Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám

2 Belföld-külföld 1995. június 13., kedd Clinton—Gringrich vita Bili Clinton amerikai elnök az elnökválasztásokon oly nagy szerepet játszó New Hampshire szövetségi államban vasárnap találkozott Newt Gingrichcsel, a képviselőház köztársaságpárti elnökével. A Claremont városban tartott eszmecsere során különösen eltértek a vélemények a kül­politikai kérdések taglalása közben. Clinton úgy véleke­dett, első rangú feladat, hogy a kongresszusban gátat szab­janak a köztársaságpártiak „elszigetelő” irányzatának. Erőteljesen bírálta a rebublikánusoknak azt a javaslatát is, hogy csökkentsék az ENSZ-nek szánt amerikai kiadáso­kat. Gingrich viszont „lidérces álomnak” minősítette a vi­lágszervezet kommandóstruktúráját, és megerősítette párt­jának azt a szándékát, hogy korlátozzák a nemzetközi be­vetésekre előirányzott kiadásokat. Kik gyilkoltak Medellinben? A FARC nevű marxista partizánszervezet vasárnap este bejelentette, hogy ő követte el a kolumbiai Medellinben a 28 halálos és 205 sebesült áldozattal járó merényletet. Az AFP szerint a szervezet erről közleményben tájékoztatta a kolumbiai tévét. Az üzenet hangoztatta, hogy a Fare geril­lacsoportosulás „sajnálja a halottakat”, de a hatóságok hajt­­hatatlansága miatt nem volt más lehetősége. — A kolum­biai Radio Caracolnak küldött újabb közleményében a FARC tagadta, hogy bármi köze lenne a merénylethez — jelentette az AFP. Fernando Botero védelmi miniszter 575 ezer dollárt ajánlott fel annak, aki bármiféle információval szolgál. Elfogató parancs Contreras ellen A hadsereg nem volt hajlandó menedéket adni vasárnap egyik kaszárnyájában Manuel Contreras tábornoknak, a hír­hedt DINA, a volt chilei titkosszolgálat vezetőjének — kö­zölték tisztségviselők. A Reuter beszámolója szerint Contreras elmondta: azért folyamodott menedékért egy gyalogsági ezred kaszárnyájában, mert nem akart összetű­zésbe kerülni a rendőrséggel, amelyről azt hitte, hogy le­tartóztatni jön őt. A hadsereg azért szólította fel távozásra a DINA volt vezetőjét, mert az épületbe való beengedését a főparancsnokság nem hagyta jóvá. Az Orlando Letelier volt külügyminiszter meggyilkoltatásával vádolt és hétévi börtönbüntetésre ítélt Contreras ellen az igazságügyi ható­ságok valószínűleg hétfőn elfogatási parancsot adnak ki. A utonómiatanács- választások Izraelben Az izraeli hatóságok ellenzik, hogy az autonómiatanácsi választások idején palesztin választási gyűléseket tartsanak Kelet-Jeruzsálemben, mivel azok feszültséget és zavart kelt­hetnek — közölte hétfőn Mose Sahal izraeli rendőrminiszter. Sahal nem nyilatkozott arról, hogy a város keleti felének arab lakosai indulhatnak-e jelöltként a választásokon, ami az egyik legjelentősebb vitapont a két fél között. Izrael mind ez ideig elutasította a kelet-jeruzsálemi palesztinok megvá­­laszthatóságát, abba azonban beleegyezett, hogy voksolhas­sanak. Az izraeli kormány azt is ellenzi, hogy szavazóhelyi­­séheket állítsanak fel Jeruzsálemben. Új moldvai vezető Georgij Tahunscsik, a Moldovai Kommunista Párt je­löltje lett a Moldova déli részén élő gagauz kisebbség terü­leti vezetője —jelentette a helyi hatóságok hétfői közlésé­re hivatkozva a Reuter. Az 55 éves volt kommunista funk­cionárius — most üzletember — vasárnap a választás má­sodik fordulójában a szavazatok 64 százalékát kapta meg. A hírügynökség utal arra, hogy az új területi vezető vá­lasztási programjában a Moldovához fűződő kapcsolatok szorosabbra fűzését és az elmaradott mezőgazdasági infrastuktúra fejlesztését hangsúlyozta. A körülbelül 150 ezer török ajkú keresztény gagauz 1994 decemberében a moldovai parlamenttől kapott lehetőséget arra, hogy önál­ló területi autonómiát hozzon létre. Gromov Gracsov hibáiról Pavel Gracsov védelmi miniszter számos alapvető hibát követett el, amelyek hosszú időre károsan befolyásolják Oroszország védelmi képességét — jelentette ki Borisz Gromov orosz külügyminiszterhelyettes a Die Welt című német lap hétfői számában megjelent interjúban. Gromov, aki márciusig Gracsov helyettese volt, a berlini újságban kifejtette, hogy számos elvi kérdésben szembekerült Gracsovval. így ő határozottan ellenezte „a csecsének el­leni kalandor akciót, amelyet Gracsov soha nem fog tudni győztesen befejezni”. Emellett Gromov erélyesen helyte­lenítette a hadsereg élén, így a Németországból hazatérő csapatok főparancsnokságán tapasztalható visszaéléseket. UJ KELET Horn Los Angelesben Vasárnap kora délután a Horn Gyula kormányfő vezet­te magyar küldöttség a nyolc­napos egyesült államokbeli lá­togatás utolsó állomáshelyére, Los Angelesbe érkezett. Az itteni program első esemé­nyeként Horn Gyula szállodabe­li lakosztályában fogadta Teller Ede világhírű tudóst, az ameri­kai hidrogénbomba szülőatyját. A kormányfő átnyújtotta neki a modernizációs program egy pél­dányát, azzal, hogy szeretné hal­lani róla a tudós véleményét, ha majd szeptemberben Magyaror­szágra látogat. Teller érdeklő­dött a magyar gazdaság és tár­sadalom állapotáról, majd külön megjegyezte, hogy az elsőrangú, teljesen biztonságos atomerő­művek között tartja számon a paksi létesítményt. A beszélge­tés után együtt sétáltak át a szál­loda báltermébe, ahol a minisz­terelnök a helybeli magyarság képviselőivel találkozott. A fórumon Bánlaki György washingtoni nagykövet beje­lentette, hogy Helyes Imre ed­digi konzult nevezték ki a Ma­gyar Köztársaság Los Ange­­les-i főkonzulává. Utána Horn Gyula kormányfő életpályája elismeréseként átadta a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét Zsigmond Vilmos világhírű operatőrnek. Horn Gyula Magyarország külpolitikai és gazdasági törek­vései az átalakulás után című, kötetlen formájú előadásában és az azt követően hozzá inté­zett számos kérdésre válaszol­va részletesen beszámolt a ma­gyar gazdaság kihívásairól, a belpolitikai helyzetről, a továb­bi reformok szükségességéről és a szociális problémákról. Ki­fejtette véleményét a NATO- csatlakozás előnyeiről, a közép­európai biztonság összetevőiről és a szomszédokkal való vi­szony javítására irányuló kor­mánypolitika alapelemeiről. Akárcsak Washingtonban és New Yorkban, itt is kiemelte, hogy a történelmi sérelmeket nem szabad a napi politika szintjére emelni, már csak azért sem, mert sem a NATO, sem az Európai Unió nem fo­gadna be olyan országokat, amelyek szüntelenül porolnék egymással. Arra a felvetésre, vajon az alapszerződés ügyében hogyan lehet majd megbízni Bukarest­ben, amikor a „történelem so­rán egyetlen román kormány — legyen az királyi, "kommunista vagy demokratikus — sem tar­totta be a szavát”, Horn Gyula egyfelől utalt a két ország kö­zötti viszonyban, illetve a ma­gyar kisebbség helyzetében ta­pasztalható kedvező változások­ra, másfelől aláhúzta, hogy az ál­lamközi kapcsolatokban bekö­vetkezett javulás a kisebbség érdekében való hatékonyabb tár­gyalások lehetőségét is növeli. A vasárnapi program része­ként a kormányfő fogadta a Magyar-Amerikai Republiká­nus Szövetség küldöttségét. Pozsonyi vélemény Túlzott derűlátás — „A magyar kormánynak nem marad más választása, mint belátni, hogy a nyugat­európaisághoz vezető út — minden derűlátás ellenére — sem rózsaligeten vezet ke­resztül” — írja Horn Gyula washingtoni látogatásának kapcsán a SME című szlovák ellenzéki napilap hétfői hír­­magyarázatának szerzője, Robert Svoboda, a lap állan­dó budapesti munkatársa. Horn Gyulára minden bi­zonnyal balzsamként hatott az amerikai vendéglátók szó­beli támogatása, valamint az udvariassági gesztusok. Ám e balzsam gyógyhatását kis­sé csökkentette az a körül­mény, hogy az ígéretek több­sége protokolláris, tehát nem kötelező jellegű volt — írja a lap. A szerző megállapítja, hogy a magyar közvélemény­hez címzett, derűlátó nyilat­kozatok ellenére sem sikerült megfelelően konkrét, kézzel­fogható eredményeket elérni. Emlékeztet arra, hogy Horn Gyula a törvényhozás többsége által elfogadott poggyásszal, a „Bokros-cso­maggal” utazott a tengeren­túlra, és hogy e csomagnak a nyugati szalonképesség szempontjából igen nagy jelentősége van, hiszen ez bi­zonyítja, hogy a magyar kor­mány — ha nehéz szívvel is, de — elszánta magát az oda­haza népszerűtlennek számí­tó lépésre. „Nem lehet tehát csodál­kozni azon, hogy Horn Gyu­la Washingtonban azt nyi­latkozta: forró érzés árasz­totta el, amikor Bili Clinton történelmi lépésnek nevez­te a magyar kormány sta­bilizációs intézkedéseit, ami egyfajta dicséretnek is minősült, azért, mert Ke­­let-Közép-Európa orszá­gai közül egyedül Ma­gyarország szánta el magát ilyen lépésre” — írja a lap. A cikkíró megállapítja: „úgy látszik azonban, hogy Bili Clinton dicsérő sza­vai nem igazán hatottak a pénzvilág irányadó körei­ben, ahol a Bokros-prog­rammal mégsem arattak teljes sikert. E körökben ugyanis még határozot­tabb és még keményebb restrikciós elvárások van­nak”. A magyar miniszterelnök washingtoni útjáról „Horn lelkes, Washington óvatos” címmel a hétfői Národná Obroda is hasonló megköze­lítésben ír. Sóstó Nyíregyházán is függőben Maradnak a tagozatok (folytatás az 1. oldalról) Első napirendi pontként előterjesztés hangzott el a Nyíregyházi Hivatásos Önkor­mányzati Tűzoltóság, mint önálló költségvetési intézmény július elsejei magalapításáról. Júliustól tehát önkormányzati tulajdonba kerül a tűzoltóság, fenntartója a közgyűlés lesz. A Nyíregyházi Hivatásos Önkor­mányzati Tűzoltóság első pa­rancsnokává Pernyák Sándor őrnagy urat nevezte ki a köz­gyűlés. Többen felvetették, hogy a tűzoltók jelenleg a munkájukhoz képest alacso­nyabb bért kapnak. ígéret hangzott el a város vezetői részéről, hogy augusztusban a pótköltségvetés előterjesztése­kor a bérrel kapcsolatos kérdé­sekre visszatérnek. Újra visszakerült a közgyű­lés elé az ÖKO-OIL Kft. ügye. A közgyűlés ezúttal sem fo­gadta el, hogy magánszemé­lyek részt kapjanak a kft.-bői. Mint a jogi bizottság képvise­letében megfogalmazódott: elég ok az arra, hogy valaki jól dolgozzon, ha magánszemély létére a kft.-ben ügyvezető. Teljesen fölösleges még nekik — mármint a két ügyvezető­nek — 100 ezer forintért üz­letrészt is juttatni. Ami — mint dr. Helmeczi László megfogal­mazta — ma már nem száz­ezer forintot ér. A kft. alapító okiratát ezzel a módosítással fogadta el a közgyűlés. Ezt követően Felbermann Endre alpolgármester előter­jesztésére a képviselők három­millió forint támogatást sza­vaztak meg az 1996-os Nyír­egyházi Nemzetközi Kórusta­lálkozóra. Az előzetes számí­tások szerint a rendezvényhez 5 millió forintra van szükség, a hiányzó kétmilliót a szerve­zők vállalták, hogy előterem­tik. Amint az várható volt, jóko­ra vita bontakozott ki az óvo­dák és az általános iskolák fe­lülvizsgálatáról. Csabai Lász­­lóné bevezetőjében ismét le­szögezte, hogy nem került szó­ba egyik intézmény esetében sem struktúraváltás, sem pedig szakmai felülvizsgálat. Lövei Csaba, az oktatási bizottság nevében azt javasolta, hogy az óvodák esetében a kihasz­­náltsági mutatót csökkentsék 80-ról hetvenötre, maradjanak meg a tagozatok, illetve a mos­tani intézkedések kapcsán létrejövő megtakarításból kap­jon a bizottság 5 millió forin­tot tehetséggondozásra. (Az előterjesztés tanúsága szerint a megtakarítás általános iskolák esetében 24 pedagógus és 13 nem pedagógus felmentésével 74,376 millió, míg az óvodák esetében 20 óvónő és 21 nem óvónő felmentésével 35,128 millió forint.) A kétórás vitá­ban többen is állást foglaltak. Az ellenzéki dr. Gyulai Gábor a KDNP-frakció nevében ke­rekperec kijelentette, hogy nem támogatja a párt az elő­terjesztést. A nemzet jövője kerül veszélybe, ha most ezt a tervezetet a képviselők elfo­gadják. Véleménye szerint a kormány rossz politikája miatt kell most pedagógusokat elbo­csátani, ráadásul közben érvé­nyesül a fűnyíróelv — mond­ta. Tóth András (FKGP) sze­rint „a Bokros-csomag men­tén” született az előterjesztés, és egyáltalán nem érti, miként lehetséges az, hogy valaki nemrég az egyik iskolában F- kategóriás besorolást kapott az intézmény vezetőjétől, most pedig elküldik. Bartha László (SZDSZ) visszautasította a fű­nyíróelv alkalmazást, és el­mondta, hogy a 21-es iskola például az átvilágítás kapcsán jobban jár, mert ezt követően nem kell a tanulóknak átutazni­uk a „fél várost”. Tormássi Géza (KDNP) ismét csak arra hívta fel a figyelmet, hogy az elő­terjesztés kifejezetten csak bér oldalról közelítette meg az óvodák és az iskolák ügyét. Ezt követően még több képviselő fejtette ki véleményét, végül a közgyűlés úgy határozott, hogy támogatja az oktatási bi­zottság javaslatait, de a tehet­séggondozásra szánt összeg nagyságát nem határozza meg. A 8-as számú óvoda és a 6-os iskola ügyére később visszatér­nek. (Az előterjesztést a szer­dai Közelkép mellékletünkben részletesen ismertetjük.) Ezt követően a közgyűlés zárt ülésen tárgyalta az intéz­ményvezetők megbízatását, il­letve más, egyéb személyiségi jogokat érintő kérdéseket. A rendkívüli ülést közmeghallga­tás zárta, melyről szintén a szerdai Közelképben számo­lunk be. Száraz Attila Szigorúbb ellenőrzés Jelentősen megnehezítik az ausztriai határátlépést azoknak a keleti szállítójár­műveknek, amelyek nem felelnek meg az EU-nor­­máknak. Viktor Kiima oszt­rák közlekedési miniszter hétfői sajtóértekezletén kö­zölte, hogy a bécsi, burgen­landi és alsó-ausztriai tar­tományokkal közös akciót indítanak a határátkelőkön az ellenőrzés szigorítására és a tranzitútvonalakon az alkalmankénti ellenőrzésre. Az intézkedés elsősorban a keletről érkező járműveket érinti: a már tavaly óta be­állított két — műszerekkel felszerelt — ellenőrjármű most gyakrabban cirkál majd az Európai Unió ke­leti határán, Miklósfalvánál (Nickelsdorf) pedig állan­dó állomást terveznek. Legkésőbb 1996-ban Bur­genland még aprólékosabb ellenőrzésre alkalmas jára­tot'állít be. Az intézkedés­re nagy szükség van: Bécs­­ben az elmúlt két hétben szúrópróbaszerűen végre­hajtott ellenőrzéskor a megállított szállítójármű­vek 45 százalékától vonták be a rendszámot. Bécsben már nehéz az ellenőrzés, ezért tartják a szakemberek jobbnak, már a határon fel­tartóztatni a biztonsági és környezetvédelmi szem­pontoknak nem megfelelő járműveket — hangzott el a bécsi sajtóértekezleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom