Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-22 / 144. szám
UJ KELET Tiszalök 1995. június 22., csütörtök5 Hírcsokor A város oktatási intézményeiben megtartották a ballagásokat. A Teleki Blanka Gimnáziumban 56, az Általános Iskola és Diákotthonban 9, míg a Kossuth Lajos Általános Iskolában 68 végzős diák ballagott. Mindhárom ballagás kitűnő időben került lebonyolításra, és színvonalas rendezvényen búcsúztak diákok a volt iskolájuktól. * * * Két nappal ezelőtt elkezdődött az elmúlt év decemberében befejeződött gázberuházás garanciális felülvizsgálata. Szerencsés helyzetben van a város, mert az esetleges hibák javítását most végzik el nyáron, amikor kevésbé van igénybe véve az energia. • 5jí * * Továbbra sem sújtja a lakosságot újabban kivetett helyi adó. Ugyanis az önkormányzati hivatalban úgy gondolkodnak, hogy nem létezik olyan nagyságrendű adó, amely a város jelenlegi gazdasági helyzetét egyenesbe tudná hozni. * * * Nem csökkent a munkanélküliség a városban a negyedév végére sem. Volt egy időszak, amikor stagnált, nyolc százalék volt a munkaképes lakossághoz viszonyítva. Sajnos most már eléri a 10-11 százalékot is, meghaladja az 500 főt. A járadékban részesülők számai80—200 fő között mozog. A költségvetésnek 35,5 millió forint hianya van. A kiegyenlítés érdekében két fő dolgot lehet tenni. Az egyik az, hogy az OTP — mint az önkormányzatok bankja — hitelezni fog, de ehhez előbb a kormánynak kell kimondania a „boldogító” igent. A másik, de nem igazán célravezető az, hogy önkormányzati vagyont adnak el. Ennek az a veszélye, hogy áron alul kerülnek értékek eladásra. A kelme színe és fonákja Legutóbbi ittjártunkkor egy, a városban elterjedt rosszindulatú pletyka apropóján beszélgettünk a Komar-Textil menedzserével, Itamar Gerstllel. Akkor télé szép reményekkel, tervekkel és vágyakkal Itamar úrtól ígéretet kaptunk arra, hogy amint sikerül megvalósítani a kitűzött célokat, értesítenek minket. Most hívtak, mi pedig örömmel jöttünk... — Szóval a változásokról szeretne hallani — nevet rám cinkos mosollyal az izraeli üzletember. — Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy elköltözött innen a varroda. Már régóta kicsi volt a hely, nem fért el a sok kelme, nem tudtunk annyi ruhát kiszabni, mint amennyit szerettünk volna. így hát kiköltöztünk. Most már zavartalanul el tudjuk látni varrodáinkat. — Innen viszik az anyagot minden üzemegységbe? — Igen, Tiszalök a központ. —- Hogy bizonyult hirtelen kicsinek a szabási kapacitás? — Múltkon beszélgetésünkkor meg csak (it varrodánk volt, most azonban kilenc van. Tavaly 150-160 ezer ruhát terveztünk egy hónapra, ezzel szemben az idén nyáron havi 250 ezer darabot. Elsősorban ez indokolta a bővítést. Szeretnénk innen átlátni a cég munkáját, éppen ezért egy számítógépes hálózat kidolgozásán fáradozunk. Minden műveletet egy vonalkódrendszerrel látunk el. — Említette, hogy négy új varrodát nyitottak. Hol vannak Magyarországon, sajnos, csak egyet nyitottunk, Bujon. A semmiből indultunk ott, és mára már 140 dolgozónak biztosítunk munkát. Emellett Szlovákiába, a határ közelébe telepítettünk varrodákat.-r- Nem lett volna célszerű Magyarországon helyet keresni nekik? — Szerettünk volna, de nem tehetjük Nemrégiben hoztak döntést arról — egy kicsit a mi akkori beszélgetésünk hatására — hogy mennyi terméket szabad Magyarországról Amerikába szállítani. A cégünk már tavaly majdnem elérte azt a határ, úgyhogy bármennyire is sajnáljuk, a határon túlra is nagyobb hangsúlyt kell fordítanunk. —Januárban költöztek az új varrodába, ahol jóval nagyobb hely áll a rendelkezésükre. Ez esetleg azt is jelenti, hogy több emberrel dolgoznak ott? Igen, körülbelül negyven-ötven fővel nőtt a létszám. — Munkanélkülieket vettek fel? — Csakis, Mindenképpen kikívánkozik belőlem egy megjegyzés. Mi itt csaknem a semmiből csináltunk egy nagyon kulturált, tetszetős és igényes munkahelyet. Amióta itt vagyunk, folyamatosan egyre több embert foglalkoztatunk, de még soha senki nem támogatott minket. Még kölcsön sem kaptunk pénzt... — Mennyit költöttek erre az új varróüzemre? — Majdnem 20 millió forintot. — A bujira? — Ott körülbelül 4-6 millió forintba került az összberuházás. — Szó esett arról, hogy szabályozták a megyei kapacitást. Ez azt is jelenti, hogy nem terveznek hazánkban újabb beruházást? — Egyelőre nem. Lehet, hogy más munkával, példái kelme elindulunk, esetleg más cikkeket is gyártunk majd. — De már más varrodában ... — Igen. Arra mindenképpen ügyelünk, hogy közel legyen a központhoz, Tiszalök - höz... ezek? Felfelé a vízlépcsőn Kérdések az önkormányzathoz Lesz-e a közeljövőben Gyakran elgondokozom azon, hogy milyen lehetett az Alföld, és vele együtt megyénk élete a század elején, amikor keresztülkasul átszabdalták a folyók. A folyók, amelyek erejét nem zabolázta meg senki. A folyók, amelyek áradáskor határtalanul és megállíthatatlanul pusztítottak mindent, ami az útjukba került. Egészen addig, amíg Vásárhelyi Pál és Széchenyi István terveket nem kovácsolt szabályozásukra. Az alaprajz után pedig felépült a vízerőmű is. Vezetőjével, Kovács Gáborral a fenntartásból adódó gondok kapcsán beszélgettünk. — Kérem, mutassa be röviden az erőmű szerepét! — A tiszai vízlépcsők kiépítését 1937-ben határozták el, Tiszalökön 1954-ben készültek el a munkával. A vízlépcsőkhöz tartozik a tiszalöki öntözőrendszer is, amely a mezőgazdasági művelésű területek kétharmadát szolgálja ki. Ténylegesen két nagy feladatköre van, a vízszabályozás és a vízkészlet-gazdálkodás. A vízszabályozás elsődleges szempontjai a Keleti-főcsatornán keresztül az öntözővíz- szolgáltatás. a hajózás biztosítása a Tiszán 80 kilométeres hosszon, a Bodrogon pedig egészen az országhatárig, és nem feledkezhetünk meg az energiatermelésről sem.-— Úgy hallottam, a duzzasztás miatt sok támadás — ha lehet itt ezt a szót használni — érte Önöket.. — Nem a duzzasztás ténye, hanem a módja okoz felháborodást. A nyolcméteres elzárótáblák miatt ugyanis az átlagostól jóval nagyobb a belvíz mértéke. — Nem tehetnek elenne valamit? — Dehogynem. Használni kellene az ennek ellensúlyozására megépített belvízelvezetőket és átereszeket, csak hát nincs rá pénz. Arra sem volt már, hogy teljesen befejezzük a munkákat. — ...? Milyen feladatot foglal magában a vízkészlet-gazdálkodás? — Többek között — a Keletifőcsatomából való kivétellel — Debrecen ivóvízellátását biztosítjuk. Emellett mind a Keleti, mind pedig a Nyugati-főcsatorna jóléti tározóinak vízutánpótlásáról is gondoskodunk. Ugyancsak innen látjuk el a Kőrös-völgyet. — A hajózásról nem sok szó esett... — Nem véletlenül. Sajnos, hajózási lehetőségeinket egyáltalán nem használjuk ki. Pedig mindenki által ismert, hogy jelenleg a vízi teherfuvarozás a legolcsóbb. Ennek ellenére az áruszállítás nagyságrendje nem éri el azt a szintet, amit a Tiszán a vízlépcső megépítése előtt feljegyeztek. Évente 900—1200 zsilipelés történik nálunk, ami körülbelül 2500— 3000 járművet jelent. Ebben természetesen benne vannak a kajakok és motorcsónakok is. —Üzemeltetés, karbantartás? —Nem sok gondunk van sem az üzemeltetéssel, sem pedig a karbantartással. Annak idején nagyon jól megépítették. Hoszszabb időre egyetlenegyszer sem akadályozta sem a mezőgazdasági szolgáltatást, sem pedig a hajózást. Az egyes részeket (három duzzasztótábla, zsilip és egyéb kiszolgálóegységek) ötévenként újítjuk fel. Jelenleg éppen folyik a rekonstrukciós munka. Tavaly elvégeztük a kezelőhíd teljes felszíni felújítását, az idén pedig a beton korróziós meghibásodását, a dilatációs hézagokat javítjuk ki, illetőleg a gépészeti rekonstrukciót valósítjuk meg. Terveink szerint korszerű irányítástechnikai jelzőrendszert is építünk. —Mindezt az idén végzik el? — Nem, mi ciklusokban gondolkodunk. Mint említettem, tavaly kezdtük el, és 1997- re szeretnénk befejezni. — Az idén két pályázó adott be írásos terveket a város kábeltévé-hálózatának kiépítésére. A májusi testületi ülésen lehetőséget kapott az egyik vállalkozó, hogy felmérje a településen az igényeket, aztán annak ismeretében döntse el, hogy érdemes-e kiépíteni a hálózatot vagy sem. Ez a felmérés nemrégiben kezdődött el. A lakásonkénti bekötés 15 — A hajóállomás még a múlt évben elkészült, és az igénynek megfelelően indultak a hajójáratok. Tehát rendszeres helyközi közlekedés nem indult be. Ebben az évben, hasonlóan az előzőhöz, szintén igény szerint indulnak majd a különféle járatok, elsősorban a csoportos kirándulásokra. Ugyanis ezeknek a hajóknak legalább ötven fővel kell közlekedni ahhoz, hogy kifizetődők legyenek, és az utasnak is elfogadható legyen a vitelár. Egy sárospataki út például, nyolcórás víziúttal, két óra szárazföldi tartózkodással, az elmúlt évi 700 forinttal szemben az idén ezer forint lesz egy főre. A MAHART örülne, ha beindulnának a rendszeres járatok, de a lakosság részéről nincs megfelelő kereslet irántuk. A településekre való átjárás továbbra is ősi módon történik: ezer forintba kerülne és a havi üzemeltetési díj 230 forint lenne. Ennek fejében a vállalkozó ígér 10—12 csatornát. Amikor a jelentkezők száma eléri a 40százalékot, elkezdi a munkát. Aztán, ha az önkormányzat anyagi helyzete rendeződne, beszállnának a költségekbe, és egy csatornán folyamatosan friss információval látnák el a lakosságot, annak ér-Tiszalök—Tardos között kompon vagy Tiszadobon, pontonhídon. Amúgy a MAHART-nak Tokajban van kirendeltsége, de a települékábeltévé? dekében, hogy ilyenfajta kommunikáció is legyen az önkormányzat és a város pol- ] gárai között. Illetve nincs ki- = zárva az sem, hogy később a < testületi üléseket is közvetít- í sék. Ehhez legalább félmillió - forintra lenne szükség. Re- I ménykednek, hogy mire be- ! indul a rendszer —• még eb- I ben az évben —, addigra le- j tehetik a részüket. seken is vannak megbízottak, akik készséggel segítenek azoknak, akiknek hajókázásra szottyan kedvük. A dombrádi pontonhíd szállítása A városban Úri Mariann és Fullajtár András járt. A felvételeket Bozsó Katalin készítette Lesz-e rendszeres hajóközlekedés?
