Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-05 / 130. szám
2 1995. június 6., kedd Belföld-külföld j. KELE nemzetközi Csecsenfóld második Afganisztán Csecsenföld második Afganisztánná válhat, s a konfliktus évekig elhúzódhat — jelentette ki szombaton Varsóban Szergej Kovaljov, Borisz Jelcin orosz elnök emberi jogi megbízottja. Kovaljov, aki az „Átmenet a kommunizmusból a demokráciába,, című, Krakkóban rendezett nemzetközi konferenciára utazott Lengyelországba, az AFP szerint hangsúlyozta: — A csecsének hivatásos harcosok, akik a hegyekben folytatják tovább a partizánháborút. Az egyetlen mód, ahogyan le lehet őket győzni, az az élelmiszer-utánpótlás elvágása és a kiéheztetés — vélekedett. Trianon évfordulója Kritikus, az I. világháború győztes hatalmainak elhibázott politikáját bíráló cikkben foglalkozott a trianoni béke 75. évfordulójával a világ egyik legtekintélyesebb napilapja, a francia Le Monde. Az újság pünkösdi számában közölt cikket a magyar származású Thomas Schreiber, az egyik legismertebb franciaországi Kelet-Európa-szakértő írta, s az írás jelentőségét csak fokozta, hogy a francia lapok általában nem nagyon foglalkoznak az I. világháború utáni békerendezés — térségünket érintő — hibáival, vitás kérdéseivel. Románia: energiadrágulás Romániában hétfőn 15 százalékkal emelkedett az áram, a szén és a földgáz ára. Liliana Stoica, a román ipari minisztérium szóvivője az áremelését azzal magyarázta, hogy drágultak az energiahordozók előállításához szükséges berendezések. Hozzátette: a bejelentésnek semmi köze az energetikai dolgozókkal napok óta tartó bérvitához. A Reuter idézett egy bukaresti bejelentést is, miszerint a RENEL állami villamosművek összteljesítménye hétfőn már normális szintű volt, így Romániának a szombati nappal ellentétben hétfőn már nem volt szüksége elektromos energia importjára Ukrajnából. Romániában tavaly júliusban 40 százalékkal emelték az áram és a földgáz árát. A hétfőtől életbe lépett új tarifák szerint egyebek között a földgáz köbméterje a korábbi 34 lejről 40,10 lejre változott. 1 amerikai dollár 1940 lejt ér. A Szabad Európa elköltözik Szombat éjjel beszüntette működését Münchenben a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió, de a tervek szerint a jövő héten a műsorok sugárzása Prágából folytatódik. Mint a Reuter írja, a két rádió több mint 30 éven keresztül sugárzott az adott országok nyelvén Kelet-Európába és az egykori Szovjetunióba. Megalapításukat a hidegháborúnak köszönhették, s -amerikai kormánypénzekből finanszírozták őket. A kelet-európai rendszerváltás után azonban az amerikaiak rendkívül lecsökkentették a két adó költségvetését, s a megváltozott politikai viszonyok miatt született meg az a döntés is, hogy a Radio Free Europe és a Radio Liberty kerüljön át Prágába. Tabajdi Csaba körútja Az erdélyi magyar „szórványtelepüléseket” kereste fel vasárnap Tabajdi Csaba, a Határontúli Magyarok Hivatalát felügyelő miniszterelnökségi politikai államtitkár aGrigore Zanc Kolozs megyei prefektussal tartott találkozót követően. Mint az MTI tudósítójának telefonon elmondta, Torockóra, Nagyenyedre és Gyulafehérvárra látogatott, tehát olyan környékre, ahol a magyarság helyileg is kisebbségben él (ellentétben a székelyföldi, helyileg többségben lévő „tömbmagyarsággal”). Javulófélben a magyar gazdasági környezet Horn Gyula csalogatja az amerikai tőkét Horn Gyula kormányfő hétfőn arra biztatta az amerikai üzletembereket, hogy őrizzék meg vezető helyüket a magyarországi tőkebefektetések terén. — Azzal, hogy önök beruháznak nálunk, bizalmat ébresztenek Magyarország iránt. Én pedig a magam részéről biztosíthatom önöket, hogy jó . helyen fogják befektetni a pénzüket — hangoztatta. A magyar miniszterelnök hétfői washingtoni hivatalos programját a külföldi beruházásokat garantáló és finanszírozó állami vállalat, az OPIC székházában kezdte, ahol Ruth Harkin elnök fogadta. A már magyarországi befektetésekkel rendelkező vagy azokat tervező üzletemberek előtt Ralph Gerson, a Guardian International cég elnöke, az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács. igazgatója bevezetőjében leszögezte, hogy a márciusi intézkedéscsomag bátor és jelentős kezdeményezés, ám ugyanolyan fontos annak következetes végrehajtása. Befektetői minőségében úgy nyilatkozott, hogy tapasztalatai alapján javulófélben van a magyar gazdasági környezet. Lord Owen utódja Carl Bildt volt svéd miniszterelnök az egyetlen jelölt a nemzetközi Jugoszlávia-konferencia — Lord Owen lemondása nyomán megürült — társelnöki tisztségére. Ezt jelentette vasárnap a Dagens Nyheter cím stockholmi lap. A diplomáciai forrásokra hivatkozó beszámoló szerint — amelyet az AFP ismertetett — Bildt az egyetlen olyan személy, aki erre vonatkozóan konkrét ajánlatot kapott, s hivatalos bejelentés a jövő héten várható. A konzervatív politikus 1991 és 1994 között volt Svédország kormányfője. Folytatódik az Olasz Rita-ügy tárgyalása (Folytatás az 1. oldalról) Kizárt, hogy a csontokat később vitték volna arra a helyre. Viszont a szegycsontot nem találták meg! A megtalált holttestmaradványon bűncselekményre utaló nyomot nem fedeztek fel. (Tehát a legutóbbi tárgyalásig még a halál oka nem volt megállapítható.) A bíróság azon kérdésére, hogy a megtalált holttestmaradvány Olasz Ritáé-e, azt a választ adta a szakértő: „valószínű”. Az eltűnés után a kutatást végzők irányítóit is meghallgatta a bíróság. Az egyik parancsnok akkor elmondta, hogy érthetetlen számukra, hogy nem vették észre a „sírhantot”, pedig egymás mellett, szorosan haladva fésülték át az erdőt. Nem tartja kizártnak, hogy emberi mulasztás történt a kereséskor. Más BM-dolgozók kutyákkal is keresték, de mint később kiderült, ahol megtalálták a holttestmaradványokat, ott nem jártak a speciális, halottkereső ebekkel. Érdekes része volt a legutóbbi tárgyalásnak, hogy Mocsár József azon állítását, miszerint nagynénjét 1993. június 6-át követően több napon keresztül kerékpárral injekcióra hordta, mert súlyos asztmás beteg, a nagynénje megerősítette. Tehát eszerint Olasz Rita eltűnése napján — június 9-én — is orvoshoz vitte... A harmadik tárgyalás azzal ért véget, hogy újabb szakértői vizsgálatokat kell elvégezni: ruhaazonosítást, koponyaazonosítást, és sok mindent eldönthet az elrendelt DNS-vizsgálat is, valamint újabb tanúkat is meghallgatnak az ügyben. Holnap máris egy fontos tanút hallgat meg a bíróság: a nagycserkeszi orvost, aki alibit igazolhat Mocsárnak. Újabb szakértők kerülnek sorra, akik szintén kutyákkal vettek részt a keresésben. Az is csak holnap derül ki, hogy a DNS-vizsgálatot sikerült-e megcsinálni mostanra. Szóval kételyek továbbra is vannak, de minden újabb tárgyalás közelebb vihet az igazság kiderítéséhez... — Fullajtár — Horn Gyula mintegy félórás előadásában kiemelte, hogy rendkívül sokat jelentettek eddig is a Magyarországnak nyújtott amerikai kedvezmények, így a preferenciális vámelbánás! Lényegesnek nevezte, hogy az Egyesült Államok támogassa Magyarország OECD-tagságát. A működő tőkét illetően kifejtette, hogy a fejlődés szempontjából elsősorban a százmillió dolláros beruházást meghaladó befektetések az ígéretesek (közlése szerint jelenleg kilenc ilyen vállalat van Magyarországon). Utalt arra is, hogy a külföldi tőke révén a legkorszerűbb technológia áramlik be az országba. Az árucsere-forgalmat érintve leszögezte, hogy óriási lehetőségek vannak a magyar exportexpanzió előtt, és, azokat jó lenne kihasználni. Külön aláhúzta, hogy az Európai Unióhoz való magyar csatlakozás nem jelenti az amerikai-magyar viszony háttérbe szorulását. A kormányfő a mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt részletesen ismertette azokat a magyar adottságokat és sajátosságokat, amelyek vonzóvá teszi az országot a külföldi befektetők számára. Kiemelte, hogy a belső helyzetét tekintve stabil Magyarország gazdasági értelemben hídfőállás lehet az Egyesült Államok számára a közép- és kelet-európai térség felé, és az ország földrajzi fekvésénél fogva a régió pénzügyi tranzitközpontjává válhat. A kormányfő a magyar munkaerő magas képzettségi szintjét megemlítve leszögezte, hogy a gazdasági átalakulás Magyarországon a lemélyebb és legátfogóbb a régióban, legutóbbi intézkedései pedig a legelőremutatóbbak. Utalt a szociális ellátóprogramok és az államháztartás készülő reformjára is. Cáfolta, hogy a privatizáció megállt volna, ugyanakkor elismerte, hogy a folyamat valóban lelassult. Mint mondta, ennek éppúgy voltak külső, mint belső okai: tény, hogy a kormány követett el hibákat. Nyomatékosan aláhúzta azonban, hogy a privatizációs törvény tiszta és átlátható helyzetet teremtett, új alapokat rakott le, és egységes keretbe foglalta a privatizációs ügyeket. Leszögezte azt is, hogy a kormány tőkebefektetést igénylő felvásárolásokkal kívánja végrehajtani a privatizációt, amelyet 1997 végére szeretne befejezni: a folyamat eredményeként a termelés 75-80 százalékát a magánszektor fogja adni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány most készül a nyolcmilliárd dollár értékű stratégiai ágazatok privatizálására, és a közeljövőben kiírják a tendert a villamosművek eladására. Szólt arról is, hogy a térség államai közül egyedül Magyarországnak van modernizációs programja, amely részben a külső gazdasági kapcsolatok diverzifikálására helyezi a hangsúlyt. A fórum részeként a magyar küldöttség tagjai előzetes eszmecserét folytattak a magyarországi befektetések iránt érdeklődő amerikai autóalkatrész-gyártókkal. Horn Gyula hétfő reggel — még az OPIC- program előtt — telefonhívást kapott George Bush volt amerikai elnöktől, aki a reformprogramok folytatására ösztönözte a magyar kormányfőt. MTI Elfogyott a rablásra szánt pénz Ildikó vezette nyomra a rendőrséget Előzetes őrizetbe vették a május 31-én Budapest III. kerületében eltűnt Hornok Ildikó elrablásával gyanúsított négy román állampolgárt, akik utóbb, rendőrségi kihallgatásukkor beismerték tettüket. A bűneset részleteiről Bodrácska János főkapitány számolt be a BRFK hétfői sajtótájékoztatóján. A nyomozás során kiderült, hogy a tettesek közül hárman — Mihály Levente, Mihály Árpád és Mihály Albert — korábban az elrabolt kislány édesapjának építkezésén dolgoztak, és már akkor elhatározták, hogy a sikeres vállalkozót megzsarolva próbálnak pénzhez jutni. Tervüket május 31-én délután hajtották végre, amikor az iskolából hazafelé tartó 14 éves Ildikót közrefogták, és egy személygépkocsiba tuszkolták. Érdekes momentum, hogy — a későbbi vallomások szerint — a kocsiban ülő emberrablókat az egyik kereszteződésben egy gyalogos megszólította; látva a hátsó ülésen fekvő kislányt megkérdezte tőlük: segíthet-e valamiben. (A rendőrség még most sem tudja, ki volt ez a segítőkész idegen, de kéri, hogy a bizonyítási eljárás érdekében mielőbb jelentkezzen.) A bűnözők még aznap a kora esti órákban telefonon közölték Ildikó szüleivel gyermekük elrablását és követelésüket, amely szerint szabadon bocsátásáért 10 millió forintos váltságdíjat kérnek. Az édesapa értesítette a rendőrséget, amely azonnal hírzárlatot rendelt el a kislány érdekében, és nagy erőkkel megkezdte a nyomozást. Sokáig azonban semmilyen nyomuk nem volt. Ugyan a rablók telefonon többször is jelentkeztek, ám a vonalak rossz minősége miatt nem sikerült bemérni hollétüket. A három romániai magyar gyanúsított a váltságdíj átvételére először a Gellért tér egyik telefonfülkéjét választotta; másodszorra pedig egy törökbálinti helyszínt jelöltek meg. A 10 millió forinttal mind a két helyszínen megjelenő szülőket a rendőrség civil munkatársai kísérték. Ez a rablóknak is feltűnt, így egyik alkalommal sem vették át a pénzt. Végül is — mint későbbi vallomásukban elmondták — június 2-ára elfogyott a „rablásra szánt pénzük”, ezért úgy döntöttek, hogy szabadon engedik a kislányt. Ildikót június 2-án, 22.30 órakor a Boráros tér környékén magára hagyták. A rendőrség hamarosan a helyszínre érkezett, és épségben megtalálták az elrabolt kislányt. A kislány kiváló emlékezőtehetsége és talpraesettsége segítette ezután a nyomozókat, akik eddig eredménytelenül kutattak a rablók után. Bár a fogvatartás alatt végig le volt ragasztva a kislány szeme, emlékezett arra, hogy folyamatosan fa illatát érezte elrablói házában. így a rendőrség — több más apró részlet segítségével — arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg faházban tarthatták fogva a kislányt. Ezen a nyomon elindulva meg is találták a rejtekhelyül szolgáló faházat a Dunaharaszti Motel kempingjében, sajnos üresen. A nyomozás azonban felgyorsult: a rendőrség azonosította a faházat bérlő Mihály Albert román állampolgárt. A kemping személyzete segítségével pedig megtudták a bűntetthez használt piros BMW autó rendszámát. Az autót másnap hajnalban megtalálták a VIII. kerületi Nagyfuvaros utcában, s az egyik bérlakásban elfogtak a gyanúsított személyek közül hármat. Vallomásuk után még aznap kézre kerítették a negyedik bűnözőt, Csendes Elemér román állampolgárt is, aki a két sikertelen pénzátadás után csatlakozott az emberrabláshoz. A gyanúsítottak rendőrségi kihallgatásukkor beismerő vallomást tettek, és többek között elmondták, hogy a nyomok eltakarításakor felmerült bennük a„kislány eltüntetése is”, azonban Ildikó olyan fegyelmezetten viselkedett, hogy ettől a tervüktől elálltak. Bodrácska János főkapitány szerint a nyomozás és a több száz rendőr megfeszített munkája közel annyiba került, amennyit az emberrablók követeltek a szülőktől. Az elkövetéssel gyanúsított négy személy előzetes őrizetben van, a rendőrség kedden tesz az ügyészségnek előterjesztést letartóztatásukról. Az ügyben tovább folytatják a nyomozást — hangzott el a sajtótájékoztatón. (MTI)
