Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-01 / 127. szám
UJ KELET Földművelés Szamosszegen Vállalkozások világa 1995. június 1., csütörtök11 Kiss Jenő 62 éves szamosszegi gazdálkodó, a tsz részaránytulajdonú földjén termel különböző mezőgazdasági kultúrnövényeket. A kötött talaj nem bírja jól a nehéz erőgépeket. A képen látható terület évtizedekig parlagon állt, a tsz erőgépei állomásoztak rajta. A jó idő beálltával a szikkadó földet szántja lóvontatású ekéjével pot(y pénzes László Kezdők nem adóznak Az első fél évben az Országgyűlés módosította a helyi adókról szóló törvényt, ennek megfelelően a megyeszékhelyen is módosítani kellett a változásokkal összefüggő rendeleteket. Ezzel kapcsolatban dr. Szilágyi Zsolt, az Adó- és Illetékiroda vezetője adott tájékoztatást az Új Keletnek: —Jelentősen bővült az adómentesség köre, így például ezentúl kiterjed a közhasznú társaságokra, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra, illetve az önkormányzati feladatokat ellátó szociális és egészségügyi vállalkozásokra is. Az induló vállalkozások a kezdés évében szintén adómentesek. Közszolgáltató vállalatok ezt követően mentesek az iparűzési adó megfizetése alól, amennyiben az előző vében nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettségük. Január elsejétől öt ezrelékről nyolc ezrelékre változik az iparűzési adó mértéke. Építményadóban hasonló az adómentesek köre, illetve annyi változás van, hogy méltányosság csak felszámolás esetén adható, illetőleg január elsejétől mértéke a korrigált forgalmi adó egy százaléka helyett kettőre módosul. Ezentúl megszűnik az egymilliós mentességi határ, minden üzlet, műhely, iroda és raktár január elsejétől adóköteles lesz. Továbbra sem kell adót fizetni a garázsok és az üdülők után. — Mennyi adótöbbletre számítanak a változásoktól? — Helyiadó-bevételünk háromszázmillió forintra becsülhető, erre az évre ennyit terveztünk. A január elsejei változások után az 1996-os adóbevételünk várhatóan 450 millió forint lesz. Mi magunk másfélszeres növekedéssel számolunk. —Ez tehát azt jelenti, hogy továbbra sem tervezik a lakossági adó bevezetését? — Erre még ebben az évben is lett volna lehetőségünk, de nem vezettük be. A koncepcióban szerepel: 1996-ban sem kerül új adó bevezetésre. Bízunk benne, hogy ez a döntés időtálló lesz. — Jelenleg folyik az adórendszer komplex reformja. A nyíregyházi adóváltozások mennyire illeszthetők be a tervezett átalakításba? — Az új adórendszer 1997- től lesz a hatályos, az új rendeleteink nem beilleszthetők, ezért is nem kívántuk módosítani a nyíregyházi adóstruktúrát, 1997-től ugyanis megváltozik a helyi adó, mint ahogy az egész adóstuktúra Magyarországon. Sz. A. „A munkám a hobbim!” Jog és kötelezettség Önigazgatást a gazdaságban! Dr. Oláh Jánost munkahelyén, a megyei iparszövetség (korábban KISZÖV) nyíregyházi székházában kerestük meg. Ezúttal nem mint a szövetség ügyvezetőjével, hanem mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével ültünk le beszélgetni. Magam is kábeltulajdonos vagyok, ha időm engedné, válogathatnék a földi, s az egyre jobban szaporodó égi csatornák programjaiból. Beszélgetőpartnerem viszont egy egész kábeltévé-rendszert működtet, s mondhat magáénak! A tulajdonossal — Naményi Zoltánnal beszélgettünk. Már gyerekkorában fogékony volt a műszaki dolgok iránt — emlékezett vissza Naményi Zoltán —, a középiskolában pedig már kimondottan az elektronika ejtette bűvöletébe. A szakmát kellő mélységben a honvédségnél sajátította el, majd a munkásévek következtek. Először a BEAG Universill gyáregység minőségi ellenőreként dolgozott, később a fejlesztési osztályra került. — Igazán nem volt az ember lekötve, és a szakmai fejlődésre sem volt fényes kilátás —- mondja az akkori időkről. Őt igazából a híradástechnika vonzotta, a leányvállalatnak pedig más volt a profilja. Aztán 1981 -ben döntött: műhelyt nyitott, s kisiparos rtv-műszerészként dolgozott a jelenleg is szervizként működő helyen. Ez az időszak a színes tévék kezdeti korszakát jelentette, a „robbanós” készülékek javítását. A műhely felfejlődött, négy-öt alkalmazottat is tud foglalkoztatni. A Sokol rádiótól kezdve a legmodernebbnek számító híradástechnikai eszközök javításáig tart a mai napig is a skála. E szolgáltatás mellett 1990- ben nyílt lehetősége a korábbi álom megvalósítására, egy saját kábeltévérendszer működtetésére. Elsőként Sóstón, majd folyamatosan bővült a kör Sóstóhegy, Rakamaz nagyközség, Borbánya, Napkor bekapcsolásával. Borsod megyébe is átruccant. Szerencs és térsége az ő szolgáltatását vette igénybe. Itt a munkálatok még folyamatban vannak. Naményi úr középiskolás kori stúdiója tehát megvalósult, csak sokkal nagyobb terjedelemben és komolyabb technikával. Amerikai rendszerű csillagpontos elosztású rendszert alkalmaznak, amely számos jó műszaki megoldása mellett arra is alkalmas, hogy a fogyasztó is kapcsolatba tud lépni a központtal: tűz-, betörésriasztás, számítógépes visszajelzés stb. Naményi Zoltán a vállalkozó életmódot így jellemzi: nem napi nyolc órát dolgozik, állandóan úton van. Az adminisztrációban pótolhatatlan segítséget jelent legközvetlenebb munkatársa, a felesége. Üdülni utoljára 1984-ben voltak Bécsben. — Nehéz ma becsületes munkával talpon maradni, sajnos a rablógazdálkodás térhódítása egyre erősebb, a megfékezésükre kevés lehetőség van. A most kezdő vállalkozókat nem irigylem, nagyon nehéz előrelépni, pénz nélkül vállalkozásba kezdeni pedig egyenlő az öngyilkossággal! — A kamarai rendszer Európában több évszázados hagyományokra épül — kezdte a beszélgetést dr. Oláh János. — A vállalkozók már a korai kapitalizmusban felismerték, hogy a társadalom hatalmi és más intézményrendszerével szemben csak szervezett formában képesek az érdekeiket érvényesíteni. E célból fokozatosan alakították ki magánjogi szervezeteiket, megalkotva ehhez a tagsági viszony létesítésének feltételét, a szervezet felépítését, működését. Magyarországon — a régi .gazdasági modell felbomlásának folyamatával egy időben — felvetődött a piacgazdaságok többségében meglévő kamarai intézmény hazai megteremtésének gondolata. De mivel egy egész generáció nőtt fel úgy az elmúlt fél évszázadban, hogy igazán nem ismerhette meg az ilyen típusú kamarai intézmények szerepét, vitáktól sem volt mentes a gazdasági kamarákról szóló törvény előkészítése és megalkotása. A gazdaság szereplőinek egy jelentős része nem is érti, miért kellenek közjogi kamarák; egy másik részük meg éppen ezért idegenkedett, mert ezek az intézmények képesek „átláthatóbbá tenni” a magyar gazdasági környezetet. A létrehozásukban nem kis szerepe volt az Európai Unió tagországainak, mivel a kamarai rendszer megvalósításának szükségességét hangoztatták. Végül azok győztek, akik Adatok Az APEH az elmúlt év végén 28 952 egyéni vállalkozót tartott nyilván a megyében: 10 692 kisiparost, 11 508 kiskereskedőt, 5565 szellemi szabadfoglalkozásút és 1187 mezőgazdasági önállót. A kisiparosok közül az iparban dolgozott 2903 fő, az építőiparban 2309 fő, és a szállítás-távközlésben 2733 fő tevékenykedett. A megyei egyéni vállalkozások struktúrája nagy mértékben eltért az országostól, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében jóval kevesebb a szellemi szabadfoglalkozásúak aránya, mint más régiókban. A KSH a korábbi foglalkozástípus-mérést a nemzetgazdasági ág regisztrálásával váltotta fel, jelen adataink már ezt tükrözik a legújabb megyei adatok szerepeltetésével (az 1995. március 31-i állapotnak megfelelően). Az elmúlt év végi 28 952 egyéni vállalkozói létszám a mostani adatok szerint 29 759 főre növekedett. megértették, hogy a szabad piacgazdaság felé törekvő országban csökkenteni kell az állam gazdasági szerepvállalását, így született meg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény, amely a kamarák létrehozását kötelezően írta elő, a kamarai tagságot úgyszintén kötelezővé tette, s amelynek alapján 1994. október 28-án megalakult a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. — A kamara megalakulása milyen visszhangot váltott ki az érintettek körében? — Örültünk volna, ha nagyobb vállalati, vállalkozói aktivitás kísérte volna a megalakítást. A szerény részvétel is abban erősített meg bennünket, hogy szükség van egy biztos szervező erőre a ma még meglehetősen zilált gazdaság összefogására. Csak az így létrehozott kamara képes fellépni a gazdaság érdekében, országos és helyi szinten egyaránt. — Mekkora a taglétszám, a megyei kereskedelmi és iparkamarának? — A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 20 800 tagot számlál. A kamara testületé a vállalkozókra nézve a későbbiekben döntéseket hoz. Igazán eredményes csak akkor lesz és lehet a közös munkánk, ha a tagságunk becsületes részvételt és kiállást követel a megválasztott tisztségviselőktől és a szakértő apparátustól, miközben elvárásai fedezeteként — a Torkos úr elmondta, hogy az új postatörvény értelmében valamennyi 600 lakosnál nagyobb településen kötelesek postahivatalt működtetni. A korábbi társközségek különválásával néhány település ily módon postai szolgáltatás nélkül maradt. Ezeken a helyeken a kisebb forgalom nem indokolja az egész napos nyitva tartást, így a postaügynökségek bevezetését tartják gazdaságosabbnak. Megyénkben eddig egyetlen ilyen postaügynökség működik, Gyürén — tájékoztatott Torkos úr, s még elmondta, hogy a mérki postaügynökség pályáztatása is folyamatban van, annak eredményéről egy hét múlva tud beszámolni. A megye egyetlen „postaügynökét” Gyürén hívtuk fel telefonon. A vállalkozó postás, Szűcs Arpádné elmondta, hogy pályázat útján került törvényből is eredően — biztosítja saját érdekei képviseletének anyagi feltételeit a megállapított tagdíj fegyelmezett befizetésével. Ez az egyetlen módja annak, hogy kiteljesedjen a kamarai munka és egyre több, ma még az állami szervek által ellátott funkció kerüljön vissza a gazdasági önigazgatás körébe, csökkentve ezáltal a centralizációt és a bürök ráciát. A most induló kamarai kiad vanyokat a kamarai tagok rendszeresen, a befizetett tagdíj fejében, térítésmentesen kapják. E kiadványok információival í szeretnénk a vállalkozókat, a vállalkozásokat segíteni — fejezte be dr. Oláh János elnök. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. sz. A kamara alapszabálya több kiadványban is szerepel, legutóbb a Kamarai Tájékoztató vásári kiadványában jelent meg kivonatosan; de megtekinthető a kamara fenti címén is. A megyei kereskedelmi és iparkamara megválasztott tisztségviselői: elnök: dr. Oláh János, alelnökök: Dávida István, Peko László, titkár: dr. Jakab Imre. Választott elnökségi tagok: dr. Oláh János, Dávida István, Peko László, Dupcsák László, Makai István, dr. Veress János. nTóth JánóS,' Szilágyi'LtfszfÓ, Leitner Béláné, Nagy Sándor, Papp László, Ruszka Csaba, Lendvainé Juhász Gabriella, Kovács István. Az ellenőrző bizottság elnöke Torma József, az etnikai bizottság elnöke dr. Huba Péter. jelenlegi munkahelyére az elmúlt év április 5-én. Több mint egyéves tapasztalattal a háta mögött az a véleménye, hogy megérte pályázni, nagyon szereti a munkáját, s igyekszik megfelelni az elvárásoknak. Az épületet a polgármesteri hivatal ingyen biztosította számára, amely óriási segítséget jelentett. Neki csak a rezsit kell állnia, valamint 100 ezer forintot le kellett tennie az ügynökség beindulásához a törvényi szabályozásnak megfelelően. O maga öt órában látja el feladatát, emellett vállalkozhatna bármilyen egyéb tevékenységre is, de egyelőre erről még nem lehet szó. Két gyermeke van, férje Vásárosnaményban dolgozik. E lehetőség hiányában ő maga most munkanélküli lenne. Szerencséje van tehát! — summázta Szűcs Arpádné. L.Gy. Postaügynökségek A vállalkozásoknak létjogosultságuk van a Magyar Postánál is. Amellett, hogy több szolgáltatási ág (például autójavító kft.-k létrehozása) önállósodott, a hagyományos postai tevékenység is végezhető vállalkozásban, úgynevezett postaügynökség formájában. Ezzel kapcsolatos tájékoztatást a Magyar Posta Debreceni Igazgatóságán Torkos Lászlótól, a Postaosztály vezetőjétől kértünk és kaptunk.
