Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

4 1995. június 1., csütörtök A Belföld UJ KELET NÉV SZERINTI SZAVAZAS UTÁN Költségvetési hatások A kormány több mint 20 tör­vényt érintő törvénymódosító csomagját végleges formájá­ban elfogadta az Országgyűlés kedden este. A megszorításo­kat hozó intézkedéscsomag mintegy 157 milliárd forinttal javítja a központi költségvetés egyenlegét. Az intézkedéscsomag része­ként a vámpótlék bevezetésé­ből eredő bevételi többlet 56 milliárd forintos javulási hoz a költségvetés egyenlegében. A tb-járulék alapjának szélesí­tése 10,6 milliárd forinttal ja­vítja az egyenleget, az alapel­látás keretében biztosított egészségügyi ellátások szűkí­tése pedig 7 milliárd forintos megtakarítást eredményez a központi költségvetésben. Az intézkedések közül a központi költségvetési intéz­ményeknél a személyi juttatá­sok támogatási előirányzatá­nak 3 százalékos csökkentése 4,2 milliárd fonntos megtaka­rítást hoz. Ez a 4,2 milliárd forintos megtakarítási kötele­zettség éves szinten teljesí­tendő. Nem jár feltétlenül lét­számcsökkentéssel, mert a nem rendszeres személyi jut­tatásokból, illetve az üres ál­lások béréből is teljesíthető a megtakarítási előirányzat. A családi pótlék juttatásának meghatározott jövedelemhez kötése 5,9 milliárd forintos megtakarítással jár. Emellett a gyermekgondozási díj meg­szüntetése újabb 2 milliárd fo­rinttal csökkenti a központi költségvetés kiadásait. Az új gyermekgondozási-segély­­konstrukció és a várandósági pótlék helyetti fix összegű anyasági segély bevezetése együttesen 2 milliárd forintos megtakarítást hoz. A gyes, a gyed és a gyermeknevelési tá­mogatás (gyet) teljes rendsze­rének átalakítása 2,8 milliárd forinttal csökkenti a költségve­tési kiadást. A gyermekes családok egyszeri támogatásá­nak elhagyása 4,7 milliárd fo­rint összegű megtakarítást je­lent. A lakásépítési kedvezmé­nyek igénybe vételének korlá­tozása, valamint a régi lakás­hitelek kamat-meghatározása­­nak újbóli rendezése összessé­gében 6,4 milliárdos mérsék­elést jelent a kiadásokban. A társadalombiztosítási ön­­kormányzatok bér, tb és dolo­gi jellegű kiadásainak mérsék­lése, valamint a területi szer­vezetek felülvizsgálata összes­ségében 1,7 milliárd forintos kiadáscsökkentést hoz. A fel­sőoktatási tandíj bevezetése mintegy 1 milliárd forintos bevételt hoz, a honvédség sor­állományának és hivatásos ál­lományának csökkentése pedig félmilliárd forintos megtakarí­tást jelent. Jelentős, 4 milliárd forintos megtakarítással jár az, hogy a munkaadók által fize­tett betegszabadság időtarta­mát 25 napra emelik. A szolidaritási alap gazdál­kodását érintő változások kö­vetkeztében 3,5 milliárd forint­tal javult a költségvetési egyenleg. A pályakezdők segé­lyének mérséklése, a kereset­­pótló támogatás megszünteté­se összességében 1,3 milliárd­­dal mérsékli a kiadásokat. A munkanélkülijáradék-rendszer változtatása, a munkanélküli­ek jövedelempótló támogatá­sának csökkentése, illetve vál­toztatása együttesen 3 milliárd forintos megtakarítást hoz. A szolidaritási alapból a végki­elégítésben részesülők után a jövőben nem folyósítanak tár­sadalombiztosítási járulékot, ez 1,2 milliárd forinttal javítja az egyenleget. Az önkormányzatok gazdál­kodását érintő változtatások eredményeként, az önkor­mányzatok eladósodási folya­matának megállítását célzó in­tézkedések hatásaként összes­ségében 4 milliárd forinttal csökkennek a központi kiadá­sok. Az intézkedéscsomag eredményeként a hírközlési alap 16 milliárd forintot fizet a központi költségvetésbe. A személygépkocsik fo­gyasztási adójának emelése, a háztartási tüzelőolaj-utalvány rendszerének módosítása, illet­ve a HTO-fogyasztási adó visszatérítésének megszünteté­se összességében 9 milliárd fo­rinttal javítja a költségvetés pozícióját. További 1,85 mil­liárd forint megtakarítást hoz az, hogy a hivatali személy­­gépkocsik magáncélú hasz­nálatát is személyijóvedelem­­adó-befizetési kötelezettség terheli. Tízmilliárd forintos megta­karítást jelent az, hogy a különböző, nem az MNB-nél vezetett pénzalapok számlái átkerülnek az MNB-hez a költ­ségvetési számlák „összeveze­­tésének” további lépéseként. A pénzügyi kormányzat azt is várja az intézkedéscsomagtól, hogy az adó- és pénzügyi szer­vek, valamint a rendőrség sze­mélyi és technikai feltételeinek javítása eredményeként 16 milliárd forinttal több bevétel folyik be a költségvetésbe. Egyúttal törlik az Indiának nyújtandó 2,7 milliárd forintos kormányhiteit. A központi igazgatás létszá­mának átlagosan 15 százalékos csökkentése, a jövőbeni átszer­vezések (a végkielégítések miatt) 2 milliárd forinttal nö­velik a költségvetés kiadásait. A rászorultsági alapú juttatá­sok, a közhasznú munka támo­gatásának növelése további 9 milliárd forinttal terheli a költ­ségvetést. Emellett 3,5 milli­árd forintos többletráfordítást igényel az, hogy a feketegaz­daság visszaszorítása, az adó­bevétel növelése érdekében az APEH, a VPOP és a rendőrség részére többletforrásokat biz­tosít a módosító csomag. Az elnökhöz fordulnak A Fidesz úgy véli, hogy a köztársasági elnök elmúlt öt­éves tevékenységéből és ma­gatartásából konzekvensen kö­vetkezik, hogy a Bokros-cso­magot visszaküldi megfonto­lásra a parlamentnek — jelen­tette ki Deutsch Tamás alelnök a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökségi ülése után tartott saj­tótájékoztatón szerdán. Ezért az elnökség úgy döntött: csat­lakozik a frakció kezdeménye­zéséhez, és levélben fordulnak ebben az ügyben Göncz Árpád­hoz. A testület egyébként, mint korábban már bejelentették, a sajtószabadság védelme érde­kében is a köztársasági elnök­höz folyamodik. Deutsch Ta­más azt is hangsúlyozta: ha Göncz Árpád nem küldi vissza az Országgyűlésnek a Bokros­csomagot, akkor az ellenzéki pártok az Alkotmánybíróságtól kémek jogorvoslatot. Miniszteri nyilatkozat A pénzügyminiszter öröm­mel vette, hogy a gazdasági stabilizációs intézkedéseket viszonylag gyorsan elfogad­ta az Országgyűlés, így azok a teljes második félévben ki­fejthetik hatásukat. Úgy vél­te, nagy valószínűséggel „összejöhet” a tervezett 165- 170 milliárd forint, ami a jövő évi köifségvetésben már 330- 340 milliárdos megtakarítást ielenthet. Ezzel a büdzsé hiánya a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alá csök­kenne, ami egyrészt megfe­lel az európai elvárásoknak, másrészt esélyt ad a tartós gazdasági növekedésre. Bokros Lajos egyébként sze­retné, ha az 1996-os költség­­vetés parlamenti vitájával egy időben — szeptember­októberben — sor kerülne az államháztartási reform lépé­seinek megvitatására is. A szellemi termékek tb­­járulékával és a művelődési intézmények ellehetetlenü­lésével kapcsolatos aggá­lyokra reagálva a pénzügy­­miniszter elmondta: valami­lyen mértékű kompenzációt kapnak majd az intézmé­nyek, de ennek mértéke nem érheti el a tervezett tb-bevé­­tel növekedésének összegét. Bokros szerint nem igaz, hogy e járulék mögött nincs semmi, hiszen a szabadfog­­lalkozásúaknak is jár egész­ségügyi ellátás, valamint nyug­díj. Arra is emlékeztetett, hogy a magyar társadalombiztosítás nem biztosítási, sokkal- inkább kollektív szolidaritási elven működő rendszer. Valódi, többlépcsős beteg- és nyug­díjbiztosítás kialakításához a miniszter szerint 3-4 év folyamatos reform szüksé­ges. Szintén a pénzügyminisz­terhez fordult Af orvai Ferenc (FKGP), firtatva: mivel fog- MkozottBokros Lajos 1978- 79-ben. A képviselő ugyan­is megkérdőjelezte, hogy a jelenlegi miniszter akkortájt valóban Panamában járt egyetemre. Bizonyításkép­pen Bokros Lajos folyéko­nyan, spanyolul adta elő, hogy a panamai állami egye­temen elvégzett egy évet, és ott megírt disszertációja alapján a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen doktorált, sum­ma cum laude minősítéssel. Morvái viszont kijelentette: szerinte a miniszter 50 dollá­rért vette a diplomáját. Az elnökiő Salamon László e pon­ton megszakította az azonnali kérdések-válaszok rendjét. Kö­zölte, hogy megítélése szerint Morvái Ferenc felvetése nem közügyekre irányul, a kérdés tehát nem tartozik a parlament elé. Kérte a minisztert, álljon el a válaszadástól, ugyanakkor jelezte, hogy személyes megtámadtatás címén, ha óhajtja, megadja számára a szót. Bokros Lajos nem kí­vánt a képviselőhöz hasonló stílusban válaszolni. Annyit azért megjegyzett, hogy disszertációját Budapesten védte, így aligha vehette a diplomáját 50 dollárért. (Utóbb István József a kis­gazda frakció nevében elha­tárolódott Morvái Ferenctől, és megkövette a pénzügymi­nisztert.) Levél Állam bácsinak Drága Bátyám! A múltkor a nagyobbik gyerek emlegette Nyilas Mi­sit. Nekem erről eszembe ju­tott, hogy az a szerencsétlen kölyök egyszer pakkot ka­pott. és ez milyen nagy bo­nyodalmat okozott. A pakk­ról eszembe jutott a postás (mert az hozza), erről a cso­mag, a csomagról meg az az életrevaló rokon gyerek, a Lajoska. (Csak így zárójelben sú gom meg magának, hogy baj van. Mint tudja, sokat járok kocsmába, mert már csak annyi konyhapénzünk ma­radt, amennyit én havi szin­ten el tudok inni, szóval az a baj, hogy már a tanító úr — néha már a felesége is —, meg a doktor úr is, a volt párttitkár meg a tanácselnök szintén, rendszeresen járnak ide inni.) Ezek lázítják a népet. (Drá­ga Bátyuskám, ugye tudja: Is­ten ments, hogy közéjük áll­jak.) Már az értelmiség is ilyen •szavakat használ (természete­sen az én felháborodásomra), hogy ez a fiú el fogja ... az or­szág gazdaságát. Kár, hogy ilyen vélemények vannak, mert hát O a nép barátja. (Le is tegeződött velünk. Mi azt hittük, hogy a pofánkba röhög, pedig csak mosolygott ránk.) Mondanak olyat is, hogy aki nem tudott megbirkózni egy kis bankocska pénzügyeivel, arra nem kellett volna rábíz­ni egy ország gazdaságát, de ezeket nem szabad komolyan venni, mert úgyanúgy ijem értenek a nagypolitikához, mint Ön. Most nem írok többet, mert csak a bogarat akartam bele­ültetni az ön nagyrabecsült fülébe. Egyszer eljöhetne velem a kocsmába, ott min­dent megtudna.. Üdvözlettel: a Jóska Utóirat: Ha továbbra sem törődik a tanítókkal, a dok­torokkal, meg a helyi köz­­igazgatással, akkor ön egy buta, beteg, kaotikus orszá­got fog kormányozni...

Next

/
Oldalképek
Tartalom