Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-05 / 130. szám
Megyénk életéből ÚJ KELET hm f ^ Homoktanya Nagyhalász és Sóstóhegy között félúton helyezkednek el Nagyhalász külterülti lakott települései: Kecskéstanya, Mágasor és Homoktanya. A nyugodt és szép környezetben elterülő tanyákon több mint 150 lakásban mintegy 520 ember lakik. Korábban a tanyák elöregedése volt jellemző, de most már az itt felnevelkedő fiatalok egyre többen itt is maradnak. Igaz, házat nem tudnak építeni, de felújítják az öregebb lakásokat. Jellemző, hogy több fiatal nyíregyházi család is kiköltözött mostanában Homoktanyára. Új boltok, vállalkozások jelzik a környékbeliek vállalkozóképességét. Mivel a helyi termelőszövetkezet gyümölcsöse is ezen a vidéken van, így a munkanélküliek és napszámosok részére jó munkalehetőséget nyújt a szilvás és az almás. A külterület infrastrukturális ellátása folyamatosan kiépül. A vízszolgáltatás 1988-tól, a gázellátás az elmúlt évtől van. A gázért háztartásonként, közműfejlesztési hozzájárulás címén 30 ezer forintot fizetett a lakosság. A telefonhelyzet is megoldódni látszik. Ha a digitális rendszer a külterület határába ér, lehetőség lesz a telefonigények kielégítésére is. Gondot jelent viszont a gyerekek óvodába és iskolába utaztatása, mivel kihelyezett iskola jelenleg nincs. Reggel a téesz autóbusza közlekedik, viszi a tanulókat, délután pedig a gyakori, menetrend szerinti járatokkal teszik meg a hazafelé igyekvő gyerekek a 7-8 kilométeres távolságot. 1995. június 6., kedd 3 Beszélgetés Fodor Gábor művelődési miniszterrel „Komoly szerepet szánunk a tanárképzésnek...” Pénteken Beszterecen járt iskolaavató és névadó ünnepségen Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter. A nyilvános fórumon Ágoston István, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának vezetője majd Száraz Attila, az Új Kelet munkatársa kérdezte a kultuszminisztert. —A kormányon belül milyen lehetőségei vannak? — Rendkívül korlátozottak, akárcsak más tárcák minisztereinek. Borzasztó érzés, hogy gúzsba kötve kell táncolnunk. Az ember szívvel-lélekkel teszi a dolgát, és tenne minél többet, keresne új lehetőségeket. Azonban állandóan azon kell gondolkoznunk, hogy milyen elvonások lesznek, hogy tudunk minél többet megtakarítani. Még véletlenül sem szeretném, ha bárki sajnálna, mert amikor elvállaltam, tudtam, hogy milyen helyzetben van az ország, milyenek a lehetőségeink. Nem azért nehéz a kormányban érvényesíteni bizonyos elveket, mert nincs meg a készség például az oktatás támogatására, hanem azért, mert az nem tud megtenni nagyon sok mindent. Én bízom abban, hogy bizonyos szempontból a jelenlegi drasztikus intézkedésekre szükség van. Egyre erősebb bennem a meggyőződés, hogy az oktatás és a kultúra területén fokozatosan, lépésről lépésre fogunk eredményeket elérni. —Ön a Bokros-csomag mellett foglalt állást, miközben a szellemi alkotásokat sújtó honoráriumokat ön sem tudta elfogadni. Levelet is írt korábban a pénzügyminiszternek... — Amíg a kormány nem dönt, addig az feladatom, hogy mindent megtegyek annak érdekében, hogy a kultúra és az oktatás minél jobb pozícióba kerüljön. A döntés után viszont az a kötelességem, hogy képviseljem azt. A kormány eddigi döntései nincsenek ellentétben az elveimmel, valamennyit el tudom fogadni. Bokros Lajosnak nemcsak levelet írtam, hanem többször is beszéltem „Uccu babám, fordulj egyet...” Ezzel a címmel rendezték meg a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban a Nyírség Táncegyüttes évadzáró gálaestjét. A nagy sikerű rendezvényen bemutatkoztak a Nyírség táncosai, valamint a Margaréta és a Babszem Gyermek - tánccsoport tagjai. A karikázót, a botolót, az üvegtáncot és a többi szemet-szívet gyönyörködtető néptáncot a Csürdöngölő zenekar muzsikájára ropták. Bozsó Katalin felvétele vele a tb-járulék ügyében. Mi azt szerettük volna, ha a szerzői jogokat kiveszi a tb-járulék kötelezettsége alól, és a honorárium a tb-járulék befizetése után legyen valós ellenérték. Végül azért döntött a koalíció és a kormány amellett, hogy kiterjeszti a tb-járulékot, mert nem akart ezzel az egy szférával sem kivételt tenni. Ez az indoklás végül is elfogadható. — Amiről eddig beszéltünk, az a döntés egyik oldala. De mi lesz a művelődési házakkal, a kisebb települések kulturális életével? A lehetőségeik a tbjárulék megnövelésével tovább romlottak. — Ez valóban nagyon nagy problémákat fog okozni. Bizonyos fokú kompenzációkat sikerült elérnünk. Úgy néz ki, hogy sikerül megteremtenünk egy nyolcvanmilliós keretet, ami kifejezetten arra szolgál, hogy a tb-járulékkal megemelt összegeket elsősorban a kis településeknél próbáljuk kipótolni.-—Az oktatási törvénnyel egy kicsit elkéstek. Három hónap, és kezdődik az új tanév. Hogyan tovább? — Ez nézőpont kérdése. Vagy az van, hogy mi kitaláljuk a szerintünk legjobb megoldást, és egy hónap alatt beterjesztjük törvényként, vagy az, hogy mindenkitől véleményt kérünk, és azok feldolgozása után készítjük el az oktatási törvényt. Mi az utóbbi utat választottuk. Kiküldtük az oktatásitörvény-tervezetet minden iskolának, minden szakmai és érdekvédelmi szervezetnek. Több ezer észrevételt kaptunk, rengeteg gyakorlati tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Ezt nem lehetett volna íróasztal mellett kitalálni. Amit tudtunk, beépítettünk az oktatási törvénybe. — A napokban felröppentek olyan hírek, hogy bezárják a pécsi és a debreceni orvostudományi egyetemet. Állítólag a miskolci volt nehézipari egyetemen is leépítés lesz. Mi igaz ebből? — A Miskolci Egyetem speciális helyzetben van. Sokan tudják, hogy félmillárd forint körüli az adóssága, ami napról napra nő. Ennek az egyik oka a régiót sújtó válság, Borsod megye és Miskolc nagyon nehéz helyzetbe került az elmúlt időszakban. A gazdálkodás hatékonyságáról azonban az egyetem is tehet. Meg kell vizsgálni azt, hogy miként lehet ésszerű gazdálkodással, takarékossággal a félmilliárdos adósságot csökkenteni. Az nyilván nem járható út, hogy más fizesse ki helyettük az összeget. Mi egyébként azt szeretnénk, ha emelkedne azoknak a fiataloknak a száma, akik egyetemekre és főiskolákra járnak. A 17 százalékos mutatónkkal csak Romániát és Albániát előzzük meg Európában. Ezt, persze, olyan egyetemekkel nem lehet megcsinálni, ahol hiába tanulnak a fiatalok, mert úgyis munkanélküliek lesznek. Orvost, tudjuk, hogy mennyit kell képezni. Nagyjából az agrárszakemberek számát is fel tudjuk becsülni, és azokból sincs értelme a szükségesnél többet képezni. Mi a nyitást a jogász-közgazdász-bölcsész oldalról képzeljük el. Ezek ugyanis olyan diplomák, melyek nagyon sok területen használhatók. A pécsi és a debreceni orvostudományi egyetem esetében azok a mutatók, amelyeket kiszámoltunk, azt sejtetik, hogy erős létszámleépítések lesznek. A debreceni egyetemek egyébként minden tekintetben a legnagyobb finanszírozással rendelkező intézmények. Ez a megállapítás igaz az orvos-, az agrár-, a tudományegyetemre és a tanítóképző főiskolára is. Más egyetemeken jóval kisebbek a költségek és jobb a pénzfelhasználás. Ezekkel a tényekkel egyszer nekünk is és az ott dolgozóknak is szembe kell nézni. —Az előbb a debreceni és a miskolci egyetemekről volt szó, de mi a helyzet a tanárképző főiskolákkal? Például a nyíregyházival... — Semmi probléma nincs velük. Sőt, nagyon komoly szerepet szeretnénk szánni nekik a jövőben. Ezért minden tanárképző főiskolánál felmerül az a kérdés, hogy miként tud minél szorosabban kapcsolódni egy-egy nagyobb egyetemi közösséghez. Igyekszünk egységes tanárképzést megvalósítani, s ez a diákok számára is kedvezőbb lenne, hiszen ennek segítségével nagyobbak lennének a lehetőségeik. — Hát tejól beöltöztél, fiam,.. Aztán csak ügyesen! (Csonka Róbert felvétele) A miniszter autogramot is adott...