Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-05 / 130. szám
41995. június 6., kedd Külföld-belföld UJ KELET Az RMDSZ kongresszusa után Győzött a józanság Oroszország és Lengyelország túl van a múlton Megemlékezés Katynban A múlt végleges lezárását a lengyel-orosz kapcsolatok terén a katyni mészárlás jelentette. Több évtizedes tehertétel meghaladását szorgalmazó felhívások hangzottak el vasárnap, a Szmolenszk melletti katyni erdőben. Ötvenöt évvel ezelőt4421 lengyel katonatisztet végeztek itt ki a hírhedt sztálini belügyi népbiztosság, az NKVD hóhérai. Rájuk, illetve a sztálini elnyomógépezet összesen csaknem 22 ezer lengyel áldozatára emlékeztek vasárnap a két ország vezetői és az egykori áldozatok hozzátartozói a helyszínen. A katyni lengyel katonai temető és emlékhely alapkőletételén, valamint a gyászistentisztelen részt vett Lech Walesa lengyel államfő, Józef Oleksy kormányfő, Józef Zych, a szejm, illetve Adam Struzik a szenátus elnöke, valmint Józef Glemp, a lengyel katolikus egyház vezetője. Jelcin elnök képviseletében Szergej Filatov, az elnöki hivatal vezetője volt jelen, a moszkvai kormányt pedig Jurij Jarov orosz miniszterelnök-helyettes képviselte. Lengyelország német megszállását követően a Szovjetunió 1939 őszén elfoglalta a kelet-lengyel területeket, ahonnan internálták a lengyel katonatiszteket. A titkos orosz pártarchivumok szerint összesen 21 857 lengyel katonát végeztek ki a katyni erdőben, az osztaskovói és a sztarobelszki fogolytáborokban, illetve a fehéroroszországi és nyugatukrajnai börtönökben. A szovjet propaganda évtizedeken át tagadta, hogy a szovjet belügyi hatóságok lennének a felelősek a lengyel katonák haláláért. Ezt csak 1990-ben ismerte el Moszkva. Utalva a múltra, Lech Walesa az emlékhely alapkőletételekor mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a „katyni föld néma kiáltása áttört a hazugságon, a terror és a hallgatás falán”. Mint mondta, erősödik a megbékélés reménye. A két demokratikus és szabad ország - Oroszország és Lengyelország - meghaladja a múltat és folytatja az igazság felderítését, példát adva a népek közötti hídépítésre. Szergej Filatov, az orosz elnöki hivatal vezetője Jelcin nevében hangsúlyozta, hogy egyetért Walesával abban: le kell zárni a két ország közös történelmének tragikus fejezetét. Ugyanakkor leszögezte, hogy Katyn emlékének a két nép jobb megértését kell szolgálnia, és hozzá kell járulnia az előítéletek, a bizalmatlanság meghaladásához. Walesa Jelcinnel együtt a világhírű orosz írót, a sztálini gulag világát megörökítő Alekszandr Szolzsenyicint is meghívta az ünnepségre, azonban egyikük sem volt jelen. Mazowiecki Nyugat-Szlavóniáról Fosztogatják a szerbeket Rendkívüli érdeklődés előzte meg s követi a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ május végi kongresszusát. Belső és külső berkekben egyaránt nagy volt a találgatás: melyik szárny s személy szerint ki veszi kezébe a szervezet vezetését, meg tudja-e őrizni a szövetség továbbra is a megalakulása óta irigyelt és többször veszélybe került egységét, tud-e kellőképp újítani, hitet, reményt adni és utat mutatni a nacionalizmus növekvő szorításában élő legnagyobb európai nemzeti kisebbség számára. Bár viharosan indult az elnökjelöltek versengése, kitapintható volt már a kezdet kezdetétől, hogy az RMDSZ- tagok zöme, a józanul gondolkodó s a tagságot maguk mögött tudó területi szervezetek vezetői az eddigi elnök, Mártó Béla újraválasztása mellett voksolnak majd, mert elegük volt a szervezeten belüli pozíciókat hajhászók személyeskedéseiből, az egymást lejáratni akarók hangoskodásaiból, az elvtelen vitákból, melyek csak csömört, kiábrándulást, a tagság érthető elhidegülését eredményezték. Ellenszenvet váltott ki Borbély Imre parlamenti képviselő (a Nagy Benedek-ügy kirobbantója) Markó Bélához címzett vádaskodó nyílt levele is, s hiába tudta ő az elnökjelöltségért folytatott versenygésben Tőkés László püspök személyes tekintélyét maga mögött, a A Tienanmen téri vérontás 6. évfordulóján a dalai láma felhívást intézett a nemzetközi közösséghez: támogassa a demokráciáért küzdő kínaiakat. — ErcSsen hiszek abban, hogy a nemzetközi közösség erkölcsi és politikai kötelessége a kínai demokratikus mozgalom támogatása — írta a Nobel-békedíjas tibeti vallási vezető üzenetében, amelyet Dharmszalából tettek közzé. A dalai láma ebben az indiai városban él száműzetésben 1959 óta. — Bölcs dolog volt nem elszigetelni Kínát és erőfeszítéseket tenni a világgazdaságba való integrálására, de a gazdasági integráció nem elegendő — olvasható az AFP által ismertetett üzenetben. — Kínának demokráciára és emberi jogokra van szüksége. Ezek a értékek egy szabad, dinamikus, stabil és békés társadalom alapjai. Ezért minden lehetséges bátorítást, támogakongresszusi küldöttek elsöprő többsége övön aluli ütésként értékelte a levelet, az alaptalan demagóg vádakat, s nem rá, nem az alig ismert Kánya-Harmat Sándorra, hanem a folytonosságra, a kiegyensúlyozottságra, a szervezeti életet szilárd alapokon tovább építeni akaró Markó Bélára adta le a voksát. Az európai és a romániai valóságot sokszor szem elől tévesztők, a magyarkodó mellveregetők magukra maradtak. Torgyán József üdvözlőbeszédének visszás hatása csak tovább ritkította soraikat. így aztán, 30 órás nonstop ülésen, a program elhúzódó vitája ellenére is döntöttek a küldöttek az alapszabályzat és a belső választások kérdésében, elsöprő többséggel választották újra — immár négyéves időszakra — a szövetség eddigi elnökét. Pedig kezdetben népesnek tűnt az ellentábor. Talán ezzel magyarázható, hogy egy Erdélyben oly mérvadónak tekintett média, mint a Duna Televízió is az utolsó pillanatig Borbély Imrét futtatta, s még a kongresszust követően is igyekszik szuggerálni, hogy nem a többség döntése, nem a területi szervezetek egymást támogatni akaró és önállóságukat féltő elképzelései a helyesek, hanem a magukat politikai elitnek tekintő szűk csoport lázálmai. Alapvető kérdésekben döntött a kongresszus. Azokban, melyek — akár „mérsékelt”, akár „radikális” oldalról nézve tást és segítséget meg kell adni a kínai demokratikus mozgalomnak — hangoztatta a dalai láma. A vallási vezető szerint az 1989-es „Pekingi tavasz” Kína modern történelmének egyik legbátorítóbb eseménye volt, s a Tienanmen téri vérontás csak rövid időre vetette vissza a demokratikus fejlődést. 1989 folyamata megfordíthatlan — vélekedett. 1989. június 4-re virradóra a hadsereg megtorlása következtében hivatalos adatok szerint háromszázan — ellenzékiek és külföldi megfigyelők szerint több ezren — vesztették életüket. — Szeretnék tisztelegni valamennyi kínai testvérem előtt, akik a szabadságért, a demokráciáért és az emberi jogokért haltak meg — írta a dalai láma, s egyben kérte a kínai demokratikus mozgalmat: mindörökre őrizze meg erőszakmentességét. is — a romániai magyarság jelene és jövője szempontjából egyaránt fontosak. Gondolhatunk itt az önmegvalósításra: a nemzeti kisebbségi megnevezést felváltó autonóm nemzeti közösségre, mely világosan céloz a kétmilliós romániai magyarság azon reális óhajának elismertetésére, hogy hazájában s a nemzetközi szervezetekben egyaránt államalkotó tényezőnek tekintsék. De nem jelentéktelenebb ennél az autonómia ügyében elfogadott álláspont mint gyakorlati kidolgozásra váró háromszintes elv programba iktatása sem. Várható volt — s ezt a kongresszus munkálatait üdvözlő román demokratikus pártok és a nemzetiségi szervezetek vezetői egyaránt megfogalmazták —, hogy a pártállami centralizmust támadó önigazgatási elv bármilyen megfogalmazásban is kerül majd elfogadásra, támadásnak lesz kitéve a román szélsőségek részéről. Hangos is most tőlük az ország parlamentje. Jövőbe mutató állásfoglalást szavazott meg a fórum a Román Szenátus által épp vitatott, az anyanyelvi oktatást elsorvasztani akaró és nyelvvizsgát szorgalmazó törvénytervezetről, s a vihart kavart év eleji Nagy Benedek-ügyet is igyekezett megnyugtatóan lezárni. Két év múlva rendkívüli kongresszus elemzi majd a józan döntések és a hétköznapok munkája eredményességét. Muzsnay Árpád Egyetemi tűz Négy diák életét vesztette, csaknem egy tucat pedig égési sérüléseket, illetve füstmérgezést szenvedett a moszkvai Népek Barátsága elnevezésű egyetem kollégiumában vasárnap keletkezett tűz következtében. A Míoszkva délnyugati részén fekvő ötszintes egyetemi kollégium legfelső emeletén hajnalban tűz ütött ki. Mint kiderült, előzőleg diszkó volt az épületben, és számos diák ittas volt. Mire a riasztott tűzoltók megérkeztek, lángokban állt a legfelső emelet. A négy halálos áldozat közül a lángok elől menekülve három kiugrott az ötödik emeletről, és szörnyethalt. A negyedik áldozat szénné égett holttestét a folyosón találták meg a tűzoltók. A tűz oka egyelőre ismeretlen. A korábban Patrice Lumumba nevét viselő, Népek Barátsága egyetemen a szovjet időkhöz hasonlóan ma is jórészt fejlődő országokból érkezett diákok tanulnak. Az egyetem kollégiumainak korábban meglehetősen kétes híre volt. Gyakoriak voltak ugyanis a rendbontások, így a sokszor késeléssel súlyosbított verekedések. Tadeusz Mazowiecki, az ENSZ délszláv ügyekben illetékes emberi jogi jelentéstevője szombaton Varsóban nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy a horvát hadsereg által május elején visszafoglalt Nyugat- Szlavóniában számos esetben megsértik az emberi jogokat — jelentette az AFP. — Mintegy 400 polgári személy lett katonai okokból nem indokolható gyilkosságok áldozata Nyugat-Szlavónia több helységében — mutatott rá Mazowiecki a sajtónak nyilatkozva a délszláv térségben tett legutóbbi útjáról visszatérve. — A horvát hatóságok szerint a halottak száma száznyolcvan, s közölük százötvenet tudtak azonosítani — tette hozzá. A május 2-án visszafoglalt Nyugat-Szlavóniából azóta is menekülő szerbek javait fosztogatják és pusztítják el — mutatott rá a lengyel diplomata. Mazowiecki szerint Mostarban ezzel szemben kismértékű, bár nem elegendő haladás tapasztalható. A boszniai város horvátok és muzulmánok lakta része között nincs szabad átjárás, s növelni kellene a naponta átengedett 250 fős létszámot — vélekedett. A lengyel diplomata barbár terrorista akciónak minősítette az ENSZ-kéksisakosok túszul ejtését. Kizárta a kiszabadításukat célzó esetleges fegyveres NATO-beavatkozás lehetőségét, mivel az — mint mondotta — veszélybe sodorná az UNPROFOR katonáinak életét. Mazowiecki az elkövetkező hetekben nyújta be jelentését útjáról az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának és a Biztonsági Tanácsnak. Támad a sivatag A globális fölmelegedés Izraelben és a Jordán-folyó nyugati partján is érezteti hatását: a Júdeai-sivatag évről-évre jobban terjeszkedik. Jeruzsálemtől alig néhány kilométerre keletre minden átmenet nélkül kezdődik a homokos pusztaság, amely a Holt-tengeren túl egybeolvad a Jordánia és Szaúd-Arábia területét borító sivataggal. Egy német-izraeli kutatócsoport négy éve foglalkozik az elsivatagosodás problémájával. A Jeruzsálem körül elhelyezkedő hét megfigyelő állomás folyamatosan gyűjti és értékeli a csapadékra, a víz elszivárgására és a levegő hőmérsékletére vonatkozó adatokat, míg egy mesterséges hold rendszeres időközönként légifelvételeket készít a szóban forgó sivatagi zónáról. A sivatag térhódításának okát a kutatók elsősorban az emberi beavatkozásban látják: olyan tevékenységekben, amelyek zavart keltenek a „zöldövezet” és a sivatag peremvidékének ökológiai egyensúlyában. Ide sorolják a túlzott mértékű legeltetést, a fák kivágását, s a termőföld túlzott igénybevételét. A kutatók a változásokból arra következtetnek, hogy a sivatag belátható időn belül elérheti a júdeai hegyeket és Jeruzsálemet, sőt a várostól nyugatra is kiterjedhet. A csoport német vezetője, a münchebergi klímakutató intézet munkatársa régészeti leletek alapján vont le érdekes következtetéseket. Mintegy két méter mélységben talált, 1500 éves agyagcserepek segítségével rekonstruálta a talaj erózióját, s ennek alapján az akkori átlagos csapadékmennyiséget. Ezen adatokból kiindulva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy másfél évezreddel ezelőtt a Júdeai-sivatag mai peremvidékei jóval kevésbé voltak szárazak — írja a dpa. Azokban az időkben, amikor a Biblia szerint Keresztelő Szent János a sivatag keleti részében prédikált, Krisztus pedig „40 napig böjtölt és imádkozott a pusztában”, majd sikerrel szállt szembe a sátán kísértésével, a mai homokvidék Jeruzsálemtől keletre még vidáman zöldellt. A krónikus vízhiányban szenvedő Izraelben riadalmat keltenek a sivatag terjeszkedéséről szóló hírek. Az Ország évtizedeken át munkálkodott a puszták termékennyé tételén, most azonban új megoldásokat kell keresnie az elsivatagosodás megfékezése érdekében. Carlos társa Jemen vasárnap, egy pénteki kiadatási kérelemnek eleget téve, átadta Johannes Weinrich német feltételezett terroristát — a hírhedt Carlos egyik társát — a német hatóságoknak. Az AFP és a Reuter jelentése szerint a bonni külügyminisztérium szóvivője is megerősítette a hírt s azt, hogy a jemeni fővárosból, Szanaából még aznap átszállítják Weinrichet Németországba. A német terrorista alapos gyanú szerint több európai merényletben vett részt, s legkevesebb tizenkét ember haláláért felelős. Tienanmen-évforduló
