Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-14 / 137. szám

101995. június 14., szerda Közelkép UJ KELET Közmeghallgatás Közmeghallgatásra került sor hétfőn délután öt órától Nyíregyházán, a Városháza dísztermében. A közmeghall­gatási napirendi pontok között a közgyűlés 1995—1998. évi tervezete, a lakásépítési és tá­mogatási program, valamint Sóstógyógyfürdő ügye szere­pelt. Elsőször egy felszólaló ne­hezményezte, hogy az állatvá­sár átkerült szombatról hétfőre, majd Pethő-tanya gondjai ke­rültek terítékre. Tóth András nyugalmazott lelkipásztor a belvárosi illem­helyek ügyében kért szót, és fi­gyelmeztette a közgyűlést, hogy közel egy hónap múlva nagyon sok sportember érkezik a megyeszékhelyre az atlétikai ifjúsági Európa-bajnokság kap­csán, és akkorra jó lenne ezt a kérdést megoldani. Régen több illemhely is volt a belvárosban, mára csak egy maradt. Ugyanő volt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy huligánok egy hét­tel megépítése után már meg is rongálták a Vasgyár utcai szép, új autóbuszmegállót. Tóth András felvetéseire reagálva az illetékes irodavezető elmondta, hogy az ifjúsági Eb idejére el­helyeznek a városközpontban konténeres illemhelyet, de hogy milyet, azt a szerve­zőbizottság dönti el. A rongá­­lókkal szemben csak úgy lehet eredményes harcot folytatni, ha a lakosság is segít ebben. Oláhné a Krúdy-közből elis­merte, hogy szüksége van Nyír­egyházának Sóstóra, a megye­­székhelyi fejlesztésekre, a korszerűsödő vasútállomásra, de arra kérte a képviselőket, hogy álljanak a sarkukra, és ne emelkedjék tovább a lakástá­mogatás kamata. Nagyon so­kan vannak, akik nem bírják megfizetni, miként a víz- és fű­tési szolgáltatói díjat sem. Csa­bai Lászlóné polgármester asszony azt kérte Oláhnétól, hogy keresse fel a polgármes­teri hivatalt, és ha indokolt, ré­szére szociálpolitikai segélyt nyújtanak. Orosz Józsefné Sóstógyógy­fürdő, Szódaház utcai lakos azt kérte, hogy a polgármesteri hi­vatal segítsen abban, hogy a Fürdő és Szódaház utca minél hamarabb szilárd burkolatot kapjon, annál is inkább, mert mind a két utca most már nyolcvan százalékban, egész évben lakott. Ehhez kapcsoló­dott a másik kérése is, hogy a nyolcas autóbusz útvonalát meg kellene változtatni. A busz végállomás nélkül, a Fürdő és a Szódaház utcán végigmenve jutna ki a Kemecsei útra, és a felüljárón balra fordulva indul­na vissza a város­ba. Csabai Lász­lóné szerint egyelőre lakó­­utakra nincs pénz. Az összekötőutakat kell kiépíteni, mert ezek hiányá­ban megbénulhat a város közleke­dése — hangzott a válasz. Fodor József, a városvédő egye­sület vezetője azt sérelmezte, hogy nagyon sok szó esik Sóstó­­gyógyfürdőről, de konkrétan sen­ki sem mond semmit, nem le­het tudni, hogy miképpen is áll­nak a tárgyalások. Giba Tamás alpolgármester a legnagyobb szakértelemmel igyekezett vá­laszában megnyugtatni az ér­deklődőt, de valójában csak vajmi kevés eredményről és konkrétumról számolhatott be, mert, mint ismeretes, „még folynak a tárgyalások”. Csabai Lászlóné hat órakor, újabb kérdés nem lévén, bezár­ta a közmeghallgatást. (száraz) Irány Rzeszów! Csütörtökön reggel kulturális delegáció élén négy napra Rzeszówba utazik Felbermanh Endre, Nyíregyháza alpol­gármestere. A lengyelországi úttal kapcsolatban a következő­ket mondta el az Új Kelet munkatársának érdeklődésére: — A városi művelődési központtól kértek fel arra, hogy vezessem Nyíregyháza kulturális delegációját. A városi művelődési központnak van Rzeszówban kulturális kapcso­lata, ami elmondásuk szerint igen élénk. Találkozom majd odakint a rzeszóvi polgármesterrel és a megye kulturális éle­tével foglalkozó megyei képviselőkkel, funkcionáriusokkal. Ezenkívül ellátogatunk majd több ottani kulturális intézmény­be, a múzeumba és a városi galériába. Ivóvízhálózati rekonst­rukciós munkálatokat végeznek a belvárosban, a Kálvin téren, Bethlen Gábor utca és a Techni­ka háza között a Nyír­egyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalat munkásai. A munka be­fejezését jövő hét végére tervezik Fotó: Csonka Róbert Amerikai tapasztalatok Önkormányzat és kórház Pünkösd előtt érkezett visz­­sza az a megyei küldöttség, mely Amerikában és Kana­dában volt két hétig. Útjuk­­ról lapunkban dr. Zilahy Jó­zsef, a megyegyűlés elnöke, dr. Oláh Albert, a megyegyű­lés alelnöke, Kisvárda pol­gármestere és Balogh Gyula tanácsnok, Vaja polgármeste­re már beszámolt. Most Giba Tamás alpolgármestert, dr. Helmeczi László ügyvédet, a megyei közgyűlés jogi bizott­sága, a megye—város egyez­tető bizottsága és a nyíregy­házi képviselő-testület tagját, illetve dr. Séra Gyulát, a Jósa András Megyei Kórház igaz­gatóját kértük meg, hogy mondják el ők is úti élménye­iket. Giba Tamás: — Azt gondolom, nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem: sikeres és eredményes volt az utunk. George Pataki foga­dását diplomáciai sikerként könyvelem el. Bízom benne, hogy Pataki úr társaságában a nyár végén olyan potens befektetők érkeznek Nyír­egyházára, akik látnak fantá­ziát a megyeszékhelyben. Konkrét dolgokról még nem volt szó, nyilván majd itt, a helyszínen mérlegelik a lehetőségeket. Természete­sen nekünk vannak már kész ajánlataink, melyekhez elké­szítettük vagy addigra elké­szítjük a szükséges tanul­mányterveket. Az a felada­tunk, hogy George Pataki ér­kezéséig minél több ilyen projectet készítsünk elő. Egyébként Csabai László­né polgármester asszony és alpolgármester társaim is re­ménnyel kecsegtetőnek érté­kelték az amerikai utat. Szük­ség van az ilyen utazásokra, mert ha csak idehaza ülünk a babérjainkon, akkor nem ju­tunk előbbre. Vezetőtársai­mat is leginkább a Világ­bankkal kapcsolatos informá­ciók érdekelték, hiszen annak segítségével komoly forrá­sokhoz juthatunk, a magyar­­országi hitelekhez képest jó­val kedvezőbb kondíciókkal. Dr. Helmeczi László: — Az önkormányzati munkát figyelve nagyon sok új információt szereztünk. Működésük és költségvetési struktúrájuk is teljesen eltérő a magyarországitól. Nyíregy­házán például a költségvetés legnagyobb részét az oktatás teszi ki. New York államban azonban ezt nem a városok fi­nanszírozzák, hanem a hazai viszonylatnak megfelelő me­gye, nálunk pedig az oktatás finanszírozásához a megyé­nek semmi köze nincs. Mind­amellett, hogy panaszkodnak ott is, hogy elnyúlik a költ­ségvetési vita, és vannak megszorító intézkedések; azokból a költségvetési szá­mokból, amelyeket megis­mertünk, az derült ki, hogy nagyságrenddel nagyobbak a kiadások, mint nálunk. Mel­lesleg odakint egy harminc ezres lakosú városnak okta­tási támogatás nélkül akkora a költségvetése, mint ideha­za Nyíregyházáé. Igen fontos egy ilyen út, hogy közvetlen önkormány­zati kapcsolat alakulhasson ki. A világbanki látogatásból is rengeteget profitálhatunk. Amennyiben sikerül a megyé­nek megfelelő projectet készí­tenie például a szennyvízprog­ramra, akkor azt a Világbank közvetlenül is megfinanszíroz­hatja, a kereskedelmi bankok közbeiktatása nélkül. Engem igen meglepett az, hogy oda­kint teljesen más „az önkéntes jogkövetés”. Az amerikai ál­lampolgárok sokkal fegyelme­zettebbek, mint a magyarok — betartják a sebességkorláto­zásokat, az irodákban tilos do­hányozni, és valóban nem is dohányoznak —-, jócskán van mit tanulnunk ezen a területen tőlük! Szívesen elmennék egy hosszabb útra, amikor csak az­zal kellene foglalkoznom, hogy milyen az ottani önkormány­zatokban a jogi bizottság sze­repe, milyen munkát végeznek. Egyáltalán nem bántam meg, hogy a saját költségemen részt vettem az úton, sok tapasztala­tot szereztem. Dr. Séra Gyula: — Torontóban egy olyan ál­lami kórházat tekintettünk meg, amelyben a 270 ágyas kórház­részleghez szociális otthon is kapcsolódik. Ezt 1950-ben egy kivándorolt magyar orvos és annak a sógora alapította. Két évig működött magánkórház­ként, majd államosították. Jellemzője, hogy rendkívül tiszta és jól műszerezett, igaz a sürgősségi ellátásban nem vesz részt. A kórházi személyzetet — az orvosok kivételével — a kórházi ágyak számától függően az állam finanszíroz­za. Saját állományú orvos ke­vés van a kórházakban, inkább „vendégként” látnak el felada­tokat, és több kórház között in­gáznak. A mellé épített szociá­lis otthont — ahol minden fel­tétel biztosított—a kórház tarja fenn bevételeiből. Washingtonban megnéztük a George Washington Orvos­­egyetemet és Klinikát. A kül­döttséget Valdez úr, az intéz­mény menedzsere kísérte végig az épületekben, és nagyon sok ismertetővel is ellátott bennün­ket. Mivel a jelenlegi hazai egészségügyi finanszírozás módszerét Amerikából vet­tük át, így nagyon sok, ben­nünket érdeklő témát meg tudtunk beszélni. A George Washington Egyetem veze­tői a megbeszélés alatt kife­jezték szándékukat, hogy szí­vesen ellátogatnának Nyír­egyházára, és nyitottak vol­tak szakembercserékre is. Döbbenetes volt számunkra, hogy hiába találhatók meg az egyetemen negyvenegy szak­ma kiválóságai, mégis 501- ről 270-re csökkentették az ágy számot. Ezt tekintve tehát az intézmény akkora lett, mint a fehérgyarmati kórház. S mivel a kórháznak nincs hozzácsatolt alapellátási terü­lete, nagy harcban van a be­tegekért. Éppen ezért rendkí­vül fejlett a betegtájékozta­tás. Gyakorlatilag szervát­ültetéstől csontvelő-átülteté­sig minden korszerű dolog­gal foglalkoznak. Rövid a bennfekvési idő: 6—6,6 nap. Magyarországon az átlagos kórházi ápolási idő 11—12 nap. Amerikában aktív kórházban nincs króni­kusellátás. Amikor a beteg gyógyulása olyan szinten van, hogy elküldhető, akkor kőkeményen el is küldik. Ápolja tovább otthon a csa­ládorvos! A kórházi személy­zet az orvosokkal együtt a kórháztól kapja a fizetését. Inspekció alatt kevesen van­nak az intézményben, de va­lamennyi orvos telefonon elérhető, s ha betege állapo­ta súlyosodik, akkor behívha­tó. Minden kórteremben tele­vízió és telefon van, amelyek heti zseton ellenében hasz­nálhatók. A büfében az el­adók figyelmét felhívják arra, hogy ne szolgálják ki a betegeket olyan árukkal, ami árthat az egészségi állapotuk­nak. Ezenkívül korlátozva van a betegek mozgásterüle­te is, nem sétálgathatnak sza­badon mindenhol, mint pél­dául nálunk... (sz—a) Séra Gyula orvosigazgató (jobbra) a washingtoni egyetemen

Next

/
Oldalképek
Tartalom