Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-17 / 140. szám
12 1995. június 19., hétfő Sport UJ KELET Budapest: véget ért a NOB 104. ülése Samaranch 1997-ben újra jelöltetheti magát Még harmincnyolc nap Még öt teljes hét és és néhány nap van hátra a Helia-D Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokság kezdetéig. A szervezők már teljes üzemben készülnek a játékokra. Ezen a héten Nyíregyházán rendezik a junior, ifjúsági és serdülő atlétikai magyar bajnokságot, ami az Eb első főpróbája is egyben. A verseny első napján az Európabajnokság bírái is főpróbát tartanak. Ez a verseny sok magyar atlétának az utolsó lehetőség arra, hogy az Európa-bajnoki nevezési szintet teljesítsék. Mai összeállításunkban a versenyről adunk információkat, illetve megismerkedhetnek két olyan magyar atlétával, akik már teljesítették a nevezési szintet. Ob az Eb jegyében Az eseményt záró sajtótájékoztatónak a tanácskozás színhelye, a Budapest Kongresszusi Központ adott otthont. Juan Antonio Samaranch NOB-elnök mellett az emelvényen, a díszasztalnál foglalt helyet az orosz Vitalij Szmirnov, aki Budapesten vált meg alelnöki posztjától, Schmitt Pál MOB- elnök, a NOB új alelnöke és Francois Carrard, a NOB főigazgatója. Juan Antonio Samaranch elöljáróban még egyszer gratulált a magyar házigazdáknak, név szerint említve Schmitt Pált és Aján Tamást, a szervezőbizottság elnökét. A NOB elnöke megismételte, hogy Budapesten nagyon fontos döntés született, eldőlt: 2002-ben Salt Lake City rendezheti meg a XIX. téli ötkarikás játékokat. Ezt követően az életkorhatárral kapcsolatos döntésekről esett szó. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság első embere felelevenítette, hogy többen már régebben is szorgalmazták a változtatás szükségességét, erre reagálva küldött körlevelet valamennyi NOB- tagnak. A visszaérkezett válaszok alapján előbb a Végrehajtó Bizottság foglalkozott ezzel a témával, majd a felvetés a NOB-tagok elé került. A csütörtöki szavazáson ismételten megerősítették, hogy akarják a módosítást, de a beterjesztett három javaslat közül egyik sem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást, így akkor az Olimpiai Charta szövege változatlan maradt. — Lehet, hogy hibáztunk, amikor három változatot is előterjesztettünk, a jövőre nézve ebből okolnunk kell — szögezte le az elnök. Az ügyben a szombati nap hozott fordulatot, amikor a brazil Joao Havelange új indítvánnyal állt elő: a NOB-tagokra vonatkozó korhatár 80 évre Schmitt A Lugas étteremben megtartott szombat délutáni AlPS-fogadáson Schmitt Pál azt mondta: amennyire ideje engedi, a jövőben is készségesen áll az újságírók rendelkezésére. Az MTI munkatársa nem is szalasztotta el a kínálkozó lehetőséget, azonnal interjút kért az újonnan megválasztott a NOB- alelnöktől. —Számított arra, hogy ellenjelöltje sem akad? — Most már elárulhatom, hogy amikor annak idején erről a témáról beszélgettem Samaranch elnök úrral, akkor támogatásáról biztosított, s azt is hozzátette, ha egyáltalán akad érdeklődő, akkor ő kiáll mellettem. Úgy érzem, ez volt a döntő momentum. Az nem is különösebben fontos, hogy volt-e valakinek a NOB tagjai közül ilyen irányú szándéka, az a lényeg, más nem adott be pályázatot, így a vártnál két nappal korábban alelnök lehettem. — Mit jelent az Ön számára ez az új megbízatás? — Mindenekelőtt nagyon emelését fogalmazta meg, s ehhez 70 támogató aláírását is csatolta. A nagy többség miatt Samaranch elnök nem látta szükségesnek a titkos szavazás elrendelését, így vasárnap délelőtt következhetett a voksolás, amely során hetvennégyen igennel, tizen nemmel foglaltak állást, ketten pedig tartózkodtak. így Budapesten elfogadták az Olimpiai Charta ide vonatkozó rendelkezésének módosítását, vagyis a NOB tagjai az eddigi 75-tel szemben 80 éves korukig maradhatnak a testületben. Kivételt csak a 11 tagú Végrehajtó Bizottság tagjai képeznek, ők mandátumuk lejártáig, életkoruktól függetlenül betölthetik posztjukat. (A szabály hatálya alól már korábban kivonták azokat, akiket 1966 előtt választottak be, így lehetséges, hogy a brazil Sylvio de Magalhaes Padilha személyében eddig is volt 86 éves tagja a testületnek!) Juan Antonio Samaranch szerint nem mellette vagy ellene szavaztak, hanem a beterjesztett javaslatot minősítették. Természetesen szóba került az elnök jövője is, erről ő így nyilatkozott: — Eddig is sokszor kérdeztek további terveimről, de mindig csak kitérő választ adhattam. Ezúttal azt mondom: a szabályok mostantól lehetővé teszik, hogy 1997-ben is harcba induljak elnöki posztom megtartásáért, de a végső döntést még mindig nem hoztam meg, azzal várok a jövő év végéig. Nagyon szeretem csinálni ezt a munkát, örömöm lelem benne, s ha a tagok is úgy akarnák, miért ne folytathatnám 1997 után is. Részemről ez az álláspont, minden más az egészségi állapotom függvénye, tehát egyelőre korai bármiféle találgatásba bocsátkozni. Azt azért hozzáteszem: több olyan személy is akad, akit kénagy elismerést, azt, hogy jól végeztem a munkámat, bíznak bennem. A jövőben is azt tartom elsődlegesen szem előtt, hogy minden igyekezetemmel tudásom legjavát nyújtva szolgáljam a nemzetközi ötkarikás mozgalmat. Nem is hiszem, hogy egykori versenyzőként, olimpiai bajnokként lehetne más célkitűzésem. —Az alelnöki tisztség milyen új feladatokat ró Önre? — Azt hiszem, valamivel több elfoglaltságom lesz, de úgy érzem, még hozzávéve a MOB-elnöki teendőket is, ez a két társadalmi funkció nem megy a madridi nagyköveti munka rovására, hiszen főállásban én mégiscsak diplomata vagyok. Ez a hármas jól megfér egymással, időnként remekül kiegészítik egymást. —Az új teendők közül tudna említeni néhányat? — Az biztos, hogy bekerültem a legszűkebb vezetőtestületbe, hiszen az alapszabály szerint az elnök és a négy alelnök dönthetnek bizonyos kérpesnek tartok a Nemzetközi Olimpiai Bizottság irányítására. A jelenlévő újságírók közül többen is visszatértek az elnök terveire, a 196 tagországot tömörítő Nemzetközi Olimpiai Bizottság jövőjére, de konkrét választ nem kaptak. Juan Antonio 6amaranch ezzel kapcsolatban csak ennyit mondott: — Lehet, hogy egy új elnök rosszabbul tenné a dolgát, mint én, de az is előfordulhat: ő még sikeresebb lenne. Ezt nem lehet tudni, ami viszont igazán lényeges: a sport egyre fontosabb szerepet tölt be, s ehhez a fejlődéshez a NOB is nagy mértékben hozzájárul. Elhangzott az is, hogy 11 új tagja lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, közülük hárman — az orosz Jurij Tyitov, az algériai Mustapha Larfaoui és a svájci Rene Fasel — megkülönböztetett státusszal kerültek be az immár több mint száz tagot számláló testületbe. Ok addig lesznek NOB-tagok, ameddig nemzetközi szövetségük élén állnak. Őket maga Samaranch elnök javasolta, a további nyolc személyt — Sam Ramsamy a Dél-afrikai Köztársaságból, Antun Vrdoljak Horvátországból, Reynaldo Gonzalez Lopez Kubából, Jean- Claude Killv Franciaországból, Patrick Hickey Írországból, Toni Khouri Libanonból, Olegario Vazquez Rana Mexikóból és Vera Caslavska Csehországból — pedig a Végrehajtó Bizottság. A NOB krónikájához tartozik még, hogy all tagú Végrehajtó Bizottságba az ausztrál Richard Kevan Gospert választották be, aki a szavazáson 45:41-re diadalmaskodott a holland Anton Geesinkkel szemben. A harmadik pályázó, az ecquadori Agustin Carlos Arroyo az első körben búcsúra kényszerült. désekben. Az sem titok, hogy lesznek olyan alkalmak, amikor Samaranch úr távollétében a legmagasabb rangú vezetőként kell majd képviselnem a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amely jelenleg 196 tagállamot tömörít. Valószínűnek tartom azt is, hogy alelnökként felkérnek majd valamelyik NOB-bizottság vezetésére. — Sokan már a lehetséges Samaranch-utódok között emlegetik... — Azzal kezdem, szerintem Samaranch elnök úr 2001-ig marad hivatalában, tehát csak hat év múlva esedékes ez a téma. Egész egyszerűen nem is foglalkozom ezzel, engem ugyanis mindig a soron következő feladatok izgatnak, azaz, jelen esetben minél jobban ellátni az alelnöki teendőket — fejezte be Schmitt Pál, aki azt is hozzáfűzte: eltökélt szándéka, hogy arabul is megtanul, a NOB további öt munkanyelvén, franciául, angolul, spanyolul, németül és oroszul eddig is beszélt. Pénteken megkezdődik az ifjúsági Eb egyik elő- vagy próbaversenye: a serdülő-ifi-junior magyar országos bajnokság. A verseny rendezési szempontból bizonyos tekintetben nehezebb lesz, mint az Eb, hiszen ezen még nem fog rendelkezésre állni az a technika (pl. számítógépes eredményfeldolgozás), ami az Eb-n adott lesz. A háromnapos viadalon több mint száz bajnoki cím sorsa fog eldőlni. Az eddig benevezett Ha valaki az elmúlt héten kilátogatott a nyíregyházi a Városi Stadionba, találkozhatott az ifjúsági Európa-bajnokság egyik legnagyobb magyar reménységével, Zsivótzky Attilával. Az ifjú atléta már itt, a versenyek helyszínén edzett. Mint kiderült, nem így tervezte, de egy sérülés miatt érkezett Nyíregyházára. Dr. Pikó Károly az atlétikai válogatott orvosa gyógykezeli, de közben készül a nagy versenyre is. — Ha jól tudom, ebben az évben két nagy kihívás is várt rád. Mik is ezek? —Az egyik az érettségi vizsga, ezen már szerencsésen túljutottam. Most már az csak az ifi Eb-re kell koncentrálnom. — Nem kezdődött túl szerencsésen az éved. Minden rendben lesz a versenyekig? — Sajnos sérülés sérülést követett ebben az idényben. Még az év elején megsérültem, aztán végre dolgozhattam, de májusban egy versenyen újra megsérültem, meghúzódott a combizomzatom, igaz, még tartanak a vizsgálatok. Pikó doktor úr sem tudja még, mi is a bajom. Ennek ellenére edzőm, Eddig Kürthy Éva és Királyfalvi László teljesítette az ifi Eb kiküldetési szintjét a nyíregyházi atléták közül, most harmadikként Rakonczai Beáta csatlakozott hozzájuk, aki 10 000 méteren 36:28-at futott egy budapesti versenyen. Rakonczai két éve atletizál, előtte is futott, de addig tájfutóként versenyzett. Az ifjú atlétahölgy naponta az Eb helyszínén, a nyíregyházi Városi Stadionban készül. Az elmúlt pénteken az edzés után beszélgettünk vele a júliusi versenyről. — Könnyen sikerült a szintet teljesíteni? — Az edzőm, Pokrovenszki József tavasszal mindig mondta, hogy képes vagyok rá, de az első versenyen nem sikerült. Most végre igen. Végig jó erőben éreztem magam, s ha csapatok száma 96 (ez még növekedhet), a résztvevőké pedig 2000 körül van, ami óriási létszám. Kisebb fejfájást okoz a rendezőknek, hogy a franciaországi Dima cég, amely június elsejére ígérte a megrendelt versenyszereket (a rajtgépeket, a rúdugrók leérkező helyét, a védőhálót), még nem küldte el azokat, illetve még nem érkeztek meg. A legutóbbi információk szerint 21-én érnek Nyíregyházára. A szóban forgó Varga Sándor és édesapám összeállítottak egy edzéstervet, amit megpróbálok teljesíteni, de végül is én döntöm el, mi az, amit meg bírok csinálni. Azért reménykedem, hogy egy hónap múlva már teljesen egészséges leszek. — Az eredményeid alapján két számban is—magasugrásban és tízpróbában—dobogós helyezést várnak tőled. Te hogy látod az esélyeket? — A magasugrás az igazi kedvencem. Ebben a számban 221 cm feletti eredménnyel már ott lehet lenni a dobogón. A tavalyi legjobb eredményem 222 cm volt, az idén már megközelítettem ezt a szintet, amikor jött a sérülésem. Emiatt egy kissé bizonytalan vagyok. Ha addig teljesen meggyógyulok, akkor a dobogós helyet teljesítenem kell. — Július 28-án, pénteken délután lesz a magasugrás döntője, aztán szombaton és vasárnap következik a tízpróba. Mi a helyzet ezzel a nehéz számmal? — Ott már sokkal nehezebb megjósolni az esélyeket, mivel az ügyességi számokban bárki addig valaki nem fut jobbat, akkor már indulhatok az Európa-bajnokságon. Nagy öröm, hogy itt lehetek ezen a nagy versenyen. — Egyedül indulsz a magyarok közül? — Nem, a szombathelyi Kálovics előttem ért célba, ő is itt lesz. A versenyen nem mertem vele futni, mert tavaly sokkal jobb ideje volt, aztán a végén kiderült, hogy az utolsó tíz körben én voltam a jobb, úgyhogy nyugodtan futhattam volna vele. — Mutatkozz be röviden az olvasóknak! — Nyíregyházán lakom, a Kossuth Gimnáziumba jártam, de az érettségi még hátravan. Édesanyámmal lakunk együtt, ő és a nagymamám nagyon izgulnak értem egy-egy verseny alatt. Hogy mit fogok a továbsportszerek remélhetőleg a vámon is gyorsan és rugalmasan „átsurrannak”, hiszen az idő szorít, a szereket pedig még fel is kell szerelni. De ezzel még nem merülnek ki a szerelési és csinosító munkálatok, hiszen 19-én, azaz ma egy ütemes füvespályafelújító munka kezdődik a Városi Stadionban, amelyben a Népstadion szakemberei is részt vesznek. A stadion háza tájáról fülünkbe jutott hírek szerint lázas, lelkes és szinte megállás nélküli felkészülés folyik a nagy eseményekre. könnyen ronthat, s akkor elúszhatnak az érmes remények. A tavalyi eredményeim alapján ott lehetnék az első három között, de a többiek is fejlődhettek egy év alatt, ezért nagyon nehéz bármit is megjósolni. — Melyik számot szereted a legjobban a tízből? —Azt szoktam mondani: azt, amelyikben léc van. Egyébként a dobószámokban is elég jó vagyok. Lehet, hogy most az országos ifjúsági bajnokságon elindulok diszkoszvetésben vagy gerelyhajításban, mert a sérülés miatt magasugrásban vagy tízpróbában nem tudok. — Köztudott, hogy édesapád kalapácsvető olimpiai bajnok. Nem sajnálod, hogy a tízpróbában nem szerepel a kalapácsvetés? —Nem nagyon. Megpróbáltam egyszer-kétszer, de nem igazán ment. Az alkatom alapján inkább magasugró vagyok, akárcsak édesanyám. — Vannak távolabbi terveid is az atlétikában? — Nem gondolkozom ezeken. Nekem most á legfontosabb az ifjúsági atlétikai Eb, azon akarok jól szerepelni. biakban csinálni? Még nem igazán tudom. Jó lenne idegen nyelvet tanulni. — Edzéseken mennyit szoktál futni? —Tíz-tizenkét kilométert, ennél többet csak az alapozáskor vagy edzőtáborban, de ilyen nagy melegben ez is pont elég. — Július 28-án 18.30-kor hol leszel? — Ha addig semmi nem jön közbe, akkor az ifi Eb női tízezres döntőjének rajtjánál. Eddig 11 előnevezés érkezett, de számomra az is nagy dolog, hogy indulhatok. Aztán ott már minden megtörténhet, de túl jó helyezésre nincs esélyem. Remélem, sok rokonom és barátom ott lesz a lelátón, hogy szurkoljon nekem. Révay Zoltán Pál arabul tanul „A magasugrás a kedvencem” A harmadik nyíregyházi: Rakonczai Beáta
