Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

1995. június 1., csütörtök Szabadidősport Szabadidősport oldalainkon ígéretünkhöz híven, beszámolunk a Kihívás Napja eseményeiről. Szerdán Magyarországon 695 település, megyénkben 39 helység apraja-nagy­­ja indult az országosan meghirdetett versenyen. Május utolsó napján nemcsak Magyarországon, de szerte a világon megemlékeznek a Kihívás Nap­járól. A Kanadából indult mozgalom célja, hogy egy évben egy napon rávilágítson a mozgás és a sport fontosságára. A szervezők különböző játékos formákban moz­gásra invitálják a városok és a községek el­­kényelmesedő lakóit. Nemcsak a tréfás vetélkedők, de olyan megszokott sportágak, mint a futás, úszás vagy a kerékpározás viadalai is sok szereplőt vonzanak ezen a napon. A rendszeresen sportolók bemutatókat tartanak az egészséges életmód pro­pagálására. A legtöbb helyen az önkormányzatok képviselői és vezetői is beállnak a sorba, s eleget tesznek legalább egyszer a tizenöt perces „aktivitás­nak”. Mindenütt jó alkalom ez a nap arra, hogy felhív­ja a mozgás és az egészség szoros összefüggéseire a figyelmet, s arra is, hogy a nap résztvevői kedvet kapjanak a rendszeres testmozgáshoz. Ebben az évben a Kihívás Napja egybeesett a dohányzás elleni világnappal is. Mondanunk sem kell, bár az egybeesés véletlen, az összefüggés nem kérdé­ses. Nézzük hát, mi is történt ezen a napon megyénk­ben! Itt csak egy pályát tudnak meg­világítani, de az aszfalton már itt is teniszeztek. Igaz, Káplán István szakosztályvezetőtől megtudtuk, hogy az idén éjfél­kor kevesebben jelentkeztek teniszezésre, mint az elmúlt évben. A teniszedző hozzátet­te, hogy hajó idő lesz, napköz­ben biztos többen keresik fel a pályát. Innen a már csendes városon keresztül a Júlia fürdőbe veze­tett utunk. Már az is hagyo­mány a Kihívás Napján, hogy éjféltől az úszást kedvelők in­gyen igénybe vehetik a fürdő szolgáltatásait. Majdnem 1 óra volt, amikor a fürdőbe értünk, de nyugodtan kitehették volna a telt ház táblát. Az Air Aqua búvárklub tagjai biztosították a felügyeletet a strand terüle­tén. A klub vezetői, Miló And­rás és Bunkóczi Attila elmond­ták, hogy ez az éjszakai prog­ram minden évben nagyon népszerű volt eddig is, és már ezen a hajnalon is több mint kétszázan töltöttek ki részvé­teli lapot. Ezekkel a programokkal kezdődött Nyíregyházán a tö­megsportnap. A délelőtt folya­mán az óvodákban, az iskolák­ban és a Városi Stadionban tel­jesíthette a tanulóifjúság a Kihívás Napi aktivitást. Jósavárosban kora reggel kezdődtek a változatos progra­mok, és itt is sötétedésig telje­síthették a különböző próbákat a lakótelep polgárai. Az Al­­végesi Művelődési Házban késő délután voltak a legtöb­ben, itt szokás szerint a legna­gyobb sikert a különböző küzdősportok bemutatói arat­ták. Ezen a napon az odalá­togatók nemcsak figyelhet­ték a küzdelmeket, hanem az alapfogásokat is megtanulhat­ták. Nemcsak az iskolákban, ha­nem nagyon sok munkahelyen is szerveztek sportprogramot erre a napra. A város sportte­lepein egész nap zajlott az élet. Az óvodákban a gyermekek szüleit is bevonták a különböző játékokba. A sportos progra­mok mellett táncversenyeket is tartottak a város különböző kultúrtermeiben. Nemcsak sportolhattak, de jól is érezhet­ték magukat azok, akik a különböző rendezvények ré­szesei voltak. Éjféli tenisz a SZÉSE-pályán Kosárrangadó Kalmanházan Kezdődik a nap Telt ház a Júlia fürdőben Nyíregyházán, az Ország­zászló téren kedden pontban éjfélkor Hadobás István, a nyíregyházi diáksportszö­vetség vezetője lépett a han­gosbeszélőhöz. Köszöntötte az immár harmadik alkalommal sorra kerülő városi futó- és kerékpározóverseny részt­vevőit. Ezen az eseményen nem a küzdelem, hanem a táv teljesítése a cél. Éjfél után egy­két perccel mintegy száz ke­rékpáros vágott neki a közel tíz kilométer hosszú távnak. A kerekesek végighajtottak a Széchenyi utcán, és ott jobbra fordulva egy kört tettek a Nyír­egyházát megkerülő nagykör­úton. Néhány perccel később vagy nyolcvan futó vágott neki ugyanennek a távnak. Az első kerekesek 25 perc múlva már vissza is érkeztek a rajthoz. A futók között rendszeresen spor­tolók és amatőrök is rótták a métereket. Kocsinkkal a Sós­tói útnál elkanyarodtunk a fu­tók útvonalától. A Városi Stadion tenisztele­pét kerestük fel, ahol két pá­lyán már nagyban folyt az éj­szakai csatározás. A tenisz­telepről a Garibaldi út másik végére indultunk, ahol a SZÉSE tenisztelepe található. Éjszakai megyeszékhelyi kőrútunk után vidékre indul­tunk. Nagykállón át Máriapócs felé vettük az irányt. Nagy­­kálló és Kállósemjén polgárai legjobb álmukat aludhatták, mert mindkét helyen nagy csend volt, s még autókkal sem találkoztunk. így aztán kicsit féltünk, hogy az éjszakai órák­ban Máriapócson sem találunk senkit mozgásban. Ahogy el­hagytuk a helységjelző táblát, máris kocogó máriapócsiakkal találkoztunk, akik rögtön útba igazítottak az iskola felé. A tornaterembe indultunk volna, de Pálóczi Lajosné, a város első embere megállított min­ket az iskola kapujánál. Itt mi is teljesíthettük első aktivitá­sunkat, a poháremelgetést, mi­vel ez volt a feltétele annak, hogy bejussunk az iskolába. No, nem kell rosszra gondol­ni, a féldecis műanyag pohár­ba málnaszörpöt töltött Klári­ka, a polgármester asszony, s ezzel a pohárral kellett ötször lehajolni, a földre helyezni, majd kiegyenesedve felemel­ni és természetesen kiinni. A poharat a polgármester rend­szeresen újratöltötte. Mikor a tornaterembe értünk, épp vé­get ért a leány kézilabdások csatája, de nem maradt sokáig csendes a tornaterem, mert utá­na a fiú kosarasok következ­tek. Ok pattogtatták tovább a labdát a hajnali órákban. A máriapócsi polgárok egyébként még sok érdekes kihívásnak tehettek eleget a szerdai nap folyamán. Minden munkahelyen szerveztek sport­­programot, a polgármesteri hi­vatalban aktatologató ver­sennyel kezdődött a nap. Dél­előtt rendőrüldözési versenyen bizonyíthatták a helyiek gyor­saságukat. De sor került az egyik legnehezebb próbára, a „futás a zasszonnyal”-ra. Ek­kor ugyanis a hűséges férjek feleségükkel a nyakukban fu­tottak a város utcáin. A nap a művelődési házban infarktu­sával zárult. A rendezők haj­nalban elárulták, mit is takar a tusa első akadálya. A részt­vevőknek negyedórán keresz­tül kell hallgatniuk egy felol­vasást a Bokros-programból. A tott. Már elmúlt két óra, de a tornateremben rendületlenül kosárlabdáztak. A kultúrterem­ben pingpongoztak, és közben hangosan szólt a zene. Meg­tudhattuk. högv Kálmánházán A polgármester asszony ellenőrzi a poháremelgetőket máriapócsi felnőttek szerint számukra ez volt a nap legne­hezebb tizenöt perce. Vendéglátóinktól elbúcsúz­va Kálmánházára indultunk. Kíváncsiak voltunk, hogy fo­gadják az ott lakók a szerdai rendezvényeket, ugyanis itt először szerveztek kihívásokat. A község utcája sötét volt, de az iskolát hamar megtaláltuk, mert ott minden ablak világí­is sok program várta az ér­deklődőket. A legtöbb kihívást az iskolában teljesíthették a helyiek, de szerveztek kerék­pártúrát, futóversenyt, a kiseb­beknek akadályversenyt, és estére a jókedvű nap zárására diszkót szerveztek. Kálmánházáról visszautaz­tunk Nyíregyházára, ahol kora reggeltől folytatódtak a prog­ramok. Hajnali poháremelgetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom