Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

Megyénk életéből UJ KELET Képviselői szemmel Az Országgyűlés kedden este 9 órakor megkezdte a zárószavazást a gazdasági stabilitást szolgáló törvény­­módosító csomagról, a már híressé-hírhedtté vált Bok­ros-csomagról. A Fidesz név szerinti szavazást kért, de ez várhatóan nem befolyásolta a szavazás eredményét: a Bokros-csomagot a parlament elfogadta. Hírek szerint az ellenzék egységesen „nem”-mel szavazott, a kisebbsé­gi kormánypárt képviselői igeneitek, miközben a szocia­listáknál a megosztottság jelei mutatkoztak. Lapunkban interjúcsokrot szerettünk volna közreadni, de a szava­zást követő délelőtt megyénk országgyűlési képviselői közül csak Szilágyiné Császár Teréziával és Mádi László­val sikerült telefonösszekötettést teremteni. Szilágyiné Császár Terézia kereszténydemokrata kép­viselő: — Minden ellenzéki pár­tot meglepett a szabadde­mokraták egységes kiállása a csomag mellett, ellentét­ben a nagy pártfegyelemről ismert szocialistákkal, akik közül néhányan nem tudták alávetni lelkiismeretüket a fegyelemnek. — Nézzük a csomagot ke­reszténydemokrata szemmel! — Hosszú- és rövidtávon egyaránt rengeteg, előre ki­számítható negatív hatás vár­ható. Nyílt támadásként ér­tékelem a gyerekek, a csalá­dok, az oktatás, az értelmi­ség és az ifjúság ellen. Vég­képp szétszakították a szoci­ális hálót, elvették a szociá­lis biztonságot nyújtó támo­gatásokat anélkül, hogy elő­készítették volna a szociális reformot. Például vitapartner­ré válhattunk volna egy jól előkészített családi adózás és egy átgondolt tandíjrendszer bevezetésének témájában. A diákokat eddig is számtalan költség terhelte, most pedig kialakult az esélyegyenlőt­lenség. A csomag visszafog­ja a fiatalok családalapítási törekvéseit is. Az oktatás el­leni támadásban 15-20 száza­lékos létszámcsökkenésig merészkedtek, meg akarják szüntetni a kis iskolákat. Az összevonási kísérletek fel­idéznek egy már letűntnek hitt korszakot. A honoráriumok megsar­colása miatt egy sor, a nem­zeti kultúrát támogató intéz­mény fog megszűnni. Az egész csomag bejelen­tési körülményei — az el­képzelés ismertetésétől a szavazásig —, valamint a kormánypárti magatartás ftagyon visszataszító volt, mert érezhetően az erőfö­lényre alapoztak, és ez sér­tette a demokráciát. Méltatlan, hogy szembehe­lyezkedve a magyar emberek elvárásaival, a kormány az amerikai elvárásoknak kíván megfelelni. A csomag elfoga­dása csak arra jó, hogy Horn úr lobogtatni tudja a Magyar Közlönyt — Washingtonban. Mádi László Fidesz-kép­­viselő: — A nagy kérdés itt az, hogy a csomag szolgálja vagy nem szolgálja a gazda­sági növekedést. Az orszá­got ért sokk miatt az eltelt kilenc hónap semmittevése a felelős. A csomagot nem fogadjuk el, kifogásoljuk többek között a meghirdetés módját is. A költségvetési hiány ilyen áron való csök­kentése nem oldja meg a problémákat (a költségveté­si hatásokról a 4. oldalon olvashatnak — a szerk.), he­lyette az exportnövekedést elősegítő elképzeléseket kellene nézni. Nem értem, mi értelme van tönkretenni a jól működő intézményeket és erősíteni a destabilizációt. Számos intézkedés negatív hatással van a munkanélkü­liségre és az inflációra, ami elsősorban a szegényebb ré­teget sújtja. Sajnos ellenzéki pártként nem volt lehetőségünk a cso­mag lényeges pontjainak megváltoztatására, de erre még a másként gondolkodó kormánypárti képviselők is képtelenek voltak. — Egyes kormánypárti képviselők — köztük Veress János, megyénk képviselője is — nemmel szavaztak. Mi erről a véleménye? — Megértem, hogy néhá­nyan nem vállalták fel a cso­magot. Ennek az egyik oka lehet, hogy a kormánypárt még a saját parlamenti frak­cióját sem tekintette partner­nek az előkészítésnél. A má­sik ok, hogy a csomag tartal­ma ellentétes a kormány programjával. A harmadik: néhányan képtelenek voltak a lelkiismeretük ellen szavazni. Veress János képviselőtár­samnak számos módosító ja­vaslata volt, melyek túlnyo­mó részét nem fogadták el... F. Sipos József Parkosították a múlt héten a Hősök terét Fotó: Haras 1995. június 1., csütörtök Beszélgetés Hámoriné Rudolf Irénnel Piac a Május 1. téren A legutóbbi nyíregyházi közgyűlésen a Piac- és Város­gazdálkodási Iroda vezetője is beszámolt eddigi munkájáról, fejlesztési elképzeléseiről. Erről beszélgettünk Hámoriné Rudolf Irén irodavezetővel. — Januárban múlt huszonkét éve, hogy az akkori városi ta­nács határozata alapján meg­kezdtük működésünket — tájé­koztatott Hámoriné. — A város legnagyobb élelmiszerpiaca je­lenlegi formájában tizenöt éve üzemel negyvenegy üzlethelyi­séggel, a csarnokban kilenc­venhat, kívül pedig majd’ négy­száz elárusító-asztallal. Örven­detes, hogy a csarnok belső au­lájában a az asztalok kihasznált­sága 40-ről 60 százalékra emel­kedett. Az épület felújításai so­rán — az egyre növekvő igé­nyek miatt — törekszünk újabb, kis alapterületű üzlethelyiségek kialakítására. — És a többi zöldségpiac? —A Hatzel teret az iparcikk­piac elköltözése óta zöldség­gyümölcs eladás és -vásárlás céljából kevesen keresik fel. Megszüntetését nem tervez­zük, mert véleményünk szerint a környéken beindult építkezé­sek olyan vonzáskörzetet ala­kítanak ki néhány év alatt, ami a piac újraéledését eredménye­zi. Örökösföldön hat éve ala­kítottunk ki egy kis élelmiszer­­piacot, továbbfejlesztését, bővítését az elkövetkező évek­ben folytatjuk, a tanulmányter­vek elkészítéséhez most kere­sünk kertépítőt. A jósavárosi piac új helyének a Május 1. teret tartjuk a legalkalmasabb­nak, információink szerint a terület ilyen irányú működte­tésére már pályázatot is nyúj­tottak be vállalkozók. — Kényes pont a KGST- piac... — A megyénket sújtó nagy szegénység hozta létre, és tart­ja még mindig életben. A To­kaji út mellé 1989-ben helyez­te a város, így koncentrálta nagy területre és egy helyre a város vezetése. Hat éve 57 sátorhelyre és öt büfére jelen­tettek be igényt, ma 140 sátor­hely, 45 büfékocsi, 356 asztal és 59 pavilon üzemel, ami mellett még két-háromszázan alkalomszerűen árusítanak. Több mint ezer család megél­hetése függ közvetlenül a vásártértől, nem is beszélve a piacot kiszolgáló háttéripari egységekről. A piac gazdasá­gi, szociális súlya számottevő, naponta 15-20, időnként 30 ezren keresik fel. — A bővítések, gondolom, javították az iroda gazdasági helyzetét is. — Tavaly a piaci iroda ár­bevétele valamivel több mint 130 millió forintra rúgott, ez kétszer több, mint négy éve. Az energiahordozók árának növekedése miatt korszerűsíté­si beruházásokat hajtottunk végre. A fűtést órával mérjük, hőenergia-felhasználásunk tíz százalékkal csökkent, és el­kezdtük a nyílászárók hőtech­nikai szempontból modernebb­re történő cseréjét is. A-vízórák felszerelése óta a „yízfogyasz­tás majd a felére, a villamos­­energia-fogyasztás negyedével csökkent. — A jövő elképzelései? — Tudomásul kell venni, hogy Nyíregyháza a kelet-eu­rópai bevásárló-turizmus cél­állomásává vált, persze ennek vannak jó és rossz oldalai is. Az ebből származó bevételek a város vagyonát gyarapítják. A KGST-piac környékén a közlekedési helyzet végleges megoldását a felüljáró építése jelentené, de ez sajnos a mi­nisztérium tervei között egye­lőre nem szerepel. Igen fontos feladat — több éve húzódó probléma — a Tokaji út és a Tiszavasvári út közötti össze­kötő szakasz megépítése. A tervek már elkészültek, a pénz­ügyi fedezet megteremtésére tárgyalások folynak. Valószí­nű, hogy a város saját pénzéből és pályázatokon nyert össze­gekből indul meg a beruházás. A Tokaji úton a forgalom zsú­foltságának csökkentése érde­kében (a piacon túl) egy kör­forgalmi rendszer kiépítése kezdődhet meg jövőre. A köz­lekedési miniszter szóbeli ígé­rete alapján a tárca támogatja a fejlesztést. Az állatvásártér területén a helykihasználtság kedvezőtlen, 40 százalékos. Számításaink alapján e terület korszerűsítésével olyan helyet tudunk kialakítani, amely a piacok és a használtcikkpiac zsúfoltságát megszüntetné. A közgyűlés hozzájárulásával július 1-jétől az állatvásárokat hétfőnként tartjuk. A vásárté­ren így a hét többi napján majd’ háromezer autó befoga­dására alakalmas parkolót tu­dunk biztosítani. Hosszú távú elképzeléseink között szerepel, hogy a használtcikkpiac mö­götti területet alakítjuk át ál­latvásártérré. Sürgető feladat — a feketekereskedelmet visz­­szaszorító intézkedések hatásá­ra —, hogy az iparcikk- és használtcikkpiacot bevásárló­­központtá fejlesszük. Emellett természetesen lehet még asz­talról és sátrakból is árulni. KvZ Húzza az időt a Tiszamenti Rt. Végrehajtást kér az önkormányzat Bart ha László javaslata alap­ján a nyíregyházi képviselő­­testület hétfőn utasította Fel­­bermann Endre alpolgármes­tert mint önkormányzati biz­tost, hogy amennyiben a nyír­egyházi vízellátó rendszer je­lenlegi üzemeltetője nem tesz eleget május 31-ig a va­gyonátadás törvényben rögzí­tett kötelezettségének, úgy so­ron kívül kérje az ítélet végre­hajtását. — Május elején megkeres­tük a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot, ahol megegyeztünk az ütem­tervben és annak módjában, hogy az április 20-ai döntésnek megfelelően át tudjuk venni a Nyíregyházát és térségét ellá­tó közműveket a Tiszamenti Vízművek Rt.-tői. Az elmúlt negyven nap tapasztalatai alap­ján szomorúan állapítottuk meg, hogy az rt. semmilyen konkrét intézkedést nem tett annak ér­dekében, hogy a bírósági dön­tésnek megfelelelően a megye­­székhelyt megillető vízközmű­vek a nyíregyházi önkormány­zat tulajdonába kerüljenek. Ezért volt szükség arra, hogy a fentebb említett kiegészítő ha­tározatot meghozzuk, úgy lát­szik, csak bírósági végrehajtás után juthatunk a bennünket megillető tulajdonhoz. Egyéb­ként azért is furcsálljuk, hogy nem történt meg a vagyonát­adás, mert az érintett települé­sek polgármesterei határozatba foglalták, hogy a vízszolgálta­tással közvetlenül kapcsolatban lévő dolgozókat átveszik, úgy, hogy elismerik a tanulmányi és más munkajogi szerződéseket. Ezzel az államot 20-25 millió forint végkielégítés kifizetése alól mentesítjük. — Teljesen kizárt volt az, hogy bíróságon kívül rende­ződjön a vagyonátadás? Nem lehetett volna másként felgyor­sítani az ügymenetet? — Iványi Tamás országgyű­lési képviselő három héttel ezelőtt kérdést intézett a par­lamentben ezzel kapcsolatban Lotz Károly miniszter úrhoz, aki akkor megígérte, intézke­dik, hogy az önkormányzatok tulajdonba kaphassák ezt a va­gyont. Sajnos, ezt az ígéretét a Tiszamenti Rt. miatt nem tud­ta tartani a miniszter úr. Az rt. képviselői folyamatoson kifo­gásokat kerestek, keresnek az átadás elodázására. — Milyen érdek motiválhat­ja a Tiszamenti Rt.-t? — Nyilvánvalóan gazdasá­gi érdek, hisz elég komoly nye­reséget ért el a Nyíregyházát és térségét ellátó vízművek működéséből. A nyíregyházi közgyűlés most már a tulaj­donhányadát a NYITVICSAV- ra bízta üzemejtetésre, vagyon­részét tőketartalékként a vál­lalatba bevitte. így aztán jogi­lag június elsejétől alaposan megkérdőjelezhető az, hogy a Tiszamenti Vízművek Rt. mi­lyen alapon üzemelteti tovább ezeket a közműveket. sz-a

Next

/
Oldalképek
Tartalom