Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-31 / 126. szám

UJ KELET Közelkép 1995. május 31., szerda 9 Tanítványból tanár A véletlen hozott össze min­ket. Hétfőn délelőtt strandvizi­ten jártunk, és az első vendég után érdeklődtünk a nyíregyhá­zi tófürdőn, amikor egy csinos fiatal hölgyhöz invitáltak ben­nünket. Egy pádon fekve napo­zott, és jegyzeteibe merülve ta­nult. Először még azt gondol­tam, hogy biztosan főiskolás, csak később derült ki, hogy már van egy matematika—orosz­nyelv szakos tanári diplomája. Kónyáné Hegedűs Katalin három éve végzett felsőfokú tanulmányaival, de az orosz nyelv oktatása már akkor ha­nyatlóban volt. — Hol kezdte pedagógusi pályáját? — Tiszabercelen, az általá­nos iskolában kezdtem taníta­ni még '92-ben. Ekkor indult be az orosztanárok átképzése. Én a németet választottam, mert ebből volt középiskolai előképzettségem. Újra a tanu­lópadba ültem, és a munkálta­tóm állta az átképzés költsége­it. Ebben az évben ugrászerűen nőtt a munkanélküliek száma a megyében, és közülük so­kan a nyelvtanulást látták ki- útnák. Az ILS nyelviskolában is bővült az igény az angol és a német szakos oktatók iránt. — Hogyan lett mégis tanít­ványból tanár? — Az akkori tanfolyam hall­gatói többségükben frissen érettségizett diákok voltak, nekem viszont már megvoltak a módszertani ismereteim. Megtetszettem az oktatómnak, és átcsábított. Azóta folyamat­ban van a felsőfokú német nyelvvizsgám is. — Nem hiányoznak néha a volt tanítványok? — De, nagyon! Viszont a szakmai tovább fejlődésem le­hetősége itt lényegesen jobb. A nyáron módomban lesz kicsik­kel is foglalkozni a különböző intenzív kurzusokon. Akkor majd újra átérezhetem, hogy milyen is gyereket tanítani. Ha tűz van, oltani is kell Július 1-jétől a nyíregyhá­zi tűzoltóság — mint az or­szág minden városában — a megyeszékhely önkormány­zatához fog tartozni. A tűz­oltóság jogi szabályozása az elmúlt időszakban nem vál­tozott, elmaradt a tűzvédel­mi és a szolgálati törvény parlamenti megalkotása, ami az állományban rossz közér­zetet váltott ki. Pernyák Sán­dor őrnagy, a nyíregyházi önkormányzati tűzoltóság parancsnoka a város közgyű­lése előtt röviden a követke­ző mondattal foglalta össze másfél éves tevékenységü­ket: — Az elmúlt évi fejlesz­tések ellenére Nyíregyháza város tűzoltóságának techni­kai ellátottsága, felszerelése közepes színvonalú. A parancsokság munkájá­ról bővebb tájékoztatást kér­tünk az őrnagy úrtól. — Parancsnokságunk tűz­oltási, kárelhárítási, tűzmeg­előzési osztályra, valamint általános ügyviteli és ellátá­si csoportra tagozódik, egy híján százan dolgozunk itt. Kilencvenöt fő hivatásos tiszt vagy tiszthelyettes. Il­letékességi területünkhöz öt­ven település tartozik. A nagy terület miatt többször is előfordult, hogy az egyide­jűleg elrendelt riasztás miatt Nyíregyházán csak néhány hivatásos tűzoltó maradt a vá­ros védelmére. Remény látszik arra, hogy hét fővel növelhet­jük a létszámot, így naponta egy gépjárműfecskendővel többet tudunk készenlétben tartani. — Önkéntes segítők? — Körzetünkben 38 önkén­tes és 32 munkahelyi tűzoltó­ság működik. A megyeszékhe­lyen hét felkészült (akikre bár­mikor számíthatunk) munka­helyi szervezet segíti a vörös kakas megfékezését. A gazda­sági átalakulás, a jogi szabá­lyozás hiányában nincsen ha­táskörünk működésükbe be­leszólni. Nagy segítség, hogy Nyíregyháza körül hat önkén­tes tűzoltó körzetközpont — Nagykálló, Újfehértó, Tisza- vasvári, Rakamaz, Ibrány, Baktalórántháza — alakult meg gépjárműfecskendővel, rádióval, és bármikor riasztha­tok. Ez parancsnokságunknak jelentős költségmegtakarítást jelent, mivel erőket, eszközö­ket nem kell az adott területre riasztani. — Bérezés? — Az állomány jelentős ré­sze — 90-95 százalék — a lét­minimum alatt él. Ez évben két munkatársunk hagyta el a tűz­oltóságot nagyobb jövedelem reményében, és többen jelez­ték, ha nem lesz jelentősebb bérrendezés, a család megélhe­tése miatt megválnak hivatá­suktól. Félő, hogy nem lesz hivatásos tűzoltója a városnak. Az újonnan felszerelő tűzol­tóknak nettóban csak 16-17 ezer forintot tudunk biztosíta­ni, és kiképzésük, felszerelé­sük félmillió forintba kerül. Az első negyedévben bruttó ki­lencszázalékos béremelésre került sor, ami az adóváltozá­sok miatt gyakorlatilag elenyé­sző nettó pénzt vagy esetleg még csökkenést is jelent. Saj­nos étkezési hozzájárulást sem tudunk fizetni. — Elhelyezés, technika, fel­szerelés? — Az állomány elhelyezése ideális, a gépjárművek, a tech­nikai berendezések szertáráról ez távolról sem mondható el. A padozat balesetveszélyes, az eszközöket csak zsúfoltan tud­juk tárolni. A technikai beren­dezések egy része cserére szo­rul. A parancsnokság munka­társai védőruhákkal el vannak látva, csak azok kihordási ide­je már lejárt. A védőeszközök jó része megérett a cserére. Üzemanyagkútunk elavultsága sokszor veszélyezteti a készen­léti szolgálat fenntartását, a tankolást. — Mennyire gyakoriak a ki­vonulások? — Tavaly több mint ötszáz­ötven tűzesethez, kárelhárítás­hoz, és 84 műszaki mentéshez vonultunk ki. Ez évben ez ed­dig 242 és 85 volt. — Közgyűlési beszámolója alapján a béralapra 12 millió forinttal többet fordíthatna, mint egy ével korábban... — Ez csalóka. A dologi kiadásainkat, a juttatásokat ugyanis alaposan megnyir­bálták, illetve átcsoportosí­tották a béralapba. Ezt a pénzügyi rovatot terheli most már a tűzoltók ruha­pénze, a munkába járás és a jubileumi jutalmak költsé­gei. Ez évi teljes költségve­tési előirányzatunk egyéb­ként valamivel több mint 72 millió forint. A saját bevé­teli előírás gépjárművek, anyagok, eszközök kölcsön­adására, bérletére vonatko­zik, a bevétel elmaradása hi­ányként jelentkezik. Annyi­ra kevés a működéshez szük­séges pénz, hogy nem kizárt: az év végén esetleg nem tud­juk eszközeinket üzemeltet­ni. A parancsnokságon már több mint egy éve fokozot­tan takarékos gazdálkodást vezettünk be, de meggyőző­désünk szerint ez hosszab távon a készenléti szolgálat rovására megy. Nyíregyhá­za közgyűlése is elismeri, hogy a tűzoltóság önkor­mányzati ellátásával komoly terhet vesz a nyakába. Ennek ellenére a képviselő-testület működésünkre a költségve­tési tartalékból a második félévre még ötmillió forintot megszavazott. KvZ Sóstóhegy nem akar válni Szemelvények egy lakossági meghallgatásból Földesi István, Sóstó és Sós­tóhegy önkormányzati képvi­selője lakossági fórumot szer­vezett, ahol az itt élők a leg­égetőbb gondjaikra kaphattak választ a város illetékeseitől. Néhány közérdekű felvetés­re térünk most vissza: A jelenlévők — közel 60 fő — közül a legtöbben az orvosi rendelővel kapcsolatban kér­deztek. Veress István, váro­sunk főépítésze elmondta, hogy az Úttörő utcán már egy ízben ki is jelölték a helyét, de a termelőszövetkezet — a város többszöri kérése ellenére — el­adta a helyet magánszemélyek­nek. így most új területet kell keresni. Kétféle megoldás is lé­tezik. Az egyik, hogy a városi önkormányzat épít egy egész­ségügyi komplexumot (gyer­mek és felnőtt körzeti, valamint fogorvosi rendelőt is), és bérbe adja a használóinak. Erre a közeljövőben nem jut pénz. A másik változat szerint az orvo­sok építetnék fel, mivel az ő pacientúrájuk bővülne ezzel. Amennyiben egy gyógyszerész is társulna hozzájuk, úgy még teljesebb lehetne az ellátás. Felvetődött a válás gondola­ta is. Érvek hangzottak el mel­lette és ellene. Abban azonban a többség egyetértett, hogy azt az előnyt, amit a nagyváros közelsége jelent, kár lenne veszni hagyni. Nemcsak az itt lakókat érin­ti a helyi közlekedés és az utak állapota. A 14-es busz körjá­ratszerűen közlekedik Sóstóhe­gyen, így aki ellentétes irány­ba menne, az vagy gyalogol, vagy átszállással oldja meg. Babakocsival még gyalog is nehéz, ugyanis a Kemecsei úton nincs kiépített járda, az úttest pedig a nagy forgalom miatt életveszélyes. Huba Pé­ter, a Szabolcs Volán személy­forgalmi ágazatának vezetője semmi jót nem tudott ígérni, mert a közlekedési rt.-nek még a szinten tartás is komoly gon­dot jelent, fejlesztésre pedig nem jut. (Az idén összesen há­rom darab járművet tudnak venni.) Jobb hír viszont, hogy pályázati pénzekből van lehe­tőség a Korányit az Úttörő ut­cával összekötő szakasz meg­építésére. Ha elkészülne, akkor lényegesen javulhatna a térség autóbusz-közlekedése is. A nyári meleg közeledtével egyre büdösebb a téesz tyúk­telepe. Szakemberek már ré­gebben is javasolták egy védő erdősáv telepítését a telep és a lakóövezet közé. Ezzel egy másik probléma is megoldód­hatna: a Muskotály utca keleti oldalának kiparcellázása. Kár­talanítás címén kimérték ezt a területet, és az itt lakók szeret­nék, ha gyerekeik is ide épít­kezhetnének. Jelenleg tilalom alatt áll ez a terület, a fentebb említett tyúkfarm miatt. (Csak megjegyzem, hogy az utcában minden közmű megvan, és az egyik oldala be is van építve.) Az építkezni vágyók egy részt talán átvállalhatnának a fásítás költségeiből, ezzel egész Sós­tóhegy jobban járna. Szintén sokakat érint az itt lakók közül, hogy nincs kifőz­de a környéken. Az iskolában is csak tálalókonyha üzemel, pedig sokan váltanának itt „el- hordós ebédjegyet”. Kár, hogy a konyha és az étkezés kérdé­se lekerült a napirendről, a vá­rosi lakossági fórumon újra fel szeretnék verni. Végezetül az egész város szívfájdalma: Sóstó! Annak idején négy objektu­mot vásárolt meg itt Kínál úr. Ebből csak egy volt önkor­mányzati tulajdonban, a kád­fürdő. Előbb bontási engedély volt rá, majd nem sokkal később műemlék jellegűvé minősítették. A jelen lévő la­kosok közül többen kérték, hogy a Kinál-féle birodalom dolgában lépni kellene, mert az idő haladtával az épületek ál­laga csak romlik, és a koráb­ban ideszokott vendégek szép lassan elpártolnak. Márpedig a szállodai hálózatban országo­san olyan túlkínálat van, hogy vendégkört visszahódítani na­gyon nehéz. A teremben lévők közül többen kérték, hogy ne­vezzék meg a felelősöket, akik ezt az előnytelen szerződést kötötték Kínál úrral. Bizalomra adhat okot, hogy a lakossági fórumon jelen lévők közül sokan ajánlottak fel tár­sadalmi munkát. Jó példa erre az Attila úti járdaépítés. —Sch— A sóstóhegyi Muskotály utca keleti oldala. A háttérben látható tyúktelep miatt jelenleg építési tilalom alatt áll Strandmérleg Sóstón Igazán kedvezett az időjárás a fürdeni vágyóknak a hétvé­gén. Hogy indult a szezon? Ezt kérdeztük Pék Jánostól, a Nyíregyházi Fürdők Kft. ügy­vezető igazgatójától. — Jól sikerült a nyitány. Vasárnap a strandra 2329-en váltottak jegyet, de a tófürdő vizét is közel készázan próbál­ták ki. Annak ellenére, hogy a városban és a környékén sok helyen tartottak gyer­meknapi rendezvé­nyeket, sokan eljöttek hozzánk. —Milyen volt az el­látás a vendéglátópa­vilonokban? — Az elmúlt évihez viszonyítva kulturál­tabbá vált az étkezés a strandpn. Bővült és korszerűsödött az étte­rem, és a kisebb eláru­sítóhelyeken is folya­matos volt az ellátás. Nem érte váratlanul őket a hirtelen jött meleg. —Sch—

Next

/
Oldalképek
Tartalom