Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-14 / 137. szám
UJ KELET Közelkép 1995. június 14. erda9 Képviselők közelről Dr. Szilvái Mária r Sorozatunkban Nyíregyháza egy-egy lakókörzetének gondjaival, problémáival foglalkozunk és a megoldás lehetőségeiről kérdezzük a terület megválasztott képviselőjét. A borbányai választókerület tulajdonképpen három részből áll: Nyírjes, Nagyszállás és maga Borbánya. Nézzük sorjában! —Mi izgatja most leginkább a Nyírjesi embereket? — Kedvező fordulat állt be a gázprogram megvalósításában, a költségvetés módosításában. A költségvetés módosításával egyidőben a város közgyűlése jóváhagyta a támogatás összegét. Most már csak néhány emberen múlik, hogy meglegyen az a bizonyos 80 %-os szervezettség, ami a beruházás beindításához szükséges. Itt várhatóan a kétszerese lesz a hozzájárulás összege, mint másutt, mert új gerincvezetéket kell kiépíteni. A meglévő, Tünde utcai már nem bírná el nyomáscsökkenés nélkül, ha még ezt a területet is rákötnék. Egyébként szerencsésebb lenne a nagyszállásiakkal együtt megépíteni ezt a fővezetéket, mert így egy-egy családra kevesebb költség jutna! Ha már a gáznál tartunk: a nagyszállási zártkertek tulajdonosai gondolkodtak olyan megoldáson, amit falugáznak hívnak. Ez úgy üzemel, hogy nem vezetéken viszik a gázt, hanem egy nagy tartályból helyben látják el a területet, így lényegesen kevesebbe kerülne a belépés összege (80 ezer helyett körülbelül. 20 ezer forint) A használatért viszont jóval többet kellene fizetni. Jó lesz sietni a döntéssel, mert küszöbön áll az energiaszektor privatizációja és nem biztos, hogy a tulajdonosváltás kedvezően érinti majd a leendő beruházásokat. Ha Nyírjesen augusztusban megtörténnének a befizetések, akkor még az ősz végére nyomás alá helyezhetnék a rendszert. Jelenleg így fest egy önkormányzati üres terület Borbányán az Alma utcán a szerző felvétele Szerencsére áprilistól megoldódott Nyírjesen a rendszeres szemétszállítás, mégis újra és újra kialakulnak az illegális szeméttelepek. Nem az itt lakók hordják ide az építési törmelékeket és más hulladékot, hanem elsősorban a városiak. Érthetetlen, mert egy köbméterig bárki ingyen viheti az orosi lerakóhelyre és e fölött is jelentéktelen összeget kell fizetni. A bírság ettől jóval több. Sérelmezik az itt élők azt is, hogy közigazgatásilag Nyíregyházához tartoznak, adójukból a város is részesedik (valószínűleg a Szabolcs Volán is kap valamennyit ebből az összegből), mégis az itt lakók távolsági tarifát kénytelenek fizetni az utazásuk során, mert a „lakott terület” táblán kívülre utaznak. Csak megjegyzem: Sóstóhegy is kívül esik, mégis 40 Ftos menetjegyet kell lyukasztani... Nagyszálláson is megoldódott a szemétszállítás kérdése. A volt általános iskola épületében részben már működik a közösségi ház. Rövid időn belül szeretnénk itt kialakítani egy orvosi szobát. Nem rendelő lenne ez, csak egy elsősegélynyújtó-hely. Talán jövőre megvalósulhat. Komoly gondot jelent viszont az épület bebútorozása.Szívesen vennénk, ha különböző cégek használt asztalokkal, szekrényekkel és székekkel segíteni tudnának. Nincs még befejezve a ravatalozó, de már működik, temetési díjakat már itt is kell fizetni. Jó lenne, ha akinek bevétele is származik az üzemeltetésből befejezné az építkezést, ha a ravatolazó egy kicsit ünnepélyesebb lehetne a temetési szertartások alkalmával. Nagyszálláson tragikus az utak állapota: egy méter szilárd útburkolat sincs. — Milyen az utak állapota választókerülete legnagyobb részén, Borbányán? — Szinte az egész területen nincs megoldva a csapadékvíz elvezetése. A földutak egy-egy kiadós eső után szinte járhatatlanok. Ugyanilyen gond, hogy még az önkormányzati telken is évek óta derékig ér a gaz. Olyan, mintha nem is lenne gazdája. Előbb a dudva, később a szél által odafújt papírosok, majd egy-két ledobott zacskó szemét, és kész is az illegális szeméttelep. A város kezelésében lévő területek ezáltal el is értéktelenednek. Az illetékesek pedig csak egymásra mutogatnak. Talán — akár ingyen is — oda kellene adni művelésre ezeket a telkeket, mert később többe kerül majd rendbe hozni, mint amennyi bevétel származhat a bérbeadásukból. Nemsokára itt a vadkenderszezon. Nagyon lényeges, hogy mindenki irtsa a saját portáján. Az önkormányzati területek talán a senki földjei? Évek óta növekszik az allergiás megbetegedések száma. Ezt mint orvos is tapasztalom. Talán a városnak kellene jó példával elől járni itt a külső területeken is. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen elvadult környék melegágya a bűnözésnek. Könnyebben megtámadnak és kirabolnak valakit, ha a zsiványoknak biztosított a menekülés és a rejtőzés útvonala. A közbiztonság nem rossz, de a nagyobb távolságok miatt több támogatás kellene a polgárőrségnek. Az elkövetett bűnesetekre az a jellemző, hogy kevés anyagi kárt, de annál nagyobb bosszúságot okoznak. — Sok gond és probléma felvetődött eddig, mégis a lakótelepekről sokan jönnének szíves-örömest Borbányára. Talán mégsem olyan rossz a kép? — Oda kell figyelni, mert Borbánya alkalmas lenne a kertvárosi bővítésre. Jól meg kell azonban gondolni, hogy hol alakítanak ki utcát! Jó példa erre a Bazsalikom utca. Itt lakossági kérésre engedélyezték lakóházak építését és most úgy néz ki, mint a hullámvasút, mintha a Holdon járna az ember. Hogy lesz ott víz, villany, közmű, út? — Valamilyen formában csak megoldható a rendezés? — Borbánya részletes rendezési tervét a lakók megtekinthetik a városházán és az Alma utcai orvosi rendelőben. Ezen elképzelések szerint utcát nyitnának az Alma úttól a Csárda útig, a Bazsalikom út folytatásáig. Lakossági kérésre meghosszabbítják a Szőlőzugot, illetve az igények és a lehetőségek szerint újabb utakat is nyitnának. Ehhez kérik az itt lakók véleményét és segítségét. Fekete Tibor Belvárosi séta Új, tetszetős - és remélhetőleg az előzőnél tartósabb - burkolattal borítják be az Október 23. teret Az író hagyatéka A Stájerországban 1990- ben elhunyt író hagyatékát és könyvtárát osztrák származású özvegye a nyíregyházi Jósa András Múzeumnak ajándékozta. A múzeum az író hagyatékát a Kállayszobában helyezte el. Ennyi lehetne a hír, azonban tudnunk kell azt is, hogy ki is volt tulajdonképpen Ilosvay Ferenc. 1914. augusztus 18-án született Budapesten. Szülei kapcsán nyírségi gyökerei voltak, hiszen a családjának több helyen is volt birtoka a megyében. Gyermekkorát Nyírábrányban töltötte, majd Kalocsán érettségizett. Előbb Sopronban, majd Gödöllőn tanult, s szerzett diplomát. Ezt követően azonban pályát változtatott, a Reggel című lapnál lett újságíró. Ekkor kezdett el novellákat, tárcákat írni. Első könyvét Nagy káliéban írta (itt élt özvegy édesanyja), amely 1943-ban jelent meg Jó vadászatot címmel. Magyarország német megszállása után a Gestapo Dachauba szállította. A haláltábor felszabadulása után hazatért, és a Szabad Szó munkatársa lesz. 1949-ben internálják, majd — Recsket is megjárva— 1953-ban Nagy Imre miniszterelnöksége idején rehabilitálták, és a Gemenci Vadrezervátum igazgatója lett. 1956-ban harcolt a Szénatéren, ezért menekülnie kellett. Münchenben a Nemzetőr című újság munkatársa lesz. Jelentősebb kötetei is az emigrációban jelennek meg. A rendszerváltást még megérte, de a betegsége miatt már nem tudott utazni, hazatérni. Utolsó kötete is posztumusz, 1992-ben jelent meg Budapesten, a Püski Kiadónál, Megfordul a szél címmel. Első, 1943-ban írott Jó vadászatot című műve, mint a zöld mozgalom úttörő jellegű könyve a közeljövőben újból kiadásra kerül. Budaházi István A sokat vitatott, de végül is megmaradt Kossuth téri pavilonok... Csak az nem érthető, hogy mit keres ott még mindig a ronda „árusasztal” Az új zeneiskola homlokzata már mutatja, milyen elegáns, szép intézményt kap a város zenei élete Egy csúnya pötty az egyébként igen szép és ápolt Hősök terén „ (T. Gy. felvételei)
