmai eredményekért, Urbán Teréz, az Eötvös József Általános Iskola és Gimnázium szakvezető tanára a magyar nyelv és irodalom magas szintű oktatásáért, a diákok anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséért valamint szakmai publikációkért. Oktató—nevelő munkáért kitüntetést vehetett át Ábrányi Ede, a Zrínyi Ilona Gimnázium tanára, Ákos Zoltánná, a Vasvári Pál Gimnázium tanára, Balku Jenő, a Kölcsey Ferenc Gimnázium szaktanácsadója, Balogh Emil, a Krúdy Gyula Gimnázium tanára, Diczkó Józsefné, a Móra Ferenc Általános iskola igazgatója, Faggyas Jenőnének, az Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanítójának, Géczi Ferencnének, az Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és gimnázium szakvezető tanárának, Gilányi Jánosnak, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola tagozatvezetőjének, Gombos Károlynak, a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola tanárának, Kiss Tamásnénak, a 20. sz. Általános Iskola tanárának, Kovács Lászlónak, a 16. sz. Általános Iskola tanárának, Kozma Ferencnének a 2. sz. Napköziotthonos Óvoda vezető helyettesének, Mezey Mártának, a Vasvári Pál gimnázium tanárának, Pálóczi Gyulánénak, a 110. sz. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettesének, Sille Zoltánnak, az Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettesének, Zechár Attilánénak, a Vécsey Károly Általános Iskola tanítójának, Gábor Ferencnének, a Zrínyi Ilona Gimnázium tanárának, Dr. Péli Toóth Sándornénak, a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárának, Dr. Tarr Ferencnének, a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárának és Toronyi Máriának, a Kertvárosi Általános Iskola igazgatóhelyettesének. (sz. a.)
