Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-17 / 140. szám

UJ KELET Magazin 1995. június 19., hétfő11 Római kori leletek a gázai övezetben A gázai övezet az ókorban az Afrika és a Közel-Kelet kö­zötti kereskedelem folyosója volt. Ám ahol egykor az Arábi­ából érkező karavánok haladtak át, ma menekülttábor van, és szeméttelep szegélyezi a tengerpartot. A palesztin autonómiá­ról szóló megállapodások lehetővé tették a terület régé­szeti feltárását, amelyről a pa­lesztin idegenforgalmi mi­nisztérium ötéves megálla­podást kötött a jeruzsálemi francia Régészeti Iskolával és a var®i Nemzeti Múzeum­mal. A munkálatok költsége­it Franciaország vállalta. A feltárás június elején kezdődött Gáza várostól mintegy két kilométerre, a Satti-menekülttábor melletti több hektáros területen. Bár az első idény feladata főleg a te­rep felmérése, máris húsz mé­ter hosszú római kori falat tár­tak fel a francia, lengyel és pa­lesztin régészek közös munká­val az első kutatóárokban. A későrómai építmény korának pontos meghatározása későbbi feladat lesz. Minden bizonnyal középület fala; a kutatók továb­bi épületmaradványokra számí­tanak a közelben. Sietni kell a munkával, mert a területre hamarosan kő­házakat építenek a mene külttábor lakói. Az ásatás körülményeit nehezíti — és a leletek épségét veszé­lyezteti — a tábor szélén lé­tesített szennyvízgyűjtő is. A varsói Nemzeti Múze­um munkatársa igen elége­dett a lelőhely gazdagsá­gával: „Kivételes, hogy ilyen rövid idejű ásatás ennyi eredménnnyel jár”. Az épü­letmaradványokon kívül bizánci és római kerámiák is előkerültek, továbbá há­rom bizánci keresztény sír a VI. századból. A Régészeti Iskola szakértője, Jean-Bap­­tiste Humbert szerint a le­lőhely értékét növeli, hogy régebben itt nem folytak ása­tások. A Queen Elizabeth II. ezredik útja Szerdán fényűző külsősé­gek közepette, 1175 utassal a fedélzetén, kihajózott a New York-i kikötőből a jelenleg forgalomban lévő hajók leg­­híresebbike, a Queen Eliza­beth II. A luxus óceánjárónak ez az ezredik kihajózása, s je­lenlegi úticélja az angliai Southampton — jelentette a Reuter brit hírügynökség. 1969. május 2-i első útja óta a Queen Elizabeth II. ösz­­szesen 1,7 millió utast szállí­tott, köztük az uralkodó csa­lád tagjait és más hírességeket, s megtett több mint 3,8 millió tengeri mérföldet. Tizenkét­szer hajózta körül a Földet, s „pályafutása” során több mint 200 kikötőbe futott már be. A hajót nem véletlenül minősítik fényűzőnek. Töb­bek között található rajta há­rom uszoda, hét étterem, hu­szonegy autógarázs, sőt még egy bölcsőde is, ahol hivatá­sos dadák foglalkoznak a be­adott csemetékkel. Az utasok minden szeszé­lyének kielégítéséről a mint­egy 1000 főnyi legény­ség gondoskodik. Geoffrey Coughtrey, aki első útja óta dolgozik a hajón, azt állítja, hogy „nem lenne ildomos publikálni, amit a falak mon­danának, ha tudnának beszél­ni”. Azért említ néhány példát, szemléltetve, milyen hóbort­jaik vannak az utasoknak. Egy hölgy például azt követelte, hogy adjanak mentőmellényt a papagájának. A kis kedvenc, aki egyébként gintonicot fo­gyasztott gazdája poharából, meg is kapta a mentőmel­lényt, amit a legénység készí­tett neki. Volt olyan utas is, aki ragaszkodott hozzá, hogy a kabinjában lévő növényeket mindennap friss narancslével öntözzék. Fontos családi események is zajlottak a Queen Elizabeth­en 26 éves pályafutása alatt. Előfordult, hogy egy várandós anya idő előtt, a hajón hozta világra gyermekét, és sebtében el is nevezte a kislányt Eliza­­beth-nek. John Burton-Hall, a hajó kapitánya is a hajón is­merte meg feleségét. „Húsz perccel azután, hogy első al­kalommal megláttam a hajón, megkértem a kezét”—emlék­szik vissza a kapitány. Mindazonáltal történtek kellemetlen dolgok is a luxus­hajón. Tavaly télen például, amikor éppen zord vizeken hajóztak, utasok ezrei panasz­kodtak, hogy a mellékhelyi­ségek kiöntötték és elárasztot­ták kabinjaikat, s a Queen Elizabeth-nek az eset után 45 millió dolláros felújításon kel­lett keresztülmennie. _______________________/ Az Etna „összement” Egy amerikai műhold készítette fényképek azt mutatják, hogy a szicíliai Etna vulkán kitörése után összehúzódott. A fényképeket az Etna 1992-ben és 1993-ban történt kitörése alatt és után készí­tették. Didier Massonnet, a franciaországi Toulouse-i űrkutató in­tézet munkatársa azt mondta a UPI amerikai hírügynökség mun­katársának, hogy az Etna körülbelül 12 centimétemyit zsugoro­dott össze, miután kilökte a belsejében képződött felolvadt kőzetet. A vulkánkitöréseket eddig csak olyan műszerekkel mérhették, amelyeket magukon a tűzhányókon helyeztek el. Nem minden vulkán közelíthető meg azonban, részben földrajzi, részben poli­tikai okokból. A műholdak által készített képek lehetővé teszik, hogy minden vulkánt ellenőrizni lehessen — mondta Massonnet, aki kutatásainak eredményét a Nature című tudományos folyó­iratban közölte. Az Etna 473 napon át lövellt ki lávát. Massonnet kutatócso­portja a kitörés kezdete után azonnal hozzáfogott a fényképek készítéséhez. Ennek az eljárásnak a továbbfejlesztése lehetővé teszi nemcsak vulkánkitörések előrejelzését, hanem a földrengé­sek tanulmányozását is. A kutatócsoport máris készített térképet azokról a változásokról, amelyeket az 1992. júniusi kaliforniai földrengés okozott. Csomagolják a Reichstagot A támogatók és az ellenzők is az év leglátványosabb művé­szeti eseményének tartják a berlini Reichstag e hétvégén kezdődött becsomagolását. Az egykori német birodalmi gyű­lés éppen 100 éves épületét a Christo nevű híres csomagoló­művész ezüstösen csillogó szövettel borítja be, s mint egy aján­dékcsomagot, kék zsinórral köti át. A különleges művészeti eseményre turisták százezreit várják a német fővárosba. A művész Hriszto Javaheff néven 1935-ben a bulgáriai Gabrovóban látta meg a vilá­got. Otthon parasztportrékat festett, ám 1956-ban Prágából úton hazafelé kihasználta, hogy a forradalom után nyitva volt a magyar határ, így Nyugatra tá­vozott. A hatvanas évek köze­pétől nagyszabású, látványos művészeti akciók fűződnek a nevéhez. Ausztráliában egy hatalmas sziklapartot borított be mintegy 900 ezer négyzet­­méter színes fóliával. Az ame­rikai Coloradóban, egy völgy bejáratához egy 380 méter szé­les színes függönyt akasztott fel. Párizsban becsomagolta a Pont Neuf-öt, a város legrégeb­bi hídját. Japán rizsföldeken 1360 hatalmas, kék napernyőt állított fel 1991-ben, s ezzel egy időben Kaliforniában hosz­­szú kilométereken át 1760 sár­ga napernyő díszítette a tájat. Két évvel ezelőtt Miami part­jai előtt vízirózsává változtatott kis szigeteket úgy, hogy széles rózsaszín fóliával vette körbe őket. Christo nem szereti, ha egy­szerűen csomagolóművésznek szólítják, mert szerinte ő új ér­telmet, új értéket ad a tárgyak­nak, épületeknek, tájaknak. Egy barátjától 1971-ben ka­pott egy berlini képeslapot, és ezen látta meg a Reichstagot. Öt évvel később személyesen is szemrevételezte az épületet, és azóta kitartóan harcolt azért, hogy becsomagolhassa. Parla­mentek és polgármesterek jöt­­tek-mentek, de Christo újra és újra kilincselt, de mindig ajtót mutattak neki, egészen a tava­lyi esztendőig. A német törté­nelem egyik legfontosabb jel­képének tartott épület a szövet­ségi törvényhozás tulajdona, így parlamenti döntés kellett a művészeti akció engedélyezé­séhez. Hosszas vita után a Bun­destag tavaly februárban — Helmut Kohl kancellár és a kormány vezető erejét jelentő keresztény pártok akarata el­lenére — 295-226 arányban vé­gül szabad utat adott Christó­­nak. A döntést némileg meg­könnyítette, hogy a Reichstagot jelenleg egyébként is átépítik belülről, mert 1998-tól ez lesz a szövetségi parlament székháza. Tekintve, hogy egy hatalmas épület beborításáról van szó, nagyon komoly és pontos elő­készítésre volt szükség. Míg Christo a művészeti terveket, rajzokat készítette, félesége, a francia származású Jeanne- Claude de Guillebon szervezte a kivitelezést. A több mint 100 ezer négyzetmétert kitevő, alu­míniummal átszőtt, ezüstösen csillogó szövetet három német üzemben készítették. A nagy­részt műszálból készült szövet összsúlya meghaladja a 61 ton­nát. Péntektől kilencven hegy­mászó, valamint 120 tetőfedő és más szakmunkás felerősíti a különböző tartószerkezeteket, mert a szövet gyakorlatilag nem ér hozzá a 135,7 méter hosszú és 96 méter széles épülethez. A tető 32, a tornyok 43 méter ma­gasak. A belső udvaroknál kez­dik majd a szövetek leengedé­sét, és az időjárástól függően jövő hét csütörtökre vagy pén­tekre készül el a mű. Különö­sen egy szélvihar veszélyeztet­heti a munkát. A szövetet a szél ellen erős tartóvasakhoz rögzí­tik, és a 15 kilométer hosszú, három centiméter átmérőjű kék színű kötél tulajdonképpen csak arra szolgál, hogy az egész va­lódi csomagként hasson. A világ minden részéből várt turisták százezrei ezután két héten át járhatnak a becsoma­golt Reichstag csodájára. Christo több mint kétszáz egye­temistát fogadott fel, hogy a látogatóknak elmagyarázzák, mit látnak és kifejtsék azt is, hogy ez miért művészet. Az egész produkció a jelen­legi számítások szerint 11,5 mil­lió márkába kerül, és ezt a mű­vész maga fedezi a becsomagolt Reichstagról készített tervrajzai, festményei eladásából. Fotó, makett és bármilyen emléktárgy csak az ő engedélyével és anya­gi részesedésével készülhet. A különleges művészeti ese­ményre való tekintettel a berlini színházakban és hangversenyter­mekben később kezdődik a nyá­ri szünet. A kiállítótermek és múzeumok késő estig nyitva tar­tanak, és számos más kulturális rendezvényt is szerveznek erre az időszakra. A vendéglátóipar re­ményei szerint Christo műve a következő három hétben lega­lább hárommillió vendéget csa­logat a német fővárosba. Férfivá változott Egy szingapúri férfi elvált feleségétől, mert az asszony férfivá változott —jelentet­te a AP amerikai hírügynök­ség. A 33 éves Csöng Szer­­ju megtudta, hogy felesége azért költözött el tőle 1993 októberében, mert meg akar­ta változtatni nemét. Beadta a válópert, és a bíróság elfo­gadta kérelmét, a feleség „in­dokolatlan magatartása” cí­mén. „Úgy viselkedett, hogy lehetetlen volt együttélni vele” — mondta Csöng Szer-ju a bíróságon. Az ügy­véd csatolt egy orvosi jelen­tést, amely bizonyította, hogy az asszony 1994 már­ciusában változtatta meg ne­mét és egy okiratot, amely tanúsította, hogy az asszony­ból lett férfi új nevet vett fel. A házasságot 1988-ban kö­tötték. Gyermekük nem volt. — A maguk feladata a bűnüldözési statisztika feljavítása lesz. Kovács tizedes betör valahová, Balogh őrmester pedig bravúros nyomozással felgöngyölíti az ügyet...

Next

/
Oldalképek
Tartalom