Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-22 / 144. szám
41995. június 22., csütörtök Tiszalök UJ KELET Háttérbe szorul az iskolán kívüli munka A sokak által szidott pénzügyminiszter és a nevével fémjelzett — mára már hírhedté vált — megszorításokat tartalmazó csomag ésszerűségéről, avagy ésszerűtlenségéről meglehetősen megoszlanak a vélemények. Lehet személyével és intézkedéseivel szimpatizálni, lehet egyet nem érteni vele, azt azonban mindenképpen el kell ismemi, hogy az iskolákra vonatkozó megszorítások nagy része igenis racionális, I szükségszerű. S ezt nem má- I sok. mint az iskolák igazga!' tói mondják. A velük való beszélgetéseim során csaknem mindegyik „bevallotta’', hogy ő bizony ,,a Bokros” nélkül is meglépte volna egyik vagy másik, általa elrendelt intézkedést. Tiszalökön sem volt ez másként... —A polgármester úrtól azt I hallottam, hogy nem lesz az iskolában osztályösszevonás.. — Nagyon reméljük, hogy nem kerül rá sor—sóhajt nagyot Cserés Sándorné igazgatónő. — A polgármester bíztat minket, mi pedig reménykedünk. — Ha mégis bekövetkezik a legrosszabb, nemcsak a: osztályok, hanem a pedagógusok létszámát is csökkenteni kell... — Ezt kivédhetjük azzal, hogy a szerződéses dolgozóknak nem újítjuk meg a munkaviszonyát. — Hány nevelőt érint ez? — Négyet. Rajtuk kívül a nyugdíj előtt álló három kollégától is búcsút veszünk — Ez nagyon véglegesnek hangzott . — Sajnos az is. Ezt követeli az ésszerűség. Ezzel ugyanis eleget teszünk a 15 százalékos létszámcsökkentésnek. —A tanulók nem sínylik meg ezt? — Semmiképpen sem. A tanulói létszám továbbra sem csökken. Az idén három nyolcadikos osztályt, 68 diákot búcsúztattunk el, ezzel szemben szeptemberben újabb három osztály, 76 elsős kisdiák kezdi meg nálunk iskolai tanulmányait. — Ez 25 fős osztályonkénti átlagot jelent. — Igen. Bár a minisztérium 24 gyerekben maximálta az osztálylétszámokat, én bízom benne, hogy a helyi képviselőtestület rugalmasan kezeli majd az egy-két fős túllépést. — Hogyan alakul jövőre az iskola költségvetése? — A dologi költségekben egy fillérrel sem tudok kevesebbet elképzelni, mivel azok 1992-es szinten állnak. Ugyanakkor a bevételnél — a pedagógusok elbocsátásából adódóan — valami kis többlet fog jelentkezni, amivel már kész tervem van. — Megtudhatom, hogy mi az? — A képviselő-testület elé terjesztett pályázatomban kifejtettem, hogy az így fennmaradó pénzt a pedagógusi munka elismerésére, jutalmazásokra fordítanám. A pótlékok differenciálása és a magasabb fizetéskategóriák elérése a célom. — A Bokros-csomag értei- j mében jelentősen háttérbe I szorulnak a tanórán kívüli I foglalkozások... — N álunk ez idáig jel entős I számú szakkör és fakultáció működött. A szaktárgyakon túl. bőséges választék volt a művészeti jellegű szakkörökben és a sport terén is. Sajnos nagyon úgy néz ki, hogy kénytelenek leszünk önköltségessé tenni ezeket. Próbáljuk meggyőzni a szülőket a szakkörök hasznosságáról, de tény, nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek érte. — A térítési díjat kidolgozták már? — így konkrétan még nem, de szerintem heti 2 óra, azaz havi 8 óra esetén 2000 forint körül mozog majd az ára. Hangsúlyozni szeretném, csak terv, mert nem is biztos, hogy a képviselő-testület hozzányúl a kötelező órákon túli foglalkozásokhoz. Mi legalábbis bízunk benne... Elkeseredett vállalkozó f „Itt a város adóssága úgy felhalmazódott, hogy bárki lehetett volna a polgármester, azt már helyrehozni nem tudja. Mit csinál egy jólelkű ember? Például egy injekciós nővér. Mindenki problémáját magára veszi, szalad egész nap a házakhoz, és a fekvő betegeknek beadja az injekciót. Közben nincs semmije, nem tud felmutatni semmit, esetleg még családot sem. Mindenki elhagyja, mert sok a problémája. Ha viszont ezentúl 50 forintért adná be az injekciót, akkor már rég nem lenne munkája, mert attól kezdve az orvos adná be, hogy övé legyen a haszon. Szóval, pénzért mindenre kaphatók az emberek, és ettől lesz nálunk egyre rosszabb minden. Itt már nem kezdetleges az ország betegsége, ez már áttétes, mint a rák. Ma ez a világ neveli ki a legtöbb bűnözőt. Hogyan lehet bűnözőt nevelni? Végy egy kis országot, emeld fel jól az élelmiszerek árát. Ne fizesd meg a munkát, zárd be a gyárakat, üze meket, és akkor lesz bűnöző, hiszen valahogy meg kell élni...” A levél kézhezvétele után úgy gondoltuk, hogy az elkeseredett monológ íróját, Tóthné Gaál Ildikót felkeressük Tiszalökön. Bár sejteni lehetett, hogy mi váltotta ki belőle ezt a sok keserűséget. — Már korábban szerettem volna arról beszélni, amit most elmondok. Itt van ez az épület, ér vagy ötmillió forintot, elmentem kölcsönért, mert egy komoly vállalkozásba akartam kezdeni, gondolva családomra, fétjemre és három gyermekemre. Van még egy kis OTP-s lakásunk, ami maximálisan le van terhelve kölcsönökkel. Bárhová mentem, mindenkinek az üzlet kellett volna letétnek, csak három hónapra vagy maximum egy évre adtak volna kölcsönt. Ilyen feltételeket lehetetlen volt elfogadni. Utána jöttem ide a helyi OTP-be. Be sem hívtak külön, hogy elbeszélgessenek velem, ott, mindenki előtt kértek, hogy mondjam le az üzleti tervemet. Erre természetesen nem voltam hajlandó. így aztán kérdezem: hol kapok én kölcsönt? Ilyen rövid határiődvel egyszerűen nem lehet tisztességesen a kölcsönt megtermelni és visszafizetni. Pedig ez a 30—40- es korosztály becsületre volt nevelve, de ma már ebből nem lehet megélni. Ha valaki nem találja meg a kiskaput, biztos, hogy tönkremegy. Elveszítheti mindenét. Ki mer így vállalkozni? Én nem. főleg három gyerekkel nem. így most kölcsön nélkül nem tudom az elképzelésemet megvalósítani, és kiadtam bérbe az üzletet. Aztán alkalmazottként dolgozok saját boltomban. Egy biztos: még egyszer nem kötöm az orrára senkinek, mert 11 évvel ezelőtt tanultam belőle. Ak kor elmondtam,és mire én a pénzhez jutottam más már meg is valósította az ötletemet, én meg ott maradtam tátott szájjal. Új lelkész Pár nappal ezelőtt nem mindennapi egyházi ünnepséget rendeztek a városban. A múlt év végén nyugdíjazása miatt eltávozott református pap helyére pazar ünnepi ceremóniával, rangos egyházi és állami vezetők jelenlétében, beiktatták az új lelkészt, Drótos Vincét. A fiatal négygyermekes lelkész már év eleje óta dolgozik a városban, de a hivatalos kinevezés még csak most történt meg. Örömmel számolt be arról, hogy mintegy hétszáz ember tisztelte meg a beiktatását — Úgy éreztem, hogy a város összefogott ezért az alkalomért, valami jó irányba elmozdult városunkban. A tettre kész pap elmondta még, mindent elkövet annak érdekében, hogy segít- ! se az embereket. Tudja, I hogy nagyon sok lelki sebet I kell gyógyítania, de az egy- I ház ajtaja bármikor bárki előtt nyitva van Ki óvja az óvodát? Az általános iskolák megszigorításai mellett tálán az óvodák szenvednek a legtöbbet a Bokros-fé\e csomag intézkedéseitől. Országszerte gyakoriak az óvodabezárasok, óvodai csoportokat vonnak össze és sorolhatnánk még tovább. Tiszalökön igen érdekes szituáció áll fenn. Tudniillik a kisvárosban 6 óvoda működik, azaz, számukat tekintve nyugodtan nélkülözhető lenne egykettő. Csakhogy egyetlen egy intézményben sincs hely új gyermekek, főleg nem csopor tok fogadására... így hát nem csoda, hogy senki nem tudja a választ arra a kérdésre, mi lesz az óvodák sorsa? Tulajdonképpen nem is ismerjük a dolgok állását — mondja a meglehetősen zavar ban lévő Fazekas Zoltánná, az 1 -es számú óvoda vezetőnője. — Szerintem senki sem tudja, hogy az önkormányzatnak hány óvodára, illetve csoport fenntartására lesz pénze. Nálunk például 3 óvodai és egy úgynevezett minicsoport van, öszszesen 290 gyermekkel foglalkozunk. Egy szemernyi felesleges helyünk sincs, de tudomásom szerint a többi intézményben sem rózsasabb a helyzet. Ráadásul egyetlen egy óvoda épült kifejezetten óvodának, a többit más funkiójú épületből alakították át. — Szükség lesz a létszám csökkentésére? — A nyugdíjba menőkön túl tudomásunk szerint nem kell senkinek elmennie. — Ki tudnak jönni a költségvetésből? — Már az idén is jóval kevesebbet kaptunk, mint tavaly, s hogy mi lesz jövőre...? Az biztos, hogy játékokra már évek óta nem telik ebből a pénzből. Rendezvényi bevételből, pályázati pénzekből pótoljuk a csöppségek „munkaeszközeit”. Felújításról pedig nem is álmodozhatunk. Talán, ha megcsinál juk magunknak társadalmi munkában... Ok vajon nyugodtan alhatnak? Beindult az üdülőszezon Duplájára növekszik a lakosság Tiszalök életében az igazi pezsgést a nyár jelenti. A vakáció csúcsidejében, több mint két hónapon keresztül, szinte megduplázódik a város lakossága. Ennek oka, hogy az üdülőtelep a jó idő beköszöntével benépesül. A közel kilencszáz üdülő közül továbbra is működnek a volt vállalati, üzemi pihenőházak, amelyeket most gyermeküdültetésre és ifjúsági táborok rendezésére használnak. Ennek a nyüzsgésnek igazából a vendégszeretetükről híres tiszalökiek örülnek, de a vállalkozók sem bánkódnak, hiszen a nyári időszakban fellendül a kereskedelem is, főleg a napi alapvető élelmiszerek forgalma nő meg ugrásszerűen. Ezenkívül az egyéb szolgáltatások iránt is fokozódik az igény. A város vezetői is felelősséget éreznek az alkalmi vendégek zavartalan itt-tartózkodásért. Ezért a nyolcvanas évektől az érdeklődő üdülőtulajdonosoknak nyilvános fórumot tartanak. Az üdülők mostani gyűlésén, megbeszélésén is szép számmal jelentek meg az érintettek, és több, őket közvetlenül érintő témáról is szó esett. Többek között a szemétszállításról, amit az önkormányzat szeretne szervezettebbé tenni. Itt javasolták a kukás, egyedi zsákos szemétgyűjtést, a meglévő tizenkét központi gyűjtőhelyre való szállítás helyett. Egy részük ezt a módszert fenntartással fogadta, de ennek ellenére ez látszik a legcélravezetőbbnek. A vezetékes gázzal való ellátás lehetősége is megteremtődött. Most már csak az üdülőtulajdonosokon múlik, hogy igénylik-e a gázbekötést vagy sem. Az önkormányzat el is kezdi a beruházást, ha az üdülők több mint fele kérni fogja. Egyébként egyre növekszik azoknak a családoknak a száma, akik végleg ideköltöznek. Ez jelenleg megközelíti az üdülőtulajdonosok 10 százalékát. Az itt lakók természetesen támogatják az infrastrukturális fejlesztéseket, hiszen ők nemcsak pár hónapra vennék azokat igénybe. A végleg kiköltözés inkább az idősebb korosztálynál tapasztalható, de egyre több fiatal is otthagyja a városi taposómalmot. Főleg azok, akik valamilyen vállalkozást indítottak be. A fórumon örökzöld témaként napirenden volt a szúnyogirtás is. ugyanis ezek a vérszívók nagyon kellemetlenné tudják tenni az emberek itt-tartózkodását. Az önkormányzat ezt is kiemelt feladatának tekinti, és az időjárás függvényében évente 2-4 alkalommal permeteznek. Legveszélyesebb, amikor az ártereken pocsolyák keletkeznek, mert ezek melegágyai a szúnyoglárvának. Fontos problémaként vetődött fel az üdülő telefonnal való ellátása is. Jelen pillanatban egy kis postahivatal működik az ősi üdülőrészen, ami egyébként minden postára jellemző szolgáltatást nyújt, de mindössze egy telefonvonal van! Az elmúlt évben, az addig érmével működő készüléket sikerült kártyásra cserélni, mert szinte naponta megtelt, és gondot jelentett a kiürítése. Az új módszer sem tetszik mindenkinek, pedig kártya a postán és a szomszédos üzletekben hétvégeken is beszerezhető. Megvalósulni látszik az üdülő főbejáratánál egy nagyobb méretű információs tábla elhelyezése is, amin többek között feltüntetik a közösségi ellátóhelyeket, és szerepeltetik, hogy a nyári időszakban milyen időközönként közlekedik a hajó. Szóval van gond, akad tennivaló. Az önkormányzati hivatal ebben az időszakban egy üdülőigazgaiósággá alakul át.
